Bihari Napló, 1994. február (5. évfolyam, 21-37. szám)
1994-02-01 / 21. szám
RV - 2. PI POLITIKA Röpke idegesség Moszkvában Az aritmetikai baklövéseket elkerülendő egy idő óta kitérő jellegű számhatározót alkalmaznak a volt szovjet birodalom, vagy ha így jobban hangzik, megszállási övezet jelölésére. Nem mondják már azt sem, hogy visegrádi hármak, sem hogy négyek, hiszen nem lehet tudni, hová fajul ez az osztódással történő szaporodás. Sebaj, hála a nyelvi leleménynek, van áthidaló megoldás: visegrádi csoport, amely abban különbözik a volt szovjet világbirodalomból kiszakadt utódállamok többi részétől, hogy valamilyen, közelebbről meg nem nevezett oknál fogva két-három év alatt célba érkeznek, miközben a többiek még az ezredforduló tájékán is csak lihegnek, célirányosan ugyan, de ólmos fáradtsággal. A visegrádi csoport pillanatnyi lelkesültségében egyhangúlag azt mondta: "NATO-tagság, de minél hamarabb." Erre Moszkvában a higgadt basszust! Jelcin csak ennyicskét mondott: Ejnye, más zavar is, minek ez a nagy sietség. Várjuk meg talán, míg a medve kibújik a barlangjából, hiszen a kikeletről dönteni úgyis csak ezután érdemes. Washingtonban, szintén mérsékletre intő szándékkal, kitaláltak egy fogalmat: szolidaritás a békéért. Ez amolyan laza kacérkodás volna, amely nem ingerit mértéken felül Moszkvát, a volt utódállamok egy részét sem alázza meg holmi diszkrimináció vélelmével, sőt néhány eddig magát el nem kötelezett állam érdeklődését is felkeltette. Ezt a se nem vadkan, se nem pille képződményt Clinton valamelyik tanácsadója így keresztelte el: Partnerség a békéért. A higgadt vérmésékletű Jelcin átmenetileg megnyugodott, tán el is mosolyította magát, ám az izgága, éles nyelvű Zsirinovszkij, aki a kusza navigációs viszonyok miatt a Ferihegyi repülőtérről autón utazott tovább, néhány figyelemre méltó kijelentésre ragadtatta magát Figyelmeztetett például minden érintettet, hogy Oroszország még mindig nagyhatalom, amelyben erős az Amerika-ellenes hangulat, és az orosz hadsereg még mindig ott van Európában. A kéksisakosok védelmében kilátásba helyezett NATO- beavatkozást az orosz hadsereg elleni provokációnak nevezte, értésünkre adva, hogy egy ilyen helyzetben Moszkva nem maradna tétlen. A NATO-hoz való közeledés szándékával kapcsolatban, meglepően, csak ennyit mondott: "Ha a visegrádiak német bakancsokat, brit lábszárvédőket és amerikai csizmákat akarnak pucolni, hát csak kéredzkedjenek a NATO-ba". Nagyon valószínű, hogy Zsirinovszkij éles fogalmazása nem puszta klinikai magáneset, hanem egy soktornyú hagymakupolás főváros általánosabb idegállapotát is tükrözi. Bokor András A bánsági c Iliescu elnök, román elnök vágtatva érkezett Temesvárra, hogy hadd lássa, mennyit ér a bánáti tartomány. Az államfői munkalátogatásról magáról már ugyan ejtettünk szót, de a vizit körülményeiről még megtudtunk egyet mást, amit utólag is érdemes közhírré tenni. A látogatás időpontját - miért, miért nem - az utolsó pillanatig titokban tartották, el annyira, hogy a helyi sajtó csak találgatásokba bocsátkozott. Mi több: Viorel Oancea, Temesvár polgármestere is csak akkor értesült a vizitről, amikor már Bukarestben felszállt az elnöki repülőgép! Ezért gyűlt össze csupán mintegy 1500-2000 Iliescu-ellenes tüntető a helyszínen. Az első gyülekezők - köztük a forradalmárszervezetek néhány vezetője - megkísérelték a ’89 decemberében bevált taktika alkalmazását: megállították a villamosforgalmat a városközpontban. Néhányan a sínekre feküdtek, mások lekapcsolták a járművek áramszedőit, de a rendfenntartó erők néhány perc leforgása alatt félrerángatták a renitenskedőket, még mielőtt nagyobb tömeg összetoborzódott volna. A látogatás útvonala mentén példátlan biztonsági intézkedéseket hoztak. A kettős rendőrkordon mögött mindenütt ott cirkáltak a terepszín egyenruhás, fekete álarcos, állig felfegyverzett antiterrorista brigád tagjai. A tömeg fém százlejesek és kavicsok záporával fogadta a konvojt, de a hármas kordon hamar visszaszorította a tüntetőket. Ugyanebben az elbánásban volt osztályrészük az elkülönülten csoportosuló sajtótudósítóknak is. Az újságíró kollégák - a bánsági