Esztergom és Vidéke, 2002 (17. évfolyam, 1-52. szám)

2002-08-01 / 30-31. szám

2002. augusztus 15. Esztergom és Vidéke 7 A magyar utasforgalomi előírások a New Yorki Egyez­ményen „alapulnak", tehát a leglényegesebb kérdésekben megegyeznek a fejlett orszá­gok szabályaival. Kivitel - úti holmi Magunkkal vihetjük az utazás céljának és időtartamának megfe­lelő, személyes használatunkra szolgáló tárgyainkat, ruhanemű­inket - úti holmit melyeket (a külföldön vásárolt tartós fogyasz­tási cikkek kivételével) vámmen­tesen vissza is hozhatunk. Nemzetközi egyezmény alapján az úti holmi fogalomkörébe tartoz­nak az alábbiak: saját ékszer, 1 db hordozható képmagnetofon, 1 db hordozható televízió, 1 db hordoz­ható személyi számítógép, 2 db fényképezőgép (készülékenként 10 tekercs film vagy 24 db lemez), 1 db keskenyfilm-felvevő, 1 db vi­deokamera, 10 db üres videokazet­ta, 1 db hordozható zenegép, 1 db lemezjátszó, 10 db lemez, 1 db hor­dozható rádió vagy rádiómagnó, 1 db hordozható telefax készülék, 1 db gyermekkocsi, 1 db sátor és egyéb kempingfelszerelés, sport­eszközök és felszerelések (pl. hor­gászfelszerelés, 1 db motor nélküli kerékpár, 1 db 5,5 méternél rövi­debb kajak vagy kenu, 2 pár síléc, 2 teniszütő, vitorlás széllovagló, vitorla nélküli hullámlovagló-la­pok, 1 db függővitorla, 1 db hőlégbalon, 1 db ejtőernyő és egyéb hasonló cikkek). Továbbra is rendelkezésre áll a határvámhivatalnál az ún. „kivi­teli nyilatkozat", amely a külföld­re kivinni szándékozott, értéke­sebb személyes használati tárgya­ink, műszaki cikkeink (videoka­mera, digitális fényképezőgép, hordozható számítógép, stb.) zök­kenőmentes visszahozatalát hiva­tott szolgálni, különösen ha azt­ egy korábbi külföldi utunk során szereztük be. Az okmány ingyenesen besze­rezhető a szolgálatot teljesítő pénzügyőrtől, illetve az utazás megkezdése előtt a vám- és pénz­ügyőrség Internet honlapjáról is letölthető. Az utas feladata, hogy a „Kiviteli nyilatkozat"-ot egy pél­dányban, olvashatóan kitöltse (kérjük, hogy az áruk azonosító adatai pontosan kerüljenek fel­írásra, árumegnevezés, típus, gyá­ri szám stb.), majd az úti holmi egyidejű bemutatása mellett a ki­léptetés megtörténtének igazolta­tását kezdeményezze a vám- és pénzügyőrség munkatársánál. A nemzetközi egyezmények alapján úti holminak minősül a 16 éven felüli utasok számára (sze­mélyenként): 200 db cigaretta (vagy 50 szivar vagy 250 gramm dohány, valamint ezen termékek 250 grammig terjedő összeállítá­sa); 1 liter égetett szeszes ital és 21 bor; illetve ide sorolható még 3 li­ter kölnivíz és kis mennyiségű (100 milliliter) parfüm. A magyar zárjeggyel ellátott do­hánygyártmányt és szeszes italt a 16 éven felüliek a kivitt mennyi­ségben vámmentesen vissza is hozhatják, illetve azon túl úti hol­miként behozhatnak még 20 db külföldön vásárolt (magyar adó­jeggyel el nem látott) szivarkát is. Mit vihetünk még magunk­kal külön engedély nélkül? Kivihető még az általunk össze­készített élelmiszercsomag, amely nem tartalmazhat tejterméket, nyers húst és házilag készített hentesárut. Fontos tudni, hogy gyümölcs, valamint állati eredetű félkész- és késztermék élelmiszer (kivéve az úti élelem) csak nö­vény-, illetve állat-egészségügyi el­lenőrzés után vihető ki. (Ez a sza­bály behozatalra is vonatkozik.) Házi kedvenceinket (kutya, macs­ka, stb.) sem kell itthon hagyni, azonban azok kiviteléhez az ál­lat-egészségügyi bizonyítvány, il­letve a már fentebb említett, a vámhivatal által igazoltatott „Ki­viteli nyilatkozat" is szükséges. A vágott virág, koszorú kiviteléhez nem szükséges engedély, de cse­repes virág és földlabdával ellátott növény nem szállítható. Kivihetők továbbá a gyógyszerek, melyekre különböző, elsősorban krónikus betegségek folytán szüksége lehet az utasnak, mindezek azonban csak a kezelőorvos által igazolt mennyiségben. Figyelem! A különböző országoknak