Esztergom, 1921 (26. évfolyam, 1-151. szám)
1921-02-23 / 23. szám
POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Megjelenik szerdán, szombaton és vasárnap. Előfizetési ára: Egy hónapra 10 K, vidékre 14 K. Vrrxrac C7_5m • hétköznap 80 fillér. In gjO& OLaludia: vasárnap 1 korona. Főszerkesztő : Homor Imre. Felelős szerkesztő : Gábriel István. Kéziratok és előfizetések Lőrinc utca 5. szám alá küldendők. Hirdetések felvétetnek Buzárovits Gusztáv könyvnyomdájában. RGOM Horthy Miklós kormányzó Dorogon. Vasárnap reggelre magyar nemzeti ünneplőbe öltözött a februári napsugárban fürdő Dorog. A vasúti bejárótól a Reimann-aknáig vezető úton gyönyörűen megkonstruált díszkapuk állottfck, zöld koszorúkkal, nemzeti színű szalaggal diszitve, rajtuk a bányászok köszöntése: „Szerencse fel!" A főkapu két oldalhajlásában bájos képet nyújtott két-két nagyszakállú, hosszúbotos, égő lámpásos bányásznak öltözött dorogi munkásgyermek. A rendezett utak szélén levő oszlopok télizölddel,, zászlóval diszitve. A töltéseken, emelkedéseken, mindenfelé kipirult arcú közönség. A gyermekek nemzeti színű szalagot tűztek fel. Az épületek fellobogózva, a munka csarnokai kivilágítva, a Reimann-aknai rendelőtermet pedig koszorúkkal és Csonka-Magyarország imájával, a Magyar Hiszekeggyel tették ünnepiessé. Így várta Dorog népe Magyarország kormányzóját, Horthy Miklóst. A fogadtatás. Pont délelőtt 9 órakor lelkes éljen hangzott fel a várakozó közönség ajakáról, a bányászzenekar a Himnuszt játszotta, amikor a kormányzó kilépett a Turán különvonat kocsijából. A bejárónál Riedl Lajos tábornok, szón kormánybiztos jelentését fogadta. Majd ellépett a tiszteletére kirendelt díszszázad előtt és egy kitüntetett katonát meg is szólított. Ezután Waldvogel József ezredes vm. kat. parancsnok jelentését véve, a fogadására díszmagyarban megjelent megyei vezetőkhöz, Dr. Czobor Imre főispánhoz, Palkovics László alispánhoz, Reviczky Elemér főszolgabíróhoz és Dr. Szilárd Béla nemzetgyűlési képviselőhöz fordult. Itt Palkovics László alispán üdvözölte a kormányzót. Üdvözlő beszédében a következőket mondotta :„ Főméltóságú Kormányzó Űr! Mint ennek a csonka vármegyének alispánja üdvözlöm Főméltóságodat e helyen, amely a megtépett megyéből még megmaradt, ezen a szűk helyen, ahol szorgalmas munkával bányásszák a drága kincset, a szenet. Üdvözöljük itt Főméltóságodat, akiben a bölcseség és erő oly szerencsésen összpontosult és kinek karja védőleg emelkedik a szorgos munka fölé, de erősen tud sújtani akkor, ha akadnak olyanok, akik csak azért költöznek be a munkahelyére, a föld méhébe, hogy az ország oszlopait aláássák. A kormányzó válasza. Az éljenzés elhangzása után a kormányzó a következőket válaszolta: Köszönöm meleg üdvözlő szavait. Őseink kincseket hagytak reánk, amelyek nélkül mi nem boldogulhatunk. A nemzet életére az összes termékek közül a szén a legfontosabb. A lesújtott haza talpraállítására kettő legszükségesebb. Az első az összetartás, a második a munka. Ezért dolgozni okvetlenül kell. Aki ezt nem teszi, azt kényszeríteni kell reá. Ma alkalmam lesz a bánya munkásaival szemtől-szembe beszélni és én azt hiszem, hogy a mai nap nem lesz számunkra elveszve. A bányában. Az ünneplő közönség kitörő lelkesedése kisérte Magyarország kormányzóját a rendelőbe, ahol rövidesen átöltözött és helyet foglalt Schmidt Sándor bányaigazgatóval szemben a motorkocsin, hogy a Reimann-aknába térjen. A