Esze Tamás Népe, 1989 (16. évfolyam, 1-12. szám)
1989-01-01 / 1. szám
Közgyűlés—sikeres után (Folytatás az Izoldából) általában kedvező, ha kevés a csapadék. Ez meghatározza a búza, a tengeri és az alma termését, ezen keresztül a termelőszövetkezet egészének eredményességét is. Ebből kell kiindulni akkor is, ha az egyes ágazatokat értékeljük. A növénytermesztés eredményes évet zárt. A kalászosoknál az árpa a megyei szinten is jónak mondható, a búza átlaga is magasabb, mint korábban. Meg kell azonban állapítani, hogy az egész országban kimagasló volt a kalászosok hozama, és ehhez képest, valamint a környező gazdaságokhoz képest is búzatermesztésünk kívánnivalót hagy maga után. Ez a szakvezetőket bosszantja, és keresik a jobb megoldásokat. — Szerencsés volt, hogy visszaálltunk a napraforgó termesztésére, hiszen 200 hektáron kimagasló termést hozott. Úgy tűnik — hangsúlyozta az elnök —, hogy tovább kell növelni a vetésterületet az ésszerűség határáig. Lóbabot jelentős területen termesztettünk, elfogadható hozammal. Nem valószínű, hogy jól döntöttünk akkor, amikor vetőmagnak szerződtük. Nem gondoltuk, hogy ekkora gondot, költséget, idegességet vállalunk magunkra, ami az átvételi árban viszont nem jelentkezik. A beszámoló hangsúlyozta, igen jó eredményt hozott a kukorica, melynek a betakarítása viszont igen elhúzódott. Magas a víztartalma, drága a szárítás. Az állattenyésztés számára a siló- és szálastakarmány mennyisége rendelkezésre áll, de minősége nem egy esetben kifogás alá esik. A tájékoztató itt felsorolta a növénytermesztésben történt előrelépéseket: át tudtunk térni a folyékony műtrágyára; az elmúlt évi gyenge kukoricatermés után vissza tudtunk állni a magas terméshozamra, a biztonságra; rájöttünk, hogy érdemes napraforgót termeszteni. Az elnöki beszámoló felvetette ugyanakkor: miért van az, hogy a munkánk jelentős részénél, például az aratásnál csúszás van, nehezen birkózunk meg vele. Miért magasak a költségek? Ritka az olyan döntés, ami ennek csökkentését célozza. A következőkben a gyümölcskertészetről volt szó. Kiderült, a dió bérlete bevált, és végre gazdaságunk pénzt is látott belőle. Az almás ismét kimagasló termést adott. Az elnök így folytatta: — Szomorú, hogy a múlt héten történt meg a betakarítás — rendkívüli erőfeszítések árán! A vezetés ezt nem kritikának mondja, rendkívüli időjárás jött ránk október 28-án, ami novemberben két alkalommal megismétlődött. Nehezítette helyzetünket, hogy a szokásosnál három héttel később tudtuk kezdeni a betakarítást. Ennek ellenére november 15—20-ra megbirkóztunk volna vele. Úgy állapítjuk meg, hogy az almánál 6—8 millióval nagyobb eredményt érhettünk volna el, így is jelentős, közel 10 milliós eredmény várható. Bebizonyosodott, hogy az ágazat jó kezekben van, és egyértelműen megállapítjuk, hogy hosszú távon biztos jövedelemforrás az alma. A jövőt illetően felvetődik: meg kell várni a terméskötést, és akkor kell dönteni, minden kertben exportot termeljünk-e; meg kell hirdetni a részesművelést, be kell bizonyítani, hogy a tagok is jobban járnak; várhatóan kevesebb almánk lesz 81-ben, ezt jobban meg kell becsülni, alapos megfontolások után kell a biztosítást is megkötni. Az