Észak-Magyarország, 2001. július (57. évfolyam, 152-177. szám)

2001-07-18 / 166. szám

2001. július 18., szerda HÍRCSOKOR • Eredményes Mol ajánlat­ A Mol Rt. 34,48 százalékra emelheti tulajdoni há­nyadát a Tiszai Vegyikombinát Rt.-ben a TVK részvényeire tett nyilvános vételi ajánlat július 13-ai sikeres lezárásával. • A részvények átruházása a Gazdasági Versenyhivatal jóváhagyó, vagy a jóváha­gyás szükségtelenségét megállapító hatá­rozata után teljesülhet. A Mol Rt. részére a nyilvános vételi ajánlat keretében a TVK Rt. törzsrészvényei közül 354 687 darabot ajánlottak megvételre. • Kevesebb megtakarítás. A háztartások fi­nanszírozási képessége, vagyis megtakarítá­sai júniusban az előzetes adatok alapján 58,7 milliárd forintra rúgtak, szemben a má­jusi 54,2 milliárd forintos bővüléssel - hozta nyilvánosságra a Magyar Nemzeti Bank. Az ügyfélkapcsolat emberi értéke Miskolc (ÉM)­­ Hiánypótló mű, vidám hangvételű, de mégis komoly szakkönyv jelent meg a közelmúltban a PanTel Rt. ügyfélkapcsolati igazgatója, Erdei Mag­dolna tollából. Az Őfelsége az ügyfél cí­men megjelent könyv az emberről szól, akinek emberi értékei nélkülözhetetlenek akár ügyfélként, akár szolgáltatóként vesz részt az ügyfélkapcsolatban. Az ügyfélközpontúság kérdését vizsgál­ták már gazdasági, marketing- és értéke­sítési szempontból. Szakosodtak rá ta­nácsadó cégek és szoftverfejlesztők, -gyár­tók. Kitalálták a stratégiát, megalkották a folyamatokat, kifejlesztették a technikát. Mindezekre különösen odafigyeltek, de egyről sosem, vagy alig esik szó, és ez az, hogy az ügyfél kapcsolatban nélkülözhe­tetlen ember. A kapcsolatban részt vevő emberek - akár ügyfél, akár munkatárs - megismerése, megértése, elfogadása és képzése időigényes, munkaigényes, tehát költségigényes beruházás. De jelenleg senki sem számol a belőle fakadó elő­nyökkel. Erről nem írnak könyvet, nem tanítják az iskolában. Pedig aki jól vá­lasztja ki munkatársát, megismeri ügyfe­lét, az olyan versenyelőnyre tehet szert, amit mások csak hosszú idő alatt tudnak behozni. Külföldi szaklapok, menedzserkönyvek foglalkoznak ugyan az ügyfélkapcsolattal, de akik úgy gondolják, hogy a külföldről behozott technológia és bánásmód egy az egyben beválik Magyarországon is, azok tévednek. Nem lehet a nemzeti sajátossá­gokat figyelmen kívül hagyni, vásárlási szokásokat gombnyomásra megváltoztat­ni, ügyfélszolgáltató kapcsolatokat pusz­tán technikai megoldásokra bízni. Oly ke­vés hiányzik mai világunkban a jó ügy­félkapcsolat kialakításához, hogy érde­mes újragondolni azokat. Kiváló termé­kek, minőségi szolgáltatások és korszerű információs technikák állnak rendelkezé­sünkre. Az a kevés, ami hiányzik, emberi értékekkel feltölthető. Mákgubón termesztett gomba Kerecsend (MTI)­­ A kerecsendi székhe­lyű Quality Champions (QC) Kft. a jövő­ben gombatermesztéshez használja fel a tiszavasvári gyógyszergyárban keletkező mákhulladékot; erről 10 évre szóló szer­ződést kötött a QC, illetve a tiszavasvári gyógyszergyárat üzemeltető ICN Ma­gyarország Rt. Mint Rácz József, a QC ügyvezető igaz­gatója elmondta: a szerződés egyaránt előnyös mindkét cégnek, ugyanis