Esztergom, 1906 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1906-08-26 / 34. szám

Fönt a főszékesegyházban már régen nem láttunk annyi népet, mint ezen emlékezetes nap főmiséjén. A hatalmas templom megtelt szent István népével. A polgári hatóságok élén Gyapay Pál főispán, festői diszmagyarban jelent meg. A vármegye tisztikara dr. Perényi Kálmán alispán vezetésével, szintén ünnepi magyar ruhában hall­gatta a szent­misét, mit ez alkalommal Rainer Lajos püspök, érseki helynök mondott. A szen­tély padsoraiban a főkáptalan tagjain­­ kivül ott láttuk az emlitetteken kivül a katonaság tiszti­karát, az ügyvédi- és orvosi kart, a hercegpri­mási és káptalani uradalmi tisztséget, a megyei és városi közélet számos vezető férfiát s ezek közt elsőnek Kmety Károlyt, Esztergom képvi­selőjét diszmagyarban, az alsó papságot és az ünnepély főrendezőjét Kollár Károly helyettes polgármester, városi tanácsost, kit az utolsó na­pon, talán az eső, talán a kudarctól való félelem megfosztott minden segítségtől. Dicséretet érde­mel, hogy ő, a rendező-bizottságban az első, he­lyén maradt. A szent­mise végeztével az idegenek a főszékesegyházi kincstárt nézték meg. Egyszerre 50—50 személyt bocsátottak be, kiket ott fel­váltva Maszlaghy és Bogisich prelátusok kalauzol­tak. Rengeteg nép zarándok­ot el a szt. István korabeli várban épült s első szent királyunk emlékére fentartott kápolnába is. Délben az egyházi zenetörténeti előadásra szintén megtelt a főszékesegyház hivőkkel. Gyapay Pál főispán és Kmety Károly orsz. szintén jelen voltak. A főszékesegyházi képviselő énekkar Bogisich prelátus személyes felügyelete alatt és Kersch Ferenc kiváló vezetésével oly hiven adta elő kivált a török időkből származott szép egy­házi énekeket, hogy a jelenvoltak közül sokan könnyes szemekkel hallgatták. A lelket emelő szent énekek közben Kmety Károly is felsóhaj­tott : Istenem ! milyen idők verhették a magyart, mikor igy tudott imádkozni . . .« Délután négy órakor volt Szt. István király állítólagos születési helyének megkoszorúzása a róla nevezett kápolnában. Kollár Károly helyet­tes polgármester v. tanácsos helyezte azt el, pár szép szóval, s ismét a főszékesegyházi énekkar énekelte a »Hol vagy István király . . .« régi éneket, majd pedig Bogisich » Boldogasszony Anyánk . . .« című régi egyházi énekét. Az ünnepség ezz­el véget ért. Az idegenek, — mert hiába a lekicsinylő hangok, ilyenek is voltak, — a városban elszéledtek. A magyar Róma, az ország első keresztény királyának fővárosa a tőle telhető módon, fénye­sen ünnepelte Szt. Istvánt. A házak egy hétig lobogó díszben álltak s azok, akik ide jöttek, ha modern unaloműzést nem is találtak, látták, hogy ez a város ünnepel szívvel, lélekk­el. És mi esz­tergomiak is láttuk, hogy az idei ünnep mégis csak szebb, impozánsabb volt az előző évekbeli ünnepeknél. Az első lépés meg van s ha így haladunk, lesz még fényes ünnep Esztergomban is szent István napján. Klió. * Személyi hirek. Kohl Medárd püspök pénteken délután jött Esztergomba és f. hó 31-ig marad itt.­— Gyapay Pál főispán vasárnap délben jött székvárosába. Részt vett a Szent István napi egyházi és egyéb ünnepségeken s utána többeket fogadott és az ügykörébe vágó aktákat intézte el. Csütörtök délben utazott el tükrösi birtokára. * Kmety­ Károly egyetemi dékán-tanár, Esztergom sz. kir. város orsz. képviselője szent István király ünnepére eljött választói közé. Vasárnap este jött Esztergomba s a Fürdő szálló­ban elfoglalta a választások óta jól ismert laká­sát. Az este Gyapay Pál főispánnal együtt lévén, több városunkat érdeklő ügyben tárgyalt, másnap az ünnepen pedig, az egyházi szertartások után több helybeli polgárt fogadott, kik ügyes-bajos dolgaikra kerestek orvosságot Esztergom