Észak-Magyarország, 1998. június (54. évfolyam, 127-151. szám)
1998-06-02 / 127. szám
Van munkanélküliség, és van közbiztonság. Tiszatarjánban egyetlen kifizetetlen számla nélkül estek túl a gázberuházáson. Az 1420 lelkes falu titkáról is olvashatnak az Itthon című mellékletünkben, ahol ma Tiszaújváros és Mezőcsát környékének híreit, információit közöljük. 6. oldal Szünet nélkül tanulhatnak. Az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyek következő évi pályatételei. 7. oldal A FEJLESZTÉSHEZ nincs elég bevétel. Braun László sárospataki üvegező szerint elsősorban a gépesítettség és a pénzhiány okozza a problémát. 8. oldal. A VOLT BAJNOKOK MOST SEM ROSSZAK. A Kazincbarcikai VSE 1982-es csapata és a Színészválogatott meccse után a színészek visszavágót kértek. A hétvége sportja. 9-12. oldal A hely és a név kötelez! A Rákóczi Szövetség találkozóján Köröm (ÉM -PTA) - A határon innen és túl élő magyarok számára összekötő kapocs a Rákóczi Szövetség. Rákóczi Ferenc történelmi jelentősége és magyar lelkülete szoros köteléket jelent ugyanis az országok közötti korlátok ellenére is - mondta köszöntőjében a szövetség elnöke Házi József, a Rákóczi Szövetség szombaton megtartott nemzetközi találkozóján Körömben. A találkozó résztvevői ünnepi menetben vonultak a körömi mezőn található Rákóczi-emlékműhöz. „Ez a hely kötelez tiszteletre, emlékezésre, nemzeti gondolkodásra” - szögezte le ünnepi beszédében Duray Miklós, a szlovákiai Együttélés mozgalom vezetője. Majd arról szólt: évszázadokon keresztül a nemzet és az ország egyet jelentett, majd olyan folyamatok kezdődtek el, amelyek megváltoztatták ezt az állapotot. Ma viszont úgy látja: újra lehetőség nyílt az összefogásra. A szövetségnek negyven szervezete van országszerte és a határokon túl, emellett több mint kétszázötven intézmény is viseli Rákóczi Ferenc nevét. A találkozóra a szervezetek vezetői, népitánc együttesei jöttek el. Bemutatkoztak a galántai, a losonci, a füleki, a hídverői, az oroszlányi, a gyömrői, a pozsonyi, a tornai, a borsi, a rimaszombati valamint az ipolysági szervezetek. A körömi mezőn 1707. május 31-én kezdődött ónodi országgyűlés tiszteletére állított emlékműnél koszorúkat helyeztek el a külföldi és hazai szervezetek. Duray Miklós mondott ünnepi beszédet a körömi mezőn felállított Rákóczi-emlékműnélFotó: Bocsi Krisztián évfolyam, 127. szám ELŐFIZETŐKNEK: 23,10 Ft 1998. JÚNIUS 2. KEDD Életmű tíz évvel a halál után Nagy Dezső kiállítása Patakon __________7. oldal__________I Minden napra két dráma Közel 120 ezer „lélek" a miskolci színház 1997/98-as évadban tartott előadásain Miskolc (ÉMÉG) Összesen 200 zenés és 115 prózai előadást láthatott a közönség az elmúlt évad során a Miskolci Nemzeti Színházban. Mindent összevetve 115 ezer „lélekre” hatottak a művészek - mondta Hegyi Árpád Jutocsa igazgató-főrendező a szombati évadzáró társulati ülésen. Az idei volt az első évad, hogy a rekonstrukció után valamennyi játszóhelyen tartottak előadásokat. Naponta akár két-három különböző darabot is játszottak. Összesen 115 ezer nézőjük volt. (Persze, nagyon sokan több előadást láttak, a statisztika nem tesz különbséget a visszajárók és az egyszer betérők között.) Bár eddig is szerepelt a színház programjában az opera, de a következő évadtól - az önkormányzat döntésének megfelelően - operatagozat működik Miskolcon. „Ahol az opera otthonra lel, ott a próza is szebben szól” - fogalmazott ünnepi beszédében Hegyi Árpád Jutocsa igazgató-főrendező. A következő, 175. évad első nagyszínházi bemutatója is opera lesz. A Bánk bán című darabbal kezdődik majd az 1998/99-es szezon. A jubileumi évadra számtalan különlegességet ígért a direktor, így