a gyógyszergyárban keletkező napi 60 ton­na máktokszecskát - aminek elszállítása évente 15 millió forintba került a cégnek - a szerződés értelmében ingyen kapja a társaság. A gyárban visszamaradó mákgubó - hivatalos nevén a steril máktokszecska - az előzetes kísérletek során az egyik legalkalmasabb anyagnak bizonyult a laskagomba termesztéséhez. A darabolt mákgubót egy helyben létesítendő üzem­ben keverik össze a gombacsírával majd bezsákolják a keveréket. A QC tervei szerint a zsákolóüzem mellett termesztő csarnokokat is kialakí­tanak a településen, illetve egy hűtőházat is a komposzt tárolására. A közel 170 mil­lió forintos beruházás megvalósításához a tiszavasvári önkormányzat ajánlotta fel a területet. Ü2HK-WG IDEJÉBEN SZÓLUNK A gyomlálás primitív eljárás, de célravezető Miskolc (ÉM­­­FL)­­ Július vé­géhez közeledve nagy me­leggel igen, sok csapadékkal viszont nem dicsekedhetünk. Egyik hét végétől a másik vasárnapig mégis elgazoso­dik a kert. Megkezdődött a gyümölcsök betakarítása, kiásásra érik a hagyma. Fáink, bokraink növényvé­delméről már nem csak az idei termés megőrzése, ha­nem a jövő esztendei előké­szítése érdekében is gondos­kodni kell. A nyári meleg, az eső vagy a drága, de kényszerű öntözés egyaránt kedvez a gyomok fejlő­désének. Ezért folytassuk a ka­pálást - leginkább a kora regge­li, illetve az esti órákban, a hű­vösebb időkben -, de most csak a felszínen saraboljuk a talajt. A nagyobb testű, szerteágazóbb gyökerű gyomok (mudar, acat, vadkender) kikapálásával nem érdemes vesződni. A gyomlálás bármilyen primitív eljárásnak látszik is, a leggyorsabb és a leg­célravezetőbb módja az ilyen gyomok eltávolításának. Az eper ideje Ebben az időszakban a gyü­mölcsfák meghálálják az öntö­zést. Nemcsak azok, amelyeken a növekvő termés igényel sok vizet, hanem azok is, amelyek­ről a termést már leszedtük, mert az utóbbiak most készül­nek fel a jövő évi termésre: tar­talék tápanyagokat halmoznak fel és termőrügyeket hoznak lét­re. A fiatal fákat is átsegíti a szárazabb időszakokon egy-két locsolónyi víz. A szamóca legfejlettebb palán­táit az új ágyásokba ültethetjük. A biztosabb megfoganás remé­nyében az anyanövénnyel az in­dán keresztül még kapcsolatban lévő sarjakat ültessük a mellet­tük besüllyesztett kis cserépbe, kilyukasztott tejfölös edénybe. Egy hajtűformára hajlított huzal a növénykét a helyére rögzíti. Az anyanövénnyel kapcsolatban lévő szamócát öntözzük rendsze­resen, majd meggyökeresedése után vágjuk el a „köldökzsinór­ját” és palántázzuk új helyére. Szőlőinkben továbbra se ha­nyagoljuk el a kötözést, ahol szükséges, csonkázzunk. Az új telepítésű tőkéken hagyjuk a hajtást továbbnövekedni, tövét rendszeresen kapáljuk, öntöz­zük. A fürtzáródás idején tar­tunk, ezért a növényvédelmi teendők a bogyókártétel megelő­zésére irányulnak. A peronosz­­póra leküzdésére alkalmas sze­rek közül most már a hosszabb hatástartalmú, rézzel is kombi­nált hatóanyagú készítmények valamelyikét használjuk. Locsolás és kapálás Júliusban a virágoskert legtöbb munkáját az öntözés adja. Lo­csolás után minden esetben porhanyítsuk meg a talajt. A rózsa fővirágzását