nép­szerű képviselőjénél. Kmely 1 órakor ragaszkodó, hűséges táborkarával ebédelt a Fürdőben. Álta­lánosságban senki sem tudta, hogy képviselőnk eljön s mikor jóakaratú szemrehányások figyel­meztették, hogy mégis csak tudatni kellett volna jövetelét, mert a polgárság mindig örömmel veszi ezt tudomásul, kijelentette: Nem vagyok én itt idegen, kit kalauzolni kell. Én mindég haza­jövök Esztergomba, és haza az ember mindég elmehet, nem csak akkor, ha várják. Ebben igaza van, de az is igaz, hogy akit oly nagy szeretet vesz körül, mint őt Esztergomban, — azt mindég várják . . . * A főszékesegyház felszenteltetésének 50-ik évfordulója alkalmából ma d. e. 9 órakor ünnepélyes szent mise tartatik a főszékes egyház­ban, melyet nagy segédlet mellett dr. Kohl Medárd félsz. püspök fog mondani. * Főegyházmegyei hirek. Láng Ernő ásványi plébános a nagyszombati visszaállított Seminarium Marianum spirituálisává neveztetett ki s ennek folytán plébániájáról lemondott. Adminisztrátorrá Ásványba dr. Pompéry Aurél budapest-erzsébetvárosi káplán neveztetett ki. — Segédlelkészi minőségben küldettek : Roskó Béla Garam-Kövesdről Kéméndre, Zelky Károly uj­misés Doroghra ; Streda Rezső ujmisés Vedrődre; fővárosi hitoktató Budapest-Farkas László fővárosi hitoktató helyébe pedig Kalász Ágoston kőhidgyarmati káplán küldetett; Tarány István Rimóczról Komjáthra , Szabó Gyula ujmisés pedig Rimóczra küldetett. — Fővárosi hitoktatói minő­ségben küldettek Miskovicz András kéméndi, Gürtler Dénes doroghi káplánok, Elekes Vendel és Madaras Aurél ujmisések, Hell Ferenc és Szalva Dezső eddigi nevelő. — A székesfővárosi hittanári karban a következő változás eszközöl­tetett: Findorovics állami főreáliskola Zsigmond a budapesti V. ker. hittanárává, Bassay Tivadar pedig a III. ker. állami főgimnázium hittanárává neveztettek ki. Gallovics Jenő dr. és Luncz János a VII. ker. Damjanich­ utcai főgimnáziumnál viselt hittanári állásuktól felmentettek és helyükbe Nagy Lajos neveztetett ki. Továbbá Kristóf Árpád a X. ker. tisztviselő-telepi gimnázium hittanári állá­sától felmentetett s helyét Zboril Albin fővárosi hitoktató foglalta el. Dr. Kovács Kálmán VI. ker. állami tanítóképző intézeti hittanár helyébe pedig ugyanily minőségben Pelikán Krizsa, fővárosi hittanár küldetett. * A papi lelki gyakorlatokra, melyek tudvalevőleg holnap, hétfőn kezdődnek a helybeli papnevelő-intézetben, nagyon sokan jelentkeztek. A jelentkezettek névsora a következő : Dr. Janda János, Hrdlicska Alajos, Szobár József, Plechló Béla, Sármir János, Csizmár Márton, Ziskay Imre, gr. Pongrácz Adolf, Segler Károly, Haverla József, Bednarik József, Biiesz Ádám, Csaposs Géza, Pokorny István, Jaross Béla, dr. Walter Gyula, Janics Ferenc, Poór Sándor, Sáfár József, Viszolajszky Károly, Vendégh Endre, Steinhübl Ambrus, Orliczky Ferenc, Bernkopf Károly, Csambál Ferenc, Markovics János, Novák András, Rabenseifer Hubert, Nemes Antal, Pauer Károly, dr. Csernoch János, Bohnert M. András, Kozma Miklós, Epölyi Ferenc, Neyman Károly, Tonhaiser Mihály, Novák Ferenc, Steklács Nikodém, Ambrusko Lajos, Simkó Károly, Dodek Endre, Weisz Zsigmond, Tóth Márk, Drozd Pál, Székes­váry Imre, dr. Purt Iván, Foltin János, Greguska József, Reindl Román, Kada Mihály, Pohl János, Marton István, Hübner János,­­Sasvári Nilus János, Knapp Nándor, Miskovicz János, Zsiska Mihály, Méhes Károly, Szuchány József, Fehérváry Kál­mán, Brázda Antal, Spuller Gyula, Vázsonyi József, Czintula Ágoston, Ozoray János, Bócz Károly, Fekete Vince, Litassy János, Csémy Antal, Bányász Endre, Madárkay Miklós, Sztraka N., Miskovicz András, Marczy József, Bednár Pál, Szeder Sándor, dr. Szyllaba Emil, Hidvéghy Árpád, Haliczky Zoltán Béla, Szuchán István, Simor Móric, Fleck Jakab, Wiedermann