Európai Idő, 1998 (9. évfolyam, 4-26. szám)

1998-02-21 / 4. szám

Rendkívüli módon, a politikai rovatba kényszerül egy sporthír, illetve ami a sporthír mögött van. Az országos felnőtt jégkorong bjnokságot a Bukaresti Steaua csapata nyerte, miután a rájátszásban öt mérkőzésből háromszor legyőzte a Csíkszeredai Sportklubot. Az utolsó két mérkőzést (7- 5 és 1-0) a bukaresti Lia Manoliu sportcsarnokban játszták, ez lényeges, előnynek bizonyult a fővárosiak számára: maguk mellett (fölött) érezhették szurkolóikat. Az OB két döntő mérkőzését az Antena-1 televízió élőben közvetítette. Az utolsó találkozó egyik szünetében a tévériporterek megszólaltatták Verestóy Attila RMDSZ-szenátort is, akinek a nyilatkozata nagyon elbűvölte a mérkőzést közvetítő szakembereket. Egyikük a hajbókoló szófüzérek közepette lelkesen megjegyezte: ... hát hiszen Verestóy úr “dzsetbedzset” (get-beget, azaz tősgyökeres) bukaresti... És mit látott “dzset-bedzset Verestóy úr” a sorsdöntő mérkőzés első felében? Például jó bíráskodást. És mit nem látott? Például (valószínűleg) az alábbiakat: “Ilyen megaláztatásban sem én, sem a játékosok eddig még nem részesültek. A hangulat teljesen magyarellenes volt, bevitték a politikát a sportba, itt nem egy Steaua- Sportklub, hanem egy román-magyar harc folyt A közönség nem a Steauát buzdította, hanem a Hai Romănia-t zengte. Annyira feszült volt a hangulat, hogy nem is merek arra gondolni, mi történhetett volna egy csíki győzelem esetén. Épen nem úsztuk volna meg, az biztos. A tisztességes, sportszerű játék ismeretlen volt a hétvégén Bukarestben. A jégen a legtöbb párharc szurkolással, és ami nagyon megalázó, köpködéssel végződött A cserepad felé szintén köpéseső zúdult felszerelésünk nagy részét el kellett vinni a fertőtlenítőbe. A második mérkőzés végén kirobbant tömegverekedésben is mi kerültünk ki vesztesen. Petres, Geréb, Rusz, Horváth, Molnár Szabolcs, de a többiek is mind tele vannak kék foltokkal. A fiúknak undora van az egésztől.. ” A fenti nyilatkozat Antal Elődtől, a Csíkszeredai Sportklub cseppet sem kényes típusú edzőjétől származik, az idézetet teljes egészében a Hargita Népe című napilap sportrovatából vettük át. Nem szeretnénk továbbra is a politika felé sodorni a meghökkentő dolgokkal tarkított sporteseményt. De az erőteljes sodrás már rég megtörtént. Valakik magyarellenes erőket irányítottak rá a csíkiak bukaresti mérkőzéseire, ahol a sport, a jégkorong sokadik rangú szempont volt. Köztudott, hogy a bukaresti vagy galaci jégkorong mérkőzéseken a lelátók konganak az ürességtől. Most mégis majdnem zsúfolásig telt a bukaresti csarnok nézőtere. Hogy mit csináltak a lelátókon a “szurkolók”, azt elmondta Antal Előd edző. A jégkorong bajnokság tanulságaira a sportrovatunkban még viszszatérünk. Sportszemszögből. A politikánál, politikusoknál maradva: a bíráskodásról áradozó “dzsetbedzset Verestóy úr” vajon tudja-e, hogy a korábbi - csíki és bukaresti - mérkőzéseken milyen súlyos bírói tévedések (csalások!) történtek? Szót emelt-e, szót emel-e egy “dzsetbedzset” bukaresti magyar szenátor a bukarestiek megalázó viselkedésével szemben? Mert ami ott történt, azt nem lehet “egy csoport huligánra” fogni, mint ahogyan szokás Romániában évtizedek óta, ha