Bihari Napló, 1995. október (6. évfolyam, 195-215. szám)

1995-10-03 / 195. szám

2 Egyetlen jelölt Emlékszünk még a szlogen­re, nem? Nos, újra előkerült a minősítés, nem egészen hat év elteltével, s most természetesen Ion Iliescura értendő - legalább­is a Iasi megyei RTDP-értekezlet résztvevőinek olvasatában­ .Az ottani kormánypártiak most ugyanis nem tudnak államfő-je­löltként elképzelni a jövőre ese­dékes választásokon, s ezzel alighanem nincsenek egyedül. A hét végén világgá kürtött opció­jukat ugyanis egy nap késéssel a Dőlj megyei RTDP-testület is megismételte, s ez alighanem így folytatódik majd a hátralévő harminccal ahány megye eseté­ben, a „haladó hagyományok" alapján. Még csak az hiányzik, hogy a döntések dísztávirat for­májában jussanak el az egy­etlen jelölthöz-címzetthez- N­PI POLITIK A grúz belügyminisztérium napokban közzétett jelentésé­ből kiderült, hogy éppen az az ember tört az államfő életére, akinek legfőbb feladata lett vol­na az ilyesmit megakadályozni A nyomozás kiderítette, hogy Eduard Sevardnadze biztonsági főnöke és helyettese felelős az augusztus 29-én elkövetett me­rényletért, melynek során a grúz elnök könnyebben megsé­rült Az eset után leváltott biz­tonsági főnök Moszkvában ke­resett menedéket s most a grú­­ziai hatóságok kérték kiadatá­sát, hogy fényt derítsenek a ter­rorakció hátterére. Időközben kiderült ugyanis, hogy Geor­gadze volt biztonsági főnök szoros kapcsolatban áll Jelcin elnök azon politikai ellenfelei­vel, akik még mindig nem tud­ták megemészteni a Szovjet­unió felbomlását, s ezért Se­vardnadzét is okolják, aki Gor­bacsov idején a külügyminiszte­ri tisztséget töltötte be. Megbízhatatlan biztonságiak A grúz éhük Magyar tank román A román és a magyar védel­mi minisztériumok közötti meg­állapodás értelmében ismét kö­zös hadgyakorlaton vesznek részt a két ország fegyveres egy­ségei A helyszín ezúttal Hód­mezővásárhely, ahol a magy­ar honvédség T-55-ös tankjait pró­bálhatja ki a tordai harckocsizó dandár egyik százada. A fő­ tüzérrel más­ magyar fegyverbarátság jegyében szervezett gyakorlatot csütörtökön megtekinti Gheor­­ghe Tinea és Keleti György is. A bukaresti védelmi miniszter egyébként ma érkezett Buda­pestre, hogy a további együttmű­ködésről és a két ország NATO- csatlakozásának lehetőségéről tárgyaljon magyar kollégájával Kísértet járta be a Szenátust Méghozzá a titokmánia kísértete. A román felsőház múlt heti vi­selt dolgai között ott szerepelt az államtitokra vonatkozó törvény­­tervezet megvitatása Noha a Büntető törvénykönyv 155., 156., 157., illetve 170. paragrafusa kimerítőleg szankcionálja a „témába vágó"­­ kihágásokat és bűncselekményeket, a tervezet megálmodói úgy érezték, hogy az 1971-ben elfogadott, s azóta időszerűtlenné vált „államtitok-törvényt” újra kell fogalmazni, pótolni szükséges, mert fölös államtitkaink védelmére a Btk. nem elegendő. A fő gond nem is állami szintre emelt titkaink védelmének indo­koltsága körül támadt, hiszen minden bizonnyal titkos ügynökök, kémek és árulók tucatjai, százai ólálkodnak-hemzsegnek szupertit­kos dokumentumaink és szerkentyűink körül. A