Észak-Magyarország, 1973. március (29. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-21 / 67. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 Jelölő gyűlések Miskolc város területén A Hazafias Népfront városi bi­­zottsága értesíti a lakosságot, hogy az alábbi időben és­ helyen lesznek városi tanácstagi jelölő gyűlések: AZ I. KERÜLET TERÜLETÉN: Március 22-én, du. 17 órakor: A 16. sz. Autójavító Vállalat­nál (Zsolcai kapu 5.) az 5. sz. választókerület lakói részére Ady Endre u. 14 a-tól végig, Bethlen Gábor u., Búza tér pá­ros oldala, 65-ösök útja, Szend­­rey János u., Zsolcai kapu.) A Megyei Kórház kultúrtermé­ben (Szentpéteri kapu 74.) a 35. sz. választókerület lakói részére (Huba u. 48-tól 52-ig, Pozsonyi u. 74-től 90-ig, Megyei Kórház, or­vosi lakások, nővérszálló, egész­ségügyi szakiskola, Szentpéteri kapu 72-től végig, Gubacska ta­nya.) A Borsodi Szénbányák székhá­zában (Kazinczy u. 13.) a 39. sz. választókerület lakói részére (Akác u., Gyóni Géza u., Rózsa u., Szegfű u., Szeles u., 1-től 39- ig, és 2-től 36-ig, Szentpéteri ka­pu 2-től 62-ig.) Az ÉM. munkásszállóban (Se­lyemrét u. 1.) a 47. sz. választó­­kerület lakói részére (Augusz­tus 20. u., Bajcsy-Zsilinszky u. 28-tól 34-ig, Selyemrét u., ÉM. munkásszálló.) A HI. KERÜLET TERÜLETÉN: Március 22-én­, du. 18 órakor: A 40. sz. általános iskolában (Győri kapu-dél) a 80. sz. válasz­tókerület lakói részére (Bokréta u., Herman Ottó u., Ságvári End­re u. 2., Virág u.) Az Ady Endre Művelődési Házban (Árpád u. 4.) a 114. sz. választókerület lakói részére (Ár­pád u. 2-től 28-ig.) Az Ady Endre pártszervezet tanácstermében (Vár u. 5.) a 116. sz. választókerület lakói részére (Berekalja, Blaha Lujza u. 15-től végig és 14-től végig, Bodrogi Zsigmond u., Bükk u., Hegyes u., János u., Rozgonyi Piroska u., Tapolcarét, Tölgy u., Vár u.) A 24. sz. általános iskolában (Árpád u. 126. sz. ) a 117. sz. vá­lasztókerület lakói részére (Ár­pád u. 1-től végig, Bartók Béla u., Bölcs u., Kökény­ u., Móra F. u., Puskás Tivadar u., Székely u.) A 24. sz. általános iskola nap­közi otthonában (Erdész u.) 119. sz. választókerület lakói ré­­­szére (Alsópapírgyár, Baráthegy­­alja u., Csóka u., Erdész u., Hegyalja u. 1-től 145-ig és 2-től 58-ig, Honvéd u., Holló u., Hó­virág u., Jázmin u., Kisbakos Nagybakos, LÁEV vasútüzem, Papír u., Peczérvölgy.) A 23. sz. általános iskolában (Táncsics tér 1.) a 110. sz. vá­lasztókerület lakói részére (Bla­ha Lujza u. 1-től 13-ig és 2-től 12-ig, Diófa u., Kemény u., Köl­tő u., Köztársaság u., Kiss tá­bornok u. 35-től végig, Lilla u. Nyár u., Madách u., Tokaji Fe­renc u. 39-től és 38-tól végig.) Az Ady Endre Művelődési Házban (Árpád u. 4.) a 115. sz. választókerület lakói részére (Árpád u. 30-tól végig.) A 24. sz. általános iskolában (Árpád u. 126.) a 118. sz. válasz­tókerület lakói részére (Berke­nye u . Békés u., Bród­y Sándor u., Csanyik u., Csendes u., Cse­mete u., Endrődy Sándor u., Eper u., Erdő u., Homok u., Juhász Gyula u., Körmöczi u., Karikás Frigyes ,u.,­ Karinthy Frigyes u., Majláth u., Somlyó Zoltán u., Szikla u., Vasverő u.) A 36. sz. általános iskolában (Sas u. 11.) a 120. sz. választó­­kerület lakói részére (Árnyas u., Csanyikvölgy, Csipkés