Bihari Napló, 1997. augusztus (8. évfolyam, 149-170. szám)

1997-08-01 / 149. szám

2 DÉLSZLÁV TÉRSÉG Dayton utáni mi számonkérés Nem úgy alakulnak a dolgok a délszláv térségben, ahogyan azt a válság rendezésében érdekelt nyu­gati nagyhatalmak elvárnák. A day­­toni megállapodásnak csak igen csekély mértékben sikerült ér­vényt szerezni a Boszniai Muzul­mán-Honát Föderáció területén, különösen a Boszniai Szerb Köz­ Másfél évvel a daytoni egyezmény aláírása után a fő „értelmi szerző", Richard Holbrooke ismét a délszláv térségbe készül, ezúttal számonkérésre fél kis Imbliku Oil A Peter-elv szerint egy idő után mindenki eléri saját inkompetencia­­szintjét. Persze ez is egy folyamat, tehát egyesek gyorsan idejutnak, mások csak évtizedek kitartó felfelé bukásai révén. A végeredmény ugyanaz: a kalapról kiderül hogy viselőjének feje elvész benne. Szű­­kebb-tágabb környezetünkben rengeteg példa bizonyítja ezt, ám kü­lön esettanulmányt érdemelne az a jelenség is, hogy a hivatali hozzá nem értés miatt miként foglalkoznak egyesek olyasmivel amihez nemcsak hogy nem értenek, de közük sincs hozzá. Mifelénk a megyei tanácselnök akar olyasmit intézni amihez az érvényes rendelkezések alapján nincs köze (lásd Mihai Bar esetét a kétnyelvű helységnév­­táblákkal), még szomorúbb azonban az, hogy ehhez partnereket is talál Váradon oda jutottunk, hogy az ügyben a koalíciós párti polgár­­mester egyeztet az RTDP-s megyei tanácselnökkel és a szintén koalí­ciós illetőségű prefektussal Kolozsváron megint más a helyzet, ott a polgármester sokkal határozottabb abban is, amihez nem ért: külpoli­tikai feladatokat vállal - persona non gratának nyilvánítja a magyar főkonzult -, majd még tovább megy, és kijelenti hogy a magyar zász­lón lévő címer nem megfelelő. Ezért persze szerinte az egész lobogó nem tekinthető hivatalosnak. A szakavatatlan vélemény folyománya: darus kocsit rendel a kincses város főterére, újra levetetni a zászlót. Az első lopás óta azonban a rendőrség is figyeli az eseményeket - a szerdai akciót az egyenruhások lefújják. Ezután jön az ottani egyeztetés. A megyei prefektus (természete­sen koalíciós ember, pontosabban parasztpárti) leül Kunarral és a me­gyei rendőrparancsnokkal (elvileg pártfüggetlen), s hárman kitalálják, hogy­ egy hónap szünet következik. Keresztbe nyilatkozgatás nincs, ez idő alatt a román, a magyar és az argentin külügy tisztázza, hogy jó-e a rimer a zászlón, vagy nem jó. A kérdés persze értelmetlen­­ ugyan­úgy, ahogy az interetnikus szerelem is piától Utóbbi olyan értelem­ben, hogy semmiféle kézzelfogható kiteljesedése nincs. A címer jó, de nem mindenkinek. A kétnyelvű helységnévtáblák ügye szintén ilyen: felállításuk európai lépés lenne ugyan, de sokakat zavar. Hogy miért? Arra nincs európai válasz. De táblák sincsenek, és nincs egyetértés, sem politikai szándék­­ csak a legmagasabb szinten, lejjebb viszont sehol egy tapodtat se. Van viszont csámcsognivaló azok számára, akik rágás közben ma sem csukják be a szájukat Van állandó készen­lét, van lapzárta elektronikus és kevésbé médiákban, s van ugyebár rengeteg feszültség. És van mindent elsöprő népakarat (ez esetben nem demokrácia), ami nálunk a következőképpen fest: megválasztjuk a vezetőinket, majd nem értünk egyet