Bihari Napló, 1997. augusztus (8. évfolyam, 149-170. szám)
1997-08-01 / 149. szám
2 DÉLSZLÁV TÉRSÉG Dayton utáni mi számonkérés Nem úgy alakulnak a dolgok a délszláv térségben, ahogyan azt a válság rendezésében érdekelt nyugati nagyhatalmak elvárnák. A daytoni megállapodásnak csak igen csekély mértékben sikerült érvényt szerezni a Boszniai Muzulmán-Honát Föderáció területén, különösen a Boszniai Szerb Köz Másfél évvel a daytoni egyezmény aláírása után a fő „értelmi szerző", Richard Holbrooke ismét a délszláv térségbe készül, ezúttal számonkérésre fél kis Imbliku Oil A Peter-elv szerint egy idő után mindenki eléri saját inkompetenciaszintjét. Persze ez is egy folyamat, tehát egyesek gyorsan idejutnak, mások csak évtizedek kitartó felfelé bukásai révén. A végeredmény ugyanaz: a kalapról kiderül hogy viselőjének feje elvész benne. Szűkebb-tágabb környezetünkben rengeteg példa bizonyítja ezt, ám külön esettanulmányt érdemelne az a jelenség is, hogy a hivatali hozzá nem értés miatt miként foglalkoznak egyesek olyasmivel amihez nemcsak hogy nem értenek, de közük sincs hozzá. Mifelénk a megyei tanácselnök akar olyasmit intézni amihez az érvényes rendelkezések alapján nincs köze (lásd Mihai Bar esetét a kétnyelvű helységnévtáblákkal), még szomorúbb azonban az, hogy ehhez partnereket is talál Váradon oda jutottunk, hogy az ügyben a koalíciós párti polgármester egyeztet az RTDP-s megyei tanácselnökkel és a szintén koalíciós illetőségű prefektussal Kolozsváron megint más a helyzet, ott a polgármester sokkal határozottabb abban is, amihez nem ért: külpolitikai feladatokat vállal - persona non gratának nyilvánítja a magyar főkonzult -, majd még tovább megy, és kijelenti hogy a magyar zászlón lévő címer nem megfelelő. Ezért persze szerinte az egész lobogó nem tekinthető hivatalosnak. A szakavatatlan vélemény folyománya: darus kocsit rendel a kincses város főterére, újra levetetni a zászlót. Az első lopás óta azonban a rendőrség is figyeli az eseményeket - a szerdai akciót az egyenruhások lefújják. Ezután jön az ottani egyeztetés. A megyei prefektus (természetesen koalíciós ember, pontosabban parasztpárti) leül Kunarral és a megyei rendőrparancsnokkal (elvileg pártfüggetlen), s hárman kitalálják, hogy egy hónap szünet következik. Keresztbe nyilatkozgatás nincs, ez idő alatt a román, a magyar és az argentin külügy tisztázza, hogy jó-e a rimer a zászlón, vagy nem jó. A kérdés persze értelmetlen ugyanúgy, ahogy az interetnikus szerelem is piától Utóbbi olyan értelemben, hogy semmiféle kézzelfogható kiteljesedése nincs. A címer jó, de nem mindenkinek. A kétnyelvű helységnévtáblák ügye szintén ilyen: felállításuk európai lépés lenne ugyan, de sokakat zavar. Hogy miért? Arra nincs európai válasz. De táblák sincsenek, és nincs egyetértés, sem politikai szándék csak a legmagasabb szinten, lejjebb viszont sehol egy tapodtat se. Van viszont csámcsognivaló azok számára, akik rágás közben ma sem csukják be a szájukat Van állandó készenlét, van lapzárta elektronikus és kevésbé médiákban, s van ugyebár rengeteg feszültség. És van mindent elsöprő népakarat (ez esetben nem demokrácia), ami nálunk a következőképpen fest: megválasztjuk a vezetőinket, majd nem értünk egyet azzal amit tenni akarnak, tehát ott tartunk be nekik, ahol tudunk Ennyit tudunk, itt tartunk És még sokáig. Wagner István Röviden itthonról: BEOLVADT a Román Nemzeti Egységpártba a Népi Republikánus Párt. Ioan Fetcu 1990-ben alapította az NRP-t, mely hagyományosan nacionalista megnyilvánulások alkalmával hallatott magáról. A fúziós okmányokat a két formáció elnöke írta alá, a vezetői tisztségeket a későbbiekben osztják el. A republikánusok saját bevallásuk szerint 13 ezer párttagot tartottak nyilván, míg az RNEP azt közölte, hogy 100 ezerrel nőtt a taglétszáma! Az NRP egyébként a kolozsvári zászlóügy alkalmával lépett utoljára nyilvánosság elé, amikor megjutalmazta a magyar lobogó tolvajait. CSÖKKEN A JÖVEDELEMADÓ. A kabinet döntése értelmében szeptembertől nyolc százalékkal kevesebbet vonnak el a bérekből és fizetésekből. Ezzel egy időben harmincnyolcról harmincnégy százalékra csökken a nyereségadó, melyet 1998 januárjáig ismét átszámítanak, úgy, hogy az ne haladja meg a harminc százalékot. A kormány rövidesen sürgősségi rendeletet