követő vissza­­metszéskor okvetlenül vágjuk le a hajtáscsúcspusztító rózsada­rázs, a hajtásfúró rózsadarázs és a varródarázs által károsított, valamint a lisztharmattal fertő­zött hajtásrészeket. A fenti növényvédelmi szem­pontok szerint a futórózsákat is metsszük. A levágott, fertőzött részeket égessük el. A metszést követően vegyszerrel is kezeljük a növényeket. Most csak a felszínen saraboljuk a talajt Fotó: Végh Csaba Szamócaszaporítás Hódítanak a gabonafélék Budapest (MTI) - A gabonafé­lék vetésterülete egy év alatt 9 százalékkal, 3,1 millió hektárra nőtt - tájékoztatott a május 31-i adatok alapján a Központi Sta­tisztikai Hivatal. A szántóterület az idén május­ban 4,5 millió hektárt tett ki, az ország területének 48, mezőgazda­­sági területének 77 százalékát. Ezen belül a hasznosított, 4,4 mil­lió hektár szántóterületen a leg­több gabonaféle vetésterülete nö­vekedett az előző évhez képest. A gabonafélék közül a búza vetésterülete - durumbúzával együtt - 1,2 millió hektárra, mintegy 14 százalékkal nőtt a ta­valyihoz képest. Kukoricát a 2000. évinél 3 százalékkal na­gyobb, 1,3 millió hektáron ter­mesztenek. Burgonyatermesztés­sel 37 ezer hektáron, az egy év­vel korábbinál 20 százalékkal ki­sebb területen foglalkoznak. Megállt a cukorrépa vetésterüle­tének csökkenése, az idén 67 ezer hektáron vetettek. A KSH összefoglalója szerint a napraforgó vetésterülete 321 ezer hektár, megegyezik az elő­ző évivel. Zöldségfélék termelésével el­sősorban az egyéni gazdálkodók foglalkoznak. A zöldborsó ve­tésterülete egy év alatt 8 száza­lékkal 14 ezer hektárra, a fű­­szerpaprikáé 20 százalékkal, 6 ezer hektárra növekedett a tava­lyihoz képest. A zöldpaprika 5 ezer hektáros vetésterülete nem változott. Paradicsomtermesz­téssel a tavalyinál 14 százalék­kal kisebb területen, összesen 6 ezer hektáron foglalkoztak. Gazdaság 8 Bevétel a turizmusból Budapest (MTI) - Az ide­genforgalomból származó bevételek az idei év végére elérhetik a 4 milliárd eurót, szemben a tavalyi 3,7 mil­liárd euróval - mondta Bu­dai Zoltán turisztikai helyet­tes államtitkár. Mint kije­lentette: a folyó fizetési mér­leg egyenlegének javításá­hoz az ágazat az idén az első öt hónapban 929 millió euróval járult hozzá. Növekszik a mintakertmozgalom népszerűsége Miskolc (ÉM­­­NZ) - Esemé­nyekben gazdag az idei év a miskolci kertbarátok köré­ben. Évfordulókra emlékez­nek - 85 éve alakult a Diós­győri Közhasznú Kiskert Egyesület és 25 esztendeje a Kertbarátok Megyei Társadal­mi Szövetsége ezzel együtt szakmai összejövetelek, vala­mint a mintakertmozgalom szemléi adják ez évi tevé­kenykedésük gerincét. Az idén 11. alkalommal hirdet­ték meg a Szép kertek, szép kör­nyezetben mozgalmat a kertbará­tok a miskolci önkormányzat kör­nyezetvédelmi bizottságának tá­mogatásával. A kezdeményezés népszerűségét jellemzi, hogy míg tavaly 182, idén 201 kiskerttulaj­donos indult a megtisztelő címért, melynek odaítéléséről többszörös szemle után dönt egy szakmai zsűri. Az ez évi szemlesorozat a nyár elején a Tapolca és a Miskol­ci Gyermekváros között elterülő Magyarka-dűlőben, a Herman Ot­tó Kertművelők Egyesületében kezdődött, a