bányainduló hangjai mellett kíséretével együtt csakhamar eltűnt az akna Szűz Mária-szoborral díszített bejárójában. Magával vitte a magyar kormányzó a munka színhelyére a felépülni akaró Magyarország lelkét, hogy áldozatos munkára ihlessen minden bányászt, akiben a hazaszeretet tüzének csak egy szikrája is szunnyad és kitartóvá tegye karjak erejét. Végigjárta a bányát és megtekintette Schmidt Sándor híres találmányát, a művájárt, amelynek a bányászat terén nagy jelentősége van. A hercegprímás érkezése, a küldöttség fogadása. Mire a kormányzó visszatért a bányából, pontosan 1212 órakor megérkezett Dr. Csernoch János hercegprímás, oldalkanonokja, Dr. Lepold Antal kíséretében. A fogadóteremben a bányászküldöttség és a közönség türelmetlenül várta a kormányzó bevonulását és amikor Palkovics László alispán hangosan jelentette „Horthy Miklós Őfőméltósága, Magyarország kormányzója, éljen!", harsány „j ±ljen"-ben tört ki. A zöld posztóval leterített asztalnál közepén a kormányzó, jobbján Dr. Csernoch János hercegprímás, balján Dr. Czobor Imre főispán foglaltak helyet. A küldöttség szónoka, Schmidt Sándor bányaigazgató rövid, de szívigható beszédben a bányászok mélységes hazaszeretetéről biztosította a kormányzót és hűséges, odaadó munkájukat továbbra is a haza boldogítására ajánlják fel annak a férfiúnak, aki a munkás, erős keresztény Magyarország felépítését tűzte ki céljául. Beszédét őszinte „Jó szerencsét" kívánással zárta be. A kormányzó beszéde. Erre a kormányzó a jelenlevők odaadó figyelése mellett a következőket mondotta : Kedves Igazgató Úr! Köszönöm meleg üdvözlő szavait. Én azért jöttem ide, hogy a saját szemeimmel lássak. Örömmel állapítom meg, hogy itt rend és fegyelem uralkodik. Fegyelem nélkül semilyen állam nem képzelhető el. Fegyelem nélkül az állam, a társadalom és bármilyen csoport élete is anarkiába fúl, amely a végromlásba vezet. Elismerésemet fejezem ki mindannyiuknak, a mérnököknek és a munkásoknak, akik velem együtt iparkodnak hazájukat szolgálni. A szorgalmas munka mentheti meg ezt az országot elsősorban. Elismerem, hogy egy lelkiismeretesen végzett 8 órai napi munka elfárasztja az embert, de kérem, ma ne ragaszkodjanak ehhez. Én is beledolgozom az éjszakába és példát vehetnék a magyar középosztálytól, amely valósággal éhezik és fázik a kötelességteljesítés közben és szó nélkül tűr, mert a saját érdekét nem tolja a haza érdeke elé. Át kell érezniök a termelő munka fontosságát és tudniok kell, hogy minél több szenet termelnek, annál több gyár, üzem dolgozhatik, annál több ma még kihűlt gyár léphet üzembe és így annál több munkátlanul nyomorgó testvérük jut munkához és kenyérhez. Ott, ahol 2 év előtt elhagytuk, nem lehet bekapcsolódni. Ne hallgassanak az önök között báránybőrben járó izgatókra. Az álarc lehullott és nekünk kinyílott a szemünk. Ne akarjanak ma azok vezetők lenni, akiknek folt van a múltjukon. Nagy nyomorúság van az országban mindenfelé, de itt van a legkevésbé. Egy hasonlat megvilágítja ezt. A miniszter havi fizetése 4542 K 68 f, egy bányamunkásé pedig 6419 K 64 f. Tehát egy miniszter havi fizetése fillérben kettővel több, ezresben kettővel kevesebb, mint egy bányamunkásé. Valutánk közeli javulása jobb viszonyokat fog teremteni ezen a téren is. Ne politizáljunk! Hiába tologatjuk a politikai pártcsoportokat ide-oda, addig nem lesz ebben az országban béke, rend, amíg az összetartás gondolatát meg