Észak-Magyarország, 1986. június (42. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-30 / 152. szám

Diplomaosztás az egyetemen Péter-Pál a népi hagyo­mány szerint az aratás, az egyetemeken pedig — szin­tén hagyomány — a diplo­maosztás ideje. A Nehéz­ipari Műszaki Egyetemen szombaton délelőtt fél tizen­egykor rendezték meg a mérnöki hallgatók diplomaki­osztó ünnepségét. A több mint négyszáz friss diplo­más megtöltötte az aulát, ezért a szülők, hozzátarto­zók az egyik előadóterem­ben tévén követhették a mű­sort. Elsőként dr. Kovács Ferenc oktatási rektorhelyettes mon­dott köszöntőt, értékelte az új tanterveket, a mérnök­­képzés gondjait, feladatait. Ezt követően a karok dé­kánjai ismertették az ered­ményeket. A Bányamérnök­i Karét dr. Tarján Iván, a kohómérn­ökiét dr. Farkas Ottó, a gépészmérnökiét dr. Párczelt István, össze­sen négyszáztizenhat kohó-, bánya-, gépész, illetve üzemmérnök vehette át az oklevelét. Dr. Jármai Ká­roly, a Gépészmérnöki Kar KISZ-titkára ismertette a becsületdiplomások névso­rát, azokét, akik kiemelkedő közéleti tevékenységükért kaptak elismerést. Ünnepi beszédet dr. Farkas Ottó mondott. A mérnöki munka és hivatás szépségé­ről és fontosságáról beszélt, a szakmaszeretet, az alkotó munka, az igényesség és az önművelés szerepéről a ter­melésben, a társadalomban, a tudomány és a technika fejlődésében. „Önök hordoz­zák a jövő eredményeit” — mondotta —, s ez kötelez. Kovacsics Árpád a végző hallgatók nevében búcsúzott az alma matertől. . Megkö­szönte a tanárok és a szü­lők fáradozásait, áldozatos munkáját, amely lehetővé tette, hogy tanulhassanak, öt szép évet tölthessenek az egyetemen. Végezetül a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Hassler Kamarakórusa adott műsort Sándor Zoltán ve­zényletével, majd a Szózat­tal ért véget az ünnepség. A diplomaátadás ünnepélyes pillanata Fotó: Laczó József Emelkedő árak a hét végén Szombat délelőtt a Búza téren „Tanulj meg fiacskám, ko­­médiázni...” — dalolja a nótáskedvű, fehér köpenyes,­­kissé éltes, kissié testes hölgy a miskolci Búza téri piacon, áthaladóban a csarnok és a tejtermék-elárusító hely kö­zött. Bizony, némelykor va­lóban szükség van a komé­­diázásra a portékák kínálá­sakor. Hiszen az „Ebből ve­gyen aranyoskám, ez egészen friss!”, avagy „Az én tyúk­jaim tojásainak sárgája olyan, mint a kikerics!”— hangza­tos kínálatokról csak otthon, később derül ki, hogy iga­zak voltak-e vagy sem. No­de, úgy mondják, ez hozzá­tartozik a piaci idillhez, han­gulathoz. Nem volt ez más­ként az elmúlt hét szombat­ján sem. A stand egyik végén fej­kendős nénike kérleli az ár­iájáról : — Vigye már el drága ezt a kis zöldbabot! Már na­gyon mennék haza. Olcsón adom . . . Másutt a magánkereskedő cseresznyevásárlásra unszol­ja kedves szavaival a vevőt: — Ugyan vegyen már még egy kilót belőle! Meglátja, milyen finom. Nézze meg a színét! Kóstolja meg! Igazán friss, édes és mentes a pa­rányi jószágoktól .. . És a rábeszélő győz. A kis­sé határozatlan vevőnek már­is mérik a következő adag mélybordó színű, aprócska gyümölcsöt, noha annak ára lényegesen magasabb, mint hétköznapokon. Most negy­venért adják. Kétszer, esetenként há­romszor annyit kérnek, az egyéb gyümölcsökért, zöld­ségfélékért, mint néhány nappal korábban. A spanyol meggyet 30—40 forint kö­zött, a cigánymeggyet 10—12 forint között mérik. A krumpliért 8—9 forintot kér­nek kilónként. A termelők­­­nél ugyanezt a portékát már 8—10 forintért kínálják, míg a csarnokban most 7 fo­rin­tért juthat hozzá a vevő. Lassan elérkezik a lecsófő­zés ideje, amelyhez a para­dicsomot 16—22 forint kö­zötti árban, a paprikát 18— 30 forint közötti árban te­szik a standokra. Megjelent a ma még kissé borsos árú dinnye is a piacokon. A sár­gadinnyét kilónként 60—70 forint között, a görögdinnyét 90 forintért árulják. S bár igencsak sok család körében kedvelt a hidegen különösen kellemes, ízletes kovászos uborka, mégis ma még meg­gondolandó, hogy