Észak Magyarország, 2019. május (75. évfolyam, 100-125. szám)

2019-05-23 / 118. szám

2 Krónika Röviden Haragszanak Brüsszelre Budapest. Az európai par­lamenti választás után ha­talomra kerülő új uniós vezetőknek a kontinens fia­taljainak valódi problémáival kell foglalkozniuk a beván­dorlók támogatása és a külső igényeknek megfelelés he­lyett - mondta Nacsa Lőrinc, az Ifjúsági Keresztényde­mokrata Szövetség (IKSZ) el­nöke. A KDNP országgyűlési képviselője az Európa, merre tovább? című beszélgetést megnyitva megállapította, a fiatalok joggal lehetnek dühö­sek, amiért brüsszeli irodák­ból a fejük felett szeretnék eldönteni, hogyan éljenek, miként tervezzék a jövőt és kikkel éljenek együtt. mw Beavatkoznak az EP-választásba BUDAPEST: A bevándorláspárti Soros-hálózat beavatkozik az európai parlamenti választá­sokba - jelentette ki tegnap Halász János, a Fidesz frakció­szóvivője. A kormánypárti po­litikus a Magyar Nemzetben megjelent tényfeltáró írásra hi­vatkozva arra hívta fel a figyel­met, hogy az egyik legnagyobb Soros-szervezetet, az Avaazt vetik be a voksolás befolyáso­lására. Pénteken Európa-szerte tüntetéseket tartanak, Buda­pesten is, a Soros-hálózat em­bereinek szervezésében - tette hozzá Halász János. A frakció­szóvivő kijelentette, hogy a hamis hívószavak mögött szín­tiszta bevándorláspárti kam­pány áll. MW ÉSZAK Itt a nagyszülői gyed Benyújtotta a kormány a nagyszülői gyermek­­gondozási díjról szóló törvényjavaslatot. A díj összegét a nagyszülő fizetése alapján állapít­ják meg, és két, illetve ikrek esetén három évig lehet igénybe venni. Budapest. A kormány nevében Kásler Miklós, az emberi erő­források minisztere benyúj­totta kedden a nagyszülői gyedről szóló törvényjavas­latot. A módosítás értelmé­ben a nagyszülői gyermek­­gondozási díjat (gyed) 2020. január 1-jétől lehet igényelni, s legfeljebb két, ikrek esetén három évig jár. Emlékezetes, Orbán Viktor miniszterelnök még februárban jelentette be a kormány hét pontból álló családvédelmi akciótervét, amelynek része az új típusú juttatás. A hatoldalas javaslat kimondja: a törvénymódosí­tás megteremti annak a felté­teleit, hogy a még nem nyug­díjas nagyszülő, aki részt vesz unokája ellátásában, jo­gosulttá válhasson gyermek­­gondozási díjra. Ennek érde­kében bevezetik a nagyszülői gyermekgondozási díjat. A nagyszülői gyermekgon­dozási díj a dolgozó szülőket segítő nagyszülő munkáját ismeri el unokája ellátásában. A kérelemre induló eljárásban a nagyszülő jogosulttá válhat gyermekgondozási díjra - ol­vasható a javaslat részletes indoklásában. A nagyszülői gyed feltételei, hogy a nagy­szülő a gyermek születését megelőző két éven belül leg­alább 365 napon át biztosított volt, és a gyermek mindkét szülője­­ egyedülálló esetében a gyermeket gondozó szülő - keresőtevékenységet végez. Feltétel továbbá, hogy a gyer­mekre tekintettel gyermek­­gondozást segítő ellátást nem folyósítanak, a gyermeket a szülő háztartásában nevelik, s mindkét szülője - egyedül­álló esetében a gyermeket gondozó szülő­­ írásban nyi­latkozik, egyetért azzal, hogy a gyermekgondozási díjat a nagyszülő vegye igénybe. A nagyszülői gyed összegét a nagyszülő jövedelme alapján állapítják meg. A javaslat rögzíti, hogy a nagyszülőnek nem jár a gyer­mekgondozási díj, ha kereső­­tevékenységet