elté­rőek a bevitelre vonatkozó vám­szabályai, így nem biztos, hogy amit Magyarországról kivihetünk, az vámmentesen vagy engedély nélkül bevihető, illetve átszállít­ható más országon. Ezért minden utazás előtt javasolt a szóba jöhető országok magyarországi külképvi­seletének megkeresése tájékozó­dás céljából. Nem árt tudni, hogy a Magyar­országon forgalomba helyezett járművel a forgalmi engedélyben feltüntetett tulajdonosokon, illet­ve üzemben tartón kívül más sze­mély csak azok írásos hozzájárulá­sával hagyhatja el az országot. Az írásos hozzájárulásnak tar­talmaznia kell: a jármű használó­jának családi és utónevét, úti ok­mányának számát (új típusú ál­landó forgalmi engedély esetén), a jármű törzskönyvének számát, rendszámát, alvázszámát, motor­számát, a tulajdonos (üzemben tartó) nevét, aláírását, gazdasági társaság esetén annak cégszerű aláírását, valamint azt az időtar­tamot, amely alatt az országot a járművel elhagyhatja. A hozzájá­rulást a határátlépés ellenőrzése­kor felhívás nélkül be kell mutatni az eljáró határőrnek. Fizetőeszközök Mint köztudott, a devizakorlá­tozások megszűnésével a forint konvertibilis valuta lett. Az uta­sok címlet- és összegkorlátozás nélkül vihetnek ki és hozhatnak be magukkal forintot és külföldi fi­zetőeszközt, azonban ha a határt átlépő személy birtokában össze­sen egymillió forintot elérő vagy azt meghaladó összegű valuta, az­az készpénz van, köteles ezt a tényt a vámhatóságnak bejelente­ni. Valutának kell tekinteni mind a belföldi, mind a külföldi fizető­eszközt, így az egymillió forintos értékhatár ezekre együttesen ér­tendő. Nem tartozik a bejelentési kötelezettség hatálya alá a deviza (külföldi pénznemben fennálló kö­vetelés), ebből adódóan az utazási csekk nem bejelentés-kötelezett a határon. Behozatal Ami a belépéskor a legjobban érdekel minden utazót, az a „vám­mentes keret"! Ebben az évben 29 500 forint a vámkedvezmény ke­ret. Mit is jelent ez? Nem kell megfizetni a vámter­het abban az esetben, ha a beho­zott vagy külföldön fuvarozásra feladott vámáruk összértéke a 29 500 forintot nem haladja meg. Tudni kell azonban, hogy a ked­vezmény több együtt utazó család­tag esetében sem vonható össze, naponta egyszer vehető igénybe, és nem alkalmazható a jövedéki termékek (szeszes ital és dohány­gyártmány), valamint a 29 500 fo­rintnál nagyobb értékű dolgok vámkezelése során. Vagyis ha egy 60 000 forint ér­tékű vámárut hoz az utas magá­val, akkor a vámkiszabás alapját az egész összeg képezi, abból 29 500 forint nem vonható le. A behozatal során talán még fontosabb a nem kereskedelmi jel­leg ismerete. Ha a meghatározott mennyiségeknél több vámárut hoz magával az utas, az alábbi lehető­ségek közül választhat: a határ­vámhivataltól valamennyi vám­áruját külföldre visszaviszi, vagy a meghatározott mennyiségi kere­tet meghaladó mennyiségű vám­árut az államnak ellenszolgáltatás nélkül felajánlja, s a többi vámáru­ját a nem kereskedelmi jellegű árukra vonatkozó szabályok sze­rint kéri vámkezelni. Ilyen eset­ben külön árunyilatkozatot kell benyújtani. Vámkezelés Piros vagy zöld folyosó? Ma már nemcsak a repülőtéren találkozunk a zöld és piros folyosó­val, hanem számos közúti határát­kelőn is. Ezek használata jelentő­sen gyorsítja a forgalmat, de vajon mikor melyiket lehet igénybe ven­ni? A „zöldet" akkor, amikor a vámkezelés szóbeli árunyilatko­zat-adással történhet (ide nem értve a Vámjegy alkalmazásával történő vámkezelést). Az úti hol­min felüli vámáruk vámkezelése az alábbi feltételek megléte esetén kérhető szóbeli árunyilatkozattal:­­ az utas által behozott vám­áruk egyedi, illetve összértéke nem haladja meg a vámkedvez­mény mértékét (29 500 forint), és azok a vámkedvezmény terhére egyébként vámkezelhető; - a behozott vámáruk nem mi­nősülnek kereskedelmi jellegű­nek; ges­­ a vámkezeléshez nem szüksé­valamely szerv