azzal amit tenni akarnak, tehát ott tartunk be nekik, ahol tudunk Ennyit tudunk, itt tartunk És még sokáig. Wagner István Röviden itthonról: BEOLVADT a Román Nemzeti Egységpártba a Népi Republikánus Párt. Ioan Fetcu 1990-ben alapítot­ta az NRP-t, mely hagyományosan nacionalista megnyilvánulások al­kalmával hallatott magáról. A fúzi­ós okmányokat a két formáció el­nöke írta alá, a vezetői tisztsé­geket a későbbiekben osztják el. A republikánusok saját bevallásuk szerint 13 ezer párttagot tartottak nyilván, míg az RNEP azt közölte, hogy 100 ezerrel nőtt a taglétszá­ma! Az NRP egyébként a kolozs­vári zászlóügy alkalmával lépett utoljára nyilvánosság elé, amikor megjutalmazta a magyar lobogó tolvajait. CSÖKKEN A JÖVEDELEMADÓ. A kabinet döntése értelmében szeptembertől nyolc százalékkal kevesebbet vonnak el a bérekből és fizetésekből. Ezzel egy időben harmincnyolcról harmincnégy százalékra csökken a nyereség­adó, melyet 1998 januárjáig ismét átszámítanak, úgy, hogy az ne ha­ladja meg a harminc százalékot. A kormány rövidesen sürgősségi rendeletet bocsát ki, melynek ér­telmében negyedévenként kell majd fizetni a nyereségadót. Dan Ru§anu pénzügyi államtitkár az intézkedések hátterét elemezve el­mondta hogy a román adórend­szer nem felel meg az európai nor­máknak - jelenleg inkább teherté­telnek, mint a költségvetéshez való szükséges hozzájárulásnak minősülnek az elvonások. FELVESZIK A LIBERÁLIS PÁR­TOT az Európai liberális Párt nevű szervezetbe, mely a szabadelvű formációkat tömöríti. A nemrég alakult romániai formáció vezető­sége részéről Dinu Zamfirescu társelnök közölte, hogy az LP meghívót kapott az ELP október 17-18-án Bukarestben tartandó ü­­lésére. A dokumentumot Christian Ehlers, az ELP főtitkára személye­sen nyújtotta át Zamfirescunak. Na­pi Politik társaságban. Az ottani államfő és a parlament, illetve a kormány kö­zötti hatalmi harc miatt a nemzet­közi közösség fel is függesztette a köztársaságnak szánt újjáépítési segély folyósítását. Robin Cook brit külügyminisz­ter a napokban tett látogatást a térség országainak vezetőinél. Belgrádban a most hatalomra ju­tott Szlobodan Milosevics jugosz­láv elnöknek kijelentette: fogytán a nemzetközi közösség türelme, mert nem tapasztalható haladás a menekültek hazatérését, a szólás- és sajtószabadságot, a háborús bű­nösök kiadatását előíró békemeg­állapodás teljesítésében. Az USA- ban hasonlóképpen elégedetlenek, ezért a­ külügyminisztérium újra „aktivizálta” a térség problémái­ban leginkább járatos korábbi munkatársát, Richard Holbrooke­­ot. A volt külügyi államtitkár­helyettes mostanában egy befekte­tési bank alelnöke volt, s mellesleg a ciprusi görög-török viszály eny­­hítésén is ügyködött. Bihari Napló Kői a nagy­v­ i LETARTÓZTATÁSI PARAN­CSOT adott ki a nigériai katonai re­zsim Wole Soyinka Nobel-díjas író ellen, s ugyancsak köröznek há­rom, szintén száműzetésben élő volt nigériai politikust is. A kor­mány a letartóztatási paranccsal akart jogi alapot teremteni a négy ellenzéki kiadatásához. Az „Afri­ka lelkiismereteként” is emlege­tett Soyinkát először 1965-ben vették őrizetbe, mert nyilvánosság­ra hozott egy választási csalást. A most hazaárulással vádolt író 1986-ban kapta meg az irodalmi Nobel-díjat. AZ ELSŐ TÍZ FEGYVEREXPOR­TŐR