Esztergom és Vidéke, 2002 (17. évfolyam, 1-52. szám)
2002-08-01 / 30-31. szám
2002. augusztus 15. Esztergom és Vidéke 7 A magyar utasforgalomi előírások a New Yorki Egyezményen „alapulnak", tehát a leglényegesebb kérdésekben megegyeznek a fejlett országok szabályaival. Kivitel - úti holmi Magunkkal vihetjük az utazás céljának és időtartamának megfelelő, személyes használatunkra szolgáló tárgyainkat, ruhaneműinket - úti holmit melyeket (a külföldön vásárolt tartós fogyasztási cikkek kivételével) vámmentesen vissza is hozhatunk. Nemzetközi egyezmény alapján az úti holmi fogalomkörébe tartoznak az alábbiak: saját ékszer, 1 db hordozható képmagnetofon, 1 db hordozható televízió, 1 db hordozható személyi számítógép, 2 db fényképezőgép (készülékenként 10 tekercs film vagy 24 db lemez), 1 db keskenyfilm-felvevő, 1 db videokamera, 10 db üres videokazetta, 1 db hordozható zenegép, 1 db lemezjátszó, 10 db lemez, 1 db hordozható rádió vagy rádiómagnó, 1 db hordozható telefax készülék, 1 db gyermekkocsi, 1 db sátor és egyéb kempingfelszerelés, sporteszközök és felszerelések (pl. horgászfelszerelés, 1 db motor nélküli kerékpár, 1 db 5,5 méternél rövidebb kajak vagy kenu, 2 pár síléc, 2 teniszütő, vitorlás széllovagló, vitorla nélküli hullámlovagló-lapok, 1 db függővitorla, 1 db hőlégbalon, 1 db ejtőernyő és egyéb hasonló cikkek). Továbbra is rendelkezésre áll a határvámhivatalnál az ún. „kiviteli nyilatkozat", amely a külföldre kivinni szándékozott, értékesebb személyes használati tárgyaink, műszaki cikkeink (videokamera, digitális fényképezőgép, hordozható számítógép, stb.) zökkenőmentes visszahozatalát hivatott szolgálni, különösen ha azt egy korábbi külföldi utunk során szereztük be. Az okmány ingyenesen beszerezhető a szolgálatot teljesítő pénzügyőrtől, illetve az utazás megkezdése előtt a vám- és pénzügyőrség Internet honlapjáról is letölthető. Az utas feladata, hogy a „Kiviteli nyilatkozat"-ot egy példányban, olvashatóan kitöltse (kérjük, hogy az áruk azonosító adatai pontosan kerüljenek felírásra, árumegnevezés, típus, gyári szám stb.), majd az úti holmi egyidejű bemutatása mellett a kiléptetés megtörténtének igazoltatását kezdeményezze a vám- és pénzügyőrség munkatársánál. A nemzetközi egyezmények alapján úti holminak minősül a 16 éven felüli utasok számára (személyenként): 200 db cigaretta (vagy 50 szivar vagy 250 gramm dohány, valamint ezen termékek 250 grammig terjedő összeállítása); 1 liter égetett szeszes ital és 21 bor; illetve ide sorolható még 3 liter kölnivíz és kis mennyiségű (100 milliliter) parfüm. A magyar zárjeggyel ellátott dohánygyártmányt és szeszes italt a 16 éven felüliek a kivitt mennyiségben vámmentesen vissza is hozhatják, illetve azon túl úti holmiként behozhatnak még 20 db külföldön vásárolt (magyar adójeggyel el nem látott) szivarkát is. Mit vihetünk még magunkkal külön engedély nélkül? Kivihető még az általunk összekészített élelmiszercsomag, amely nem tartalmazhat tejterméket, nyers húst és házilag készített hentesárut. Fontos tudni, hogy gyümölcs, valamint állati eredetű félkész- és késztermék élelmiszer (kivéve az úti élelem) csak növény-, illetve állat-egészségügyi ellenőrzés után vihető ki. (Ez a szabály behozatalra is vonatkozik.) Házi kedvenceinket (kutya, macska, stb.) sem kell itthon hagyni, azonban azok kiviteléhez az állat-egészségügyi bizonyítvány, illetve a már fentebb említett, a vámhivatal által igazoltatott „Kiviteli nyilatkozat" is szükséges. A vágott virág, koszorú kiviteléhez nem szükséges engedély, de cserepes virág és földlabdával ellátott növény nem szállítható. Kivihetők továbbá a gyógyszerek, melyekre különböző, elsősorban krónikus betegségek folytán szüksége lehet az utasnak, mindezek azonban csak a kezelőorvos által igazolt mennyiségben. Figyelem! A különböző