Esztergom és Vidéke, 1907 (29. évfolyam, 1-100. szám)
1907-06-06 / 44. szám
Imre elküldi Kovacsóczy Farkashoz Ferencnek, a jeles historikusnak a Despota életéről és Sziget ostromáról irt munkáit, meg a magyar költők epigrammáit. A tudomány és irodalom Maecenásai között a fejedelemek, s a kormánybiztosok (Istvánffy, Szuhay) mellett ott találjuk Békés Istvánt is, a lugasi praefektura fejét. Végre külön figyelmet érdemel az a deákos műveltségű osztály, melynek tagjait egyszerűen csak „deák" névvel jelöli meg az egykorú irodalom. E nevet — írja Szamosközy — annak adják, ki legalább a hazai irodalomban nem egészen járatlan. Nagyobb részük irodai teendőkkel van elfoglalva a kancelláriákon (secretáriusok), de akad közöttük a legkülönfélébb foglalkozású és állású egyéni kamara ispán és tiszttartó, tizedes darabant s más egyéb. Írónk több ily deák emlékezetét őrizte meg, kiknek irásai részben forrásul is szolgáltak neki. Ilyen literátus emberek : Gyöngyösi István, Sövénfalvi Dániel, Vásárhelyi Bálint, Almási Albert, Sárdi Gergely, Bányai Mihály szászvárosi királybíró, Bányai Márton, Ajtoni Jakab profos, Csanádi János, Óvári Sámuel, Fény István szászvárosi királybíró, Süveg (Huet) Albert, szebeni királybiró, Radnóthi István, Sirkó Imre, Ghiróti Ferenc, a fogarasi vár számtartója, Kolosvári János, tordai kamaraispán, Brassai Márk iródiák, Tóthházi Mihály, továbbá a csak keresztnevén említett Kristóf diák, Márton diák „az belényesi tiszttartó ispán", Dávid és Simon diákok — a latinos műveltségű, de magyar lelkű középosztálynak mindmegannyi érdemes alakjai. Latin tudásuk nem áll valami jó lábon. A kancellária rossz latinsága ellen Szamosközy kétszer is szót emel. A felhasznált oklevelet — írja egy helyütt — némi szóváltozással közli, hogy a nehézkes stílus ne legyen olyan kellemetlen a fülre. Másutt meg „aulica latinitate sordentia" erős kifejezést használja a hivatalnokok hiányos latin tudására vonatkozólag. Ami egyébiránt nem újság, mikor Kutasy János esztergomi érsek latin levelében is értelemzavaró hibák fordulhatnak elő . Egészben véve azonban megnyugvással zárhatjuk le ezen kor tudományos műveltségéről való vizsgálódásunkat. Ha komoly és tárgyilagos bírálók akarunk maradni, el kell ismernünk, hogy Szamosközy új, eddig ismeretlen oldalról világítja meg a XVI. századnak s a XVII. elejének tudományos és irodalmi viszonyait. És csak megerősíti azt a már megállapított igazságot, hogy a politikai sülyedés és török hódítás, a polgári háborúk és vallási küzdelmek e borús napjaiban nemzetünk a művelődés útjain nemcsak hogy visszaesést nem mutat, de oly nagy haladást tett, a tudományosság terén oly magasra emelkedett, a szellemi érdekkel oly melegen foglalkozott, mint azelőtt soha. 3 —1 Sz. II. 206. és III.179. 1. — 2 Sz. IV. 385. 1. 3 Fraknói (Frankl) Vilmos, Révai Ferenc nádori helytartó fiainak hazai és külföldi iskoláztatása 1538—1555. (1873.) 1. 1. 1 Sz. IV. 378. 1. 3 Sz. II. 171. 1. 