valami rendbontás, tüntetés vagy netán nacionalista megmozdulás történik. (RO) A szenátor szeme POLITIKAI RÖNTGENEURÓPAI IDŐ 1998/4 Rémpárt Moldvában Néhány héttel ezelőttromániai politikai körökben nagy vitát kavart és sokakban riadalmat keltett az a hír, hogy az ország keleti határvonalán megalakul a Moldvaiak Pártja. Az ötlet Constantin Simiradtól, Iasi polgármesterétől származik, aki azzal indokolja egy ilyen tömörülés létjogosultságát, létszükségletét, hogy Bukarest elhanyagolja a moldvai megyéket, s az egész moldvai országrész fejlődését viszszafogja a több oldalon is megmutatkozó mellőzés. A Simirad szándéka azért keltett riadalmat, mert sokan felismerték, hogy valójában egy regionális pártról lenne szó, amely a Prut két oldalán élő moldvaiakat-moldáviaiakat tömörítené, ami nagyon kényes helyzeteket szülhetne. Vannak, akik már rögtön továbbgondolják a lehetséges veszélyeket, és attól tartanak, hogy a párt hívei a “két Moldva” újraegyesítését kezdenék követelni. Simirad nevetségesnek találja ezeket a feltevéseket, és leszögezi, hogy tiszta érdekképviseleti szervezet létrehozásáról lenne szó, s az MP működésében az lenne ténylegesen a sajátos, hogy az önmagukat moldvaiaknak valló embereket tömörítené. A Moldvaiak Pártja megalakításának terve már külföldön is érdeklődést keltett. Román sajtóhírek szerint Robert Whitehead, az Amerikai Egyesült Államok bukaresti nagykövetségének politikai tanácsosa is az MP ügyében járt Iasiban. Erről a látogatásról Florin Vitán, Iasi megye prefektusa az alábbiakat nyilatkozta a sajtónak: "Whitehead úr megkérdezte tőlem, igaz-e, hogy Iasiban regionális párt alakul. Természetesen, én közöltem vele, hogy nem értek egyet egy ilyen párt megalakításával”. Whitehead is nyilatkozott az újságíróknak: “A Moldvaiak Pártja román belügy, és nincs semmi kommentálni valóm”. Román újságírók tudni vélik, hogy Whitehead négyszemközt tárgyalt Simirad polgármesterrel, az MP kezdeményezőjével. Eközben a Román Hírszerző Szolgálat(SRI) is jelentést készített az ügyről. A SRI-kivizsgálást az indította el, hogy egy Botoşani megyei román lap közölte: a Moldvaiak Pártját amerikai szélsőséges körök is finanszíroznák. A SRI- jelentés tartalmát egyelőre nem hozták nyilvánosságra, de előzetes hírek szerint nem indítanak eljárást a botoşani-i újság igazgatója ellen, mert ő egy átvett hírt közölt a lapban. Ioan Rotundu, az említett lapigazgató azt nyilatkozta, hogy megkeresték őt a “Stefan cel Mare fiai” elnevezésű amerikai szélsőséges szervezet képviselői és ők javasolták a Moldvaiak Pártjának megalakítását. Rotundu szerint az amerikai szervezet nézetében az MP regionális Párt lenne, azzal a távlati céllal, hogy Moldvát elszakítsa Romániától. -la- Legionáriusok Interneten A bukaresti Libertatea (Szabadság) légionárius dokumentációs központ gondoskodott arról, hogy a rettegett szervezet legfőbb adatai, üzenetei az Interneten is követhetők legyenek. A központ gazdáinak becslései szerint ez ideig csaknem 1200-1500 érdeklődő használta a légionáriusok Internetadattárát, persze nem mind hívei a mozgalomnak. A légionáriusok Internetanyagai nagyon gazdag ismeretet nyújtanak a mozgalom múltjáról, jelenlegi helyzetéről, terveiről, s találni felvételeket, illusztrációkat