folytat, kivéve, ha otthonról dolgozik. Nem jogosult gyedre a nagyszülő akkor sem, ha a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben helyezték el, ha a nagyszülő rendszeres szociális ellátásban részesül, letartóztatásban van vagy sza­badságvesztést, elzárást tölt. Nem vehető igénybe a nagy­szülői gyed akkor sem, ha az alapjogosult gyermekgondo­zási díjra való jogosultsága megszűnik, vagy ha a hozzájá­ruló nyilatkozatot visszavon­ják. Jövő év január elsejétől már igénybe vehető az új típusú családtámogatás fotó: shutterstock Veszélyben a kontinens biztonsága Európa hagyományos értékeinek megvédé­séről is szó volt Orbán Viktor és Marc Fromager találkozóján. BUDAPEST: A Szükséget Szen­vedő Egyház francia segély­­szervezetnek több, Magyaror­szággal közös projektje is volt már, például 2017-ben az iraki Tell-Aszkuf keresztény kisvá­ros újjáépítése. Orbán Viktor­ral folytatott budapesti meg­beszélésén Marc Fromager, a szervezet igazgatója elmondta, sokat járt a Közel-Keleten, és „túl sok megégett ikont látott”. Elmondása szerint az üldö­zött keresztények számára az egész év nagyböjt, minden nap nagypéntek. Becslések szerint 200 millió keresztény, vagyis Krisztus követőinek 10 száza­léka nem gyakorolhatja a hitét szabadon. A tárgyaláson kitértek a világ más területein zajló egyház­ellenes támadásokra, így az ázsiai keresztények üldözésé­re, illetve beszéltek az egyre inkább elvilágiasodó Európa problémájáról is. Orbán Viktor és Marc Fromager egyetértett abban, hogy a nyugati beván­dorláspolitika a migránsokkal együtt a Közel-Kelet problé­máit is importálja. Franciaor­szágnak például már vannak „elveszített területei”, ahol az állam helyett szalafista prédi­kátorok képviselik a törvényt. Marc Fromager szerint min­den országnak a sajátosságai szerint kell a menekültkérdés­hez viszonyulnia. Kifejtette: a magyarokban bűntudatot akar ébreszteni a média és Brüs­­­szel. Ma már azonban a francia átlagpolgár is egyre gyanak­vóbb a sajtóban olvasottakkal, látottakkal szemben, aggódik a migrációs invázió miatt, egy­re könnyebben megérti, hogy a magyaroknak joguk van megvédeni a határaikat. A magyar kormányfővel egyetértettek abban, hogy a keresztényi segítségnek az a legjobb módja, ha a konfliktu­sok helyszínén tesznek meg mindent a békéért: azok, akik a háborús helyzet elől a határ menti táborokba menekül­nek, még hazamehetnek, ám Európából soha nem fognak visszatérni. Az európai népe­sedési válságról is tárgyalva megállapították: a demográfiai krízis kezelésére két megoldás létezik. Vagy serkentik a szüle­téseket azzal, hogy a politika középpontjába a családok ér­dekeit helyezik, vagy pedig a migrációs áramlatokat ösztön­zik. Ma Nyugat-Európa csak az utóbbi megoldást használja, ezzel pedig veszélybe sodorja a kontinens jövőjét - szögezte le Fromager. ma Marc Fromager és Orbán Viktor - találkozójukon az elvilágiasodó Európa válságára is kitértek. A Századvég kutatásából kiderül, hogy ezt az emberek is érzékelik (lásd a diagramokat, illetve a keretes anyagunkat!) fotó: mw A magyarok elégedetlenek az EU-val A Századvég Alapítvány fel­mérése szerint a válaszadók 81 százaléka úgy véli: változá­sokra lenne szükség az Euró­pai Unió működésében, tehát a jelenlegi brüsszeli elit tevé­kenységéről igen lesújtó a ma­gyarok véleménye. A magyar választók elégedetlenek azzal is, ahogy Brüsszel a migrációs krízis kezelésében eljárt: het­ven százalékuk szerint a je­lenlegi uniós vezetés rosszul kezeli a tömeges illegális be­vándorlás problémáját. 