Észak-Magyarország, 1990. december (46. évfolyam, 282-305. szám)
1990-12-01 / 282. szám
Szóvivői tájékoztató a kormányülésről Változások várhatók a nyugdíjalap kiszámításában A kormány csütörtöki üléséről pénteken László Balázs szóvivő tájékoztatta a sajtó képviselőit. A kormány számos témáról tárgyalt, ebből a tájékoztatón kettőt ismertettek - szakemberek segítségével - alaposan. László Balázs bevezetőben arról szólt, hogy a kormány megállapodott a Házbizottsággal, pontosabban a Parlamentben képviselt pártokkal, miszerint december 1-jére a költségvetési törvényjavaslatot benyújtja. Ennek megfelelően a tervezet sokszorosításán egész éjjel dolgoztak. Az egyeztetések alapján a költségvetés általános parlamenti vitája várhatóan december 17-én lesz. Csépi Lajos, az Állami Vagyonügynökség ügyvezető igazgatója a jövő évi vagyonpolitikai irányelvekről adott tájékoztatót. Mint mondta, a dokumentum csupán tervezet, az Országgyűlés határozatként mondja majd ki az irányelveket. Az irányelvek szerint hazánkban továbbra is az a cél, hogy a magántulajdon váljék meghatározóvá. Ennek érdekében folytatódik a privatizáció, amelynek célja olyan tulajdonosok felkutatása, akik érzékenyen reagálnak a piac változásaira, s legfontosabb céljuk a vagyon gyarapítása, illetőleg annak hatékony működtetése. Az irányelvek alapján folytatódik az állami vagyon értékesítése, amelynek lebonyolítását továbbra is a vagyonügynökség végzi, a nyilvánosság, a versenyeztetés és a reális vagyonértékelés alapelveinek szem előtt tartásával. A módszereket illetően a dokumentum leszögezi, hogy piacorientált privatizációra van szükség, tehát nem reprivatizációról van szó, sem pedig az állami vagyon valamilyen típusú szétosztásáról. Alapvetően a piac törvényszerűségeit kell követni, szem előtt tartva a kisbefektetők körének minél szélesebb bevonását. Ellenérték nélkül 1991-ben csupán a társadalombiztosítás kap állami vagyont. Új elem az eddigiekhez képest, hogy jövőre már a vevő is kezdeményezheti a privatizációt. Az irányelvek kitérnek arra, hogy a külföldi tőke aktív közreműködése továbbra is elengedhetetlen, és csupán néhány hagyományos magyar termék előállításánál nem kívánják azt beengedni az országba. Az előzetes számítások alapján 1991-ben a privatizációból származó bevételek összege várhatóan 40—50 milliárd forint lesz, amelynek túlnyomó többségét az államadósság csökkentésére kívánja fordítani a kormányzat. A bevételek fennmaradó részét a Foglalkoztatási Alap forrásainak feltöltésére, a külföldi tőke beáramlásának segítésére, illetőleg egy tőzsde intervenciós alap létrehozására kívánják fordítani. Csépi Lajos végül bejelentette, hogy a privatizáció előrehaladásának bemutatására, a rendszeres tájékoztatásra ezentúl híreket jelentet meg az Állami Vagyonügynökség. Ezután Verebélyi Imre, a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára a helyi önkormányzatok működésével kapcsolatos jogszabályalkotási kérdéseket taglalta. Előzőleg azonban László Balázs szóvivő az MTI-nek (Folytatás a 2. oldalon) Eladatlan üvegtáblák a gyárudvaron Leáll a miskolci üveghuta Nagy valószínűséggel december 20-án leáll a valamivel több, mint negyedezer embert foglalkoztató miskolci üveggyár üveghutája, vagyis kemencéje. Az ok: a gyár termékeiből, a hengerelt üvegből