Európai Idő, 1992 (3. évfolyam, 1-50. szám)
1992-01-08 / 1-2. szám
A 40000 lejes játék I. (első) fordulója (2. oldal) FÜGGETLEN emberjogi • kisebbségvédelmi és kritikai hetilap III. ÉVFOLYAM , 1-2. ÖSSZEVONT SZÁM 1992. JANUÁR 8—15. 16 OLDAL, ARA 16 LEJ Főszerkesztő: HORVATH ALPÁR; Főszerkesztő-helyettes: WILLMANN WALTER; Szerkesztők: LOKODI KÁROLY, TÁNCZOS VILMOS; Korrektúra: SZABÓ KATALIN, VASILIU ANNA. „SZÉKELY SZARTA MAGYART" Történelemóra iMOJÍ&vityhÁKOJt Kérjük olvasóinkat, hogy a 2. oldalon levő kérdőívet akkor is töltsék ki és küldjék el, ha nem kívánnak részt venni a játékban. Mindannyiunk érdeke, hogy az Európai Idő megfeleljen az olvasók ige avagy NEMZETISÉG — ANYANYELV — VALLÁS nyeinek. Érzékenyebb lelkületű olvasóink elnézését kérem a fenti szóhasználatért, de a „remekbe magyarított“ kifejezés nem sajátos: ott díszeleg Sepsiszentgyörgy főtere, s a Súgás áruház közelében egy falon, s sajátos nyelvi állapota árulkodik arról, hogy a falfestő-ügynöknek (még?) nyomorék a nyelvtudása. Avagy ebben a nyelvi állapotban látnák a honi népszámlálás elméleti alapjainak tudós teoretikusai a székelynyelvűség megkülönböztető specifikumát? Szomorú dolog ilyen szomorú elmékkel civilizált párbeszéd módozatain munkálkodni — az európaiság (az európai tudományosság?) nagyobb dicsőségére. Pedig Kelet-Európa legújabbkori történelmében (más szóval: a kezdetek óta) a népszámlálás a nemzeti (nacionalista!) önámítás nagy (és „tudományos igazságnak“ álcázott) módja lévén, gyakori találkozásra nyílik itt alkalom effajta szomorú elmékkel. A mai nappal kezdődő romániai népszámlálás apparátusának kidolgozói és irányítói sem titkolják, hogy mely irányba erőszakolják a „tudományos objektivitást.“ Eszerint ugyanis a nemzeti kisebbségek ( nem románok!) esetében bőven elegendő 100 (száz) sajátos (pl. táj-) szó ismerete ahhoz, hogy különálló nemzetiségként könyvelje el őket a román tudományosság, így fedezték fel honi népszámláló tudósaink például a székely nyelvet — a székelyek nagy meglepetésére. Nos, valószínűleg ez a fölfedezés lesz az ezredvégi román tudományosság (nyelvészet) európai hírű büszkesége! (Bár eléggé blamás, hogy az oltyán, moldován, móc stb. romániai újlatin nyelvekről épp ők feledkeztek meg...) A dolog pikantériája, hogy egy épeszű európai valószínűleg el sem hinné, hogy mindez nem vicc, hanem román tudományosság (hallgatás-beleegyezés !). Mindezek okán különösen fontos, hogy aki magyarnak vallja magát, az ne írja alá a népszámlálási kérdőívet addig, amíg meg nem győződött arról, hogy a „NEMZETISÉG“ rovatba magyarnak, az „ANYANYELV“ rovatba magyar anyanyelvűnek, a „VALLAS“ megnevezéséhez pedig római (!) katolikusnak, reformátusnak, unitáriusnak stb. írták-e be. HORVÁTH ALPÁR