adjanak-e érte kilónként 12—16 forin­tot. Felszökött ezen a hét végén a gomba ára a Búza téri piacon. A kora reggeli órákban még gazdag vá­lasztéka volt: a rókagomba előtt 120 forintot, a szegfű­gomba csomói előtt 10 fo­rintot olvashattak le az ár­cédulákról. Átlagosan 80—90 forintért mérték a gombák kilóját. Délelőtt tíz órára már eltűnt az amúgy sem nagy mennyiségben kínált zöldborsó (lassan lejár az ideje), és imitt-amott volt látható már a cseresznyé­ből. Megcsappant a gomba­­árusító helyeken kínált por­téka választéka, mennyisé­ge. S hogy miért voltak ilyen magasak az áraik? Arra vo­natkozóan a felügyelőség iro­dájában a következőket tud­hattuk meg: — A hét végén, pénteken, szombaton és vasárnap jó­szerivel háromszorosára szöknek fel az árak. Ráadá­sul most volt a gyári fize­tés, ami azonnal megmutat­kozik az árakban. Az pedig természetes, hogy ami iránt nagy a kereslet, annak az árát nyomban feltornásszák az eladók . . . Így történt ez — nem is annyira rendhagyóan — az elmúlt hét végén a Búza té­ren, ami ismeretesen nem tartozik éppen az ország ol­csó piacaihoz. » (monos) Tapolcán még van hely Most, június végén m­ár ja­vé­ban tart a nyári­­ üdülési szezon. Ez az az időszak, amikor a családok beutaló­val, vagy valamelyik utazási ir­oda szervezésében, de akár egyénileg is útra kelnek, s egy-két hetet eltöltenek va­lahol. Megyénkben számos olyan hely van, melyet ér­demes felkeresni, megláto­gatni. Érkeznek is sokan az ország minden részéből. Kör­benéztünk, érdeklődtünk né­hány helyen, ahol üdülő­vendégek élvezik a nyár nap­jait, óráit, megkérdezvén: hogy telt a hét vége? Bánkút, turistaház. Márton Magdolna vezetőhelyettes: — Jelenleg 58 vendégünk van. (Folytatás a 2. oldalon) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLII. évfolyam, 152. szám­ára: 1,80 Ft Hétfő, 1986. június 30, Megkezdődött a LEMP X. kongresszusa Az SZKP küldöttségét M. Gorbacsov vezeti A varsói Tudomány és Kultúra Palotájában vasár­nap ünnepélyes keretek kö­zött megnyílt a Lengyel Egyesült Munkáspárt X. kongresszusa. Az ország ve­zető ereje, a lengyel mun­kásosztály, a lengyel kom­munisták nevében 1776 kül­dött tanácskozik öt napon keresztül a párt és az egész lengyel társadalom előtt álló aktuális és hosszú távú tár­sadalmi-gazdasági feladatok megoldásának stratégiájáról. A kongresszus által kidol­gozásra és elfogadásra kerü­lő irányvonal meghatározó lesz az ország belső fejlődé­sében és nemzetközi helyze­tének alakulásában. Mindez jól tükröződik a tanácskozás iránt megnyilvánuló nagy­fokú belföldi és nemzetközi érdeklődésben. Az 1980—81- es társadalmi-gazdasági vál­ságon immár úrrá lett párt ma minden erejét a tovább­lépést, a fejlődés gyorsítását szolgáló feladatok kidolgo­zására és végrehajtására for­díthatja, nyugodt, a problé­mákat nyíltan feltáró, de a tennivalóktól meg nem ret­tenő légkörben. Ezt várja a kongresszustól a LEMP több mint 2 millió tagja, az egész lengyel társadalom. Az ünnepi zászlódíszbe öl­tözött lengyel főváros köz­pontjában magasodó kong­resszusi palotában vasárnap délelőtt Wojciech Jaruzelski, a Lengyel Egyesült Munkás­párt első titkára köszöntöt­te a kongresszusi küldötte­ket, a tanácskozás hazai és külföldi vendégeit, köztük Mihail Gorbacsovot, az SZKP KB főtitkárát, akit a kül­döttek hosszan tartó tapssal üdvözöltek. A kongresszus­ra érkezett 107 vendégkül­döttség között foglalt helyet a Magyar Szocialista Mun­káspárt delegációja, amelyet Grósz Károly, az MSZMP PB tagja, a Budapesti Párt­­bizottság első titkára vezet. A lengyel himnusz és az Internacionálé eléneklése után a küldöttek egyperces néma felállással adóztak a két kongresszus közti idő­szakban elhunyt kommunis­ták, köztük Wladislaw Go­­mulka emlékének. Ezt köve­tően az elnöki tisztet betöl­tő Józef Czyzek javaslatára a küldöttek elfogadták a na­pirendet és megválasztották a kongresszus munkabizott­ságait. Az ügyrendi kérdések után Wojciech Jaruzelski előter­jesztette