Esztergom és Vidéke, 1907 (29. évfolyam, 1-100. szám)

1907-06-06 / 44. szám

Imre elküldi Kovacsóczy Farkashoz Fe­rencnek, a jeles historikusnak a Despota­­ életéről és Sziget ostromáról irt munkáit, meg a magyar költők epigrammáit. A tudomány és irodalom Maecenásai között a fejedelemek, s a kormánybizto­sok (Istvánffy, Szuhay) mellett ott találjuk Békés Istvánt is, a lugasi praefektura fejét. Végre külön figyelmet érdemel az a deákos műveltségű osztály, melynek tagjait egyszerűen csak „deák" névvel jelöli meg az egykorú irodalom. E nevet — írja Szamosközy — annak adják, ki legalább a hazai irodalomban nem egészen járatlan. Nagyobb részük irodai teendőkkel van elfoglalva a kancel­láriákon (secretáriusok), de akad közöttük a legkülönfélébb foglalkozású és állású egyén­i kamara ispán és tiszttartó, tizedes darabant s más egyéb. Írónk több ily deák emlékezetét őrizte meg, kiknek irásai részben forrásul is szolgáltak neki. Ilyen literátus emberek : Gyöngyösi István, Sö­vénfalvi Dániel, Vásárhelyi Bálint, Almási Albert, Sárdi Gergely, Bányai Mihály szászvárosi királybíró, Bányai Márton, Aj­toni Jakab profos, Csanádi János, Óvári Sámuel, Fény István szászvárosi királybíró, Süveg (Huet) Albert, szebeni királybiró, Radnóthi István, Sirkó Imre, Ghiróti Fe­renc, a fogarasi vár számtartója, Kolos­vári János, tordai kamaraispán, Brassai Márk iródiák, Tóthházi Mihály, továbbá a csak keresztnevén említett Kristóf diák, Márton diák „az belényesi tiszttartó ispán", Dávid és Simon diákok — a la­tinos műveltségű, de magyar lelkű közép­osztálynak mindmegannyi érdemes alakjai. Latin tudásuk nem áll valami jó lábon. A kancellária rossz latinsága ellen Sza­mosközy kétszer is szót emel. A felhasz­nált oklevelet — írja egy helyütt — némi szóváltozással közli, hogy a nehézkes stí­lus ne legyen olyan kellemetlen a fülre. Másutt meg „aulica latinitate sordentia" erős kifejezést használja a hivatalnokok hiányos latin tudására vonatkozólag.­­ Ami egyébiránt nem újság, mikor Kutasy Já­nos esztergomi érsek latin levelében is értelemzavaró hibák fordulhatnak elő­­ . Egészben véve azonban megnyugvás­sal zárhatjuk le ezen kor tudományos műveltségéről való vizsgálódásunkat. Ha komoly és tárgyilagos bírálók akarunk maradni, el kell ismernünk, hogy Sza­mosközy új, eddig ismeretlen oldalról vi­lágítja meg a XVI. századnak s a XVII. elejének tudományos és irodalmi viszo­nyait. És csak megerősíti azt a már meg­állapított igazságot, hogy a politikai sü­lyed­és és török hódítás, a polgári hábo­rúk és vallási küzdelmek e borús napjai­ban nemzetünk a művelődés útjain nem­csak hogy visszaesést nem mutat, de oly nagy haladást tett, a tudományosság te­rén oly magasra emelkedett, a szellemi érdekkel oly melegen foglalkozott, mint azelőtt soha. 3 —1 Sz. II. 206. és III.­179. 1. — 2 Sz. IV. 385. 1. 3 Fraknói (Frankl) Vilmos, Révai Ferenc nádori helytartó fiainak hazai és külföldi iskoláztatása 1538—1555. (1873.) 1. 1. 1 Sz. IV. 378. 1. 3 Sz. II. 171. 1. 