zsűrit Barczaházi Ist­ván elnök kalauzolta. A bejárattól a csúcsig A tulajdonosok számára ünnep volt a zsűri látogatása, bemutat­hatták eredményeiket, feleleve­nítették a múltat, a 36 évvel ezelőtti kezdeteket. Üveges Fe­­rencék kertjében kezdődött a szemle - ott, ahol tavaly befeje­ződött. - Valamikor a 60-as évek vé­gén édesapám kezdte kialakítani a kertet egy nagy dzsungelből - idézte a múltat Üvegesné, emlé­kezve arra, mennyi munkát, költ­séget igényelt például a 60 mé­ternyi kerítés elkészítése. Az épí­tés, szépítés azóta is folyamatos. Köpeczi János kertje a leglej­­tősebb a völgyben, a gerincre visz fel a szőlő- és gyümölcsös sor. A bejárattól a csúcsig 186 lépcső vezet fel, ez egy tízemele­tes ház magasságával egyenérté­kű. Igencsak szép teljesítmény ezen felgyalogolni egy idős há­zaspárnak, nem beszélve a kert mintaszerű rendben tartásáról. Szentiványi Pál hétvégi tel­kén a szőlő- és gyümölcs­ mellett zöldségtermesztéssel is foglal­koznak, így többszörösen is hasznosított a terület. A szemle következő terepe Gál Pál kertje volt, aki eddig három­szor nyerte el a mintákért címet. Joggal büszke arra, hogy a sajó­­szentpéteri üveggyárban töltött 39 év után, immár nyugdíjas­ként három kertet is magáénak tudhat. A miskolci Magyarka­­dűlőbeli szőlő mellett almásker­tet gondoz a Rakacai-tó mellett, valamint sajólászlófalvai ottho­nuk körül is akad munka. A város értéke A szemle ezúttal Nagy Balázs, a 2? Herman Ottó Kertművelők Egyesületének alapító tagja kertjében bormustrával fejező­­­­dött be.­­ Az agrárszakember, Dr. Gyurkó Péter csodálattal adó­zott a mintakert címet eddig el­nyert kertészek mozgalma előtt, különösen hangsúlyozva a „her­­manosok” áldozatkészségét, mondván: a terepadottságok miatt a kertművelők mozgása itt felér egy turistakiképzéssel. Gratulált a kertbarátoknak Né­meth László megyei főkertész, valamint Hámori Zoltán, az ön­­kormányzat környezetvédelmi bizottságának elnöke is. - A bizottság szívesen támo­gatja a mintakertmozgalmat, hi­szen ez nemcsak a tulajdonosok­nak jelent elismerést, ezzel együtt az egész város érdekét is szolgálja - mondotta. Egység a sokféleségben Egység a sokféleségben - így jel­lemezték közösségeiket és kert­jeiket a miskolci kertbarátok, és ez jellemző a mintakert címért folytatott versengésben is - fo­galmazott Deák Imre, a Kertba­rátok Észak-magyarországi Re­gionális Szövetségének elnöke, aki most a zsűri elnöki tisztét is ellátta. Mint mondta: a bírálat során mindenre figyelemmel vannak. A kert alakításától, a termesztés technológiájától kezdve a kert- és környezetkul­túra ápolásán át egészen az olyan emberi tényezőkig, mint a hagyományápolás, a részvétel a közösségben, egymás segítése. A Herman Ottó Kertművelők Egyesületében tartott szemlét a pingyomi követte. A Miskolc dé­li határában működő, az ország­ban a legnagyobb létszámú Pingyom Virága Kertész Egye­sületben annak elnöke, Széll Im­re kalauzolta a zsűrit. Balról jobbra: Hámori Zoltán, a miskolci önkormányzat környezet­­védelmi bizottságának elnöke, Németh László megyei főkertész és Gyurkó Péter, a megyei növényvédelmi szolgálat munkatársa

Next