engedélye; államigazgatási nincs külföldön feladott poggyászuk, illetve arra a későbbi vámkezelés során nem kívánják igénybe venni a vámkedvezményt; - a vámáruk között - úti holmin felül - nincs szeszes ital, dohány­gyártmány; - a Vámjegy alkalmazásának feltételei fennállnak, de nagyon fontos, hogy ilyenkor a piros folyo­sót kell választani. A zöld folyosón törtnő áthala­dás ráutaló magatartás és tulaj­donképpen maga az árunyilatko­zat-adás, így ha az nem felel meg az ismertetett feltételeknek, az utas jogsértést követ el. Tehát amennyiben a fenti feltételek nem állnak fenn, úgy minden esetben a piros folyosó a helyes választás. A vám alapja A nem kereskedelmi jellegű vámáru után fizetendő vám alapja a vámárunak külföldön kifizetett vagy fizetendő ára az értékesítési országban hatályban lévő rendel­kezések szerint levonható vagy visszatéríthető adó levonása után, amennyiben az adó mértéke a be­nyújtott számlán szereplő adatok­ból megállapítható. Ha a vámfizetésre kötelezett, il­letve a vámkezeléssel megbízott személy a vámkezeléshez számlát nem tud benyújtani, értéknyilat­kozatot tehet. Amennyiben a vámfizetésre kö­telezett vagy megbízottja érték­nyilatkozatot sem tud tenni, a fi­zetendő vámteher alapját a vám­áruhoz legjobban hasonló árunak a vámmal és belföldi adókkal csök­kentett, a vámhatóság nyilvántar­tásában szereplő átlagos belföldi fogyasztói árának alapulvételével a vámhivatal állapítja meg, szük­ség esetén szakértői vélemény alapján. Természetesen a használt vám­áru belföldi árának megállapításá­nál a használtság mértékét figye­lembe kell venni. A vámhivatal a számlán feltün­tetett vagy az értéknyilatkozatban szereplő értéket nem köteles elfo­gadni a vámkiszabás alapjának meghatározásakor, ha az indoko­latlanul jelentős (50 százalékot meghaladó) mértékben eltér az adatbázisban szereplő átlagos bel­földi ártól, vagy kétség merül fel a számla valódiságát illetően. Eb­ben az esetben a fizetendő vám alapjának meghatározásakor vámhivatal adatbázisában szerep­­­lő átlagos belföldi fogyasztói árat vagy ennek hiányában a rendelke­zésre álló egyéb értéket kell figye­lembe venni. A nem kereskedelmi jellegű for­galomban a szeszes ital, a dohány­termék, a kávé továbbá a gépjár­mű kivételével - melyek vámkeze­lése során a vámot a Kereskedelmi Vámtarifa vámtételeinek alkalma­zásával állapítja meg a vámhivatal - egységesen 8 százalék a vámté­tel. Kedvezményes vámtétel alkal­mazására is sor kerülhet, ha vala­mely nemzetközi szerződés azt le­hetővé teszi, és az egyezményben előírt feltételek fennállnak. Az utasoknak a behozott vám­áruk után általános forgalmi adót is kell fizetni, melynek mértéke 25 százalék, alapja pedig a vámalap, a vám és egyes cikkek (pl. aranytár­gyak) vámkezelése során a fo­gyasztási adó, illetve bizonyos ter­mékek (pl. az úti holmin felüli sze­szes ital, dohánygyártmány beho­zatalakor) jövedéki adójának együttes összege. Fontos tudni, hogy az utasfor­galomban az esedékes vámterhet a vámfizetésre kötelezett a határ­vámhivatalnál a vámkezeléskor azonnal köteles megfizetni. Egyéb vámszabályok Ajándék Postán, fuvarozó vállalat közre­működésével beküldött ajándékok vámkezelése a nem kereskedelmi jellegű forgalom szabályai szerint történik. Megilleti a vámkedvezmény a megajándékozottat, amennyiben az ajándékcsomag együttes értéke a 29 500 forintot nem haladja meg. Fontos tudni, hogy ez a kedvez­mény nem alkalmazható a vám­kedvezményes értékhatárt meg­haladó egyedi értékű vámárura, valamint jövedéki termékek (sze­szes ital, dohánytermék) vámke­zelése során. Ugyan nem ajándéknak minő­sül, de érdemes szót ejteni az egy­re terjedőben lévő internetes vagy külföldi katalógusból való meg­rendelésről, mely esetben tekin­tettel arra, hogy a vámáru ellen­szolgáltatás fejében érkezik be, a kereskedelmi forgalom vámterhe­it kell megfizetni. Nászajándék Vámmentesen vámkezelhetők