Esztergom és Vidéke, 1920 (42. évfolyam, 1-227. szám)

1920-09-19 / 185. szám

Szerkesztőség és kiadóhivatal: SIMOR JÁNOS UCCA 20. SZÁM TELEFON 21., h­ova a lap szellemi részét illető közlemények továbbá előfizetési s hirdetési díjak stb. küldendők. XLII. évfolyam 185. szám. Kereszténly magyar Sajtó, vasárnap, 1920. szeptember 19. Esztergom vármegye hivatalos lapja. A hivatalos rész szerkesztője: FEKETE REZSŐ. Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. Laptulajdonos és a szerkesztésért felelős: LAISZKY KÁZMÉR. Megjelenik hetenkint háromszor, kedden, csütörtökön és vasárnap. Előfizetési árak: egy évre , 120 K., félévre . . 60 K. negyedévre 30 K., egy hóra . 10 K. Egyes Szám­ára: hétköznap 80 f­l., vasárnap 1 kor. Kéziratot nem adunk vissza. Egy táborba! A régi osztrák politikának évszá­zadokon át az volt erejének titka, hogy kitűnően tudta egymással szem­beállítani a monarchia nemzetiségeit és a­ hagyományos irányzatnak ezzel célja volt a bizonyos körökben élő „Gesammtmonarchie"­­megteremtése. Féltékennyé tette egyik nemzetiséget a másikára, kedvezett hol ennek, hol amannak és a kedvezményezett nem­zetiségben, mindenkor hűséges csat­lósokra talált. Magyarországon a magyar lakos­ság között is voltak ellentétek, de itt már nem az osztrák politika keverte a kártyát, hanem ennél sokkal vesze­delmesebb irányzat — a szabadkő­művesség, a román szabadkőműves­ség (forradalmi) volt a bomlasztó kovász és keresve­ kereste azokat a dolgokat, melyek ellentétbe tudták hozni a magyart a magyarral. Nem­zetiségi súrlódást támasztania nem lehetett, felélesztette a középkor fele­kezeti harcát. Szembeállította a ma­gyar protestantizmust a magyar ka­tholicizmussal és pompásan virágzott a destrukció fája, amelynek gyökerei onnét táplálkoztak a vallástalanság, a hitehagyottság, az erkölcstelenség iszapjából, amely a legutóbbi időben azután reánk szabadította a munka­kerülők söpredékét és borzalmas rémuralmat teremtett Magyarországon. Mint minden intézmény, amely nem tiszta erkölcsi alapon áll, ez is megbukott, de hogy bukása teljes legyen ez kizárólag rajtunk fordul meg. Nekünk tiszta erkölcsi ala­pokra, keresztény alapra kell helyez­nünk az ország kormányzását, a Magyarországot megalapozó rést, a munkát, igazságos és termő­józan szociális irányzattal. Tiszta erkölcsi alapokra kell helyezkednünk és kér­lelhetetlenül kell eltipornunk mindent, ami ezzel ellenkezik, de hogy ezt elérhessük, össze kell fogni minden keresztény felekezetnek. Megcsonkí­tott Magyarországban nem szabad másnak lenni, mint magyarnak és kereszténynek, illetve a keresztény világnéz­etnek kell uralkodnia. A magyar keresztény felfogás nem ellensége a magyar zsidóságnak, amelynek szintén az egész világon elterjedt keresztény erkölcsi alapra kell helyezkednie és akkor csak val­lásban, amit bántani senki nem akar, fogunk különbözni, de egyek leszünk az ország kiépítésében. Hogy azon­ban ezt elérhessük feltétlenül kell teremtenünk egy olyan keresztény szervezetet, amelye­n belül az összes keresztény felekezetek egymás mel­lett állanak, egymás mellé vannak rendelve. Le kell, hogy omoljanak azok a válaszfalak, amelyeket mes­terségesen emeltek a keresztény fele­kezetek közé. Meg kell teremtenünk és minden erőnkkel támogatnunk az „Egyesült Keresztény Nemzeti Ligát", amely nem politikai párt, de annál erősebb keresztény társadalmi szö­vetkezés. Ha az egész magyar keresztény társadalom a ligán belül összefog és nem küzd meddő harcot egymással, akkor el fog senyvedni a destrukció dudvája és megépíthetjük az uj Ma­gyarországot. Esztergom ősi magyar keresztény lakosságának most nyílik ?lkí­v­e, hogy megmutassa, akarja- e a keresz­tény Magyarországot vagy nem. Ha akarja, amiben egy percre sem ké­telkedünk, akkor városunk apraja­nagyja ott lesz ma, vasárnap az „Egyesült Keresztény Nemzeti Liga" alakuló gyűlésén. Ez nem felekezeti, hanem hazafias követelmény. Vitái István: Hivatalos rész. Esztergom vármegye alispánjától. Szám: 4379/1920. Hirdetmény. A vármegye meg nem szállott területén levő törvényhatósági közutak 1921. évi épí­tési, kezelési és fenntartási kiadásairól, más­részt az érintett kiadások fedezésére szüksé­ges bevételekről a közigazgatási bizottság 813/kb/1920. sz. határozatával megállapított költségelőirányzatot folyó évi szeptember hó 20.-ikától október 4.-ig az államépitészeti hi­vatal helyiségében (vármegyei székház) köz­szemlére teszem ki. Ezen előirányzat ellen az 1890. évi I. t.