u., Cserje u., Gyertyán u., Felsőpapírgyár, Fűrészmalom, Hámori malom, Hegyalja u. 60-tól és 147-től vé­gig, Ibolya u. KISZ-iskola, Ma­jálispark, Mohás u. Ostoros, öz u., Partos u., Sas u., Krypton­­gyár, Rigó u., Szépvölgy u., Szabadságkút, Szilvásvölgy.) A 26. sz. általános iskolában (Losonczi u. 64.) a 121. sz. vá­lasztókerületből , az Egri u. mel­lett. Erzsébet sétány. Fehérkő­­lápa. Kerekhegyi rakodó. Lo­­sonczi u., Palota u., Palotaszánó u., Puskaporos u., Szeleta u., Va­das Jenő u. lakói részére. Március 23-án du. 6 órakor: Az ómassai általános iskolá­ban (Ómassa) a 121. sz. válasz­tókerületből: a Barátságkert, Csipkéskút, Garadna végállomás, Haltenyésztő, Jávorkút, Kurta­­bérc, Létrástető, Ómassa, Ősko­­hó, Prémtenyésztő, Sebesvíz, Szomorúkőbánya, Szentlélek, Új­­massa, Vesszős lakói részére. A Hazafias Népfont városi bi­zottsága kéri az említett válasz­tókerületek választópolgárait, hogy a megjelölt helyen és idő­ben a tanácstagi jelölő gyűlése­ken vegyenek részt, éljenek törvény által biztosított jelölési a jogukkal. A Hazafias Népfront városi bizottsága A KISZ KB vörös vándorzászlaja a Sajószentpéteri Üveggyárban Tegnap, kedden délután ünnepi hangulatú ifjúsági nagygyűlésre került sor a Sajószentpéteri Üveggyár kultúrtermében. A KISZ KB vörös vándorzászlajának át­adása alkalmából a gyár KISZ-fiataljainak vendégei voltak az ország összes üveg­gyárának KISZ-titkárai és ifjúsági szocialista brigádve­zetői. Részt vett az ünnep­ségen Dudla József, a KISZ KB Intéző Bizottságának tag­ja, a megyei KISZ-bizottság első titkára, Bialis József,, a Miskolci Járási Pártbizottság első titkára, Kovács Kálmán­ná, az SZMT titkára, Szókup Lajos, az Üvegipari Művek vezérigazgatója és Juhász Elemér, a Sajószentpéteri Üveggyár igazgatója. A nagygyűlést Péter And­rás, az üzemi pártbizottság tagja nyitotta meg, majd Dudla József, a megyei KISZ-bizottság első titkára mondott ünnepi beszédet. Beszélt az ifjúsági mozga­lom eredményeiről és felada­tairól, majd méltatta a Sa­jószentpéteri Üveggyár KISZ-fiataljainak munkáját. Elmondotta, hogy a gyárban már 1957 elején 70 taggal megalakult a KISZ-szervezet, s 1967-ben, a megalakulás 10. évfordulóján 150 ifjúmunkás volt tagja a KISZ-nek. Az üveggyári fiatalok élen járnak a termelőmunkában, s jelenleg a 14 ifjúsági szo­cialista brigádnak 400 tagja van. Az ünnepi beszéd elhang­zása után Dudla József át­nyújtotta a KISZ KB vörös vándorzászlaját Budai Ist­vánnak, a Sajószentpéteri Üveggyár KISZ-csúcstitkárá­­n­ak.­­ Ezt követően KISZ-kitün­­tetések, dicsérő oklevelek, majd a vállalati gazdasági vezetés részéről a munka élenjáróinak járó kitünteté­sek és jutalmak átadására került sor. Megyaszói gyerekek a színházban A Borsodi Szénbányák szakszervezeti bizottsága és a Miskolci Nemzeti Színház művészei évek óta baráti kapcsolatban állnak. A bá­nyavidékek művelődési há­zaiban, klubjaiban számos alkalommal rendeztek szín­vonalas, zenés irodalmi mű­sort. A szakszervezet az utóbbi időben patronáló kapcsolatot teremtett a Megyaszói Álta­lános Iskola és nevelőotthon fiataljaival is. Közvetítésük­­­kel a színház művészei több alkalommal szórakoztatták már ifjú megyaszói közön­ségüket. Ismeretterjesztő