Hídlap, 2004. április-június (2. évfolyam, 65-129. szám)

2004-06-24 / 125. szám

A királyváros egyik jellegzetessé­ge - a környéket uraló panoráma mellett - a városon áthúzódó Duna-ág, amely sajátságos han­gulatot ad a városnak. Persze semmi nem tökéletes, méltatlan­kodó emberi természetünk rend­szeresen talál valami kivetniva­lót, valamit, ami miatt az egyéb­ként tökéletesnek hirdetett ter­mészet okolható: a part mellett sorakozó kis stégek állapota, pontosabban a víz irántuk tanú­sított jóindulata meglehetősen rapszodikus. Ennek köszönhető­en a tökéletes állapotban lévő stég meglehetősen ritka (vízi)madár - mélységes tisztelet és nagyrabecsülés a kivételek­nek. Persze talán megkockáztat­ható, hogy nemcsak az égiek kö­telessége lenne a kis kikötők gondozása, mivel teremtésükben is valószínűleg több emberi, mint isteni erő­ működött közre. Ezen feltételezés nyilván több (néző)szempontból támadható, úgyhogy nem erőltetem tovább. Az egyszeri parton sétáló szem­szögéből azonban a képen látha­tó módon néz ki. Ez biztos. Stégnézőben Közép-Dunavölgyi Régió alakulásáról született döntés Szabó Imre elnökletével a nyári szünet előtti utolsó ülését tartotta Pest Megye Közgyűlése. A több mint harminc előterjesztés között a testü­let foglalkozott közalapítványainak tevékenységével, intézményeinek fel­újításával és új beruházásokkal. Köz­­érdeklődésre is méltán számot tartó napirendje volt az ülésnek a Pest Me­gyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság beszámolója, és az az állásfoglalás, mely a Pest megyét érintő regionális átalakulásról mondott véleményt A közgyűlés azt javasolta, hogy a megyét körülvevő térségekkel együtt alakuljon meg a Közép - Dunavölgyi Régió. Ennek a regionális átalakítási javaslatnak a hátterében az Európai Unió támogatási rendszere áll. Az Európai Unió egyik legfontosabb alapeszméje a hátrányos helyzetűek segítése, legyen szó népcsoportokról vagy éppen az átlagosnál fejletlenebb területekről. Ezt szolgálja a támoga­tási rendszer is, mely bizonyos pénz­ügyi keretek felhasználását csak azon régiók számára teszi lehetővé, me­lyekben a GDP, az egy főre eső brut­tó nemzeti termék, nem éri el az unió átlagának 75 százalékát. A főváros és az azt ölelő agglomeráció meghaladja ezt a mutatót, ugyanakkor Cegléd és Nagykőrös környéke, Tápió vidéke és az Ipoly völgye gazdaságilag, inf­rastrukturálisan hátrányos helyzetű kistérség. Ennek ellenére éppen a vi­szonylag magas átlag miatt ők sem számíthatnának kiemelt uniós támo­gatásra, amennyiben Pest megye to­vábbra is a Budapesttel együtt alko­tott Közép-Magyarországi Régió ré­sze maradna. Erre nincs is feltétlenül szükség, mert Budapesti Agglomerá­ció Fejlesztési Tanács megfelelő fó­rum lehet a főváros és környéke haté­kony együttműködésére. Ezért a köz­gyűlés állásfoglalásában azt javasolta a törvényhozásnak, hogy a megyét körülvevő térségekkel együtt alakul­jon meg a Közép-Dunavölgyi Régió. Horváth Ferenc tűzoltó ezredes, megyei katasztrófavédelmi igazgató ismertette az elmúlt év katasztrófa­­védelmi helyzetét. A beszámolóból kiderült, hogy Pest megyében a Du­na és az Ipoly folyók rendszeresen visszatérő áradásai, a mintegy 2370 kilométer hosszú közúthálózat, az ezen és a vasúton szállított kémiai anyagok, a vegyi üzemek, az intenzív légi forgalom és az évenként megren­dezett Forma 1-es autósverseny je­lentik a legtöbb veszélyt. Az elmúlt esztendőben rendkívüli eseményre Pest megyében nem került sor. A megyében 4704 tűzeset történt, mű­szaki mentésre 1814 alkalommal ri­asztották a tűzoltókat. Örvendetes, hogy Érden és Nagykátán elkészült a tűzoltó laktanya, megfelelő a menté­si eszközök műszaki színvonala. Nagyszabású parlagfű mentesítési akciót és versenyt hirdet meg Pest Megye Önkormányzata