szenátusi ellenzék akkor bocsátkozott éles vitába a törvénytervezet benyújtóival, és harcolta ki annak visszaküldését a szakbizottságokhoz, amikor ki­derült: a javasolt speciális törvény feltámasztaná a „szolgálati ti­tok" fogalmát, minden vele kapcsolatos intézménnyel együtt! Vagy­is a hatóságok, a közintézmények, az önálló ügyvitelű vállalatok, kereskedelmi társaságok vezetőinek össze kell állítania azon „infor­mációk, adatok, dokumentumok és tevékeny­ségek listáját, amelyek nem állami jellegűek, de amelyek közzététele nem kívánatos". Ezek képeznék a szolgálati titkok kategóriáját, melyek épp olyan tilal­mak alá esnének, mint az államtitkok. Mivel a fent említettek maguk határoznák meg profiljuknak megfelelően, hogy e törvény szelle­mében mi titkosítandó, mi nem, ezek után elképzelhető, hogy sok­szor és sok helyütt igyekeznek majd teljesen kizárni a nyilvánosság jótékony ellenőrző hatását, amely egy valamirevaló demokratikus országban természetes vdejárója a közéletnek. Nem, a közvéle­­mény nem fog e törvény szellemében ellenőrzést gyakorolni közin­tézményeink felett, fog viszont valaki más, mégpedig a Román Hír­szerző Szolgálat! Ugyanis ha már lesznek vállalati titkaink, akkor szükség lesz vállalati titokpásztorokra is. A törvénytervezet eleírja, hogy újra kell alakítani az intézmények, vállalatok keretén belül az úgynevezett „speciális ügyosztályokat” (régente: Birouri de Docu­­mente Secrete - B. D. S.), melyeknek tiszte a titkok begyűjtése, nyil­vántartása, őrzése, kezdése lesz. Emlékszünk rá, hogy az ántivilág­­ban ezekre­ a posztokra minden esetben kvietált szelaisok kerültek Nos, az új törvény szellemében a titkok őrizői olyan hölgyek és urak leendenek, akiket az RHSZ (SRI) személyükben jóváhagyott. A terve­zet azt is eleírja, hogy nehéz munkájukat 10-20 százalékos fizetés­pótlékkal kell honorálni Végül, de nem utolsósorban, a titoktörvény tervezete áperten ki­mondja: „azon alkalmazott, akinek tudomására jutnak olyan cse­lekmények, amelyek áthágják a 15-19. cikkely eleírásait (mármint a titoktartást illetően - szerk. megj.), kötdes értesíteni az illető egység főnökét a történtekről, aki a maga során tájékoztatja a Ro­mán Hírszerző Szolgálatot". Hivatásos besúgók, föjdentók, szikofanták dónyben! Szilágyi Aladár Bsztari Napló a négysnage ® ® tíjABB ATOMROBBANTÁ­SI KÍSÉRLETET hajtottak vég­re Francia-Polinéziában hétfő­re virradóra, ezúttal a Fanga­­taufa-zátonyon. A mostani bomba hatóereje ötszöröse volt a Mururoa-zátonyon szep­temberben felrobbantott bom­báénak. Ausztrália és Új-Zé­­land hevesen tiltakozott az ú­­jabb kísérlet­eim. A Fehér Ház szóvivője ismét sürgette a nukleáris hatalmakat, hogy csatlakozzanak a robbantási moratóriumhoz, Hirosima pol­gármestere pedig közölte, hogy magához kéreti Francia­­ország tokiói nagykövetét. NÉMETORSZÁG ÚJRAEGYE­­SÜLÉSÉNEK mai, 5. évfordulós ünnepségét Roman Herzog ál­lamfő nyitja meg Düsseldorf­­ban. A rendezvényre meghív­ták a magyar kormányfőt, Hórn Gyulát is, akit az újra­egyesítés érdekében tett szol­gálataiért Kasselben a Prizma­­díjjal tüntettek ki. Hórn tár­gyalt Kohl