országoknak eltérőek a bevitelre vonatkozó vámszabályai, így nem biztos, hogy amit Magyarországról kivihetünk, az vámmentesen vagy engedély nélkül bevihető, illetve átszállítható más országon. Ezért minden utazás előtt javasolt a szóba jöhető országok magyarországi külképviseletének megkeresése tájékozódás céljából. Nem árt tudni, hogy a Magyarországon forgalomba helyezett járművel a forgalmi engedélyben feltüntetett tulajdonosokon, illetve üzemben tartón kívül más személy csak azok írásos hozzájárulásával hagyhatja el az országot. Az írásos hozzájárulásnak tartalmaznia kell: a jármű használójának családi és utónevét, úti okmányának számát (új típusú állandó forgalmi engedély esetén), a jármű törzskönyvének számát, rendszámát, alvázszámát, motorszámát, a tulajdonos (üzemben tartó) nevét, aláírását, gazdasági társaság esetén annak cégszerű aláírását, valamint azt az időtartamot, amely alatt az országot a járművel elhagyhatja. A hozzájárulást a határátlépés ellenőrzésekor felhívás nélkül be kell mutatni az eljáró határőrnek. Fizetőeszközök Mint köztudott, a devizakorlátozások megszűnésével a forint konvertibilis valuta lett. Az utasok címlet- és összegkorlátozás nélkül vihetnek ki és hozhatnak be magukkal forintot és külföldi fizetőeszközt, azonban ha a határt átlépő személy birtokában összesen egymillió forintot elérő vagy azt meghaladó összegű valuta, azaz készpénz van, köteles ezt a tényt a vámhatóságnak bejelenteni. Valutának kell tekinteni mind a belföldi, mind a külföldi fizetőeszközt, így az egymillió forintos értékhatár ezekre együttesen értendő. Nem tartozik a bejelentési kötelezettség hatálya alá a deviza (külföldi pénznemben fennálló követelés), ebből adódóan az utazási csekk nem bejelentés-kötelezett a határon. Behozatal Ami a belépéskor a legjobban érdekel minden utazót, az a „vámmentes keret"! Ebben az évben 29 500 forint a vámkedvezmény keret. Mit is jelent ez? Nem kell megfizetni a vámterhet abban az esetben, ha a behozott vagy külföldön fuvarozásra feladott vámáruk összértéke a 29 500 forintot nem haladja meg. Tudni kell azonban, hogy a kedvezmény több együtt utazó családtag esetében sem vonható össze, naponta egyszer vehető igénybe, és nem alkalmazható a jövedéki termékek (szeszes ital és dohánygyártmány), valamint a 29 500 forintnál nagyobb értékű dolgok vámkezelése során. Vagyis ha egy 60 000 forint értékű vámárut hoz az utas magával, akkor a vámkiszabás alapját az egész összeg képezi, abból 29 500 forint nem vonható le. A behozatal során talán még fontosabb a nem kereskedelmi jelleg ismerete. Ha a meghatározott mennyiségeknél több vámárut hoz magával az utas, az alábbi lehetőségek közül választhat: a határvámhivataltól valamennyi vámáruját külföldre visszaviszi, vagy a meghatározott mennyiségi keretet meghaladó mennyiségű vámárut az államnak ellenszolgáltatás nélkül felajánlja, s a többi vámáruját a nem kereskedelmi jellegű árukra vonatkozó szabályok szerint kéri vámkezelni. Ilyen esetben külön árunyilatkozatot kell benyújtani. Vámkezelés Piros vagy zöld folyosó? Ma már nemcsak a repülőtéren találkozunk a zöld és piros folyosóval, hanem számos közúti határátkelőn is. Ezek használata jelentősen gyorsítja a forgalmat, de vajon mikor melyiket lehet igénybe venni? A „zöldet" akkor, amikor a vámkezelés szóbeli árunyilatkozat-adással történhet (ide nem értve a Vámjegy alkalmazásával történő vámkezelést). Az úti holmin felüli vámáruk vámkezelése az alábbi feltételek megléte esetén kérhető szóbeli árunyilatkozattal: az utas által behozott vámáruk egyedi, illetve összértéke nem haladja meg a vámkedvezmény mértékét (29 500 forint), és azok a vámkedvezmény terhére egyébként vámkezelhető; - a behozott vámáruk nem minősülnek kereskedelmi jellegűnek; ges a vámkezeléshez nem szüksévalamely szerv