Hídlap, 2004. április-június (2. évfolyam, 65-129. szám)
2004-06-24 / 125. szám
A királyváros egyik jellegzetessége - a környéket uraló panoráma mellett - a városon áthúzódó Duna-ág, amely sajátságos hangulatot ad a városnak. Persze semmi nem tökéletes, méltatlankodó emberi természetünk rendszeresen talál valami kivetnivalót, valamit, ami miatt az egyébként tökéletesnek hirdetett természet okolható: a part mellett sorakozó kis stégek állapota, pontosabban a víz irántuk tanúsított jóindulata meglehetősen rapszodikus. Ennek köszönhetően a tökéletes állapotban lévő stég meglehetősen ritka (vízi)madár - mélységes tisztelet és nagyrabecsülés a kivételeknek. Persze talán megkockáztatható, hogy nemcsak az égiek kötelessége lenne a kis kikötők gondozása, mivel teremtésükben is valószínűleg több emberi, mint isteni erő működött közre. Ezen feltételezés nyilván több (néző)szempontból támadható, úgyhogy nem erőltetem tovább. Az egyszeri parton sétáló szemszögéből azonban a képen látható módon néz ki. Ez biztos. Stégnézőben Közép-Dunavölgyi Régió alakulásáról született döntés Szabó Imre elnökletével a nyári szünet előtti utolsó ülését tartotta Pest Megye Közgyűlése. A több mint harminc előterjesztés között a testület foglalkozott közalapítványainak tevékenységével, intézményeinek felújításával és új beruházásokkal. Közérdeklődésre is méltán számot tartó napirendje volt az ülésnek a Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság beszámolója, és az az állásfoglalás, mely a Pest megyét érintő regionális átalakulásról mondott véleményt A közgyűlés azt javasolta, hogy a megyét körülvevő térségekkel együtt alakuljon meg a Közép - Dunavölgyi Régió. Ennek a regionális átalakítási javaslatnak a hátterében az Európai Unió támogatási rendszere áll. Az Európai Unió egyik legfontosabb alapeszméje a hátrányos helyzetűek segítése, legyen szó népcsoportokról vagy éppen az átlagosnál fejletlenebb területekről. Ezt szolgálja a támogatási rendszer is, mely bizonyos pénzügyi keretek felhasználását csak azon régiók számára teszi lehetővé, melyekben a GDP, az egy főre eső bruttó nemzeti termék, nem éri el az unió átlagának 75 százalékát. A főváros és az azt ölelő agglomeráció meghaladja ezt a mutatót, ugyanakkor Cegléd és Nagykőrös környéke, Tápió vidéke és az Ipoly völgye gazdaságilag, infrastrukturálisan hátrányos helyzetű kistérség. Ennek ellenére éppen a viszonylag magas átlag miatt ők sem számíthatnának kiemelt uniós támogatásra, amennyiben Pest megye továbbra is a Budapesttel együtt alkotott Közép-Magyarországi Régió része maradna. Erre nincs is feltétlenül szükség, mert Budapesti Agglomeráció Fejlesztési Tanács megfelelő fórum lehet a főváros és környéke hatékony együttműködésére. Ezért a közgyűlés állásfoglalásában azt javasolta a törvényhozásnak, hogy a megyét körülvevő térségekkel együtt alakuljon meg a Közép-Dunavölgyi Régió. Horváth Ferenc tűzoltó ezredes, megyei katasztrófavédelmi igazgató ismertette az elmúlt év katasztrófavédelmi helyzetét. A beszámolóból kiderült, hogy Pest megyében a Duna és az Ipoly folyók rendszeresen visszatérő áradásai, a mintegy 2370 kilométer hosszú közúthálózat, az ezen és a vasúton szállított kémiai anyagok, a vegyi üzemek, az intenzív légi forgalom és az évenként megrendezett Forma 1-es autósverseny jelentik a legtöbb veszélyt. Az elmúlt esztendőben rendkívüli eseményre Pest megyében nem került sor. A megyében 4704 tűzeset történt, műszaki mentésre 1814 alkalommal riasztották a tűzoltókat. Örvendetes, hogy Érden és Nagykátán elkészült a tűzoltó laktanya, megfelelő a mentési eszközök műszaki színvonala. Nagyszabású parlagfű mentesítési akciót és versenyt hirdet meg Pest Megye Önkormányzata