kancellárral és Wai­gel pénzügyminiszterrel is. KONVERTIBILISSÉ VÁLT A CSEH KORONA a hónap első napjától Ezzel párhuzamo­san megszüntették a lakossá­gi devizavásárlás felső hatá­rát, s lehetővé tették, hogy cseh állampolgárok bankát­utalás útján koronával fizet­hessenek külföldi ingatlano­kért, illetve minden megkötés nélkül keményvalutás bank­számlákat nyithassanak Cseh­országban. A konvertibilitás azonban még nem jelenti azt, hogy a cseh fizetőeszközt bárból a világon elfogadják, s a korona nen szerepel a nagy bankok által átváltható pénz­nemek listáján sem, az in­tézkedés ennek ellenére ko­moly előrelépést jelent az or­szág európai integrációja felé. Választások Európa két végén Egyszerre hívták az urnák elé Európa nyugati és északi csücskének lakóit. Vasárnap - természetesen egymástól füg­getlenül - Portugáliában és Lett­országban is új parlamentet vá­lasztottak az arra jogosultak. Az Atlanti-óceán partján el­­terülő kis államban tizenhárom párt mintegy háromezer jelöltje versengett a mandátumokért. A tegnap reggel közzétett vég­eredmény igazolta a közvéle­­ménykutatási adatokat: a Portu­gáliát két parlamenti cikluson keresztül kormányzó jobbolda­li liberális szociáldemokraták alulmaradtak a szintén szociál­­demokrata irányzatú szocialis­tákkal szemben. A Szocialista Pártnak azonban nem sikerült abszolút többséget szereznie, így - a szavazatok 44 százaléká­val - kisebbségi kormányt alakít majd. Az eddig kormányzó Por­tugál Szociáldemokrata Párt te­hát annak ellenére ellenzéki szerepre kényszerül, hogy csak tíz százalékkal kapott kevesebb szavazatot, mint a győztes poli­tikai tömörülés, és így 34 száza­lékkal a második helyen vég­zett A 230 tagú parlamentben a szocialistáknak 109, a PSZDP- nek 83 képviselője lesz. Lettországban váratlanul előretörtek a szélsőséges erők. A kommunista- és oroszellenes­­ségéről hírhedt Népi Mozgalom Lettországért előretörése nyil­vánvalóan annak tudható­ be, hogy a csökkenő életszínvonal­lal küzdő lakosság változatla­nul tart az orosz befogás újraé­ledésétől és a függetlenség csor­bulásától Ezt mutatja az a tény is, hogy a hétszázezer fős orosz kisebbség nagy­ része nem ren­delkezik lett állampolgársággal, s e súlyos jogfosztottság miatt nem járulhatott az urnák elé, je­lentősen megkönnyítve ezáltal az oroszellenes erők befutását. Az NML a mindenkori szélsősé­ges erők szokása szerint a nem­zeti gondolatra építette kampá­nyát, és pártprogramjából egy­et­len konkrétumot sem hozott nyilvánosságra. Várhatóan a Lett Nemzeti Konzervatív Párt és a Lett Parasztszövetség ala­kíthat kormányt a balti köztár­saságban, mivel a politikai erők már előzetesen jelezték: nem hajlandóak koalícióra lépni a szélsőséges NML-ld. sz. a Közeledés nincs, csak ismerkedés Folytatás az 1. oldalról a törvénynek. Megfogalmaztuk azt, hogy bizonyos pontokon, ahol éppen nagy­on pontos a tör­vény, a kisebbségi jogok érvé­nyesülését jelentősen korlátozó kitételek vannak benne. Az, hogy a szakképzés nem végez­hető anyanyelven, nem helyette­síthető egy magyar nydva szak­szókészlet közvetítésével Alap­vető szakmai nem pedig politi­kai