12 2 Sz. I. Pótf. 420. I. — ez az intézkedés nem jelenti azt, hogy a minisztérium a nők kereskedelmi oktatásának szinvonalát a kor követelményeinek megfelelően emelni óhajtaná, felő, miniszteri biztos, Békefy Rémig dr. egyetemi tanár. Ranolder-féle tan. képzőnél érs. bizt. Kereszty Viktor pozsonyi kanonok, min. bizt. Czenner József bpesti Erzsébet Nőegylet polg. isk. tan. kép. int. tanár. Pozsonyi tan. kép. intézetnél érs. bizt. Schiffer Ferenc p. praef. főtanfelügyelő, min. bizt. Radnay Rezső miniszteri tanácsos. Nagyszombati tan. képzőnél érs. bizt. főegyházm. főtanfelügyelő, min. bizt. Schweiz Vilmos kir. tanfelügyelő. Esztergomi tanítóképzőnél érs. biz. egyházm. főtanfelügyelő, min. bizt. a vármegyei kir. tanfelügyelő. Esztergomi óvónőképzőnél érs. bizt. Bogisich Mihály c. püspök, min. bizt. a vármegyei kir. tanfelügyelő. — Az Oltáregyesület nyilvános istentiszteletét folyó hó 9-én tartja a vízivárosi zárda templomában. Előtte való napon délután 5 órakor litánia van, mely alatt a hivek a sz. gyónást végezhetik. Az imádási napon pedig f/g7., 8, 9 és V2I0 órakor szent mise d. u. 5 órakor sz. beszéd és litánia. — Halálozás- Egy nemes szivű, jó lelkületű úrinő haláláról vesszük a hirt, kit hosszas szenvedés után, kinzó baj vitt sírba s akinek elhunyta városszerte nagy részvétre talált. Özv. Hübschl Alajosné elhunytát hozzátartozói az alábbi gyászjelentésben tudatják : „Alulírottak szivüknek mély fájdalmával jelentik, hogy a legjobb anya, nagyanya, testvér és rokon, özv. Hübschl Alajosné szül. Giller Izabella életének 55-ik, özvegységének 7-ik évében, keresztényi türelemmel viselt hosszú és kínos szenvedés után f. hó 4-én reggeli 4 órakor jobblétre szenderült. Szeretett halottunk kihűlt tetemét folyó hó 5-én délután 5 órakor fogjuk a városi temető kápolnájából örök nyugalomra elhelyezni. Lelke üdveért szent mise-áldozat folyó hó 6-án délelőtt a 1) órakor lesz a szab. kir. városi plébánia-templomban bemutatva. 1907. június hó 4-én. Áldás Esztergom, poraira! Hübschl Kálmán, Hübschl Margit özv. Müller Gyuláné, Hübschl Etelka Feichtinger Győzőné gyermekei: Hübschl Kálmánné Váczy Annika menye. Müller Gyula, Müller Sándor, Müller Dezső, Müller Győzike unokái. Feichtinger Győző veje, özv. Pettenkoffer Sándorné Giller Francziska, özv. Luby Emiiné Giller Julia, Otten Rajmundné Giller Vilma, Giller János, Giller Terézia testvérei. — Szt. István napjának megünneplése, A képviselőtestület által kiküldött bizottság, mely Szt. István napjának mikénti megünneplését van hivatva előkészíteni, szombaton délután tartotta ez idei első ülését, amidőn az országszerte szétküldendő díszes plakátok kiállításáról tanácskozott, mit egy fővárosi műintézetben fog megrendelni. A bizottság, mihelyt a plakát tervezete, rajta beérkezik, ismét ülést tart, melyen már az ünnepély részletei is szóba kerülnek. Úgy értesülünk, hogy az ünnepségeket a bizottság csupán két napra tervezi, ami helyes is. — Tanulmányi kirándulás, A győri áll. főreáliskola 1—7 osztálya tanárai kalauzolása mellett hétfőn városunkba rándul, hogy a főszékesegyházi kincstárt megtekintse. Délután a társaság a Kovácspatakba megy le. — Hirek a Kovácspatakból. Alig egy hónapja, hogy Kovácspatak a nyaralók és kirándulók számára megnyitott, máris több ezer kiránduló kereste fel ezen — tőlünk sokak által irigyelt — kies kirándulóhelyet. Így májusban a budapesti VI. ker. polgári iskola, a VIII. ker. főgimnázium, majd a VI. ker. elemi fiúiskola, a váci polgári leányiskola, az érseki papnövelde növendékei, a rákospalotai Wagner-féle polgári iskola, a helybeli főgimnázium ifjúsága, a győri áll. pol. leányiskola, a kereskedelmi és kézimunkatanfolyam növendékei. E hó elején az érseki leányárvaház és a városi elemi leányiskola IV. oszt. tanulói keresték fel, ezeken kivül pedig a fővárosból több nagyobb kiránduló társaság, melyek külön hajón és külön vonaton érkeztek. Junius folyamán értesüléseink szerint több nyári mulatság színhelye lesz Kovácspatak, igy : a főgimn. ifjúsága, az érseki tanítóképző, a kereskedő ifjak egylete, a kaszinó s az Erzsébet-egylet fognak ott mulatságot rendezni. A kirándulók általában elismeréssel emlékeznek meg az uj bérlő előzékeny és figyelmes kiszolgálásáról és kitűnő konyhájáról. — Árvaházi majális- A városunkban építendő országos árvaház javára a Kovácspataknál rendezendő jótékony célú nyári mulatság, miként már jeleztük, az eddigi megállapodás szerint e hó 15-én lesz megtartva, melyre" a meghívók a közeli napokban fognak szétküldetni. A mulatság iránt oly nagy az érdeklődés, miszerint bátran megírhatjuk, hogy a kirándulók részéről Kovácspatak valóságos ostromnak lesz kitéve, miért is a rendezőség intézkedni fog, hogy a csavargőzös állandóan közlekedjék. Kellemes része lesz az ottlétnek az est, melynek beálltával lampionok fognak kigyúlni s alkalmuk lesz a kirándulóknak tűzijátékban gyönyörködni. — A megye helységnevei: A miniszter a megye néhány helységnevének helyesbítésére vonatkozó törvényhatósági bizottsági határozatot annak idején azzal hagyta jóvá, hogy a helyesbített nevek használata azon időtől kötelező, midőn a határozat a hivatalos lapban közzététetik A határozat a hivatalos lapban június 1-én jelent meg. — A kereskedelmi tanonciskola osztályvizsgálatai a folyó iskolai évben az alábbi napokon és sorrendben fognak megtartatni. Június 12-én 2—3 II. o.-ban számtan, III. o.-ban könyvviteltan 3—4 II o.-ban könyvviteltan, III. o.-ban számtan, 4— 5 I. o.-ban olvasás, 5—6 I. o -ban földrajz, 14-én 2—3 II. o.-ban olvasás, III. o.-ban váltóisme, 3—4 II. o.-ban földrajz, III. o.-ban olvasás, 4—5 I. o.-ban számtan, 5— 6 I. o.-ban könyvviteltan. 16-án 3—41 o.-ban róm. kath. vallástan. A vizsgálatok nyilvánosak. A vallástani vizsgálat után osztatnak ki az iskolai bizonyítványok és az esetleges jutalmak. — Magyarok sorsa Amerikában. Nem szünetel az új népvándorlás. Sok ezer magyar ember hagyja el hetenként Fiumét, a hollandi és német kikötőket. És nem tart egyik sem azoktól a nehézségektől, amelyeket az északamerikai bevándorlási hatóság már első lépésüknél gördít eléjük. A törvényes akadályokon kívül napról-napra új címeket találnak, amelyeknél fogva visszautasítják a bevándorlókat. A legújabb, amiről olvasunk, igazán érdekes. Egy Vámosi nevű honfitársunkat feljelentették, hogy otthon már büntetve volt, amiért is az Ellis-Islandi bevándorlási hatóság elé állították. Vámosi be is ismerte, hogy három hétig ült egy ízben korcsmai verekedés miatt, a vizsgáló bizottság pedig nem érti a tréfát és Vámosit kizárta Amerikából. Az ügy Washingtonba került, mert Vámosi megfelebbezte, de aligha fog felebbezése eredménnyel járni. Érdekes az Altania hajó munkásainak is az esete. Három magyar munkás „átdolgozta" magát a hajón, a new-yorki kikötőben azután megugrott. De elfogták őket és Ellis-Islandba vitték s kimondották reájuk a deportálást. Az ő ügyük is felebbezésre került Washingtonba. A félelmetes szigeten még több magyart is tartottak vissza, mert gyermekeik megbetegedtek. — Állategészségügy Kicsinyen a szórványos veszettség megszűnt. Muzsla és Bart községekben szórványos, illetve járványos sertésorbánc állapíttatott meg. — Új szabályzat a női kereskedelmin A vallás és közoktatásügyi miniszter a női kereskedelmi tanfolyamok vizsgálatainak szabályozása tárgyában rendeletet intézett az iparoktatási főigazgatóhoz. A tanfolyamok érvényben lévő szabályzatának a záró vizsgálatokra vonatkozó egyes rendelkezéseinél