bocsát ki, melynek értelmében negyedévenként kell majd fizetni a nyereségadót. Dan Ru§anu pénzügyi államtitkár az intézkedések hátterét elemezve elmondta hogy a román adórendszer nem felel meg az európai normáknak - jelenleg inkább tehertételnek, mint a költségvetéshez való szükséges hozzájárulásnak minősülnek az elvonások. FELVESZIK A LIBERÁLIS PÁRTOT az Európai liberális Párt nevű szervezetbe, mely a szabadelvű formációkat tömöríti. A nemrég alakult romániai formáció vezetősége részéről Dinu Zamfirescu társelnök közölte, hogy az LP meghívót kapott az ELP október 17-18-án Bukarestben tartandó ülésére. A dokumentumot Christian Ehlers, az ELP főtitkára személyesen nyújtotta át Zamfirescunak. Napi Politik társaságban. Az ottani államfő és a parlament, illetve a kormány közötti hatalmi harc miatt a nemzetközi közösség fel is függesztette a köztársaságnak szánt újjáépítési segély folyósítását. Robin Cook brit külügyminiszter a napokban tett látogatást a térség országainak vezetőinél. Belgrádban a most hatalomra jutott Szlobodan Milosevics jugoszláv elnöknek kijelentette: fogytán a nemzetközi közösség türelme, mert nem tapasztalható haladás a menekültek hazatérését, a szólás- és sajtószabadságot, a háborús bűnösök kiadatását előíró békemegállapodás teljesítésében. Az USA- ban hasonlóképpen elégedetlenek, ezért a külügyminisztérium újra „aktivizálta” a térség problémáiban leginkább járatos korábbi munkatársát, Richard Holbrookeot. A volt külügyi államtitkárhelyettes mostanában egy befektetési bank alelnöke volt, s mellesleg a ciprusi görög-török viszály enyhítésén is ügyködött. Bihari Napló Kői a nagyv i LETARTÓZTATÁSI PARANCSOT adott ki a nigériai katonai rezsim Wole Soyinka Nobel-díjas író ellen, s ugyancsak köröznek három, szintén száműzetésben élő volt nigériai politikust is. A kormány a letartóztatási paranccsal akart jogi alapot teremteni a négy ellenzéki kiadatásához. Az „Afrika lelkiismereteként” is emlegetett Soyinkát először 1965-ben vették őrizetbe, mert nyilvánosságra hozott egy választási csalást. A most hazaárulással vádolt író 1986-ban kapta meg az irodalmi Nobel-díjat. AZ ELSŐ TÍZ FEGYVEREXPORTŐR ORSZÁG közé Izrael kiszorításával - Ukrajna is bekerült, derült ki a stockholmi Békeintézet éves jelentéséből. Tavaly a kijevi kormány 600 millió dolláros bevételhez jutott fegyverek és haditechnikai eszközök eladásából. Az ukrán katonai termékek legfőbb vásárlói Pakisztán, India, Indonézia, Egyiptom, Chile és a Közel-Kelet államai. A TERRORISTA CSELEKMÉNYEK elkövetésének vádjával bíróság elé állított koszovói albánok védőügyvédei azzal vádolják a szerbiai vezetést, hogy belpolitikai megfontolásokból ismét koncepciós pert indított. Pristinában rendezett sajtóértekezletükön a védők közölték: a szerb hatóságok a legalapvetőbb törvényeket is megsértették, amikor nem engedték, hogy a vádlottak képviselői betekintsenek a hivatalos iratokba, s hogy találkozzanak védenceikkel.A vádlottakat kínzásokkal vették rá, hogy beismerjék az általuk el nem követett bűncselekményeket" - mondták az ügyvédek JERUZSÁLEM MERÉNYLET foljra rendkívüli állapot Tegnapra tizenötre emelkedett a szerdai jeruzsálemi merénylet áldozatainak száma, csaknem hatvan személyt ápolnak még a kórházakban, kettejük állapota életveszélyes. Az izraeli rendőrség szerint tíz-tíz kilogramm trotilt tartalmazott az a két pokolgép, melyet két öngyilkos palesztin merénylő robbantott fel a jeruzsálemi Mahané-Jehuda zöldségpiacon. A terrorakcióért a Hamasz nevű szélsőséges szervezet vállalta a felelősséget, s tegnapi közleményében ultimátumot adott a tel-avivi kormánynak. Ebben azt követeli, hogy vasárnap este 9 óráig bocsássák szabadon az Izraelben bebörtönzött összes palesztint, köztük Ahmed Jaszim sejket, a Hamasz alapító tagját. A közleményben nem utaltak rá, mi lesz a követelés megtagadásának következménye. Eközben nagyszabású letartóztatási művelet zajlott az autonóm palesztin területeken. Az izraeli biztonsági szervek őrizetbe vettek több tucat olyan személyt, akik a palesztin fundamentalistákkal rokonszenveztek, a palesztin hatóságok ugyanakkor Gázában csuktak le szélsőségeseket. Állítólag letartóztatási parancs van érvényben Gázi Dzsabali palesztin rendőrfőnök ellen is. Az izraeli kormány szerda esti rendkívüli