engedélye; államigazgatási nincs külföldön feladott poggyászuk, illetve arra a későbbi vámkezelés során nem kívánják igénybe venni a vámkedvezményt; - a vámáruk között - úti holmin felül - nincs szeszes ital, dohánygyártmány; - a Vámjegy alkalmazásának feltételei fennállnak, de nagyon fontos, hogy ilyenkor a piros folyosót kell választani. A zöld folyosón törtnő áthaladás ráutaló magatartás és tulajdonképpen maga az árunyilatkozat-adás, így ha az nem felel meg az ismertetett feltételeknek, az utas jogsértést követ el. Tehát amennyiben a fenti feltételek nem állnak fenn, úgy minden esetben a piros folyosó a helyes választás. A vám alapja A nem kereskedelmi jellegű vámáru után fizetendő vám alapja a vámárunak külföldön kifizetett vagy fizetendő ára az értékesítési országban hatályban lévő rendelkezések szerint levonható vagy visszatéríthető adó levonása után, amennyiben az adó mértéke a benyújtott számlán szereplő adatokból megállapítható. Ha a vámfizetésre kötelezett, illetve a vámkezeléssel megbízott személy a vámkezeléshez számlát nem tud benyújtani, értéknyilatkozatot tehet. Amennyiben a vámfizetésre kötelezett vagy megbízottja értéknyilatkozatot sem tud tenni, a fizetendő vámteher alapját a vámáruhoz legjobban hasonló árunak a vámmal és belföldi adókkal csökkentett, a vámhatóság nyilvántartásában szereplő átlagos belföldi fogyasztói árának alapulvételével a vámhivatal állapítja meg, szükség esetén szakértői vélemény alapján. Természetesen a használt vámáru belföldi árának megállapításánál a használtság mértékét figyelembe kell venni. A vámhivatal a számlán feltüntetett vagy az értéknyilatkozatban szereplő értéket nem köteles elfogadni a vámkiszabás alapjának meghatározásakor, ha az indokolatlanul jelentős (50 százalékot meghaladó) mértékben eltér az adatbázisban szereplő átlagos belföldi ártól, vagy kétség merül fel a számla valódiságát illetően. Ebben az esetben a fizetendő vám alapjának meghatározásakor vámhivatal adatbázisában szereplő átlagos belföldi fogyasztói árat vagy ennek hiányában a rendelkezésre álló egyéb értéket kell figyelembe venni. A nem kereskedelmi jellegű forgalomban a szeszes ital, a dohánytermék, a kávé továbbá a gépjármű kivételével - melyek vámkezelése során a vámot a Kereskedelmi Vámtarifa vámtételeinek alkalmazásával állapítja meg a vámhivatal - egységesen 8 százalék a vámtétel. Kedvezményes vámtétel alkalmazására is sor kerülhet, ha valamely nemzetközi szerződés azt lehetővé teszi, és az egyezményben előírt feltételek fennállnak. Az utasoknak a behozott vámáruk után általános forgalmi adót is kell fizetni, melynek mértéke 25 százalék, alapja pedig a vámalap, a vám és egyes cikkek (pl. aranytárgyak) vámkezelése során a fogyasztási adó, illetve bizonyos termékek (pl. az úti holmin felüli szeszes ital, dohánygyártmány behozatalakor) jövedéki adójának együttes összege. Fontos tudni, hogy az utasforgalomban az esedékes vámterhet a vámfizetésre kötelezett a határvámhivatalnál a vámkezeléskor azonnal köteles megfizetni. Egyéb vámszabályok Ajándék Postán, fuvarozó vállalat közreműködésével beküldött ajándékok vámkezelése a nem kereskedelmi jellegű forgalom szabályai szerint történik. Megilleti a vámkedvezmény a megajándékozottat, amennyiben az ajándékcsomag együttes értéke a 29 500 forintot nem haladja meg. Fontos tudni, hogy ez a kedvezmény nem alkalmazható a vámkedvezményes értékhatárt meghaladó egyedi értékű vámárura, valamint jövedéki termékek (szeszes ital, dohánytermék) vámkezelése során. Ugyan nem ajándéknak minősül, de érdemes szót ejteni az egyre terjedőben lévő internetes vagy külföldi katalógusból való megrendelésről, mely esetben tekintettel arra, hogy a vámáru ellenszolgáltatás fejében érkezik be, a kereskedelmi forgalom vámterheit kell megfizetni. Nászajándék Vámmentesen vámkezelhetők