a szokásos nászajándékok és ke­lengyék legfeljebb a házasságkö­tést követő egy évig, ha azok össz­értéke (házaspáronként) az 50 000 forintot nem haladja meg. Ez a vámkedvezmény az 50 000 forint egyedi értéket meghaladó értékű ajándéknál is alkalmazha­tó, azonban gépjárműre nem vehe­tő figyelembe. Hagyaték Vámmentesek a hagyatéki tár­gyak, kivéve a hagyatékhoz tarto­zó kereskedelmi árukészlet és a nem örökös hivatásának, foglalko­zásának gyakorlásához szükséges munkaeszköz. A vámkezelési kérelemhez csa­tolni kell a külföldi hagyatéki bíró­ság vagy az örökhagyó utolsó lak­helye szerint illetékes közjegyző vagy közigazgatási hatóság, illetve magyar külképviseleti szerv által záradékolt leltárt, amely az örökös megnevezése mellett igazolja, hogy a leltárban felsorolt tárgyak az örökhagyó tulajdonát képezték. Sokan kérdezik: mi történik, ha külföldön megsérül a járművünk? Sajnos előfordulhat, hogy kül­földi utunk során az ideiglenes jel­leggel kivitt gépjárművünk meghi­básodik, megsérül. A külföldi biztosító által a meg­sérült gépjármű vagy gépjárműal­katrész kárának megtérítéseként szolgáltatott gépjármű és gépjár­műalkatrész vámmentesen vám­kezelhető (ami nem jelenti azt, hogy nem kell írásbeli árunyilat­kozatot benyújtani), amennyiben annak értéke a kivitt gépjármű vagy gépjárműalkatrész értékét nem haladja meg. • Ha a „helyettesítő termék" ér­téke magasabb, a különbözet után a vámterhet meg kell fizetni. Mi minősül helyettesítő ter­méknek, és az mivel igazolható? A külföldi biztosító által szol­gáltatottnak minősül az olyan gépjármű és gépjárműalkatrész is, amelyeket a külföldi biztosító által a gépjárműben bekövetkezett kár megtérítéseként adott pénz­összegből vásároltak. Nem képezheti azonban a vám­mentesség alapját a külföldi bizto­sító által poggyászkár, fájdalomdíj, élelmezési, ápolási díj vagy más hasonló címen adott pénzből tör­ténő gépjármű- vagy ahhoz hason­ló alkatrész vásárlás. A vámmentes vámkezelésre irányuló kérelemhez csatolni kell a kivitt gépjármű azonosságának megállapítására alkalmas okmá­nyokat, iratokat (például forgalmi engedély), valamint a külföldi biz­tosító által adott olyan igazolás, melyből részletezve kitűnik, hogy a gépjárműben bekövetkezett kár megtérítése címén milyen összeg került kifizetésre, illetőleg milyen gépjármű vagy alkatrész került át­adásra. Az útlevél - ha elveszik Az útlevél másra nem ru­házható át, nem adható zálog­ba, és az arra jogosult hatósá­gokon kívül más semmiféle bejegyzést nem tehet bele! A tulajdonosának kötelessége az okmányt sértetlenül megőrizni, a hatóságok kérésére átadni. Az útlevél elvesztését, megsemmisü­lését három munkanapon belül be kell jelenteni. Amennyiben az okmány kül­földön vész el, a legközelebbi ma­gyar külképviselettől kell ún. ha­zautazási okmányt kérni. Ez az irat azonban csak hazau­tazásra használható fel, a megkez­dett körút nem folytatható vele. Van, ahová vízum is kell Utazás előtt mindenki győződ­jön meg arról, hogy érvényes-e az útlevele, és rendelkezik-e célországba szükséges beutazási a feltételekkel. (Információk a Kül­ügyminisztérium Konzuli Főosz­tályán, internetes oldalán vagy az érintett országok külképviseletén kaphatók.) A magyar határőrség évente több száz turistát kénytelen visszafordítani a határról azért, mert csak a kilépéskor derül ki, hogy az útlevele már rég lejárt, s ugyancsak több százra tehető évente azoknak a száma, akiktől a célországok azért tagadják meg a belépést, mert valamelyik beuta­zási feltételnek nem tettek eleget. zött Vízumot kell váltani többek kö­at Egyesült Államokba, Oroszországba és Kanadába, de belépési engedélyhez köti a beuta­zást Törökország, Macedónia, Bosznia-Hercegovina és Kuba is.­­A Vám- és Pénzügyőrség VAM-ZOLL című kiadványa alap­ján szerkesztette:) G. É. Tájékoztatás a külföldre utazókat érintő vámszabályokról mi a teendő?

Next