kérdés, hogy egy szakma alapjainak elsajátítása igazán anyanyelven történhet. Ha a képzésben részt vevő legszéle­­sebb réteg - tudjuk, hogy a leg­több gyerek szakképzésben vesz részt - korlátokba ütközik az anyanyelvi tanulásban, ez a szülőket kifejezetten ellenérde­­keltté teszi abban, hogy már ko­rábban is az anyanyelvű okta­tást válasszák. Rámutattunk a vizsgarend­szer súlyos problémáira is. Szakmai felfogásunkkal ellenté­tes, hogy egy gyerek egymás után két vizsgát tegyen: a nyol­cadik osztály végén úgyneve­zett képességi vizsgát, és pár hét múlva felvételi vizsgát. A legkritikusabb kérdés az, hogy a képességi vizsgán a kisebbsé­giek számára kötelező öt tan­tárgyból három esetében a vizs­gát román nyelven kell letenni. Természetes, hogy románból románul kell vizsgázni, és azt is nagyon fontosnak tartjuk, hogy az erdélyi magyar gyerekek megtanuljanak románul, hiszen ez a boldogulásukhoz szüksé­ges. Azt azonban már vitatjuk, hogy a történelem és a földrajz esetében, amely nagyon fontos eleme a szülőföldhöz való kötő­désnek, korlátozzák vagy kizár­ják az anyanyelven való tanulást. Ebben, és a felsőfokú anya­­nyelvű oktatás korlátozásában nem tudtuk elfogadni azt az ér­­velést, hogy az egész az esélye­gyenlőség növelése érdekében történik. Mi úgy gondoljuk, hogy az esélyt alapjában véve a szakma alapos elsajátítása je­lenti... Mindehhez képest járulékos csupán, hogy a törvényben nincs szó jogorvoslati lehető­ségről a diákok jogairól, azok­ról az önszerveződési formák­ról amelyek az iskola belső he­­tében egy demokratikus ország­ban nélkülözhetetlenek... Bukaresti munkatársunknak nem sikerült dérnie Romulus Pop államtitkárt, így a záró ta­lálkozón részt vevő Marcel Dimrt, a Külügyminisztérium államtitkárát bírta szóra.­­ A román és a magyar tan­­ügyminisztérium oktatással kapcsolatos tapasztalatcsere­sorozatának kezdetéről beszél­­hetünk. A téma: hogyan viszo­nyul az oktatási reform a fejlett demokráciákkal rendelkező or­szágok oktatási rendszeréhez, az oktatásban érvényesülő eu­rópai standardokhoz. A magy­ar küldöttségnek lehetősége nyűt, hogy a gyakorlatban is megta­pasztalja, hogyan folyik a ma­gyar nyelvű oktatás Romániá­ban. A következő lépés egy ro­mániai küldöttség magyaror­szági látogatása. - Történt-e a mostani meg­­beszélések során közdledés, hi­szen ismeretes, hogy a kérdés megközelítése eltérő? - Nem hinném, hogy köze­ledésről lenne szó. Nem is ez volt a cél Hanem egymás jobb megismerése. S azt hiszem, hogy ez a két nap hozzájárult a jobb megismeréshez... Nincs mit közelednünk, hiszen meg­kértem az államtitkár asszonyt, hogy nevezzen meg egy olyan magyarországi iskolát, amely tükörképe lehetne az általa fel­­keresett kovásznai gimnázium­nak... A magyar küldöttség láto­gatásának tapasztalatait legta­lálóbban Szűcs Ferenc bukaresti magyar nagykövet jellemezte: - Ha folyamatában nézzük a dolgot, akkor a látogatás jelen­­tős volt Évekkl ezdőtt - és nem is a távoli múltban - föl sem merülhetett volna, hogy egy magyar delegáció egy politi­kailag ilyen fontos törvényt a helyszínen kezdjen tanulmá­nyozni. Vajnovszki Kázmér

Next