a megye települései számára 2004. június 19. és 27. között. Az a település győz, amelyik a lélekszámához képest a legnagyobb arányban tudja mozgósítani a lakosságot. Az első három település több százezer forintos jutalomban részesül. A program fontos új eleme a fővárossal közös parlagfű forródrót, amely június 15-től szeptember 15-ig fogadja a parlagfüves területekről szóló lakossági bejelentéseket a 06/1-327-1686-os telefonszámon. • MUZSLAI A Felvidék nagyjai Csúzon A Felvidék nagy alakjai tekinthetők meg életnagyságban a csúzi kastélyban. A tárlatot hétvégén nyitották meg ünnepélyes keretek között. A KT Könyv- és Lapkiadó Kft., valamint a Művelődési és Kultúrtörténeti Intézet közösen szervezte meg a III. Tavaszi Tudományos Felolvasóülést a csúzi kastélyban. A rendezvény keretén belül nyitották meg a kastélymúzeum állandó tárlatát, ahol megtekinthetők a Felvidék nagyjai. A kiállítást Simicskó István országgyűlési képviselő és Kálmán Attila, a Pápai Református Kollégium igazgatója nyitotta meg, áldást mondott Nagy Lajos teológiatanár, a komáromi református egyházmegye esperese. A kultúrtörténeti konferencia keretén belül Varga Kálmán, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke A gödöllői kastély a királyi korban címmel tartott előadást. A további előadók közt szerepelt még Katona Tamás történész, aki a Felvidék nagyjai, gróf Andrássy Gyula, Baross Gábor, Pázmány Péter és Mednyánszky László életművét, Szénássy Zoltán történész pedig Komárom kimagasló egyéniségeit, Feszty Árpádot, Jókai Mórt, Klapka Györgyöt, Laborfalvy Rózát és Jedlik Ányost mutatta be. A viaszfigurákat Szelekovszky Mónika miskolci kerámiaművész, a jelmezeket pedig Juhász Katalin miskolci jelmeztervező készítette. A házi hangverseny keretén belül fellépett a Brigetio vonósnégyes Dél-Komáromból. • CzM A csúzi kastély RÉGIÓ • 2004. június 24., csütörtök • HÍDLAP • Romlatlan holttesttel a feltámadásig Folytatás az 1. oldalról Mit keresett 10 000 janicsár a Pilis erdeiben, lerombolva minden emléket, mit keresett a németek egykori vezére és mit kerestek az oroszok? Boldog Özséb 1250 tájékán megépítette a rend központját, a Szentkereszti kolostort, melyről máig nem tudni, hol állt eredetileg. A Pilis adottságait és az akkori települések sűrűségét figyelembe véve megállapítható, hogy a remete rend egészen egyszerűen képtelen lett volna remetei mivoltában itt működni. Mégis itt voltak. Mégis tudtak a világ szeme elől elbújni, maguk eszméit akár hatvan évig is magányukban őrizni. De vajon hogyan? Ma már a régészetet tanulók tananyagában szerepel, hogy ahol pálos rend működött, ott egy óra járásra barlang bejáratának kellett lennie. A pilisi pálosok a felszín alatt meghúzódó barlangokban éltek, a barlangrendszer nyomai egyre-másra bukkannak elő. Létezett egy föld alatti birodalom, melyről Gyöngyösi Gergely így írt: „ sziklafalak tövében kunyhókat építettek, a barlangok mélyét jól felkutatták”. Nem anyagi tartalmat, nem írásos kódexet kerestek, a Pilis belsejében, hanem élő és eleven erőt, mely ma is itt rejtőzik. Egy szellemben, lélekben és testben is feltámadásra váró erőt, melynek ideje nagyon közel van. Testben is feltámadót, hiszen azokban az időkben uralkodó magyar királyaink temetkezési helyei ismeretlenek. Ugyanúgy őrzik romlatlan testüket, mint a pálos szerzetesek, melyek a világ negatív erőinek túlsúlya miatt egyenlőre láthatatlanok. • Lőrincz Zsuzsa Esztergomi tanárok Kárpátalján Sandy Endréné és Bánhidy László esztergomi tanárok vezetésével a közelmúltban 40 fős küldöttség járt Kárpátalján, Ukrajnában. A javarészben tanárokból, tanítókból álló küldöttség négy napot töltött az egykoron magyar többségű területen. Segélycsomagokat is