Eszmélet, 1995 (7. évfolyam, 25-28. szám)
1995 / 25. szám
Eszmélet Elméleti-politikai ismeretterjesztő lap. Megjelenik 3 havonta Történelem Miért alakult ki az államszocializmus? Vajon történelmi baleset volt-e az államszocialista rendszer kialakulása? Tekinthető-e modernizációs kísérletnek a „negyven év”, vagy egyszerűen a nagyhatalmi megállapodások által kijelölt kényszerpályáról volt-e szó? Ezek a kérdések gyakran megfogalmazódnak a közgondolkodásban, s most vezető történészek tesznek kísérletet a megválaszolásukra. A képzeletbeli kerekasztal résztvevői: Balogh Sándor, Berend T. Iván, Borhi László, Hanák Péter, Harsányi Iván, Jemnitz János, Kende Tamás, Krausz Tamás, Niederhauser Emil, Pach Zsigmond Pál, Romsics Ignác, Szokolay Katalin, Tőkéczki László, Z. Karvalics László..........................................................................................4 Paul Sweezy: Szocializmus, örökség és megújulás Az amerikai szocializmus élő klasszikusa visszatekint az elmélet és a mozgalom másfél évszázados történetére. Elemzi a hidegháború hatásait keleten és nyugaton, és megállapítja: a fegyverkezési verseny kimenetele egy percig sem lehetett kétséges. Sweezy szerint a világtársadalom a harmincas évekhez hasonló állapotba esett vissza az államszocialista rendszerek felbomlásával, s ezért minden eddiginél sürgetőbb feladat az alternatíva keresése - a szocializmus örökségének felvállalásával és megújításával....................................................67 Lapzárta Monthly Review Az amerikai szocialisták folyóiratát mutatjuk be ezúttal, amelynek története párhuzamosan futott a hidegháborúéval, és bázisát jelentette a baloldali gondolkodás fejlődésének, számos korszakalkotó társadalomtudományi mű megszületésének 76 Kislexikon Címszavaink forrása ezúttal a Marxista Gondolkodás Szótára, mely a Blackwell kiadó gondozásában jelent meg, immár másodszor. Tom Bottomore: Haladás......................................................................79 Ernest Mandel: Egyenlőtlen fejlődés................................................81 Olvasójel Szabolcs Ottó: Iskolai tankönyvek az 1918-19-es magyar forradalmakról (1920-1984) A történelemkönyvek soha nem kizárólag a tudomány állását tükrözték: mindig is meghatározóak voltak az adott időszak politikai fejlemen