Eszmélet, 2017 (29. évfolyam, 113-116. szám)
2017 / 114. szám - OLVASÓJEL - Szalay Gábor: Kelet-Európa a náci üllő és a szovjet kalapács között? Timothy Snyder: Véres övezet. Európa Hitler és Sztálin szorításában
vO Г v SZALAY GÁBOR Kelet-Európa a náci üllő és a szovjet kalapács között? Timothy Snyder: Véres övezet. Európa Hitler és Sztálin szorításában Budapest, Park Könyvkiadó, 2012 Bár Timothy Snyder műve a 2010-es eredeti kiadást követőn a mai magyar könyvpiaci viszonyokhoz képest, azt kell mondanunk, viszonylag hamar két éven belül megjelent magyar nyelven is. Magyarországon az azóta eltelt öt évben még nem született egyetlen szakavatott történész által megírt recenzió sem, így szakmai vita sem alakulhatott ki a könyvvel kapcsolatban. Pedig számos vitára sarkalló gondolattal találkozhatunk a Véres övezetben, aminek külföldi recepcióit kitűnően összeszedte Jacques Sémelin francia történész saját recenziójában. De ne szaladjunk előre, lássuk, ki is egyáltalán a górcső alá vett mű szerzője! Timothy Snyder munkássága Timothy Snyder amerikai történész, aki a Brown University elvégzése után Oxfordban doktorált 1997-ben. Ösztöndíjasként megfordult Párizsban, Bécsben, Varsóban és a Harvardon is. Jelenleg a Yale professzora. Közép-, és Kelet-Európa történetével, valamint a holokauszttal foglalkozik. Magyarul eddig három munkája jelent meg: 2012-ben a Véres övezet, 2015-ben A vörös herceg-Egy Habsburg herceg titokzatos élete, utoljára pedig, 2016-ban a Fekete föld - A holokauszt: múlt és fenyegető jövő. Ezek közül világszinten a legismertebbé a Véres övezet vált, amely számos országban került a könyveladási listák élére, több tucat nyelvre lefordították, és különböző díjakat nyert el. Snyder eddigi életművét figyelembe véve, megállapíthatjuk: helytálló a fenti leírás, vagyis hogy Közép-, és Kelet-Európa térségével foglalkozik, ugyanis ezen térség kapcsán rengeteg különböző témával kapcsolatban születtek írásai, gyakran - ahogy azt A vörös herceg esetében is láthatjuk - egy-egy személy köré felépítve a művet. Az amerikai történész tehát nem a szokásos utat járta be, miszerint előbb egy kisebb témát választ vizsgálódása tárgyául, amiből az évek során ki tud bontakozni egy OLVASÓJEL