2019. MÁJUS 23., CSÜTÖRTÖK Lemondott a migrációs államtitkár Hollandiában elken­dőzték a menekültstá­tusszal rendelkezők súlyosabb bűncselemé­­nyeit egy jelentésben. Amszterdam. Lemondott Hol­landiában Mark Harbers mig­rációs államtitkár, miután kiderült, hogy az igazságügyi és biztonsági tárca éves je­lentésében, amely a mene­kültstátusszal rendelkezők által elkövetett bűncselek­ményekről számolt be, elken­dőzték a súlyosabb bűncse­lekményeket. A jelentés a 2018-ban elkövetetett össze­sen 4600 bűncselekményből ezer esetet egyéb kategória­ként tüntetett fel, amiről később kiderült, hogy olyan súlyos eseteket takar, mint a menedékkérők szexuális bűn­­cselekményei, gyilkosságai és emberölési kísérletei, súlyos sérülést okozó támadásai. Harbers képviselőházi meg­hallgatásán tegnap hangsú­lyozta személyes felelősségét abban, hogy „a számadatokat ilyen módon prezentálták”, majd hozzátette, hogy kol­légái már korábban felhívták a figyelmet az ilyen kategorizá­lásban rejlő veszélyekre, de ő azt nem vette figyelembe. Nem Harbers az első, aki a képviselőház nem megfele­lő tájékoztatása miatt kény­szerült távozni: 2015-ben Ivo Opstelten miniszter és Fred Teeven államtitkár mondott le, 2017-ben pedig Ard van der Steur miniszter. MW Liberálisok fúrják a romastratégiát? Járóka Lívia szerint Brüsszel hátráltatja a romastratégia követke­zetes megvalósítását. Brüsszel: A baloldali és liberá­lis elit csak szavakban támo­gatja a romák felzárkóztatását és a bevándorlók integráció­ját, valójában egyikért sem tesz érdemben semmit — ös­­­szegezte eddigi tapasztalatait a Fidesz roma származású eu­rópai parlamenti képviselője, Járóka Lívia. Az uniós vezetés régóta hát­ráltatja a romastratégia meg­valósítását - mondta a Magyar Nemzetnek Járóka, aki már 2011-ben jelezte: az Európai Bizottság nem támogatta azt a hét pontot, amelyek garan­tálhatták volna, hogy a tagál­lamok és Brüsszel valóban tel­jesítse a vállalásokat. - Hiába küzdöttünk, hogy a garanciák is bekerüljenek a szövegbe, nem terjesztették be az Eu­rópai Tanácsnak - idézte fel. - A romák mögé bújva aka­dályozták, hogy ellenőrizhes­sük az integrációs bizniszben ismert luxus-NGO-kat, vagyis azt, hogy a pénzek tényleg el­jutnak-e a romákhoz. A romastratégiával kap­csolatban Járóka baloldali és liberális képviselőkkel is pró­bált együttműködni, nem sok sikerrel. Utóbbiak azzal indo­kolták ellenvetéseiket, hogy először az előítéletességen kell változtatni, majd utána jöhetnek a felzárkóztató prog­ramok.­­ Vagyis soha - össze­gezte a balliberális álláspontot a képviselő. Arra a felvetésre is reagált, hogy a hazai roma civilek között terjed a hír, mi­szerint egy Soros György által támogatott szervezet járja az országot, és jelölteket gyűjt, hogy az őszi választáson az Országos Roma Nemzetiségi Önkormányzatban mandá­tumokat szerezzen. Ha az or­szágos roma önkormányzatot megvásárolt emberek alkot­ják, akkor szerinte ezzel maxi­mum azt érik el, hogy kiállnak mögülük azok, akiket megve­zettek. MW Járóka szerint az uniós vezetés semmit sem tesz a romákért fotó: m­w

Next