József, Sposs Antal Félix, Molnár János, Töttössy Miklós: * Balassa Bálint emléke. Kollár Károly városi gazdasági tanácsos, bár a mult hétre ter­vezett ünnepélyek sorrendjébe felvéve nem volt, Balassa Bálint emlékének is szentelt egy szép koszorút. Tudvalevő, hogy Bal Bálint Eszter­gomnak a töröktől való visszavételekor a régi vár sáncaiban kapta halálos sebeit. A vár faláról irányzott ágyúgolyó mindkét lábát tövében le­szakította s a kiváló költőt és harcost még élve vitték Zsibó felé, de útközben rettenetes sebeibe belehalt. Hogy hol esett el Balassa, erre nézve hiteles történelmi feljegyzés még ezideig nincs. Egyesek szerint a főszékesegyházzal szemben levő új kanonokház helyén érte a golyó, míg mások szerint a főszékesegyházhoz vezető szerpentin­uton, ott, hol most a bazilika elől lekerült Kuk­lender-féle kő-Mária-szobor áll. Ez utóbbi hely valószínűbb, mert akkori feljegyzések után írott könyvek említik, hogy Balassa az általános nagy roham alkalmával esett el, a rohamot pedig meg­előzte a külső várfalak elfoglalása. Ezen hely, vagy legalább környéke mellett szól azon fel­tevés is, hogy az akkori ágyuk, melyeket az utolsó napokon már a felső várba vonszoltak a törökök, oly távolságról nem is vihettek végbe oly nagy pusztítást, mint amilyennek Balassa ál­dozatul esett. Mindenesetre jó volna, ha régészeink eredeti és hiteles meghatározás után kutatnának. * Évforduló. Holnap, augusztus 27-én lesz 32 éve, hogy a zarándokhellyé vált helybeli szt. István kápolnát boldogult Simor János herceg­prímás felszentelte. A szép ünnepélyről 1874-ben az akkor Ompolyi (Mátray) szerkesztésében meg­jelent »Esztergom« augusztus 30-án megjelent 4-ik számában így ír: » A helybeli István-kápolna felszentelésé­ről egyházi kezekből a következő értesítést vesz­szük : »Esztergomnak aug. 27-én, mint szent Ist­ván király ünnepének nyolcadján ritka ünnepélye volt. Tudvalevőleg az esztergomi várhegy dél­fokának bástyái közt egy román stylben s igy első királyunk korabeli sajátságos kápolna rejlett, mely egykoron fontos történeti ténykedéseknek­­ lehetett színhelye. Alkalmasint benne sz. István kereszteltetett, mert oly nagy tiszteletben tartatott, hogy a bástyafalak által gondosan, óvaték , még a törökök romboló keze is megkímélte, sőt a mohamedánok itteni uralkodásuk alatt moscheá­nak használva kegyelték. — A törökök kiűzetése óta városunk e legrégibb és ereklyeszerű épít­ménye el volt hanyagolva. Simor János ő eminen­tiája és lelkes prímásunk, ki a történeti emlékek restauratiojával magyar nemzeti jellemünket, buzgó vallásos és erényes ősök jellemét fölélesz­­­teni s ezzel a nemzet életét biztositani szeretné, miként püspök korában Győrött a sz. László kápolnáját nagy költséggel földíszítette , úgy leg­újabban az esztergomi, maga nemében fölötte ritka, szinte páratlan sz. István kápolnáját is rom­jaiból föltámasztotta és nagy költséggel stylszerűen, mondhatni a legfényesebben helyreállíttatta, azt Lippert lovag főépítész ismert mesteri művelése és terve szerint Jobst hírneves akadémikus művész által al fresco kifestette, benne első királyunk szent életének 6 fő jelenetét remek ecsettel ábrá­zoltatván, s az ablak fülkék fölött magyar szent Erzsébet és Margit képeiket tündököltetvén. A Dunára letekintő antik ablakok égetve-szinezett üvegekkel vannak ellátva. Az igy elkészült kápol­nát . Eminentiája 27-én reggeli 10 órakor fökáp­talan­ja és a papság jelenlétében fölszentelvén, Bognár Gyula Erzsébetvárosba Kőhidgyarmatra Gavora és Hausner FERENCZ JÓZSEF KESERŰVÍZ •Jimiiui/Jinmujwnmimimr/i AZ EGYEDÜL ELISMERT KELLEMES IZÜ TERMÉSZETES HASHAJTÓSZER. Templomberendező és oltárépitő vállalat. Egyházi szerelvények és zászlók gyártása. =— Budapest, IV. ker., Váci­ utca 41. szám. =

Next