Ethnographia • 94. évfolyam (1983)

Közlemények - Györffy István: Adatok Bagol András botfaragó munkásságához. 423—431

meg. A feliratok betűi csupa nagybetűk. Ha a szöveg hosszabb, körben csigavonalban lefelé halad. A szöveget sok helyen elválasztás nélkül folyamatosan egybe írja. Valamennyi általam látott botjának, pálcájának szára még ma is olyan tökéletesen egyenes és olyan simára van csiszolva, mintha esztergapadon készült volna. Valamennyi­nek az anyaga somfa, somfavessző, részben eredeti színében hagyva, egyik-másik páco­lással vörösesre színezve. Némelyiknek az alsó harmada fekete, vízálló lakkal van be­vonva. Ami saját gyűjteményem botjainak ismertetését illeti, ezt igyekszem részletesen közre­adni, hiszen ez közleményem elsődleges célja, de egyben eleget kívánok tenni MÁNDOKI cikkének végén levő erre vonatkozó felszólításnak is. 1. sz. sétabot. Ez botjaim közül talán a legszebb. Hossza 92 cm. Vastagsága fölül 23, alul 17 mm. Fölül remekbe faragott, félkör alakban hajló fogantyúja van. A fogantyú egyik oldalán a faragás szarvast űző kopókat valamint nyulakat ábrázol (6. kép), a másik oldalán virágos, indás díszítést (7. kép). A bornyak folytatásában lejjebb jelenet: három fenyő mellett grófi kastély áll. Előtte középen díszes öltözetben a gróf, mellette két egyszerűbb öltözetű menyecske. Az ábrázolás fölött a szöveg csiga vonalszerűen bekarcolva (a következőkben F­ő felirat): ÉLJEN GRÓF SZÉCSENYI EZT A KÉT LÁNYT SZERETI MEGCSÍPI AZ ORCÁJÁT FELHÚZA SZ­Ó SZOKNYÁJÁT E jelenet alatt 11 mm széles, simaszélű ólomgyűrű. Valószínű, hogy alatta toldás rejlik és a bot kampója csapolással és ragasztással van az alsó részhez erősítve, habár színükben nincs jelentős különbség. E gyűrűtől lefelé eső részen a bot hosszában öt különféle jelenet ábrázolása látható, egymástól sakktáblaszerű díszítéssel elválasztva. 2. kép. ,,A magyarok bejöttek." Kiterített 3. kép. ,,Éljen a királ és a polgári házas­részlet Bagol András egyik faragott pál­­ság." Kiterített részlet Bagol András cáráról. Néprajzi Múzeum egyik faragott pálcájáról. Néprajzi Múzeum

Next