Észak-Magyarország, 1971. május (27. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-08 / 107. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG Emberiességgel a békéért Május 8-án világszerte megemlékeznek a Nemzetközi Vöröskeresztről, amelyet a 108 évvel ezelőtt összeült genfi alakítottak meg. értekezleten A Nobeldíjjal háromszor kitüntetett Nemzetközi Vöröskereszt 110 ország nemzeti társaságánál csaknem 200 millió tagját tömöríti, közöttük a Magyar Vöröskereszt tagjait is. Különböző jelvényekkel — vörös kereszt, vörös félhold, vörös oroszlán és nap —, de ugyanazokat az emberbaráti célokat kívánja megvalósítani. A Vöröskereszt alapítójának a svájci humanistát, Henri Dunant-t tekintik, aki 112 évvel ezelőtt, a véres solferinoi csata után több mint ezer sebesült katonát, köztük számos magyart ápolt, megmentésükre szinte emberfeletti munkát majd fáradhatatlanul végzett, szorgalmazta egy olyan nemzetközi segélyszervezet létrehozását, amely nemzetiségre való tekintet nélkül gondoskodna a háború sebesültjeiről. Henri Dunant emlékére születésnapját, május 8-át nyilvánították a Nemzetközi Vöröskereszt napjává. A Magyar Vöröskereszt, mint a nemzetközi szervezet tagja , 62 ezer választott tisztségviselője, több mint negyedmillió aktívája, közöttük több ezer orvos, pedagógus, KISZ-fiatal, úttörő és ezernyi önkéntes ápoló és véradó révén — kiveszi részét minden nemzetközi segélyezési akcióból. A Vöröskereszt egyszersmind nélkülözhetetlen társadalmi erő, elsősorban a lakosság egészségének védelmében, természettudományos és higiéniás felvilágosításában, a kulturáltabb életforma kialakításában, az emberi szolidaritás és segítőkészség kifejlesztésében. Külföldre irányuló és hazai tevékenységében egyaránt arra törekszik, hogy a szervezet hajdani jelszava — könyörületessé? a háborúban — soha többé ne legyen időszerű. Az ma a üli meg a Német Demokratikus Köztársaság felszabadulásának 2>. évfordulóját. Ez az ünnep más megemlékezésekkel is egybeesik: 26 évvel ezelőtt, ezekben a napokban kapta az utolsó csapásokat a német fasiszmus. A harmadik birodalom összeomlott, de annak a győzelemnek, amelyet a szovjet hadsereg katonái és a szövetségesek a német fasizmus fölött arattak, egyik nagy történelmi eredménye, hogy a romokon létrejött a német munkásparaszt állam. Az NDK egykor Németország szegényebb része, ma a világ tizedik legfejlettebb ipari országa. Egykor junkerek hitbizománya, ma virágzó, önálló állam. A felszabadított földön a nép lerázta magáról a földbirtokosok és a tőkések igáját, kialakította a szocialista társadalmi rendet. A német munkás-paraszt állam fordulat Európa megalakulása történetében. ünnepe A Német Demokratikus Köztársaság mind nagyobb tekintélyt szerez magának a nem szocialista világban is. Letűnt a Halstein-doktrina kora! Ma már 29 álammal van Berlinnek diplomáciai kapcsolata, 34 másikkal tart fönn hivatalos kapcsolatot, és csaknem 300 nemzetközi szervezet tagja. Annak, hogy még nem minden kormány ismeri el diplomáciailag a Német Demokratikus Köztársaságot, egyik fő oka a tőkés német állam, a Német Szövetségi Köztársaság magatartása. Szükséges és kívánatos az NDK és az NSZK közötti jó viszony, de csak a szuverén országok közötti nemzetközi kapcsolatok normái alapján.. Az NDK elismerése az európai kibontakozás egyik fő feltétele. E felszabadulási ünnep emlékezés és alkalom a jövőbe mutató gondolatok összefoglalására. Alkalom szívből jövő jókívánságaink kifejezésére, 2 A hatékony ellenőrzés biztosíthatja az atomsorompó-szerződés betartását Scjtótájékoztattó a Parlan* emtben Tegnap, május 