a megye te­lepülései számára 2004. június 19. és 27. között. Az a település győz, ame­lyik a lélekszámához képest a legna­gyobb arányban tudja mozgósítani a lakosságot. Az első három település több százezer forintos jutalomban részesül. A program fontos új eleme a fővárossal közös parlagfű forró­drót, amely június 15-től szeptember 15-ig fogadja a parlagfüves területek­ről szóló lakossági bejelentéseket a 06/1-327-1686-os telefonszámon. • MUZSLAI A Felvidék nagyjai Csúzon A Felvidék nagy alakjai tekinthetők meg életnagyságban a csúzi kastély­ban. A tárlatot hétvégén nyitották meg ünnepélyes keretek között. A KT Könyv- és Lapkiadó Kft., va­lamint a Művelődési és Kultúrtörténe­ti Intézet közösen szervezte meg a III. Tavaszi Tudományos Felolvasóülést a csúzi kastélyban. A rendezvény kere­tén belül nyitották meg a kastélymúze­um állandó tárlatát, ahol megtekinthe­tők a Felvidék nagyjai. A kiállítást Simicskó István országgyűlési képvise­lő és Kálmán Attila, a Pápai Reformá­tus Kollégium igazgatója nyitotta meg, áldást mondott Nagy Lajos teológiata­nár, a komáromi református egyház­megye esperese. A kultúrtörténeti kon­ferencia keretén belül Varga Kálmán, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal el­nöke A gödöllői kastély a királyi kor­ban címmel tartott előadást. A további előadók közt szerepelt még Katona Ta­más történész, aki a Felvidék nagyjai, gróf Andrássy Gyula, Baross Gábor, Pázmány Péter és Mednyánszky Lász­ló életművét, Szénássy Zoltán törté­nész pedig Komárom kimagasló egyé­niségeit, Feszty Árpádot, Jókai Mórt, Klapka Györgyöt, Laborfalvy Rózát és Jedlik Ányost mutatta be. A viaszfigu­rákat Szelekovszky Mónika miskolci kerámiaművész, a jelmezeket pedig Ju­hász Katalin miskolci jelmeztervező ké­szítette. A házi hangverseny keretén belül fellépett a Brigetio vonósnégyes Dél-Komáromból. • CzM A csúzi kastély RÉGIÓ • 2004. június 24., csütörtök • HÍDLAP • Romlatlan holttesttel a feltámadásig Folytatás az 1. oldalról Mit keresett 10 000 janicsár a Pilis erdeiben, lerombolva minden emlé­ket, mit keresett a németek egykori vezére és mit kerestek az oroszok? Boldog Özséb 1250 tájékán megépí­tette a rend központját, a Szentkeresz­ti kolostort, melyről máig nem tudni, hol állt eredetileg. A Pilis adottságait és az akkori települések sűrűségét figye­lembe véve megállapítható, hogy a re­mete rend egészen egyszerűen képte­len lett volna remetei mivoltában itt működni. Mégis itt voltak. Mégis tud­tak a világ szeme elől elbújni, maguk eszméit akár hatvan évig is magányuk­ban őrizni. De vajon hogyan? Ma már a régészetet tanulók tananyagában sze­repel, hogy ahol pálos rend működött, ott egy óra járásra barlang bejáratának kellett lennie. A pilisi pálosok a felszín alatt meghúzódó barlangokban éltek, a barlangrendszer nyomai egyre-másra bukkannak elő. Létezett egy föld alatti birodalom, melyről Gyöngyösi Ger­gely így írt: „ sziklafalak tövében kunyhókat építettek, a barlangok mé­lyét jól felkutatták”. Nem anyagi tartalmat, nem írásos kódexet kerestek, a Pilis belsejében, hanem élő és eleven erőt, mely ma is itt rejtőzik. Egy szellemben, lélekben és testben is feltámadásra váró erőt, melynek ideje nagyon közel van. Testben is feltámadót, hiszen azok­ban az időkben uralkodó magyar ki­rályaink temetkezési helyei ismeret­lenek. Ugyanúgy őrzik romlatlan tes­tüket, mint a pálos szerzetesek, me­lyek a világ negatív erőinek túlsúlya miatt egyenlőre láthatatlanok. • Lőrincz Zsuzsa Esztergomi tanárok Kárpátalján Sandy Endréné és Bánhidy László esztergomi tanárok vezetésével a közelmúlt­ban 40 fős küldöttség járt Kárpátalján, Ukrajnában. A javarészben tanárokból, ta­nítókból álló küldöttség négy napot töltött az egykoron magyar többségű terüle­ten. Segélycsomagokat