vittek magukkal, melyeket a nagyszöllősi ferences karitász központ vezetőjének, Hidász Ferenc atyának adtak át. A Ferences Misszió sokoldalú tevékenységet folytat Kárpátalján, rendházat tartanak fent, missziós központot, ebédet, szállást adnak a rászorulóknak. Karitasz óvodahálózatot alakítottak ki, és hitoktatói tanfolyamokat is tartanak. Az esztergomi tanárok megismerkedtek Kárpátalja nevezetességeivel. Mint Bánhidy László tanártól és idegenvezetőtől megtudtuk, a felvidéki, kárpátaljai túra azt a célt szolgálta, hogy a kiránduláson részt vevő pedagógusok az oktatásban, nevelésben minél több információt tudjanak átadni tanítványaiknak a határainkon túl élő magyarokról. • D. L. Nem voltak kihágások a Sapard pályázatoknál A Sapard monitoring szolgálat tagja, Tuba Lajos szerint nem fordultak elő különösebb kihágások a pályázatok megírásánál. Tudomása szerint a bírálóbizottság nem engedte át a rossz pályázatokat, viszont lehetőséget adtak, és segítséget nyújtottak, hogy az egyes hibákat a pályázók kiküszöböljék. • -ez „Nánák” egyesülése A hét végén a második falunapot rendezik Nánán, melynek keretén belül együttműködési szerződést írnak alá Tiszanána községgel. A tavalyi évben szintén a Nána nevezetű falvak találkozója szolgáltatta a rendezvény apropóját. A gazdag kulturális programon kívül a rendezők idén először gulyásfőző versenyre invitálták az érdeklődőket, tegnap délutánig már 18 vállalkozó kedvű „gulyásmenő” jelezte, hogy szívesen megmérettetné magát a vetélkedőn. Matuska Zsuzsanna polgármester asszony bízik benne, hogy a tavalyinál nagyobb érdeklődés kíséri majd a falunapot, amely - kiváltképpen, ha az időjárás is kegyébe fogadja a kezdeményezést — valóban gazdag és tartalmas szórakozást ígér mindenkinek. • BK Víz és Természet tábor Esztergomban Július 12-17 között Víz és Természet tábort szervez az esztergomi Duna Múzeum, 12 éves kortól. A maximum 30 fős létszámra tervezett programok között szerepel a Duna Múzeum bemutatása, városnézés, kirándulás az esztergomi Vízmű területére (csápos és ablakos kutak megtekintése, vízmintavétel), kerekasztal beszélgetés A víz körforgása, szennyezőanyagok címmel, kirándulás a DNP és a Strázsa-hegy területére, kavicsok osztályozása, gyűjtött vízminták analizálása, csónaktúra a Duna táti ágáig, túra a Rám-szakadékhoz, lepkészés, rovarászás. Jelentkezni Marosi Katalinnál, illetve Szálkai Tímeánál lehet a Duna Múzeumban személyesen vagy a + 36-33/500-250-es telefonszámon. Jelentkezési határidő: június 30. • SEM Igényelni kell a tanfolyamszervezést Amennyiben valaki a pályázatírás fortélyait szeretné elsajátítani, elsősorban a sajtóból (különösen a Trend című hetilapból) értesülhet a lehetőségekről. Ezenkívül a Fórum Kutatóintézet foglalkozik pályázatíró tanfolyamok meghirdetésével. Szeptemberben például Galánta környékén a Termál kistérség számára tartanak Projectum menedzsment tanfolyamot. Tuba Lajos, a Fórum Intézet Régiófejlesztési Központjának vezetője lapunknak elmondta, hogy a tanfolyamok megszervezését egy térségnek vagy szervezetnek kell indítványoznia. Ezt az igényt tolmácsolni lehet a tuba@foruminst.sk email címen, valamint a 031/590 2796- os telefonszámon. Ebben az esetben az intézet biztosítja a tanárokat és a 60 órás elméleti és gyakorlati képzést. A tematikus blokkok között szerepel a bevezetés a vidékfejlesztésbe, a stratégiai tervezés, projektumtervezés és projektum menedzsment, az unió vidékfejlesztéssel kapcsolatos programjának áttekintése, saját projektum tervezése, pályázati formanyomtatványok kitöltése, személyes konzultációk és kiértékelés. Bővebb információk a pályázati lehetőségekről a www.frdc.sk weboldalon kaphatók. _________________________ CzM