1­2 2 Sz. I. Pótf. 420. I. — ez az intézkedés nem jelenti azt, hogy a minisztérium a nők kereskedelmi oktatá­sának szinvonalát a kor követelményei­nek megfelelően emelni óhajtaná, felő, miniszteri biztos, Békefy Rémig dr. egyetemi tanár. Ranolder-féle tan. képző­nél érs. bizt. Kereszty Viktor pozsonyi kanonok, min. bizt. Czenner József bpesti Erzsébet Nőegylet polg. isk. tan. kép. int. tanár. Pozsonyi tan. kép. intézetnél érs. bizt. Schiffer Ferenc p. praef. főtan­felügyelő, min. bizt. Radnay Rezső mi­niszteri tanácsos. Nagyszombati tan. képző­nél érs. bizt. főegyházm. főtanfelügyelő, min. bizt. Schweiz Vilmos kir. tanfelü­gyelő. Esztergomi tanítóképzőnél érs. biz. egyházm. főtanfelügyelő, min. bizt. a vár­megyei kir. tanfelügyelő. Esztergomi óvó­nőképzőnél érs. bizt. Bogisich Mihály c. püspök, min. bizt. a vármegyei kir. tan­felügyelő. — Az Oltáregyesület nyilvános isten­tiszteletét folyó hó 9-én tartja a vízivá­rosi zárda templomában. Előtte való napon délután 5 órakor litánia van, mely alatt a hivek a sz. gyónást végezhetik. Az imá­dási napon pedig f/g7., 8, 9 és V2I0 óra­kor szent mise d. u. 5 órakor sz. be­széd és litánia. — Halálozás- Egy nemes szivű, jó lelkü­letű úrinő haláláról vesszük a hirt, kit hos­­szas szenvedés után, kinzó baj vitt sírba s akinek elhunyta városszerte nagy részvétre talált. Özv. Hübschl Alajosné elhunytát hoz­zátartozói az alábbi gyászjelentésben tudat­ják : „Alulírottak szivüknek mély fájdalmá­val jelentik, hogy a legjobb anya, nagy­anya, testvér és rokon, özv. Hübschl Ala­josné szül. Giller Izabella életének 55-ik, özvegységének 7-ik évében, keresztényi türelemmel viselt hosszú és kínos szenve­dés után f. hó 4-én reggeli 4 órakor jobb­létre szenderült. Szeretett halottunk kihűlt tetemét folyó hó 5-én délután 5 órakor fogjuk a városi temető kápolnájából örök nyugalomra elhelyezni. Lelke üdveért szent mise-áldozat folyó hó 6-án délelőtt a 1) órakor lesz a szab. kir. városi plébá­nia-templomban bemutatva. 1907. június hó 4-én. Áldás Esztergom, poraira! Hübschl Kálmán, Hübschl Margit özv. Müller Gyuláné, Hübschl Etelka Feich­tinger Győzőné gyermekei: Hübschl Kál­mánné Váczy Annika menye. Müller Gyula, Müller Sándor, Müller Dezső, Müller Győ­zike unokái. Feichtinger Győző veje, özv. Pettenkoffer Sándorné Giller Francziska, özv. Luby Emiiné Giller Julia, Otten Raj­mundné Giller Vilma, Giller János, Giller Terézia testvérei. — Szt. István napjának megünneplése, A képviselőtestület által kiküldött bizottság, mely Szt. István napjának mikénti meg­ünneplését van hivatva előkészíteni, szom­baton délután tartotta ez idei első ülését, amidőn az országszerte szétküldendő dí­szes plakátok kiállításáról tanácskozott, mit egy fővárosi műintézetben fog meg­rendelni. A bizottság, mihelyt a plakát tervezete, rajta beérkezik, ismét ülést tart, melyen már az ünnepély részletei is szóba kerülnek. Úgy értesülünk, hogy az ünnepségeket a bizottság csupán két napra tervezi, ami helyes is. — Tanulmányi kirándulás, A győri áll. főreáliskola 1—7 osztálya tanárai kalau­zolása mellett hétfőn városunkba rándul, hogy a főszékesegyházi kincstárt megte­kintse. Délután a társaság a Kovács­patakba megy le. — Hirek a Kovácspatakból. Alig egy hónapja, hogy Kovácspatak a nyaralók és kirándulók számára megnyitott, máris több ezer kiránduló kereste fel ezen — tőlünk sokak által irigyelt — kies kirándulóhelyet. Így májusban a budapesti VI. ker. polgári iskola, a VIII. ker. fő­gimnázium, majd a VI. ker. elemi fiúis­kola, a váci polgári leányiskola, az érseki papnövelde növendékei, a rákospalotai Wagner-féle polgári iskola, a helybeli főgimnázium ifjúsága, a győri áll. pol. leányiskola, a kereskedelmi és kézimunka­tanfolyam növendékei. E hó elején az érseki leányárvaház és a városi elemi leányiskola IV. oszt. tanulói keresték fel, ezeken kivül pedig a fővárosból több na­gyobb kiránduló társaság, melyek külön hajón és külön vonaton érkeztek. Junius folyamán értesüléseink szerint több nyári mulatság színhelye lesz Kovácspatak, igy : a főgimn. ifjúsága, az érseki tanítóképző, a kereskedő ifjak egylete, a kaszinó s az Erzsébet-egylet fognak ott mulatságot ren­dezni. A kirándulók általában elismeréssel emlékeznek meg az uj bérlő előzékeny és figyelmes kiszolgálásáról és kitűnő konyhájáról. — Árvaházi majális- A városunkban építendő országos árvaház javára a Ko­vácspataknál rendezendő jótékony célú nyári mulatság, miként már jeleztük, az eddigi megállapodás szerint e hó 15-én lesz megtartva, melyre" a meghívók a közeli napokban fognak szétküldetni. A mulatság iránt oly nagy az érdeklődés, miszerint bátran megírhatjuk, hogy a ki­rándulók részéről Kovácspatak valóságos ostromnak lesz kitéve, miért is a rende­zőség intézkedni fog, hogy a csavargőzös állandóan közlekedjék. Kellemes része lesz az ottlétnek az est, melynek beálltával lampionok fognak kigyúlni s alkalmuk lesz a kirándulóknak tűzijátékban gyö­nyörködni. — A megye helységnevei: A miniszter a megye néhány helységnevének helyes­bítésére vonatkozó törvényhatósági bizott­sági határozatot annak idején azzal hagyta jóvá, hogy a helyesbített nevek használata azon időtől kötelező, midőn a határozat a hivatalos lapban közzététetik A határozat a hivatalos lapban június 1-én jelent meg. — A kereskedelmi tanonciskola osz­tályvizsgálatai a folyó iskolai évben az alábbi napokon és sorrendben fognak meg­tartatni. Június 12-én 2—3 II. o.-ban számtan, III. o.-ban könyvviteltan 3—4 II o.-ban könyvviteltan, III. o.-ban számtan, 4— 5 I. o.-ban olvasás, 5—6 I. o -ban földrajz, 14-én 2—3 II. o.-ban olvasás, III. o.-ban váltóisme, 3—4 II. o.-ban földrajz, III. o.-ban olvasás, 4—5 I. o.-ban számtan, 5— 6 I. o.-ban könyv­viteltan. 16-án 3—4­1 o.-ban róm. kath. vallástan. A vizsgála­tok nyilvánosak. A vallástani vizsgálat után osztatnak ki az iskolai bizonyítvá­nyok és az esetleges jutalmak. — Magyarok sorsa Amerikában. Nem szünetel az új népvándorlás. Sok ezer magyar ember hagyja el hetenként Fiu­mét, a hollandi és német kikötőket. És nem tart egyik sem azoktól a nehézsé­gektől, amelyeket az északamerikai be­vándorlási hatóság már első lépésüknél gördít eléjük. A törvényes akadályokon kívül napról-napra új címeket találnak, amelyeknél fogva visszautasítják a beván­dorlókat. A legújabb, a­miről olvasunk, igazán érdekes. Egy Vámosi nevű honfi­társunkat feljelentették, hogy otthon már büntetve volt, a­miért is az Ellis-Islandi bevándorlási hatóság elé állították. Vá­mosi be is ismerte, hogy három hétig ült egy ízben korcsmai verekedés miatt, a vizsgáló bizottság pedig nem érti a tré­fát és Vámosit kizárta Amerikából. Az ügy Washingtonba került, mert Vámosi megfelebbezte, de aligha fog felebbezése eredménnyel járni. Érdekes az Altania hajó munkásainak is az esete. Három magyar munkás „átdolgozta" magát a hajón, a new-yorki kikötőben azután meg­ugrott. De elfogták őket és Ellis-Islandba vitték s kimondották reájuk a deportálást. Az ő ügyük is felebbezésre került Was­hingtonba. A félelmetes szigeten még több magyart is tartottak vissza, mert gyerme­keik megbetegedtek. — Állategészségügy Kicsinyen a szór­ványos veszettség megszűnt. Muzsla és Bart községekben szórványos, illetve jár­ványos sertésorbánc állapíttatott meg. — Új szabályzat a női kereskedelmin A vallás és közoktatásügyi miniszter a női kereskedelmi tanfolyamok vizsgálatai­nak szabályozása tárgyában rendeletet in­tézett az iparoktatási főigazgatóhoz. A tanfolyamok érvényben lévő szabályzatá­nak a záró vizsgálatokra vonatkozó egyes rendelkezéseinél