is vittek magukkal, melyeket a nagyszöllősi ferences kari­­tász központ vezetőjének, Hidász Ferenc atyának adtak át. A Ferences Misszió sokoldalú tevékenységet folytat Kárpátalján, rendházat tartanak fent, missziós köz­pontot, ebédet, szállást adnak a rászorulóknak. Karitasz óvodahálózatot alakítottak ki, és hitoktatói tanfolyamokat is tartanak. Az esztergomi tanárok megismerkedtek Kárpátalja nevezetességeivel. Mint Bánhidy László tanártól és idegenvezetőtől megtudtuk, a felvidéki, kárpátaljai túra azt a célt szolgálta, hogy a kiránduláson részt vevő pedagógusok az oktatásban, nevelésben minél több információt tudja­nak átadni tanítványaiknak a határainkon túl élő magyarokról. • D. L. Nem voltak kihágások a Sapard pályázatoknál A Sapard monitoring szolgálat tagja, Tuba Lajos szerint nem fordultak elő különösebb kihágások a pályázatok megírásánál. Tudomása szerint a bírá­lóbizottság nem engedte át a rossz pá­lyázatokat, viszont lehetőséget adtak, és segítséget nyújtottak, hogy az egyes hibákat a pályázók kiküszöböljék. • -ez­ „Nánák” egyesülése A hét végén a második falunapot rendezik Nánán, melynek keretén be­lül együttműködési szerződést írnak alá Tiszanána községgel. A tavalyi év­ben szintén a Nána nevezetű falvak találkozója szolgáltatta a rendezvény apropóját. A gazdag kulturális prog­ramon kívül a rendezők idén először gulyásfőző versenyre invitálták az ér­deklődőket, tegnap délutánig már 18 vállalkozó kedvű „gulyásmenő” jelez­te, hogy szívesen megmérettetné ma­gát a vetélkedőn. Matuska Zsuzsanna polgármester asszony bízik benne, hogy a tavalyinál nagyobb érdeklődés kíséri majd a falunapot, amely - ki­váltképpen, ha az időjárás is kegyébe fogadja a kezdeményezést — valóban gazdag és tartalmas szórakozást ígér mindenkinek. • BK Víz és Természet tábor Esztergomban Július 12-17 között Víz és Természet tábort szervez az esztergomi Duna Múzeum, 12 éves kortól. A maximum 30 fős létszámra tervezett programok között szerepel a Duna Múzeum be­mutatása, városnézés, kirándulás az esztergomi Vízmű területére (csápos és ablakos kutak megtekintése, víz­mintavétel), kerekasztal beszélgetés A víz körforgása, szennyezőanyagok címmel, kirándulás a DNP és a Strá­­zsa-hegy területére, kavicsok osztályo­zása, gyűjtött vízminták analizálása, csónaktúra a Duna táti ágáig, túra a Rám-szakadékhoz, lepkészés, rovarászás. Jelentkezni Marosi Katalin­nál, illetve Szálkai Tímeánál lehet a Duna Múzeumban személyesen vagy a + 36-33/500-250-es telefonszámon. Je­lentkezési határidő: június 30. • SEM Igényelni kell a tanfolyamszervezést Amennyiben valaki a pályázatírás fortélyait szeretné elsajátítani, első­sorban a sajtóból (különösen a Trend című hetilapból) értesülhet a lehető­ségekről. Ezenkívül a Fórum Kutató­­intézet foglalkozik pályázatíró tanfo­lyamok meghirdetésével. Szeptemberben például Galánta környékén a Termál kistérség számá­ra tartanak Projectum menedzsment tanfolyamot. Tuba Lajos, a Fórum Intézet Régiófejlesztési Központjá­nak vezetője lapunknak elmondta, hogy a tanfolyamok megszervezését egy térségnek vagy szervezetnek kell indítványoznia. Ezt az igényt tolmá­csolni lehet a tuba@foruminst.sk e­­mail címen, valamint a 031/590 2796- os telefonszámon. Ebben az esetben az intézet biztosítja a tanárokat és a 60 órás elméleti és gyakorlati képzést. A tematikus blokkok között szerepel a bevezetés a vidékfejlesztésbe, a stratégiai tervezés, projektumtervezés és projektum menedzsment, az unió vidékfejlesztéssel kapcsolatos prog­ramjának áttekintése, saját projektum tervezése, pályázati formanyomtatvá­nyok kitöltése, személyes konzultáci­ók és kiértékelés. Bővebb informáci­ók a pályázati lehetőségekről a www.frdc.sk weboldalon kaphatók. _________________________ CzM

Next