erdészet bizonyos eredményt ígér, de változatlanul gond az előírt kötelező telepítés, ápolás. Hiba, hogy nem telepítettünk korábban fenyőfát, nem becsüljük a kellően * a hulladékfát. Ugyanakkor kiderült, hogy a csemetekert jó gondolat volt, jövedelmet termel. Az elnök a következőkben az állattenyésztésről szólt, hangsúlyozva: a libatartás eredményes volt. Itt még van mit tanulni, bátrabban kell a libát mozgatni, legeltetni, a tarlóföldeket hasznosítani, jobban kell figyelni a toklértékesítésre is. A kacsatojás-keltetés is jövedelmező, azt bővíteni akarjuk. A szarvasmarha-ágazatban nőni fog a tejhozam, de még nem tudni, mennyi ebben az itt dolgozók érdeme és mennyi múlott a selejtezésen. Az elnök hangsúlyozta: — Változatlanul gond van a munkafegyelemmel. Annak ellenére, hogy az ágazatban a vezetők mindent megtesznek a rendcsinálás érdekében, vannak gondok. Szomorú, hogy olyan emberek is fegyelmezetlenkednek, isznak, akik 15—20 éve tagok és ezt előszeretettel hangsúlyozzák is. A tájékoztató felvetette, hogy a gépcsoportnál többet is ki lehetne hozni az emberekből, el kellene érni, hogy a csúcsmunkák idején többet dolgozzanak, hogy később mindenki nyugodtabb lehessen. A lényeg: a gépeket más módszerrel, más feltételek között kell üzemeltetni. Megtettük a lépéseket — emelte ki a beszámoló —, hogy tavasszal ez az új módszer bevezetésre kerüljön. Kár, hogy az előkészületek ilyen lassúak. A gépműhelyről szólva: ez az ágazat, amely pillanatnyilag a legtöbb kritikát kapja. Itt kell kijavítani a mások által okozott hibát, fel kell készíteni a gépeket, készenlétben kell állni. Ugyanakkor az ott dolgozók állandó munkalehetőséget kapnak télen, nyáron elfogadható, a tsz más ágazatainál különb körülmények között. Az ott dolgozók keveslik a bért, sokallják más keresetét, de a nagyobb áldozattal járó, több időt igénylő munkákat nem vállalják. Tisztázni kell: a műhelymunkás kevesli bérét, de kombájnt és erőgépet nem vállal szívesen. Miért, miért nincs hatása a műhelyben a havi 10 ezer forintos mozgóbérnek, miért nem tud a vezető élni ezzel?; mi az oka annak, hogy sok munkafolyamat elhúzódott, jóllehet az anyagellátást nem akadályozta pénzügyi probléma. A kérdéseket meg kell válaszolni, s ami a fő, a műhely az eddigieknél jobban tesz eleget kötelességeinek. A tájékoztató beszámoló kiemelte az építőbrigád tevékenységét, mely az évi feladatát teljesítette. Jóllehet nem zárszámadásról van szó, az elnök mégis fontosnak tartotta, hogy ismételje, az 1988-as esztendő jó volt, de a jövőben keményebb évek jönnek. Kitért az évközi bérkorrekciókra és elemezte a személyi jövedelemadó kihatásait. Összességében elmondható, hogy a munkafegyelem némileg javult, a hatékonyság nőtt és megnyílt a lehetőség a béremelésre is. Ebből kiindulva javasolta a vezetés: 1988-ra, visszamenően jelentős bérrendezést hajt végre a termelőszövetkezet, melynek összes pénzügyi kihatása kilencmillió forintnyi összeget tesz ki. Ezzel lehetőség nyílik a jó munka honorálására, és kifejeződik az is, hogy megfelelő munka és termelés esetén a megfelelő bérfejlesztés sem marad el. Ez az emelés 1988-ra vonatkozik, de megteremtődik az alapja annak is, hogy eredmény esetén 1989-ben is