is. Az Internetadatbázist a 36 éves Nicolae Niţă állította össze, természetesen légionárius szülők utódja, akit származása és kommunistaellenes megnyilvánulásai miatt a Ceauşescu-rendszerben kiutasítottak az országból. Meg is született a salamoni döntés, melynek értelmében 1 750 milliót kap az ortodox egyház, s a már megmaradt 150 millióból csupán 30-at a római katolikusok, az összlakosság 4,3%-át kitevő reformátusok pedig egyetlen fabatkát sem. _ Nem csoda tehát, ha csupán Bihar megyében jobb időkhöz méltóbb tevékenységbe kezdhettek az ortodoxok. A Nagyvárad egykori magvát képező, (sajnos) egyre romosodó vár tőszomszédságában grandiózus (hogyan is lehetne másként!) katedrális építésbe kezdett az ortodox püspökség, melynek a Nemzet feltámadása nevet adták. A még csupán éledező építményről Vasile Sabau pópa, a püspökség gazdasági tanácsosa azt nyilatkozta, hogy 755 milliót (!) kaptak az állami költségvetésből, s már leöntötték az Gyulafehérvári üdvözlőlap A romániai magyarság ebben az évszázadban már többféle üzenetet, üdvözletet is kapott Gyulafehérvárról. Volt a reménykeltő s csalódást okozó kiáltvány, volt sok püspöki, érseki vigasztalás, áldás, aztán volt a Petre Roman “karmesteri” mutatványa. Legutóbb Remus Opris, a kormányfőtitkárként “csereháti szakértővé” avanzsálódott parasztpárti alelnök intézett burkolt, de nagyon kedves üzenetet, vagy akár üdvözletet az RMDSZ-hez (is). Románia már megérdemli (megérett már arra, ugye), hogy csak tiszta parasztpárti kormánya legyen a következő választások után. Az üdvözlőlap jeligéje: “Szeressük egymást, koalíciósok!” Nem hagyhatom szó nélkül egy mondatban Tisztségviselőink és az ördög szeme A minap olvastam a România liberăben (vajon szabad-e) azt, hogy turisztikai miniszterünk, Birtalan Ákos, tagja a Romtelecom AGA-jának. (Az AGA egy olyan intézményrendszer, ahol a posztrevolucionáris élősködők semmi munkáért nagyon sok pénzt kapnak.) Véletlenül azon gondolkoztam el, hogy bajuszos emberünknek nem elég-e miniszteri zsozsója, meg a parlamentből leakasztott vagy 3 millió feje (miniszterünk képviselője saját magának is, és területi irodáját is valamiből üzemeltetni kell)! Nagyon remélem, hogy a felsorolt jövedelemforrásokon kívül még működtet néhány jólmenő Kft-t is. Okos ember! Minden elismerésem az övé! Ellenpontként be kell vallanom saját hülyeségemet az egész ország-világ előtt, hogy okosodjon a nép, hülyeség, amit egyébként előszeretettel terjesztenek rólam a három és több jól koeficentizált havontai fizetést felemelők és zsebrevágók. 20 éve vagyok egy olyan bolondokházának az igazgatója (civilben elmegyógyász-szakorvos), ahol olyan emberek tengetik életüket, akiknek anyagi körülményeik kb. olyanok, mint a normálisnak hitt romániai magyarság 90%-nak, azaz elég a pénzük a levegőre. Egyedül vagyok nekik orvos, pont úgy, mint ahogyan a romániai magyarságnak az UDMR. Csak annyi különbséggel, hogy én három orvos munkáját látom el, a 24 órából 24-et, egy orvosi fizetésért, gárdapénzt sem írok a rovásomra, pedig törvényesen tehetném, azért, mert azzal a pénzzel a betegeim életminőségét (ami a béka ülepe alatt leledzik jó mélyen) rövidíteném meg néhány sok millióval 365 nap alatt. A számvevőszék (Curtea de Conturi) évente