bárdok - az ellen tiltakoztak, hogy noha már kitöltötték számukra az akkreditáló iratokat, felsőbb utasításra az illetékesek megtagadták azok kibocsátását, így nem juthattak el az elnöki látogatás helyszíneire. Ilyenformán hátrányos megkülönböztetésben részesült az Expres, a Szabad Európa Rádió, az Evenimentul Zilei, Az Expres Magazin, a Zig-zag, a Romániai Magyar Szó, a Románia Libera, valamint az Orizont tudósítója. A fent említettek közös nyilatkozatban tiltakoztak a visszaélés ellen. Egy szó, mint száz: Iliescu váratlan temesvári útjának előkészítői igyekeztek minél sterilebb környezetet biztosítani az elnök számára, útvonalát szinte kipárnázták a népharag spontán megnyilvánulásai ellen, így esett a bánsági lakoma. Szilágyi Aladár IB<§iríf(DlHl<D8&s(Dlk . A kormány legutóbbi ülésén jóváhagyták az idei első évharmadra vonatkozó bérkiegészítéseket. Ismét néhány folttal "bővítik” foltonfolt, szűkre szabott ruhánkat... Az önálló ügyvitelű vállalatoknál és a többségében állami tőkéjű társaságoknál (ahol a fizetés béralku tárgya) alkalmazottanként 24.800 lejjel emelik a fizetési alapot. Kormányszinten ütik a vasat, hogy a munkatermelékenység növekedése révén váljék szabályozhatóvá az ár-bér játék. A közalkalmazottak esetében 22 százalékos bérkiegészítést írnak elő, a munkanélküli- és más szociális segélyeket 20 százalékkal emelik. Januárig visszamenőleg az adókulcsot az átlag 20 százalékos bérkorrekcióhoz igazítják. A kormány a fentebb felsoroltakhoz hasonló eljárást ajánl a privát cégeknek, a szövetkezeteknek is. A társadalombiztosítási és egyéb nyugdíjak, valamint a szolgálati idejüket töltő katonák családjának járó segélyek szintén 20 százalékkal, a pótnyugdíjak 25 százalékkal egészülnek ki. A családi pótlék gyermekenként 5300 lejre kerekedik. Növekszik a diákok és egyetemisták tanulmányi ösztöndíja, valamint az önkéntes véradók járandósága is. A közönséges halandó számára már-már követhetetlenné válik az újabb és újabb bérfoltok halmaza. De mindinkább mocorog benne a naiv, avagy nem is annyira naiv kérdés: vajon mikor kap testére szabott új ruhát? . . .. G. M. 1994. februá. - Krími válaszút Világszerte és főleg volt Szovjetunió-szerte rendkívül nagy érdeklődéssel követte nyomon a közvélemény a krími választások eredményeit. Az orosz ajkú többség jelöltje, Jurij Meskov, a szavazatoknak mintegy 73 százalékát szerezte meg, az ukrán kisebbség által támogatott Bagrov parlamenti elnökkel szemben, akire megközelítőleg a választók 23 százaléka adta le voksát. Az igen nagy stratégiai fontosságú félsziget, melynek birtoklásáért a történelem folyamán már sokszor tört ki háború, ismét bonyolult érdekszövevények előterébe került. Annak idején, 1954-ben, valamiféle jól meggondolt központi, moszkvai “szeszélynek” köszönhetően, az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaságnak “utalták ki” a félszigetet, de természetesen az ultracentralizált államalakulaton belül Kijevnek nem sok beleszólása volt a szovjet haditengerészet legfőbb bázisainak is otthont adó földterület sorsába. Vitathatatlan tény, hogy ma már jóval több orosz lakja a Krímet, mint ukrán, s amennyiben státusa nem rendeződik mindkét fél számára megnyugtatóan, akkor akár állandó lokális háborúskodás színterévé is válhat, ami két ilyen óriás ország esetében ellenőrizhetetlenül túlnőhet a helyi szlávok testvérharcán. A győztes Meskov márciusra népszavazást írat ki arról, hogy a krími terület csatlakozzék-e a FÁK-hoz, avagy önálló köztársaságként létezzen. Talán az őslakosnak számító krími tatároknak is kikérik a véleményét... Programok párharca? A választási kampány jegyében Budapesten a hét végén újra több fontos párteseményre került sor, ezek közül kiemelkedő a szabad demokraták, illetve a MIÉP tanácskozása. “Az SZDSZ egységes, mindenféle szélsőségektől mentes párt, mely felkészült arra, hogy vezető szerepet vállaljon az ország irányításában” - összegezte záróbeszédét Kurze Gábor, pártja hétvégi küldöttgyűlésén, mely egyebek közt elfogadta a választási programot. Ebben önmagukat szociálliberális néppártként határozzák meg. Szeretnék, ha a kampány a választási programok