Ethnographia • 94. évfolyam (1983)
Közlemények - Györffy István: Adatok Bagol András botfaragó munkásságához. 423—431
meg. A feliratok betűi csupa nagybetűk. Ha a szöveg hosszabb, körben csigavonalban lefelé halad. A szöveget sok helyen elválasztás nélkül folyamatosan egybe írja. Valamennyi általam látott botjának, pálcájának szára még ma is olyan tökéletesen egyenes és olyan simára van csiszolva, mintha esztergapadon készült volna. Valamennyinek az anyaga somfa, somfavessző, részben eredeti színében hagyva, egyik-másik pácolással vörösesre színezve. Némelyiknek az alsó harmada fekete, vízálló lakkal van bevonva. Ami saját gyűjteményem botjainak ismertetését illeti, ezt igyekszem részletesen közreadni, hiszen ez közleményem elsődleges célja, de egyben eleget kívánok tenni MÁNDOKI cikkének végén levő erre vonatkozó felszólításnak is. 1. sz. sétabot. Ez botjaim közül talán a legszebb. Hossza 92 cm. Vastagsága fölül 23, alul 17 mm. Fölül remekbe faragott, félkör alakban hajló fogantyúja van. A fogantyú egyik oldalán a faragás szarvast űző kopókat valamint nyulakat ábrázol (6. kép), a másik oldalán virágos, indás díszítést (7. kép). A bornyak folytatásában lejjebb jelenet: három fenyő mellett grófi kastély áll. Előtte középen díszes öltözetben a gróf, mellette két egyszerűbb öltözetű menyecske. Az ábrázolás fölött a szöveg csiga vonalszerűen bekarcolva (a következőkben Fő felirat): ÉLJEN GRÓF SZÉCSENYI EZT A KÉT LÁNYT SZERETI MEGCSÍPI AZ ORCÁJÁT FELHÚZA SZÓ SZOKNYÁJÁT E jelenet alatt 11 mm széles, simaszélű ólomgyűrű. Valószínű, hogy alatta toldás rejlik és a bot kampója csapolással és ragasztással van az alsó részhez erősítve, habár színükben nincs jelentős különbség. E gyűrűtől lefelé eső részen a bot hosszában öt különféle jelenet ábrázolása látható, egymástól sakktáblaszerű díszítéssel elválasztva. 2. kép. ,,A magyarok bejöttek." Kiterített 3. kép. ,,Éljen a királ és a polgári házasrészlet Bagol András egyik faragott pálság." Kiterített részlet Bagol András cáráról. Néprajzi Múzeum egyik faragott pálcájáról. Néprajzi Múzeum