ze­nés műsor mellett megren­dezték Kendeffy Gyula elő­adói estjét, majd egy nagy sikerű Petőfi-emlékműsort tartottak. A találkozósorozat ma, 21- én folytatódik. A szakszer­vezeti bizottság vendégeként ugyanis 120 megyaszói fia­tal tekinti meg délután „Mese a tűzpiros virágról” a című előadást a miskolci színházban. Világkongresszus Moszkvában Sajtótájékoztatót tartott kedden az Országos Béketa­nácsnak az a delegációja, amely most tért vissza Moszk­vából, a következő béke-vi­lágkongresszust előkészítő első nemzetközi konzultatív találkozóról. Hárman dolgoz­tak a delegációban: dr. Zse­bák Zoltán professzor, az OBT alelnöke, Sebestyén Nándorné, az Országos Béke­tanács főtitkára és Csaba Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának alosztályveze­tője. Elmondták, hogy a Béke­világtanács elnöksége tavaly októberben, Santiagóban tar­tott ülésén határozta el a béke-világkongresszus össze­hívását 1973-ban. Ennek je­gyében a BVT az idei esz­tendőt a békeszerető erők világkongresszusának évévé nyilvánította. Moszkvában most elhatározták, hogy béke-világkongresszust októ­­­ber 2 és 7 között hívják ös­­­sze a szovjet fővárosban. Nem csupán EVT-kongres­­­szusként,­­hanem a békéért küzdő erők minden eddigi­nél nagyobb arányú találko­zójaként. Magyarországon is megkez­dődtek az előkészületek. A hagyományos májusi béke­hónap programját ezúttal szintén a világkongresszus­hoz kapcsolják. A magyarországi előkészü­letek csúcspontja az országos békekonferencia lesz, ame­lyet Budapesten tartanak, szeptember közepén. Ekkor választják meg a korábbi budapesti és megyei béke­találkozók javaslata alapján — a moszkvai világkongres­­­szusra utazó népes magyar küldöttség tagjait. Képünkön: dr. Zsebők Zoltán, aki részt vett a moszkvai előkészítő megbeszéléseken, beszámol. Mellette Darvasi Ist­ván és Sebestyén Nándorné, a Béketanács főtitkára 1973. márc. 21., sier* Nagyaktíva ülés a HVDSZ-ben (Folytatás az 1. oldalról) ,a helyi feladatokhoz, a kol­lektívák célkitűzései a tar­talékok feltárására, a mun­ka minőségének javítására, nem utolsósorban pedig az ez irányú nevelésre, tudat­­formálásra irányultak. E vál­lalások teljesítése is hozzá­járult ahhoz, hogy a múlt esztendőben a HVDSZ há­rom vállalata érte el a ki­váló címet, közülük egy a szociálisa munka vállalata címet is elnyerte. Dicsérő oklevelet ugyancsak 3 válla­lat érdemelt ki átlagon felü­li eredményeivel. Jól érvényesült a szakszer­vezet érdekvédelmi, érdek­­képviseleti szerepe. 1971-hez képest a múlt évben 6,1 szá­zalékkal nőtt a dolgozók át­lagkeresete, ezen belül leg­jobban — 9,1 százalékkal — a szolgáltatást végző válla­latoknál emelkedett az egy főre jutó kereset. A múlt esztendő második felében a kommunális ágazatban dol­gozók közül 896 házfelügye­lőt részesítettek 6 százalé­kos béremelésben. A VI. kongresszuson és a HVDSZ megyei küldöttérte­kezletén egyaránt megfogal­mazódott az az igény, hogy bővíteni kell a családos üdültetésben részesülők kö­rét, tovább kell javítani a gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységet. A beszámoló­ban ezekről is jó eredmé­nyeket hallhattunk. 