nem találják. Üdvözöljék nevemben a többi munkásokat, akik itt, sajnos, nem jelenhettek meg mind és mondják meg nekik, hogy jó hazafiaknak tartom őket. Köszönöm derék munkájukat és felhívom mindnyájukat a haza javát előmozdító fokozott munkára. Szerencse fel! A hercegprímás pohárköszöntője. A nagy hatást keltett beszéd után a kormányzó kíséretével és a vendégekkel kocsin a karcagi ezred katonáinak sorfala és Dorog népének lelkes éljenzése között Schmidt Sándor bányaigazgató lakására vonult, ahol díszebéd volt tiszteletére. Az ebédnél urileányok és a bánya mérnöki kara szolgált fel. Itt Dr. Csernoch János hercegprímás nagyhatású pohárköszöntőt mondott. Rámutatott arra, hogy a magyar lélek megborzadt a túlzásoktól, elitéli a fékezhetetlen individualizmust, liberalizmust, mely a társadalmat és az államot atomokra bontotta és a megértő együttmunkálkodást veszélyeztette. A kormányzó minden beszédéből kicsendül az a nemes intenció, amely az osztályok között mesterségesen felállított válaszfalat a maga bölcs megértésével megszüntetni igyekszik. Ezen az úton akarja — mondotta a hercegprímás — a magyar nemzet kormányzóját követni, nem hangzatos frázisokkal, hanem önfeláldozó munkával! Elutazás. Ebéd után Horthy Miklós kormányzó különvonatján Budapest felé utazott. Dorog népe és a vendégek a Szózattal vettek tőle lelkes búcsút. HÍREK: * Mátéffy nemzetgyűlési képviselő a nők politikai jogairól. A vasárnapi nőgyűlésen, mely nagy látogatottság mellett folyt le, Fuchs Rózsi tartott megszívlelésre érdemes szép előadást „A nő és politika" címmel. Ebben összegezi és felsorakoztatja mindazon érveket, amelyek a nőnek a politikai életben való részvételét követelik. A nagy tetszést keltett előadást végighallgatta Mátéffy Viktor nemzetgyűlési képviselő is, aki az előadás befejezése után beszédet mondott arról, hogyan áll ma a parlamentben a női választójog ügye. Megnyugtatta az esztergomi nőket, hogy nemcsak egy-két képviselő híve parlamentünkben a női választójog további fenntartásának, hanem a képviselők nagy többsége, akik mind tudatában vannak azon igazságnak, hogy a nők választójogának eltörlése a keresztény Magyarország tönkretételét jelentené. Majd keresztény meggyőződésük mellett való kitartásra buzdította a jelen voltakat, melyre most, hogy a liberalizmus ismét felüti a fejét, nagy szükség van. A képviselő beszédét Horvát Sári elnöknő köszönte meg az egybegyűltek nevében. A nőgyűlésen Szálkai Erzsi szavalta még el Reviczky Gyulának egy szórj költeményét. * A „Nyukosz" közgyűlése. A „Nyukosz" esztergomi főcsoportja 1921. március hó 10.-én d. u. 4 órakor a városház kis tanácstermében közgyűlést tart, amelyre az itteni főcsoport rendes és rendkívüli férfi- és női tagjai meghivatnak és pontos megjelenésre felkéretnek. A közgyűlés tárgysorozata: 1. A választmány megválasztása. 2. A felügyelő-bizottság megválasztása. 3. Az országos nagyválasztmányba kiküldendő képviselők megválasztása. 4. A női csoport vezetőjének megválasztása. 5. A titkárhelyettes és pénztáros kinevezése. 6. Az évi számadások megvizsgálása, a felmentvény megadása és az évi költségvetés megállapítása. 7. A tagok indítványainak tárgyalása, ha azok 8 nappal a közgyűlés előtt írásban a főcsoporthoz beérkeznek. * Esztergom múltjáról tartott sok gondolatot ébresztő szép előadást a Kath. Legényegyesület második kultúrestélyén Dr. Lepold Antal prelátus-kanonok a főgimnázium nagytermét sű-