tapasztalt hiányok pótlá­sául a kereskedelmi miniszter hozzájáru­lása mellett megállapítja a rendelet, ki bo­csájtható az írásbeli dolgozatok alapján szó­beli vizsgálatra, kit kell javítóra utasítani és kit a tanfolyam megismétlésére. Sajnos PELE-MELE. A nő és a férfi. Abban a nagyszerű harcban, mely a vi­lág teremtése óta folyik a nő és férfi közt az elsőségért, nem érdektelen a statisztika adatait ismerni. Azt tudjuk, hogy a nő előbb fejlődik a férfinél. A nők 15 évig nőnek legtöbbet s növésük évről-évre ará­nyosabban megy végbe, mint a férfiaknál. Míg a költő a szilfidtermetet dicsőíti, a statisztika megvigasztalja a nőket, hogy 100 nő közül legtöbb 40—50 éves korá­ban a legsúlyosabb, a férfi 30—40 év közt s az erősebb nem 10 kilogrammal mindig nehezebb. Nem hiába mondják gyönge nemnek a női nemet : a nő ereje gyer­mekkorában egyharmadát teszi ugyanoly korú fiú erejének, ifjú életében felét, tel­jesen kifejlett állapotában pedig egy ne­gyed részét teszi a férfi erőnek. Azt is ki­számították már, hogy a legkevesebb nő Kaliforniában és Ausztráliában van. Eu­rópában már néhány millióval van több nő, mint férfi. Több a nőtlen férfi, mint a hajadon, de több is az elvált asszony, mint az elvált férfi és több az özvegy, mert a halandóság nagyobb a férfiak kö­zött : a nők Colb szerint átlag 3—4 év­vel élik túl a férfiakat. Csodálatos, de a statisztika állítja, hogy a nő nem a falun, hanem a városban él tovább, amit azzal indokolnak, hogy a mezei és házi mun­kák a gyöngébb női nemet kétszeresen megterhelik s kevesebbet is élvezhetnek az élet kényelmeiből. A fejlődő hajadon halandóbb a férjezettnél, sőt a 13 éven alul levő hajadonok még a férfi nemnél is halandóbbak. Gyönge a férfi a beteg­ségben. Franz Adolf, híres német statisz­tikus azt számította ki, hogy a nők még a kolerában sem halnak el annyian, mint a férfiak közül. Nők a fogságot is sokkal to­vább bírják, mint a férfiak. Természeti hiá­nyokban is sokkal kevesebben szenved­nek. A magyar korona országaiban több vak, több süketnéma, hülye férfi van, mint nő. Elmebetegségbe is ritkábban esik a nő, mint a férfi. Azt hinné az ember, hogy több a nő-öngyilkos, hiszen érzéke­nyebb a kedélyük. Az újabb statisztika erre rácáfol és kimondja, hogy a nők kö­zül, ha már öngyilkos lesz valamelyik, úgy a szolgáló osztályból kerül ki legtöbb. Legkisebb számban lesznek öngyilkosok a­­ művésznők. Csupán Franciaország a kivétel és ezt a vezetést egy ország sem sajnálja tőle : itt több a nő­ öngyilkos, szá­muk felülmúlja a férfiakét. Nehéz elhinni azt is, de a statisztika állítja, hogy 35— 45 év között lesz a nő öngyilkossá, va­lószínűleg, mert az ifjúsággal a szépség is eltűnt. Sajátságos, Szászországban több férfit üt agyon egy év alatt a villám, mint nőt, de több lányt, mint fiút. A nők szíve legtöb­bet ver 15—20 évig, ettől kezdve lassabban, míg az érett korban megint fordul szívverésük, mint ezt a gyorsabbra legújabb szökések igazolják. Végül az új statisz­tika arról is beszámol, hogy az ipar te­rén mind nagyobb számmal vannak a nők. Angolországban már majdnem feles szám­mal vannak nők és férfiak az ipari mun­kánál, Franciaországban már több nőipa­ros van, sőt itt 30 ezerrel több foglalko­zik földműves munkával, mint férfi. De min­den országban roppant sokra megy a min­den foglalkozás, kereset és hivatás nélkül evő nők száma. Az ujabb statisztika te­hát kedvez a nőnek s látható, hogy a gyönge nem számos, elvitázhatatlan előn­­nyel bír a teremtés koronája, a férfi fö­lött.

Next