Hídlap, 2009. január-március (7. évfolyam, 1-12. szám)

2009-03-14 / 10. szám

címlapon 1848-49 eseményei 1848 Február 22-25. Március 3. Március 13. Március 15. Március 18. Április 7. Június 12. Július 11. Augusztus 13. Szeptember 11. Szeptember 29. Október 6. Október 30. 1849 Január 5. Február 26-27. Március 4. Április Április 14. Május 1. Május 21. Június Augusztus 9. Augusztus 13 Október 6. Forradalom Párizsban.­­ Pozsonyban a parlament elfogadta Kossuth felirati javaslatát. Forradalom Bécsben. Forradalom Pesten. Forradalom Milánóban és Berlinben. A pozsonyi országgyűlés kimondta a közteherviselést, a jobbágyfelszabadítást, eltörölte a papi tizedet. V. Ferdínánd kinevezte a felelős magyar kormányt, gróf Batthyány Lajos miniszterelnök lett. Forradalom Prágában. Az országgyűlés Kossuth beszédére 200 ezer katonát szava­zott meg. Batthyány elrendelte a nemzetőrség szervezését. Femondott a Batthyány-kormány. Jelasics horvát bán megtámadta Magyarországot. Pákozdi csata. A harmadik bécsi forradalom. A magyar csapatok schwechati veresége. A császári csapatok bevonultak Pestre. A Kápolnai csata. I. Ferenc József kiadta az olmützi alkotmányt. Tavaszi hadjárat. Debrecenben kihirdették a Függetlenségi Nyilatkozatot, ami kimondta a Habsburg-ház trónfosztását, Kossuthot kormányzó elnökké nevezték ki. A Szemere-kormány megalakulása. Buda visszavétele a császáriaktól. Megindult az orosz támadás hazánk ellen. Temesvár mellett Dembinski csapatai végső vereséget szenvedtek. Világosi fegyverletétel. Kivégezték a tizenhárom tábornokot Aradon, Batthyány Lajost pedig Pesten. Egy dicső nap krónikája 1848. március 15-én reggel az előző nap megbeszéltek értelmében a pesti­­­ Do­hány utca és Síp utca sarkán, Petőfi Sán­dor és felesége bérelt lakásában találko­zott a költő, Jókai Mór, Vasvári Pál és Bulyovszky Gyula, ahol Jókai az ügyvéd és író Bulyovszkyval együtt megszerkesz­tett egy kiáltványt, amely a 12 pontot is tartalmazta. A társaság ezt követően a Pilvax kávéházba ment, ahol Jókai felol­vasta a kiáltványt, Petőfi pedig elszavalta a két nappal azelőtt írt Nemzeti dalt. A köréjük gyűlt 10-15 fiatalokból álló cso­porttal együtt az orvosi egyetem épüle­téhez vonultak, ahol újra elhangzott a Nemzeti dal és Jókaiék szövege. Az Egye­tem utcán már egy majd négyszáz főre duzzadt tömeg, haladt végig, amely egye­temi hallgatókkal kiegészülve fél tizen­kettőre már mintegy ötezres forradalmi menetként érkezett meg a Länderer és Heckenast nyomda épületéhez, ahol a 12 pont és a Nemzeti dal kinyomtatását kö­vetelték. Amíg a nyomtatás zajlott, a zu­hogó esőben odakint várakozó tömeget alkalmi szónokok buzdították, majd az elkészült és szétszórt röplapokról immár sokadszorra újra felolvasták a verset és a magyar nemzet kívánságainak pontjait, végül a vezérszónokok feloszlatták a tö­meget és három órára népgyűlést hirdet­tek meg a Múzeumnál. Délután mintegy tízezren gyülekeztek a meghirdetett helyszínen, ahol újabb szónoklatok hangzottak el, majd elhatá­rozták Táncsics Mihály kiszabadítását a budai vár helytartótanácsi börtönéből és hatfős bizottságot választottak a városi tanáccsal való tárgyalás céljára, melynek hidlap.net hídlap 5

Next