versenyévé válna, kizárva a gyűlölködést. Gazdasági kérdésekben vállalkozásösztönző, egyensúlyteremtő szándékú az SZDSZ programja. Szeretnék növelni a felsőoktatásban tanulók számát. Foglalkoztatáspolitikában a bérköltségek csökkentése, adóelvonás a cél. Az egyházpolitikai program kimondja: az államnak nem szabad vallási, lelkiismereti ügyekbe avatkoznia. Folytatni kívánják az egyházi ingatlanok visszaadását. A Magyar Igazság és Élet Pártja II országos gyűlésén egy népszavazás kezdeményezéséről döntött. Mint Csurka István kijelentette: ők nem szélsőségesek, rossz értelemben vett nacionalisták, ám valódi rendszerváltást követelnek. Programjukba vették a családi adózás bevezetését, a főállású anyaságot, a rablóprivatizáció megállítását, nemzeti szellemű keresztény oktatást. Esélyegyenlőséget követelnek a kárpótlásban. Követelik, hogy a magyar kormány ne írhasson alá nemzetközi szerződést anélkül, hogy ne konzultálna az illető országban élő magyarsággal. Liberális tájékoztató A múlt hét végén Nagyváradra látogatott Dinu Patriciu, a Liberális Párt 1993 elnöke és Dan Grigore zongoraművész, a párt vezetőségi tagja, hogy részt vegyenek a párt választási kampányülésein Váradszentmártonban, Alsótótfalun és Körösgyéresen, ahol indulnak a Liberális Párt 1993 polgármester-jelöltjei is. A párt helyi székházában tartott sajtótájékoztatón Dinu Patriciu és Dan Grigore mellett jelen volt Octavian Bot, Bihar megyei parlamenti képviselő és Catalin Ionescu megyei elnök. A képviselő kifejtette, hogy a jelenlegi kormánypárt (RTDP) a különböző pártokkal folyó tárgyalásain csak időt szeretne nyerni, mivel az a célja, hogy továbbra is megtartsa parlamenti többségét. Az 1994-es év fontos állomása lesz a hazai reformfolyamat megvalósításának. E tekintetben Romániának nem szabad lemaradnia a térség többi országától. Szükséges egy olyan liberális szövetség létrehozása, mely tömörítené az összes liberális irányzatú pártot. Dinu Patriciu elmondta, hogy a liberális mozgalom egyesítésének következő lépcsőfoka egy jogi státussal rendelkező, pártok fölötti politikai alakulat megteremtése lenne. Catalin Ionescu hangsúlyozta, hogy pártjuk külön jelöltet indít a február 6-án Bihar megye néhány településén tartandó időközi polgármester-választásokon, mivel helyi szinten semmiféle egyeztetés nem történt a Demokratikus Konvenciót alkotó pártok között. Dinu Patriciu szerint az országban mind ez idáig megtartott időközi helyhatósági választásokon a DK színeiben túlnyomó részben a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt képviselői indultak. A Liberális Párt 1993 jó kapcsolatot alakított ki az Országos Szakszervezeti Tömbbel és az Alfa Kartellel. A jelenlegi hatalom és a pártok között olyan politikai kompromisszumot kellene kötni, mely elősegítené a Nemzetközi Valutaalap által a Memorandumban kért előírások gyakorlati alkalmazását. Romániában 70-80 százalékot tesz ki a különböző szakszervezetekhez tartozó tagok aránya, míg a nyugati országokban, ahol erős magánszféra alakult ki, a munkaképes lakosságnak csupán körülbelül 15-25 százaléka szakszervezeti tag. Szó volt arról a törvénytervezetről is, melyben az államosított bérházak (körülbelül 650.000 ilyen ingatlan van az országban) esetleges visszaszolgáltatása után kifizetendő, az ingatlan értékének 20-30 százalékát kitevő bélyegilleték értékének csökkentését kérik, mivel a régi tulajdonosok nem tudják ezt a magas összeget kifizetni. Rais W. István Bihari Napló - független politikai napilap, Nagyvárad. Kiadi?: a Bihari Napló Részvénytársaság. Felelős kiadó: Bokor András. Szerkesztőség: Nagyvárad 3700, Kanonok sor (Stadionului utca) 25. szám. Telefon: 11-27-27 titkárság, 11-25-81 közönségszolgálat, 11-54-50 telefax, 11-34-20 reklámosztály, 11-89-33 lapterjesztés. Főszerkesztő: Szűcs László. Főszerkesztő-helyettes: Kenéz Ferenc, Szilágyi Aladár. Szerkesztőségi főtitkár: Wagner Csilla. Tervezőszerkesztő: Derer Ferenc. Számítógépes tördelés: Bajusz András. Készült a Globe Press International Kft., az Armaco Kft. és az Imprimeria de Vest Nyomdavállalat közreműködésével. Kéziratot és fotót nem őrzünk meg és nem küldünk vissza.