-c. 22. §-a értelmében bárki felszóllalhat és a kitéteti idő tartamának lejárta napjáig a tör­vényhatósági bizottsághoz panaszát hozzám beadhatja. intézett írásbeli Esztergom, 1920. szeptember hó 15. Palkovics s. k. alispán. Pályázati hirdetmény. Esztergom szab. kir. város iskolaszéke a város közönsége által fenntartott elemi isko­lánál megüresedett tanítói állásra pályázatot hirdet. Az állás javadalmazása: a város házipénz­a­tárából 1200 korona, illetmény­javítás címén város­házi pénztárából 200 korona a 231/1911 kgy. számú határozat szerinti lakbér és a megfelelő államsegély. A megválasztott tanító köteles a népisko­lának az iskolaszék által kijelölt osztályát vezetni és az ismétlő-iskolai oktatást is telje­síteni. A képesítést igazoló oklevéllel működési, születési és orvosi bizonyítványokkal és a kommün alatti magatartását igazoló felszerelt folyamodványok Esztergom szab. kir. város iskolaszékére címezve folyó évi október hó 15-ig bezárólag nyújtandók be. Az állás 1920. november hó 1-én fogla­landó el. Esztergom, 1920. évi szept. hó 16. Dr. Fehér Gyula iskolaszéki elnök. Mátéffy Tiktor iskolaszéki jegyző. Esztergomi m. kir. államrendőrkapitányság, 5160 ált. 1920 szám. Hirdetmény. Kisebb tűzifakészletek forgalmának szabályozása. Az 1920. évi­ 4383 K. B. sz. rendelet értel­mében kisebb tüzifakészleteket tulajdonosaik csak az esetben szállíthatják el ha azokra az illetékes elsőfokú közigazgatási hatóság a köz­szükségletek kielégítésére igényt nem Üzet. Az ily kisebb mennyiségű fának elszállítá­sára engedélyt a faértékesítő hivatal csak ab­ban az esetben állít ki, ha az első fokú kö­zig­ hatóság a helyi faellátás sérelme nélkül megengedhetőnek javasolja. Esztergom, 1920. szeptember hó 14. Államrendőrkapitányság. Hirdetmény. Tájékoztató árak tűzifákról a) Űrköbméterenként. V) Kemény lombfa. c) Hántolt vargafa. Aprított keményfa métermázsánként 105 K Az összes, itt fel nem sorolt fa és fa szén­választékokra nézve a budapesti árak 2 °­ o-al lemérsékelve állapíttatnak meg. Kelt az Esztergom városi faármegállapitó bizottságnak 1920. szeptember 11.-én tartott üléséből. Rothnagel s. k. polgármester h. a) Kemény tűzifa. Hasáb .­ . 400 K Vegyes . 395 , Dorong . 370 „ Vékony dorong ...... 345 „ Hasáb 8000 ” Vegyes 7900 „ Dorong 7400 „ Vékony dorong 6900 .„ Ad. 4502/1920. számv. szám. Felhívás. Az összes adózókhoz. Ismételten felhívjuk az adózó közönséget, hogy az 1919. évre vonatkozó hadinyereség­adó vallomását folyó év szeptember hó 30.-ik napjáig benyújtani el ne mulassza, mert aki igazolatlanul be nem adja jövedelméről a vallomást, adójához adópótlék fog kirovatni. A vallomást mindenki tartozik beadni jö­vedelméről, akinek az 1919. évben összjöve­delme a 13.000 koronát elérte vagy megha­ladta. Űrlapok az alulírott adóhivatalnál kaphatók. A vallomások vagy alulirt adóhivatalhoz, vagy közvetlenül a budapestvidéki m. kir. Pénzügyigazgatósághoz nyújtandók be. Esztergom, 1920. évi szeptember hó 20. Városi számvevőség adóügyosztálya. Telefon.­­ Távirat. Véres zavargás Horvát­országban. Nagykanizsa. Zágrábban a pa­raszt­pártiak a szerb fenhatóság ellen tüntetést rendeztek, mire a szerbiai csapatok sortüzet adtak a tüntető tömegre. A tüntetésnek számos halá­los áldozata és igen sok sebesültje volt. Keresztény mészárlás Kínában. Hongkong. Kínában irtóhadjjáratot indítottak a keresztény lakosság ellen. Gépfegyveres katonák támadták meg a falvakat, akik asszonyokat is le­lőttek. A templomokból elcipelték a keresztény kínai tanítókat és megöl­ték őket. A falvakat felgyújtották, a lakosokat megölték vagy elkergették. Take Jonescu Prágába utazik. Prága. A Venkóv írja, hogy a román külügyminiszter, Take Jonescu a legközelebbi napokban Prágába ér­kezik, hogy viszonozza Benes látoga­tását. Nagyarányú fegyvercsempészést lepleztek le Németországban. Berlin. A német pénzügyőrök a rendőrség segítségével Erfurtban nagy­szabású muníciócsempészetnek jöttek nyomára. Az ottani állami fegyver­gyár több alkalmazottja százezer darab szétszedett katonai fegyver és 34.000 gépfegyver összeállítására szolgáló különböző alkatrészt rejtettek el a törvényes ellenőrzés elől. A rendőr­ség az egész készletet lefoglalta. Keresztény ember csak ke­resztény újságot olvasson! Keresztények! Jöjjetek el d. e. fél 11 órakor a vármegyeházára, s halljátok meg az Ébredő Magyaroknak „Mit követel a magyar nemzet!" kiáltványát. Legyetek ott mindnyájan!

Next