látogat meg és ellenőriz (nincs befolyásos kormány körül buzgólkodó román vagy magyar ismerősöm), s nagyon jól szórakoznak elég jól fizetett embereik a rosszulfizetettségemen. Van négy nagyon kiskorú romániai magyar gyerekem. Belátom, hogy bolond vagyok és "Bajuszfogadás" Román sajtóbeszámolók szerint az egykori és a mai idegenforgalmi miniszter - Matei Dan Agathon, illetve Birtalan Ákos - fogadást kötött, s a fogadás tétje a Birtalan bajusza volt! Ami pedig a fogadás tárgyát illeti: Birtalan Ákos azzal vádolta elődjét, hogy megbízatása alatt csak 4,4 százalékban magánosította a román turisztikát Agathon ezt az állítást erélyesen visszaverte, szerinte “vesszőhiba” történt, mert az általa megvalósított privatizációs arány 45 százalék. A volt idegenforgalmi miniszter megnyertnek minősítette a fogadást, és ezt hivatalos okmányokkal is hajlandó lett volna bizonyítani. A Naţional c. napilap gunyoros hangnemben említi meg, hogy a fogadása elvesztése ellenére Birtalan Ákos nem borotválta le “huszáros bajuszát”, Agathon azonban hajthatatlan és nap mint nap azt várja, mikor jelenik meg a vesztes “csupasz mosollyal” az idegenforgalmi mighisztérium folyosóin... -da -elmegyek önszántamból kényszerkezelésre! Ez nem sok, de valamivel több, mint rossz képviselőnek, miniszternek és közben AGA-tagnak lenni valamelyik fejőstehén-szerű állami vállalatnál. Végül azzal a veszélyes gondolattal játszadozom el, hogy mi lenne akkor, ha a megbántani nem szabad jólkapó romániai magyar előkelőségeink szánnának valami kevés pénzt a sokjukból a romániai magyar óvodákra, iskolákra, kórházakra, vagy olyan önálló napilapokra, amelyek magyarul is csak azt mondják, ami van, és nem azt, amit nagy ingyenélőink elvárnak a nagy “ingyenélő” romániai magyar sajtótól? Azt hiszem, egyelőre semmi! Bár tévednék! (ro) 2 A demokratikus méltányosság jegyében Sanyargatják a templomot z állami költségvetésből - amely ugyebár különösen az év végén bővelkedik tartalékokban - a 698/1997. november 7- i kormányhatározat értelmében 1900 millió lejt utaltak át a Vallásügyi Államtitkárságnak, hogy az összaszorozza, templomokat építtessen, renováltassa azokat, alapokat, már megvan az alagsor, és részben az épület elülnézete. De - tette hozzá - összesen 75 templom építésébe kezdtek, melyekből 50 Bihar megyében van, a többi a szomszédos Szilágy megyében, amely szintén a nagyváradi ortodox püspökséghez tartozik. Csupán Nagyváradon újabb három templom építését tervezik. Egyszerű osztás megjelenésével kiderül, hogy csupán a nagyváradi Nemzet feltámadása huszonötszörösébe kerül az államkasszának (melynek feltöltői között mi, magyarok is ott vagyunk), mint amennyit kapott az egész római katolikus egyház. Szó sincs tehát asszimilációs kísérletről, csupán “a templomot, s az iskolát” sanyargatják, ha a mienk, a jogállam és a demokratikus méltányosság jegyében. (kettyüs) A Sírgyalázás Sepsiszentgyörgyön Eddig ismeretlen tettesek január 31-én a sepsiszentgyörgyi (vártemplomi) református temetőben megrongáltak 13 síremléket. A rendőrséget - a korábbi sajtóértesülésekkel ellentétben - nem február 6-án, hanem már elsején értesítették a bűncselekményről. A nyomozás folyamatban van, a következő lapszámunkban ismertetjük a fejleményeket.