Ethnographia • 79. évfolyam (1968)
Viták, vélemények - Hoppál Mihály: Az adattárolás és adatvisszakeresés újabb módszereiről (Lyukkártya-rendszerek alkalmazása a néprajzban) 264—272
címszavai nem utalhatnak a részletekre, hanem csak ilyenféle címszavakat adnak meg pl. a néprajztudományban: mese, monda, ballada, gyógyítás. A kutatónak, aki csak a betyárballadákkal foglalkozik, ilyenkor a biztonság kedvéért az összes ballada címszót át kell néznie. Ez nem kevés időt igényel teljesen feleslegesen, nem szólva arról, ha a címszójegyzékben még csak nem is ballada, hanem „népköltési szövegek" alatt kell keresni a műfajt. Ezek a jelenségek szükségképpen felvetik az eddigi helykártyás adattárolási rendszer további használhatóságának felülvizsgálását. A lyukkártya rendszer A kártyarendszereknek egy másik fajtája is alkalmas adatok tárolására és visszakeresésére. Ezek az ún. lyukkártya-rendszerek. A lyukkártyák csoportosítása több szempont szerint történhet. Témánk számára az alábbi látszik célravezetőnek: I. Gépi berendezést nem igénylő rendszerek: 1. Peremlyukasztásos (Kerblochkarte ) a) egysoros b) kétsoros c) háromsoros Optikai kártya (Lichtlochkarte) II. Gépi berendezést igénylő rendszerek: 1. Réskártya (vagy mezőlyukasztásos (Schlitzlochkarte) 2. Hollerith-rendszer. Ismerjünk meg néhány fogalmat e rendszerekkel kapcsolatban. „A lyukkártya olyan kartotéklap, amelyen megfelelő elrendezésben lyukasztások vagy lyukasztások helyei vannak abból a célból, hogy azokra adatokat lehessen bejelölni, s ezek az adatok mechanikusan feldolgozhatók legyenek. A kártyákon két különböző rész, két mező van: szövegmező, amelybe a szöveg kerül — a helykártyán csak ez van —, és a jelmező, amelyik lehetővé teszi, hogy a kártya anyagába kitörülhetetlenül (lyukasztással, hornyolással, réseléssel) bejelölt adatok mechanizált feldolgozási művelettel kezelhetők legyenek. Minden kártya jelmezője meghatározott számú jelhelyet tartalmaz. A jelhelyek száma kártyaméretenként és típusonként változik. A kártya adatfelvevő képességének terjedelme a jelhelyek számától függ: minél több jelhely van a kártyán, annál több adatot jelölhetünk a jelmezőbe. Több egymás melletti jelhely zónát alkot. A jelmezőbe az adatokat közvetlenül vagy közvetett módon jelölik be. Közvetlen (direkt) a bejelölés akkor, ha minden adatnak saját jelhelye van. Közvetett a bejelölés akkor, ha jelkulcsrendszer (kódrendszer) segítségével tör- 1. kép. Kártyaterv a népi gyógyítás bibliográfiájához. 4 Adattári Tárgymutató Címszavai. Útmutató a néprajzi gyűjteményeik egységes szakcsoportosításához, problémakörönként" szikmutatkizásihoz. Bp. 1962. 5 KRALOVÁNSZKY Alán: Dokumentációs kártyarendszerek és alkalmazásuk lehetőségei a régészeti egyéni kutatásban. Alba Regia 6.-7. (1965-66) 211-217.