7-én, pénteken délelőtt a Parlamentben Straub F. Brúnó, Kossuth-díjas akadémikus, Magyar Országos Atomenergia Bizottság elnökhelyettese tájékoztatta az újságírókat az atomsorompó-szerződéssel kapcsolatos legújabb fejleményekről, a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozását célzó egyezmény ellenőrzési rendszerének kidolgozásával kapcsolatos eredményekről. Ismeretes, hogy az ENSZ XXII. ülésszaka 1968. júniusában hozott határozatot az atomsorompó-szerződésről. Hazánk 1968. július 1-én írta alá a szerződést. A Magyar Népköztársaság ratifikációs okiratait 1969. május 27-én helyezték letétbe Moszkvában, Washingtonban és Londonban. A nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés 1970. március 5-én lépett hatályba. Ennek előfeltétele volt, hogy a három nukleáris nagyhatalom és 40, atomfegyverrel nem rendelkező állam ratifikálja a szerződést. Az atomsorompó-szerződést 1970. júniusában hirdette ki a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa. Az atomsorompó-szerződés betartásának ellenőrzésével a bécsi Nemzetközi Atomenergia Ügynökséget bízták meg, mely nemzetközi bizottságot hozott létre az ellenőrzési módszerek kidolgozására. A bizottság egyik alelnökévé Straub F. Brúnót választották. Az idén áprilisban a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség kormányzótanácsa elfogadta a bizottság zárójelentését. A bizottság által kidolgozott ellenőrzési rendszer lényege, hogy a nemzetközi ellenőrzés az egyes országok saját ellenőrzési rendszerére támaszkodik. Ismeretes, hogy az alapvető cél a nukleáris anyagok meg nem engedett célra való felhasználásának megakadályozása. Azok az államok, amelyek ratifikálják a atomsorompó-szerződést, kötelesek egyezményt kötni az ügynökséggel, méhben garantálják, hogy békés j nukleáris tevékenységük minden területén alkalmazzák a kidolgozott biztosítékokat. Bizakodásra ad okot, hogy máris mintegy 30 ország kezdte meg a biztosítéki egyezmények megkötésével kapcsolatos tárgyalásokat a Nemzetközi Atomenergiai Ügynökséggel. A magyar kormány áprilisban bízta meg az Országos Atomenergia Bizottság elnökét az ügynökséggel kötendő egyezmény létrehozására irányuló tárgyalások folytatásával és a hazai feladatok koordinálásával. Várható, hogy néhány egyezményt már ez év júniusában a bécsi Nemzetközi Atomenergia Ügynökség kormányzótanácsa elé terjesztenek jóváhagyás végett. 1971. május 8., szombat Fock Jenő felszólalása (Folytatás az 1. oldalról) látjuk, hogy felnőnek mellette rátermettebb, hozzá képest fejjel kimagaslóbb káderek. Ezzel a problémával is meg kell birkózni, bátrabban alkalmazva a káderpolitika helyes elveit. A feladatok között utalt arra, hogy már ez év végéig rendezni kellene azoknak a nyugdíjkorhatárt elérőknek a helyzetét, akik még jó egészségnek örvendenek, bírják a munkát. — Már a jövő évben be kellene vezetnünk olyan gyakorlatot — mondta Fock Jenő, amely arra ösztönzi a korhatárt elérőket, hogy ne akarjanak rögtön nyugdíjba menni. Változtatni lehetne a jelenlegi előíráson, miszerint nyugdíjösszeg felső határa az eredeti kereset 75 százaléka. Ezt fel kellene emelni 80—85 vagy 90 százalékra, olyan formán, hogy a nyugdíjkorhatár után munkában töltött további évek kétszeresen, vagy háromszorosán számítsanak. Azon is gondolkodnunk kell, hogy kiterjesszük a nyugdíjasok egyes területeken már tíz, illetve tizenkettő ezer forintban megállapított, az évi hatezer forinthoz képest már jóval felemelt kereseti lehetőségét. Ennek kidolgozásában van még tennivalónk — Sok szó esett a kongresszuson a nők helyzetének javításáról. Természetesen