ülését követően bejelentették, hogy a zsidó állam megszakít minden tárgyalást a palesztinokkal, újból elrendelték a palesztin területek zárlatát, s követelik több száz Hamasz- és Iszlám Dzsihád-aktivista kiadatását. Jasszer Arafat részvétnyilvánítására Benjamin Netanjahu kormányfő azzal válaszolt, hogy országa tetteket vár a Palesztin Hatóság vezetőjétől a terrorakciók meggátolására. A tucatnyi vétlen civil életét kioltó újabb merénylet kitervelői elérték, hogy ismét megszakadjon az izraeli-palesztin párbeszéd a béketárgyalások folytatásáról - épp amikor Dennis Ross fehér házi különmegbízott fogadására készült a két fél. Washingtonban állítólag új javaslatokat dolgoztak ki a márciusi jeruzsálemi buszrobbantás után megtorpant békefolyamat előrevitelére. Ross útját egyelőre elhalasztották, a zsidó államban és az autonóm területeken pedig ismét érvénybe lépett a lassan már állandónak mondható rendkívüli állapot. Más. CSAK NÉHÁNY ELKÖTELEZETT ÜGYE?! Intézményeinket nem érdeklik jogaink Nagyváradra érkezett csütörtökön az a karaván, melynek képviselői országszerte Ismerd meg jogaidat! címmel tartanak előadás-sorozatokat. Az eseménysorozat szervezője, az Emberi Jogokat Védő Liga (LADO) azzal a céllal indította be ezt a programot, hogy a résztvevők tanulmányozhassák a főbb emberi jogi dokumentumokat, megtárgyalják az iratokban foglaltak alkalmazásának módozatait, illetve megismerkedjenek azokkal a regionális és nemzetközi intézményekkel, melyek feladata a chartákban foglaltak népszerűsítése és gyakorlatba ültetése. Megyeszékhelyünkön tegnapra egész napos szemináriumot hirdetett a LADO, ám az előrejelzésekkel ellentétben meglehetősen kevesen szakítottak időt a részvételre. Az elöljárók hivatalból kaptak meghívót az eseményre, a megye közösségeinek más képviselőit (tanárokat, értelmiségi személyiségeket, a főbb közigazgatási és rendfenntartó szervek reprezentánsait) a Liga Körösi Edit helyi összekötő segítségével választotta ki, a mintegy harmicöt meghívottból azonban csak tízen jöttek el. A hasonló rendezvények egyébként az ország más nagyvárosaiban igen nagy érdeklődésre tartanak számot - eddig Váradon volt a legpasszívabb a közönség. Mindenképpen az a cél, hogy a hallgatók megismerkedjenek az alapvető emberi jogokkal, és a lehető legszélesebb körben terjesszék a hallottakat, elősegítve az egyén védelmét a túlkapásokkal szemben - hangsúlyozták a szeminárium előadói. A bukaresti szervezők részéről Daniel Nicolescut, a LADO programvezetőjét, emberjogi szakértőt arról kérdeztük, milyen eredménye lehet az országos programnak egy olyan államban, ahol a polgárosodás lassú, a reform akadozik, és a hatóságok szinte naponta megsértik az emberi jogokat. „Az eredmények még csak abban mutatkoznak, hogy a résztvevők elsajátítják az alapismereteket. Még csak a kommunikációs szakaszban vagyunk, de máris beszámolhatunk némi előrehaladásról. A párbeszédek során jó néhány időszerű kérdés merül fel, rengetegen kérték eddig is közbenjárásunkat bizonyos közügyek megoldásában.” A legjelentősebb az, hogy a liga felvette a kapcsolatot a Nemzeti Nevelési Minisztériummal, melynek eredményeként hosszabb távon várhatóan beiktatják a középiskolai kötelező tantárgyak közé az emberi jogok oktatását. Nicolescu szerint azonban legalább két évet vesz még igénybe a konkrétumok tisztázása. Ez annak tudható be, hogy az egyeztetések még az Iliescu-rezsim idején kezdődtek, akkor azonban csak ígéreteket kapott a szervezet. Kapcsolatban állnak a szaktárcával, s „néhány halaszthatatlan kérdés megoldása után ez az ügy is újra terítékre kerülhet”. A LAIX mindenesetre már meg is jelentette a szükséges tankönyvet. A tegnapi nagyváradi szeminárium egyébként személyes jogsérelmek taglalásába fulladt, így idő előtt véget ért. Ennek ellenére a szervezet folytatja polgári nevelési programját. Értesüléseink szerint mind a negyvenegy megyét be kívánja járni, s ez még egy-két évet vesz igénybe. „Megéri, hiszen így minden térségben lesznek olyan képzett értelmiségiek, akik folytatni tudják a megkezdett munkát, hozzá tudnak járulni az emberi jogok betartatásához, a sérelmek orvoslásához” - állítja Nicolescu. Sz. Ö. Komoly téma, foghíjas széksorok. Ruxandra Pa§oi ülésvezető (középen) kevés érdeklődőnek kellett hogy választ adjon.