a Központi Bizott­ság beszámolóját. Öt hónap mérlege Nőtt a kiskereskedelmi forgalom A Belkereskedelmi Minisz­térium áruforgalmi jelentése szerint az év első öt hónap­­jában a kiskereskedelem forgalma 213,5 milliárd fo­rint volt, ez folyóáron 8,3, összehasonlítható áron pedig 3,5 százalékkal több, mint a múlt év azonos időszakában. A forgalom mennyiségét te­kintve bolti élelmiszerekből 5,5, vegyes iparcikkekből 4,4, ruházati termékekből 1,2 szá­zalékkal több, a vendéglá­tásban viszont 0,1 százalék­kal kevesebb fogyott, mint tavaly. A májusi áruellátás az előző időszakhoz hasonlóan ki­egyensúlyozott volt. Élelmi­szerekből és élvezeti cikkek­ből változatlanul jó az el­látás, bár az olcsóbb húsfé­lékből továbbra sem min­dig kapható elegendő. Fő­ként a fővárosban gyakori­ak a tőkehússal kapcsolatos minőségi kifogások, elsősor­ban a zsíros, faggyús húsra panaszkodnak a vevők. A múlt év azonos időszakához képest országszerte javult a választék szalámiból, kol­bászból, csokoládéból, főze­­lékkonzerve­kből és fűszer­­paprikából. A múlt év má­jusához képest viszont ke­vesebb volt a főtt, füstölt áru, ezekből nem tudták ki­elégíteni az igényeket. Az alkoholmentes üdítők választéka változatlanul ki­elégítő, kivéve a kóla alap­anyagú termékeket, ame­lyekből az igényeket nem tudja kielégíteni a kereske­delem. E­avult a választék minőségi palackozott borok­ból, olcsó bor azonban to­vábbra sincs elegendő. A szeszáremelés keresletvis­­­szafogó hatását mindössze egy-két megye jelezte. A fővárosi szabadpiacokon a burgonya-, zöldség- és gyü­mölcskínálat májusban is bőséges volt, s az összetétel a szezonnak megfelelő. A felhozatal 46 százalékkal emelkedett a tavalyihoz ké­pest, az árak összességében 11,4 százalékkal csökkentek. A tavaszi ruházati cikkek iránt lényegesen csokikent a kereslet, ezért sok helyütt ár­­engedményes akciókat szer­veztek. A korán érkezett me­leg miatt inká­bb a nyári holmikat keresték a vevők. Bár e termékeikből a kíná­lat a tavalyihoz képest ja­vult, néhány cikkből még mindig szűk a választék, el­sősorban nyári férfiöltönyök­ből, zakókból, pantallókból. Többet lehetett volna érté­kesíteni divatos nyári ruha­anyagokból is, valamint a természetes alapanyagú női konfekcióárukból. Befejezett­ a IKSZ kongresszusa A Központi Bizottság megtartotta első ülését A határozatok, valamint a kiegészített és módosított szervezeti szabályzat elfoga­dásával Belgrádban szomba­ton délután befejezte mun­káját a JKSZ XIII. kong­resszusa. A délelőtti teljes ülésen a küldöttek egyhangúlag elfo­gadták a kongresszus hat bi­zottságában végzett munká­ról a bizottságok elnökei ál­tal előterjesztett jelentést. Ezután egyhangúlag elfo­gadták azokat a határozato­kat, amelyek kijelölik a JKSZ feladatait. A kongresszus ezt követő­en — két ellenszavazattal — elfogadta a JKSZ Szervezeti Szabályzatában javasolt ki­egészítéseket és módosításo­kat. A kongresszuson záróbe­szédet mondott Milanko Re­­novica, akit a Bosznia-Her­­cegovinai Kommunisták Szö­vetsége javasolt a JKSZ KB elnökségébe. Renovica han­goztatta, hogy a tanácskozá­son demokratikus és nyílt légkörben, bíráló és önkriti­kus módon elemezték Ju­goszlávia társadalmi-politi­­kai, gazdasági helyzetét, és felvázolták a jelenlegi nehéz­ségekből kivezető utat. A Központi Bizottság a kongresszus befejezése után megtartott ülésén megvá­lasztotta elnökségét. A köztársasági és a tarto­mányi kommunista szövetsé­gek elnökei, valamint a nép­hadsereg pártbizottságának elnöke, tisztségénél fogva tagja a JKSZ KB elnökségé­nek, amely így 23 tagból áll. A testület szinte teljesen megújult: eddigi tagjai közül csak Vidoje Zarkovicot vá­lasztották újjá. A JKSZ KB elnökség el­nöki tisztét a szervezeti szabályzatnak a tisztségvise­lők rendszeres időszakonként és meghatározott sorrendben történő cseréjére vonatkozó előírása szerint a következő egy évben Milanko Benovica tölti be tékára pedig két éven i­s Radica Gacsics. I

Next