gyökeresen a kormányzat akkor tudna javítani, ha az anyagi lehetőségek ezt jobban megengednék. — Azt hiszem, lesz egy terület — mondotta a későbbiek során —, ahol sokat vitatkozunk majd, ez pedig az árkérdés. Tudom tehát, hogy az árak területén nincs minden rendben. Ugyanakkor szeretném, ha elhinnék, hogy a statisztikai hivatal nem szépíti az adatokat, amikor kimutatja — hiszen ezt az ENSZ statisztikája is megerősíti —, hogy az elmúlt 3 évben évente 1—2 százaléknál nagyobb mértékben soha nem emelkedett az árszínvonal Magyarországon. De van itt egy nagyobb kérdés is — folytatta. — A reform bevezetésekor állást foglaltunk abban, hogy a fogyasztói árakat is úgy kell alakítani, hogy azok megfeleljenekk a ráfordított értélnek. Nem sokkal később rájöttünk, hogy ezt a feladatot csak nagyon lassan lehet végrehajtani. Oly módon, ahogyan erre a SZOT beszámolója is utalt. Ha az árintézkedés áremelést jelent, a lakosságot érzékenyen érintő területeken, ha például a hús árának emelésére kerülne sor, akkor ezt ne csak árcsökkentéssel ellensúlyozzuk, főleg ne csak olyan árcsökkentéssel, amely a dolgozók sokkal szőkébb rétegét érinti, hanem egyben béremelésekkel, családi pótlék és a nyugdíj a növelésével is ellensúlyozzuk. Tehát ahogy Gáspár elvtárs mondta: kompenzáljuk túl, adjunk többet, mint amennyit az áremelkedések formájában elveszünk. A kormánynak ilyen szempontból is meg kell gondolnia, hogy mikor, milyen mértékben és milyen területen hajt végre áremelést, rögtön hozzáfűzném, hogy a kormány ebben az évben nem tervez semmiféle központi áremelést, sem a húsét, sem másét, de valamikor hozzá kell kezdenünk ehhez. Előre jelzem, hogy ha ennek az ideje eljön, akkor alszakszervezetekkel alaposan megvitatjuk. A munkaidő csökkentéséről szólva kijelentette, hogy nehezíti, hogy 1973—74-től kezdve 30—40 ezerrel kevesebb fiatal lép munkába, mint az elmúlt években. A pénteki vitán Czerván Mártonná dr, a SZOT nőbizottságának elnöke a nők helyzetéről szóló párt-, kormány- és SZOT-határozatok végrehajtásával foglalkozott. Benedek Miklós, az Észak- Magyarország kulturális rovatának vezetője, a nyomdász szakszervezet küldötte hangsúlyozta, hogy a növekvő szabad idő is művelődési feladatot jelent, de nemcsak a művelődési házakban és közkönyvtárakban. A szakszervezetek kulturális nevelőmunkájában jó eszközt jelentenek a csaknem 800 000 példányban megjelenő vidéki lapok. Benedek Miklós hangsúlyozta: teljes mértékben egyetért dr. Ranódy László Kossuth-díjas filmrendezőnek azzal a javaslatával, hogy a szakszervezetek segítsék, patronálják a filmklubokat. Ehhez hasonló, de kevéssé emlegetett feladat a környezet, és lakáskultúra fejlesztése is. Sok még a tennivaló ugyanis, hogy az új otthonok környéke és a lakások díszítéséből kiszorítsuk a giccset, az ízléstelent. Baltók Ferenc, a Borsodi Hőerőmű szakszervezeti bizottságának titkára , elmondotta, hogy a Magyar Villamosművek vállalatainál szocialista verseny kibontakozott, és jelentős eredményeket hozott. A tanácskozás szombaton folytatódik Gáspár Sándor válaszával. Fock Jenő, az MSZMP PTí tagja, a Minisztertanács elnöke, felszólalt a szakszervezetek XXII. kongresszusán Képzőművészeti hetek Kazincbarcikán Az őskorszak és az antik művészetek c. kiállítás május 10-től 15-ig tekinthető meg Kazincbarcikán, a képzőművészeti hetek keretében. Május 17-én, 17 órakor a vegyipari amatőr fotószakkörök I. országos kiállítása nyílik meg, ebből az alkalomból Barcikára látogat Tóth Gyula, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezete kulturális osztályának vezetője. A 10—19 óráig nyitva