1970- ben mindössze 354-en pi­hentek a vállalatok saját, vagy bérelt üdülőiben,­­ 1972-ben ez a szám 1158-ra emelkedett. A vállalatok kü­lönösen a múlt esztendőben sok segítséget adtak a rossz anyagi körülmények között levő gyermekeknek: rend­szeresen meglátogatták őket, figyelemmel kísérték hely­zetüket és anyagi támogatást nyújtottak. A kongresszusi határoza­tok végrehajtása érdekében tovább javították ,a HVDSZ megyei bizottságának irányí­tó, segítő és ellenőrző tevé­kenységét. E munka az el­múlt évben színvonalában sokat javult. A jövőben el­sősorban az alapszervezetek tartalmi munkájának továb­bi javításához, a szakszer­vezeti demokrácia fokozot­tabb érvényesítéséhez, szakszervezeti jogok gyakor­­­lásához és a bizalmiak mun­kavégzéséhez kívánnak az­ eddiginél nagyobb segítséget nyújtani. (n. I.) Fiatalok kitüntetése Kedden a Nehézipari Mi­nisztériumban bensőséges ünnepség keretében 120 fia­talnak adta át dr. Szekér Gyula nehézipari miniszter a bányászat, illetve a nehéz­ipar kiváló dolgozója címet. Főcze Lajos, a KISZ Köz­ponti Bizottsága titkárának megnyitóját követően a KISZ megalakulásának évforduló­ja alkalmából dr. Szekér Gyula nehézipari miniszter az iparágban dolgozó több mint százezer ifjúmunkás te­vékenységét­­ méltatta. Han­goztatta többek között, hogy a nehézipar dinamikus fej­lődése elképzelhetetlen a fia­talok lendülete, lelkesedése nélkül. A százezer fős tábor a népgazdaság kulcsterülete­in tevékenykedik, szerepük van a népgazdaság többi ágának fejlődésében is. Történelmi visszapillantás• az 1947-es őszi választások és a korabeli sajtóharc KÖZVETLENÜL. A VÁ­LASZTÁSOK előtt, július— augusztus folyamán a Kis­gazdapárt elemeire bomlott. Egyes rétegei a különböző ellenzéki pártokhoz csatla­koztak, aszerint, hogy a tő­kés, liberális, dzsentri, hor­thysta, gazdálkodó, vagy ér­telmiségi, hivatalnoki, kon­zervatív vagy demokratikus politikai nézeteket vallottak. ” Ezt a helyzetet egy évvel választások után, 1948. május 8-án Barcs Sándor így jellemezte a Kis Újság­nak írott vezércikkében: „1947 nyarán Dobi István nem pártot vett át, hanem egy menthetetlennek látszó politikai csődtömeget...” Ugyancsak egy évvel a tár­gyalt események után Dobi István írta a Kis Újságban: „Nekem az a meggyőződé­sem, hogy a párt régi bajai­nak igen jelentős része ab­ból származott, hogy nem volt közös ideológiánk. A mi pártunk nemcsak 1945—46- b­an volt a legkülönbözőbb gondolkodású és legellenté­tesebb érdekű emberek ros­­­szul megszervezett gyüleke­zete, hanem 1930-tól 1943-ig is. Az én számomra 1945- ben a pártba behelyezkedett­­nyugalmazott bankigazgató vagy volt földbirtokos nem • Részlet a szerző történelmi tanulmányából: kevéssé volt idegen. A párt paraszti voltából amúgy is fakadó kettősség nyilvánult meg a Kisgazdapárt válasz­tási agitációjában is. Egyik lapunk, az Igazság, a de­mokratikus pártok választási szövetségéről tessék-lássék mellékmondatban, mint va­lami szükséges rosszról is, ugyanakkor a főmondatban különállást és a különutat hangsúlyozza. Magyarán szólva: a párt sajtója gyak­ran a demokratikus egység­fronttal szemben álló válasz­tókra kacsintgatott. Ha már az igazság­ot említettük, nyomban tegyük hozzá azt is, hogy az újságnak két változata forgott közkézen a választások