ORSZÁG közé­­ Izrael ki­szorításával - Ukrajna is bekerült, derült ki a stockholmi Békeintézet éves jelentéséből. Tavaly a kijevi kormány 600 millió dolláros bevé­telhez jutott fegyverek és hadi­­technikai eszközök eladásából. Az ukrán katonai termékek legfőbb vásárlói Pakisztán, India, Indoné­zia, Egyiptom, Chile és a Közel-Ke­let államai. A TERRORISTA CSELEKMÉ­NYEK elkövetésének vádjával bí­róság elé állított koszovói albánok védőügyvédei azzal vádolják a szerbiai vezetést, hogy belpoli­tikai megfontolásokból ismét kon­cepciós pert indított. Pristinában rendezett sajtóértekezletükön a védők közölték: a szerb hatóságok a legalapvetőbb törvényeket is megsértették, amikor nem enged­ték, hogy a vádlottak képviselői betekintsenek a hivatalos iratok­ba, s hogy találkozzanak védence­ikkel.­­A vádlottakat kínzásokkal vették rá, hogy beismerjék az álta­luk el nem követett bűncselekmé­nyeket" - mondták az ügyvédek JERUZSÁLEM MERÉNYLET f­oljra rendkívüli állapot Tegnapra tizenötre emelkedett a szerdai jeruzsálemi merénylet áldozatainak száma, csaknem hat­van személyt ápolnak még a kór­házakban, kettejük állapota életve­szélyes. Az izraeli rendőrség sze­rint tíz-tíz kilogramm trotilt tartal­mazott az a két pokolgép, melyet két öngyilkos palesztin merénylő robbantott fel a jeruzsálemi Maha­­né-Jehuda zöldségpiacon. A terror­akcióért a­ Hamasz nevű szélsősé­ges szervezet vállalta a felelőssé­get, s tegnapi közleményében ulti­mátumot adott a tel-avivi kor­mánynak. Ebben azt követeli, hogy vasárnap este 9 óráig bocsássák szabadon az Izraelben bebörtön­zött összes palesztint, köztük Ah­med Jaszim sejket, a Hamasz ala­pító tagját. A közleményben nem utaltak rá, mi lesz a követelés meg­tagadásának következménye. Eközben nagyszabású letartózta­tási művelet zajlott az autonóm palesztin területeken. Az izraeli biztonsági szervek őrizetbe vettek több tucat olyan személyt, akik a palesztin fundamentalistákkal ro­konszenveztek, a palesztin ható­ságok ugyanakkor Gázában csuk­tak le szélsőségeseket. Állítólag letartóztatási parancs van érvény­ben Gázi Dzsabali palesztin rend­őrfőnök ellen is. Az izraeli kormány szerda esti rendkívüli ülését követően beje­lentették, hogy a zsidó állam meg­szakít minden tárgyalást a palesz­tinokkal, újból elrendelték a pa­lesztin területek zárlatát, s követe­lik több száz Hamasz- és Iszlám Dzsihád-aktivista kiadatását. Jas­­­szer Arafat részvétnyilvánítására Benjamin Netanjahu kormányfő azzal válaszolt, hogy országa tet­teket vár a Palesztin Hatóság veze­tőjétől a terrorakciók meggátolá­sára. A tucatnyi vétlen civil életét ki­oltó újabb merénylet kitervelői el­érték, hogy ismét megszakadjon az izraeli-palesztin párbeszéd a béketárgyalások folytatásáról - épp amikor Dennis Ross fehér házi különmegbízott fogadására ké­szült a két fél. Washingtonban ál­lítólag új javaslatokat dolgoztak ki a márciusi jeruzsálemi buszrob­bantás után megtorpant békefo­lyamat előrevitelére. Ross útját egyelőre elhalasztották, a zsidó ál­lamban és az autonóm területeken pedig ismét érvénybe lépett a las­san már állandónak mondható rendkívüli állapot. M­ás. CSAK NÉHÁNY ELKÖTELEZETT ÜGYE?! Intézményeinket nem érdeklik jogaink Nagyváradra érkezett csütörtökön az a karaván, melynek