tartó kiállítás május 24-ig tekinthető meg. Ugyancsak május 17-én, 17 órakor nyílik meg Kazincbarcikán, az Egressy Béni Művelődési Központban kultúrház Izsó Miklós Képzőművészeti Körének kiállítása, amely június 4-ig naponta 10—19 óráig látogatható. Az 1958-ban alakult képzőművészeti szakkör kiállítását Ceglédi Lajos, népművelési felügyelő nyitja meg. Az MSZMP /i/i üdvözlő távirata a Román HP KB-hoz A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága táviratban üdvözölte a Román Kommunista Párt Központi Bizottságát az RKP megalakulásának 50. évfordulója alkalmából. nagykövetségen Csehszlovákia felszabadulásának 26. évfordulója alakalmából Frantisek Dvorsky, Csehszlovák Szocialista Köztársaság nagykövete pénteken fogadást adott a nagykövetségen. A fogadáson megjelent Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Benke Valéria, Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese, dr. Csanádi György, Ilku Pál, Vályi Péter, a kormány tagjai, Gyenes András, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője, Pója Frigyes, a külügyminiszter első helyettese és dr. Rosta Endre, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnöke is. Hétfőn kezdődik az akadémia idei közgyűlése Május 10-1 14. között tartja idei — sorrendben a 131. — közgyűlését a Magyar Tudományos Akadémia — jelentették be pénteken, az Akadémia tudós klubjában tartott sajtótájékoztatón. A közgyűlésen két központi referátum hangzik el: az elnökség, illetve a főtitkár beszámolója. Ezt követően kiosztják az akadémiai aranyérmet és az akadémiai díjakat. . Megyeszerte tartanak a tanácsok alakuló ülései (Folytatás az 1. oldalról) nagyközségi pártbizottság titkára és Ócsai István, a népfront helyi titkára. A 71 tagú tanács 9 tagú végrehajtó bizottságot választott és megválasztotta a tanács vezetőit. A Mezőkövesdi nagyközségi Tanács elnöke Kispál Pál, elnökhelyettese Nagy István gimnáziumi igazgató lett, vb-titkárrá Péter Imrét nevezték ki. A vb-tagok letették az esküt, majd vörös nyakkendős úttörők köszöntötték a tanácsülést. A tanácsülés titkos szavazással megyei választotta dr. tanácstagnak Szilágyi Jánost, Nagy Istvánt és Lázár Józsefnét. Szendrő A Szendrői községi közös Tanács tegnap megtartott alakuló ülése külön emlékezetes lesz Szendrő, Szuhogy és Galvács életében. Ezen az alakuló ülésen nyilvánították Szendrőt nagyközséggé. A községi közös tanács alakuló ülésén jelen volt Varga Gáborné, a megyei tanács elnökhelyettese, a járás országgyűlési képviselője, Molnár András, a járási pártbizottság titkára és Lázár Jenő, a járási tanácsi hivatal elnöke. Az 55 tagú tanácstestület 10 tagot választott a végrehajtó bizottságba. A községi közös tanács elnöke ismét Lukács János lett, társadalmi elnökhelyettessé Dobó Béla iskolaigazgatót választották. A szakigazgatási szerv vezetője Stalter Sándor lett. Megyei tanácstagnak Varga Gábornét választották. A tanácsülés ünnepélyes pillanata volt, amikor Varga Gáborné bejelentette Szeneke« községi közös Tanács nagyközséggé nyilvánítását. Sajóvámos Május 6-án úttörő egyenruhás lányok köszöntötték és műsorral kedveskedtek a tanácstagoknak, a sajóvámosi tanácsháza nagytermében. Az alakuló ülésen megjelentek az újonnan megválasztott tanácstagok. A meghívott vendégek: Sztojalovszki Gábor, a járási pártbizottság. Szél Imre a járási hivatal részéről volt jelen. A tanácstagok korelnöke Csőry Zoltán pedagógus köszöntötte a megjelenteket. A szavazatszedő bizottság elnöke ismertette a választás eredményét A megválasztott tanácstagok egyhangúlag Orosz Istvánt választották meg ismét vb-elnöknek.