idején. A fe­kete fejléccel megjelent Igazság-ot rendszerint vi­dékre küldték, s a benne el­helyezett cikkek harcosan védték a kisparasztok érde­keit — a nagykereskedők­kel szemben. Az ugyanazon a napon megjelent, de piros fejlécű Igazság — amelyet Budapesten terjesztettek — viszont arról biztosította a nagykereskedőket, hogy Kisgazdapárt megvédi érde­­­keiket — a parasztokkal szemben. A magántulajdon védelmét — a koalíciós egyezség ellenére — a Sza­bad Népet kivéve, szinte minden újság önmagának igyekezett kisajátítani. A hasonló módszereket el­kerülendő, a Szabad Nép (Révai József vezércikke, 1947. július 6.) már a vá­lasztási harcok kezdetén fi­gyelmeztette a partnereket: „Nem szabad, hogy a vá­lasztási küzdelmet a demok­ratikus pártok egymással va­ló versengése dominálja, mert ha igen, akkor a választási versengés a dolgok logikája folytán egymás túllicitálásá­­ra, szennykonkurrencia, de­magógia, a demokratikus közérdek háttérbe szorulásá­ra vezetne, és egy ilyen szennykonkurrencia gazdasá­gilag is, politikailag is, ko­moly réseket ütne fiatal de­mokráciánk alapjain. A vá­lasztási versengés közben sem szabad megfeledkezni a kormányzópártok közös fe­lelősségéről ...” A VÁLASZTÁSOKON négy koalíciós párton kívül a hat ellenzéki párt is indult: a Polgári Demokrata Párt, a Magyar Radikális Párt, a Független Magyar Demokra­ta (Balogh) Párt, a Magyar Függetlenségi (Pfeiffer) Párt, a a Keresztény Női Tábor és Demokratikus Néppárt, amelyet Barankovics veze­tett. Programjuk tömören ki­fejezhető: a Függetlenségi Front tételeinek tagadása. Áttekintve a korabeli saj­tót, ismerve a választási had­járat végső kimenetelét, el­mondhatjuk: a népi demok­rácia leghatározottabban fel­lépő ellenfele a Kisgazda­­pártból kizárt hosszabb ideig párton kívüli Pfeiffer Zol­tán vezetése alatt álló leg­szélsőségesebb ellenzéki párt, a Magyar Függetlenségi Párt volt. Szemben állt — mint Pfeiffer Zoltánnak június 14- én az új koalíciós kormány programjának vitájában el­hangzott felszólalása is rá­világít — a kormány egész politikájával. De politikai okokból, a közvélemény megtévesztése céljából csu­pán a munkáspártokkal szállt nyílt vitába. „Két ellentét van a poli­tikai életben — írta 1947. augusztus 30-án Pfeifferék szócsöve, az Ellenzék első, úgynevezett progamadó szá­ma — a) a marxista és pol­gári pártok ellentéte, b) a koalíción belül és kívül álló polgári pártok között érvé­nyesülő ellentét”. Ezt az utóbbit bocsánatos bűnnek tartja az újság, mert — idé­zem — „világnézeti alapja nincs”, ugyanakkor sajnála­tos is, mert a „polgári gon­dolat mögé felsorakozott erő­ket bontja m­eg”. Ezt írták választási zászló­jukra: „Végső célkitűzésünk a tiszta demokrácia! Féle­lemtől és nélkülözéstől men­tes életet mindenki számá­ra! A magántulajdon nevé­ben, a vallás szabad gya­korlásának teljes biztosítá­sáért!” A SZÓBAN FORGÓ PROG­RAMADÓ újságból, az is ki­tűnik, hogy a Pfeiffer-párt a kapitalizmus korlátozás nél­küli­­ támogatását, az államo­sítások megszüntetését hir­dette. Követelték még a nép­­bírósági rendszer megszün­tetését, a politikai rendőrség hatáskörének a szűkítését és a B-listázás „maradéktalan revízióját". Kőbányai Frigyes (Folytatjuk)

Next