képviselői országszerte Ismerd meg jogai­dat! címmel tartanak előadás-sorozatokat. Az ese­ménysorozat szervezője, az Emberi Jogokat Védő Liga (LADO) azzal a céllal indította be ezt a programot, hogy a résztvevők tanulmányozhassák a főbb emberi jogi dokumentumokat, megtárgyalják az iratokban foglaltak alkalmazásának módozatait, illetve megis­merkedjenek azokkal a regionális és nemzetközi in­tézményekkel, melyek feladata a chartákban foglaltak népszerűsítése és gyakorlatba ültetése. Megyeszékhe­lyünkön tegnapra egész napos szemináriumot hirde­tett a LADO, ám az előrejelzésekkel ellentétben meg­lehetősen kevesen szakítottak időt a részvételre. Az elöljárók hivatalból kaptak meghívót az eseményre, a megye közösségeinek más képviselőit (tanárokat, ér­telmiségi személyiségeket, a főbb közigazgatási és rendfenntartó szervek reprezentánsait) a Liga Körösi Edit helyi összekötő segítségével választotta ki, a mintegy harmicöt meghívottból azonban csak tízen jöttek el. A hasonló rendezvények egyébként az or­szág más nagyvárosaiban igen nagy érdeklődésre tar­tanak számot - eddig Váradon volt a legpasszívabb a közönség. Mindenképpen az a cél, hogy a hallgatók megismerkedjenek az alapvető emberi jogokkal, és a lehető legszélesebb körben terjesszék a hallottakat, elősegítve az egyén védelmét a túlkapásokkal szem­ben - hangsúlyozták a szeminárium előadói. A bukaresti szervezők részéről Daniel Nicolescut, a LADO programvezetőjét, emberjogi szakértőt arról kérdeztük, milyen eredménye lehet az országos prog­ramnak egy olyan államban, ahol a polgárosodás las­sú, a reform akadozik, és a hatóságok szinte naponta megsértik az emberi jogokat. „Az eredmények még csak abban mutatkoznak, hogy­ a résztvevők elsajátít­ják az alapismereteket. Még csak a kommunikációs szakaszban vagyunk, de máris beszámolhatunk némi előrehaladásról. A párbeszédek során jó néhány idő­szerű kérdés merül fel, rengetegen kérték eddig is közbenjárásunkat bizonyos közügyek megoldásá­ban.” A legjelentősebb az, hogy­ a liga felvette a kap­csolatot a Nemzeti Nevelési Minisztériummal, mely­nek eredményeként­ hosszabb távon várhatóan beik­tatják a középiskolai kötelező tantárgyak közé az emberi jogok oktatását. Nicolescu szerint azonban legalább két évet vesz még igénybe a konkrétumok tisztázása. Ez annak tudható be, hogy az egyeztetések még az Iliescu-rezsim idején kezdődtek, akkor azon­ban csak ígéreteket kapott a szervezet. Kapcsolatban állnak a szaktárcával, s „néhány halaszthatatlan kér­dés megoldása után ez az ügy­ is újra terítékre kerül­het”. A LAIX­ mindenesetre már meg is jelentette a szükséges tankönyvet. A tegnapi nagyváradi szeminárium egyébként sze­mélyes jogsérelmek taglalásába fulladt, így­ idő előtt véget ért. Ennek ellenére a szervezet folytatja polgári nevelési programját. Értesüléseink szerint mind a negyvenegy megyét be kívánja járni, s ez még egy-két évet vesz igénybe. „Megéri, hiszen így minden térség­ben lesznek olyan képzett értelmiségiek, akik folytat­ni tudják a megkezdett munkát, hozzá tudnak járulni az emberi jogok betartatásához, a sérelmek orvoslá­sához” - állítja Nicolescu. Sz. Ö. Komoly téma, foghíjas széksorok. Ruxandra Pa§oi ülésvezető (középen) kevés érdeklődőnek kellett hogy választ adjon.

Next