emelhető legyen a munkabér. Ahhoz, hogy eredmény szülessen, fontos döntések szükségesek. Ezért az 1989-es gazdálkodással kapcsolatban a következő elképzelések születtek: kevesebb búzát vetettünk, növeljük a napraforgó vetésterületét. Ismét vezettünk 200 hektár repcét, ami igen biztatóan néz ki. Meghirdetjük az almást, és egy részét igény szerint bérbe adjuk. Engedélyezzük és támogatjuk a föld bérbeadását. Döntés született, hogy az erőgépeket legkésőbb március 1-től költségtérítéses módszerrel kell üzemeltetni. Alaposan elemezni kell, hogy a kombájnparkot, vagy a nagygépparkot bővítjük-e. Az állattenyésztésnél be kell üzemelni őszre a csereszeri telepet. Fel kell újítani a szárítóüzemet. A műtrágyázás érdekében gépeket kell vásárolni. Több libát akarunk tartani, bővítjük a keltezést. — Célunk — mondta Nagy Zsigmond elnök — hogy akik gazdaságunkban dolgozni akarnak, találják meg számításukat. S nehezedő körülmények ellenére legyünk fizetőképesek, tudjuk az elvégzett munkát tisztességesen megfizetni. Látva a magyar mezőgazdaság gondjait, javasoljuk és támogatjuk a háztáji tevékenységet, a kisárutermelést, a vállalkozást. Tovább kell folytatni a fegyelmezés terén elkezdett folyamatot. Mindazokat felelősségre kell vonni, akik nem tesznek eleget vállalt kötelezettségüknek, isznak és nem tsz-taghoz méltó magatartást tanúsítanak — fejezte be gondolatait az elnök. Ezt követően Hegyi Elek számolt be az ellenőrzési bizottság munkájáról, hangsúlyozva, hogy még mindig sok a lopás, a rongálás. Nagyobb figyelmet kell fordítani a fegyelmezésre. Az érték megóvása nagy feladat, s nem lehet elnéző a vezetés a hanyagokkal szemben. Főleg most, amikor szerkezetátalakítás megy végbe a gazdaságban, a nagyobb figyelem, gondosság mindenkivel szemben támasztott kötelesség. Beszámolóját követően dr. Szilágyi József jogtanácsos terjesztette elő az alapszabály módosítására készült indítványt. Mint indokolta: a megváltozott körülmények, az új jogszabályok megkívánják ezt. Az alapszabályt a közgyűlés az alábbiakban változtatta meg: Felszólalások Az alapszabály módosítását követően megszólalt Sári Zsolt a megyei tanács mezőgazdasági osztályának képviseletében. Kiemelte, hogy szerény volt az a megfogalmazás, hogy a 88-as év elfogadható, hiszen a megyében 29 tsz sorsa megkérdőjelezhető, s nem túl sok a kimagasló eredmény. Úgy ítélte meg, hogy a béremelés igen fontos tényező, és hogy nyilván serkentő lesz a jobb eredményekre. Ösztönző, hogy 14 nappal, csökkent a kötelező munkanapok száma, ez lehetőséget kínál a bérelt gyümölcsösben való gyors, hasznos munkára. Ficze László, mint következő felszólaló a háztáji kukoricamennyiség növelését vetette fel. A következőként beszélő Szűcs Miklós a nagyközségi pártbizottság üdvözletét tolmácsolta. Kiemelte, hogy a mostani helyzetben igen fontos, hogy mindenki gondolkodjék, a gondolatokat kicseréljék, és így jó döntésekre jussanak. Ehhez persze kell a tagság jó informálása is, hogy a köz hasznára jó javaslatokat tehessenek. Szilágyi József a nagyobb fegyelmet sürgette, s felvetette az állattenyésztésben dolgozók nagyobb felelősségét is. Kifogásolta, hogy az alma csupán egyharmada ment exportra. Nagy Zsigmond elnök