hatalmas mennyiség halmozódott fel, s nincs tovább értelme készletre termelni. A leállást egyelőre négy hónapra tervezik, ám ha a Pannonglast Ipari Részvénytársaság (ehhez tartozik a miskolci gyár) igazgatótanácsa 1991. január 7-i ülésén úgy dönt, hogy e gyár többé ne termeljen, a piac megcsappant igényeit az orosházi üveggyár is kielégítheti, akkor lényegében végleg „becsukhatják a boltot”. E legrosszabb dologról azonban hallani sem akarnak Miskolcon, érthetően, hiszen a városban máris feszültségeket okoz a munkanélküliség, egy ilyen döntés pedig még inkább tetőzné a bajt. (Folytatás a 3. oldalon) A szállítás a továbbiakban sem szünetel, de kérdéses, kell egyáltalán az üveg? Fotó: Fojtán László Tervetuloa, azaz Isten hozott." E dallamos köszöntésben benne lüktet a finn nép lelke, a kedves segítőkészség, amivel a külföldit fogadják, különösen, ha kiderül róla, hogy magyar. Mert ők igazán számon tartják ezt a rokonságot. Ha összehasonlítanánk, hogy náluk hányan beszélnek magyarul, s közülünk ki tud finnül, bizony mi maradnánk alul. A hazánknál három és félszer nagyobb területen kevesebben élnek, mint mi itthon. S ezt a tágasságot, a hagyományok őrzését, az emberközpontú szemléletet, a természet közelségét szinte mindenütt érzi az ember. Nem hiába mondják, hogy a finn inkább köré épít egy várost, mintsem kivágjon egy fát. Még a metropoliszokban, a fővárosban, Helsinkiben is találhatunk mindebből valamit mutatóba, ha a sok biciklire, az emeletes házak lakásaiban is megtalálható szaunára, a formatervezésükre vagy a híres Sziklatemplomra gondolunk. Van egy finn szó, a „sisu”, amit nagyon nehéz magyarra fordítani. Jelenti azt, hogy akaratos, becsületes, törekvő, egyenes tartású. A finn embert jelenti. Mert ez mind jellemző rájuk, s ezzel magyarázható az is, hogy zaklatott huszadik századi történetük ellenére a világ első tíz országa között tartják számon gazdaságukat. Függetlenségük 73 éve alatt idáig jutottak el. Mert csak 1917. december 6-án született meg a Finn Köztársaság, akkor „engedte el” őket az orosz birodalom. Azóta ez legnagyobb ünnepük, s ezt a jeles napot december 1-jén, azaz ma, Miskolcon ünnepli meg a Finn Köztársaság budapesti nagykövete, s testvérvárosunk, Tampere küldöttsége is, együtt meghívóikkal, a Miskolci Városházával, s a Magyar—Finn Társaság Miskolci Baráti Körével. Kedves Vendég! Tervetuloa! Új Centrum lesz a régiből . Miskolc legnagyobb bevásárlóközpontjának, a Centrum Áruháznak bővítési és felújítási munkálatai ez év tavaszán kezdődtek el. A tervek az Északterv C irodájának asztalán születtek meg. A kivitelezést a Heves Megyei Tanácsi Építőipari Vállalat III. számú főépítésvezetőségének szakemberei végzik el. A bővítés során lényegesen megváltozik az áruház külső arculata, amit már most is jól lehet látni. A megyeszékhely „centrumának” újjászületése 1993. tavaszán fejeződik be. (fottán) BUDAPEST BANK RT Igazgatósága Miskolc Miskolc, MSZB tér 4. Telefon: (46) 55-211 • Fax: 56-429 Igazgatóságunk a belföldi és külföldi magánszemélyek, jogi személyek, nemzetközi fuvarozási joggal rendelkező vállalkozások részére folytat DEVIZASZÁMLA-VEZETÉST tisztelt ügyfeleink megelégedésére. Az 1990. november 26-tól érvényes kamataink: (500 USD-tól 100.000 USD-ig vagy azzal egyenértékű betét esetén)