például megrendezik a magyar nemzeti színházak találkozóját, és szeretnék elindítani az európai színházak fesztiválsorozatát is. Az évad ugyan szombaton befejeződött, de színházi előadásokat nyáron is láthatunk. Az igazgató külön felhívta a társulat tagjainak figyelmét a nyári játékok fontosságára. Mint mondta, nagyon sokan csak ilyenkor találkoznak a miskolci színházzal, és a látottak alapján vihetik el jóhírünket a világba. A színészek, a színház dolgozóinak méltatlanul alacsony fizetéséről is szólt az évadzárón Hegyi Árpád Jutocsa. Arra szólította fel a szakszervezetet, az üzemi tanácsot, hogy legyenek partnerei a magasabb bérekért folytatott harcban. Az évadzáró társulati ülésen az igazgató-főrendező vezényletével szólalt meg az a dal, amellyel az önzetlen támogatásáért mondtak köszöntetet a TVK Rt.-nek. Az ünnepi ülés végén kiosztották az idei évad díjait. (A kitüntetettek listája a 7. oldalon.) A közönségtől legtöbb szavazatot kapott színésznő, Seres Ildikó és Hegyi Árpád Jutocsa igazgató-főrendező Fotó: Farkas Maya Biennálé a litográfia jegyében Miskolc (BM) - A XIX. Országos Grafikai Biennálé fontos évforduló jegyében nyílt meg: 200 éve találták fel Németországban a litográfiát - emelte ki Petneki Áron, a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karának dékánhelyettese szombaton a Miskolci Galéria Rákócziházában megtartott tárlatnyitón. Petneki Áron a biennálémegnyitón elmondta azt is, hogy Senefelder igazából nem a kőnyomatot akarta feltalálni, sokkal inkább a szedés nélküli szövegnyomtató eljárást próbálta kifejleszteni - saját verseinek cenzúra nélküli megjelentetése céljából. Az évforduló lehet az oka - a legjobb litográfiáknak felajánlott különdíj mellett -, hogy a rendezvényre ebben a műfajában küldték be a legtöbb alkotást, szám szerint 62 művet. A Hennáléra egyébként 245 alkotó 620 munkájából 230 darabot talált kiállításra érdemesnek a zsűri. Kobold Tamás, Miskolc polgármestere köszöntőjében arra hívta fel a figyelmet, hogy egyre több nevezés érkezik külföldről is, ami azért is jó, mert így a hazai művészeket nemzetközi összehasonlításban is tudjuk értékelni. A Hennáiéhoz kapcsolódóan a Petró-házban (Hunyadi u. 12.) Lévay Jenő, a XVII. biennálé nagydíjasának kamarakiállítását, a Herman Ottó Múzeum papszeri épületében pedig kortárs román grafikákat tekinthetnek meg az érdeklődők. (A díjazottak listáját a 7. oldalon közöljük). A biennálé díjait Kobold Tamás polgármester (jobbra) adta át a képzőművészeknek, képünkön éppen Gaál Józsefnek Fotó: Dobos Klára Szent Erzsébet a misén és az árokban Sárospatak (EMPT) A templomban és a vásári forgatagban is Szent Erzsébetet idézték a Sárospatakon megtartott pünkösdi Szent Erzsébet-ünnepségeken. „Akinek az otthonában már nincs szükség Krisztus keresztjére, akinek a Biblia már nem tartozik a könyvtárához, akinek nincsen forgatott imakönyve, és nem tudja felemelni tekintetét a Boldogasszonyra, abban nem nevelődik krisztusi élet - mondta az ünnepi misén tegnap délelőtt a sárospataki katolikus templomban Seregély István egri érsek, aki a 763 évvel ezelőtt szentté avatott Árpád-házi Szent Erzsébet életét méltatta a hívek előtt. Az évente hagyományosan megtartott eseménysor vasárnap reggel középkori vásári mulatsággal, régi mesterségek bemutatásával kezdődött, melyet haditorna, fegyverbemutató követett a várárokban. A rendezvénysorozat névadójának életét vásári képmutogatók is felidézték a publikum előtt. Pünkösdhétfőn pedig az ünnepi szentmise után a körmenet - élén az Szent Erzsébet-ereklyével - végighaladt a várkerten, majd visszatért a templomhoz. A képmutogatók is felidézték Szent Erzsébet életét Fotó: Puskár Tibor