válaszában elmondta: a 88-as évben 58 fegyelmit osztottak ki, nem is akármilyeneket. Sajnos az ágazatvezetők nem mindegyike képes a maga területén rendet tartani. Így a munkafegyelem változatlanul gond, ezért tenni kell, sok múlik rajta. Válaszul elmondta, valóban gond, hogy az állattenyésztésbe a legjobbak kerüljenek. Ma nincs utánpótlás. Sokan mennek nyugdíjba innen, ami növeli a gondot. Elismerte, hogy a takarmány nem teljes egészében jó, az első kaszáláskor az idő nem kedvezett. Tény. ezen lehetett volna gondolkodni az ár megállapításaikor. A gulácsi részközgyűlésen Király Lászlóné a háztájihoz szükséges munkanapok felől érdeklődött, majd megkérdezte, melyek lesznek az alma bérbevételének feltételei. Fekete Lajosné sokallta a 2040 órát a növényteryesztőknek, mondván: télen nincs munkalehetőség. Péter Sándorné is ezt tette szóvá, hangsúlyozva, hogy nehéz a munkanapokat megszerezni. Kósa Bertalan javasolta, hogy a vegyszeres háztáji kukoricát korábban mérjék ki, mert nincs idő a ritkításra. Az elnöki válaszból kitűnt: az alma kiadásának feltételeit már dolgozzák ki, azt idejében közölni fogják. Megígérte, hogy a tsz szervezését elemzik, hogy a munkanapok reálisan teljesíthetők legyenek, s igyekeznek a téli napokra is munkát adni, hiszen most is itt a metszés, ami lényeges és nem is fizet rosszul. A közgyűlés a beszámolót, a választ, valamint az alapszabály-módosítást elfogadta. Szavaz a közgyűlés. — Alapszabály-módosítás A szövetkezet testületi szervei: a közgyűlés, a küldöttgyűlés, munkahelyi közösségek, vezetőség, ellenőrző bizottság, szövetkezeti döntőbizottság, társadalombiztosítási tanács, nő- és szociális bizottság, valamint a munka-, tűz- és környezetvédelmi bizottság. (Mint látható: a nő- és szociális bizottság egyesült, valamint az utolsó, a munka-, tűzvédelmi egészült ki a környezetvédelmivel.) A választott küldöttek számát 75 főről 60 főre csökkentették. Miután a varroda és a hőtükörüzem megszűnt, a munkahelyi tanácskozások közül törölték az ide előírtat. A földbevitel esetén változás, hogy az új belépő termőföldjét 6000 négyzetméterig nem köteles bevinni. Aki már tsz-tag, és ezután szerez 6000 négyzetméter területnél nem nagyobb termőföldet, azt nem kell behoznia. A minden jogot biztosító évi 2810 munkaóra évi 2040 munkaórára csökken. A minimális munkaóra nőknél 1000, a férfiaknál évi 1500 óra. Mindez lehetővé teszi a bérelt területek, gyümölcsös stb. megmunkálását, arra több idő jut. A fizetett szabadság: évi 2040 munkaóra után teljes 15 alap- és pótszabadság; Részszabadság: nőknél 1200, férfiaknál 1800 munkaóra után lehetséges. A betegségi segély mértéke egységesen 75 százalék. Nők: 1000 munkaóra után 75 százalék; férfiak: 1500 munkaóra után 75 százalék. Folyamatos betegség esetén a 31. naptól 5 százalékkal, a 91. naptól további 5 százalékkal emelkedik. A háztáji gazdaság területe 3—6000 négyzetméter. A szőlő, gyümölcs maximális területe 3000 négyzetméter. A belterület és zárkert 6000 négyzetméter területig nem számít be, azon felül a kiadható háztájiba beszámítjuk. A háztáji helyett 15 mázsa kukorica adható a jövőben is. Az új belépő a belépés évében teljesített munkaóra arányában jogosult háztáji földre.