a szokásos nászajándékok és kelengyék legfeljebb a házasságkötést követő egy évig, ha azok összértéke (házaspáronként) az 50 000 forintot nem haladja meg. Ez a vámkedvezmény az 50 000 forint egyedi értéket meghaladó értékű ajándéknál is alkalmazható, azonban gépjárműre nem vehető figyelembe. Hagyaték Vámmentesek a hagyatéki tárgyak, kivéve a hagyatékhoz tartozó kereskedelmi árukészlet és a nem örökös hivatásának, foglalkozásának gyakorlásához szükséges munkaeszköz. A vámkezelési kérelemhez csatolni kell a külföldi hagyatéki bíróság vagy az örökhagyó utolsó lakhelye szerint illetékes közjegyző vagy közigazgatási hatóság, illetve magyar külképviseleti szerv által záradékolt leltárt, amely az örökös megnevezése mellett igazolja, hogy a leltárban felsorolt tárgyak az örökhagyó tulajdonát képezték. Sokan kérdezik: mi történik, ha külföldön megsérül a járművünk? Sajnos előfordulhat, hogy külföldi utunk során az ideiglenes jelleggel kivitt gépjárművünk meghibásodik, megsérül. A külföldi biztosító által a megsérült gépjármű vagy gépjárműalkatrész kárának megtérítéseként szolgáltatott gépjármű és gépjárműalkatrész vámmentesen vámkezelhető (ami nem jelenti azt, hogy nem kell írásbeli árunyilatkozatot benyújtani), amennyiben annak értéke a kivitt gépjármű vagy gépjárműalkatrész értékét nem haladja meg. • Ha a „helyettesítő termék" értéke magasabb, a különbözet után a vámterhet meg kell fizetni. Mi minősül helyettesítő terméknek, és az mivel igazolható? A külföldi biztosító által szolgáltatottnak minősül az olyan gépjármű és gépjárműalkatrész is, amelyeket a külföldi biztosító által a gépjárműben bekövetkezett kár megtérítéseként adott pénzösszegből vásároltak. Nem képezheti azonban a vámmentesség alapját a külföldi biztosító által poggyászkár, fájdalomdíj, élelmezési, ápolási díj vagy más hasonló címen adott pénzből történő gépjármű- vagy ahhoz hasonló alkatrész vásárlás. A vámmentes vámkezelésre irányuló kérelemhez csatolni kell a kivitt gépjármű azonosságának megállapítására alkalmas okmányokat, iratokat (például forgalmi engedély), valamint a külföldi biztosító által adott olyan igazolás, melyből részletezve kitűnik, hogy a gépjárműben bekövetkezett kár megtérítése címén milyen összeg került kifizetésre, illetőleg milyen gépjármű vagy alkatrész került átadásra. Az útlevél - ha elveszik Az útlevél másra nem ruházható át, nem adható zálogba, és az arra jogosult hatóságokon kívül más semmiféle bejegyzést nem tehet bele! A tulajdonosának kötelessége az okmányt sértetlenül megőrizni, a hatóságok kérésére átadni. Az útlevél elvesztését, megsemmisülését három munkanapon belül be kell jelenteni. Amennyiben az okmány külföldön vész el, a legközelebbi magyar külképviselettől kell ún. hazautazási okmányt kérni. Ez az irat azonban csak hazautazásra használható fel, a megkezdett körút nem folytatható vele. Van, ahová vízum is kell Utazás előtt mindenki győződjön meg arról, hogy érvényes-e az útlevele, és rendelkezik-e célországba szükséges beutazási a feltételekkel. (Információk a Külügyminisztérium Konzuli Főosztályán, internetes oldalán vagy az érintett országok külképviseletén kaphatók.) A magyar határőrség évente több száz turistát kénytelen visszafordítani a határról azért, mert csak a kilépéskor derül ki, hogy az útlevele már rég lejárt, s ugyancsak több százra tehető évente azoknak a száma, akiktől a célországok azért tagadják meg a belépést, mert valamelyik beutazási feltételnek nem tettek eleget. zött Vízumot kell váltani többek köat Egyesült Államokba, Oroszországba és Kanadába, de belépési engedélyhez köti a beutazást Törökország, Macedónia, Bosznia-Hercegovina és Kuba is.A Vám- és Pénzügyőrség VAM-ZOLL című kiadványa alapján szerkesztette:) G. É. Tájékoztatás a külföldre utazókat érintő vámszabályokról mi a teendő?