tapasztalt hiányok pótlásául a kereskedelmi miniszter hozzájárulása mellett megállapítja a rendelet, ki bocsájtható az írásbeli dolgozatok alapján szóbeli vizsgálatra, kit kell javítóra utasítani és kit a tanfolyam megismétlésére. Sajnos PELE-MELE. A nő és a férfi. Abban a nagyszerű harcban, mely a világ teremtése óta folyik a nő és férfi közt az elsőségért, nem érdektelen a statisztika adatait ismerni. Azt tudjuk, hogy a nő előbb fejlődik a férfinél. A nők 15 évig nőnek legtöbbet s növésük évről-évre arányosabban megy végbe, mint a férfiaknál. Míg a költő a szilfidtermetet dicsőíti, a statisztika megvigasztalja a nőket, hogy 100 nő közül legtöbb 40—50 éves korában a legsúlyosabb, a férfi 30—40 év közt s az erősebb nem 10 kilogrammal mindig nehezebb. Nem hiába mondják gyönge nemnek a női nemet : a nő ereje gyermekkorában egyharmadát teszi ugyanoly korú fiú erejének, ifjú életében felét, teljesen kifejlett állapotában pedig egy negyed részét teszi a férfi erőnek. Azt is kiszámították már, hogy a legkevesebb nő Kaliforniában és Ausztráliában van. Európában már néhány millióval van több nő, mint férfi. Több a nőtlen férfi, mint a hajadon, de több is az elvált asszony, mint az elvált férfi és több az özvegy, mert a halandóság nagyobb a férfiak között : a nők Colb szerint átlag 3—4 évvel élik túl a férfiakat. Csodálatos, de a statisztika állítja, hogy a nő nem a falun, hanem a városban él tovább, amit azzal indokolnak, hogy a mezei és házi munkák a gyöngébb női nemet kétszeresen megterhelik s kevesebbet is élvezhetnek az élet kényelmeiből. A fejlődő hajadon halandóbb a férjezettnél, sőt a 13 éven alul levő hajadonok még a férfi nemnél is halandóbbak. Gyönge a férfi a betegségben. Franz Adolf, híres német statisztikus azt számította ki, hogy a nők még a kolerában sem halnak el annyian, mint a férfiak közül. Nők a fogságot is sokkal tovább bírják, mint a férfiak. Természeti hiányokban is sokkal kevesebben szenvednek. A magyar korona országaiban több vak, több süketnéma, hülye férfi van, mint nő. Elmebetegségbe is ritkábban esik a nő, mint a férfi. Azt hinné az ember, hogy több a nő-öngyilkos, hiszen érzékenyebb a kedélyük. Az újabb statisztika erre rácáfol és kimondja, hogy a nők közül, ha már öngyilkos lesz valamelyik, úgy a szolgáló osztályból kerül ki legtöbb. Legkisebb számban lesznek öngyilkosok a művésznők. Csupán Franciaország a kivétel és ezt a vezetést egy ország sem sajnálja tőle : itt több a nő öngyilkos, számuk felülmúlja a férfiakét. Nehéz elhinni azt is, de a statisztika állítja, hogy 35— 45 év között lesz a nő öngyilkossá, valószínűleg, mert az ifjúsággal a szépség is eltűnt. Sajátságos, Szászországban több férfit üt agyon egy év alatt a villám, mint nőt, de több lányt, mint fiút. A nők szíve legtöbbet ver 15—20 évig, ettől kezdve lassabban, míg az érett korban megint fordul szívverésük, mint ezt a gyorsabbra legújabb szökések igazolják. Végül az új statisztika arról is beszámol, hogy az ipar terén mind nagyobb számmal vannak a nők. Angolországban már majdnem feles számmal vannak nők és férfiak az ipari munkánál, Franciaországban már több nőiparos van, sőt itt 30 ezerrel több foglalkozik földműves munkával, mint férfi. De minden országban roppant sokra megy a minden foglalkozás, kereset és hivatás nélkül evő nők száma. Az ujabb statisztika tehát kedvez a nőnek s látható, hogy a gyönge nem számos, elvitázhatatlan előnnyel bír a teremtés koronája, a férfi fölött.