Bihari Napló, 2001. július (12. évfolyam, 151-176. szám)
2001-07-02 / 151. szám
2nApi,POLITIKs ! TEKT-ÜLÉS MAROSVÁSÁRHELYEN Mérlegkészítés és új feladatok Szombaton Marosvásárhelyen ülésezett az RMDSZ Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa. A megbeszélésen elhangzottakról lapunkat Lakatos Péter, a Szövetség Bihar megyei szervezetének elnöke tájékoztatta. - Több mint fél év telt el a parlamenti választások óta, és most zárul le a törvényhozási ülésszak is, így Markó Béla szövetségi elnök úr úgy gondolta, hogy meg kell vonni ennek az időszaknak a mérlegét. Emellett volt több olyan téma is, amelyet ezen a találkozón mindenképpen meg kellett beszélni: a státustörvény kapcsán kialakult helyzetet, a földtörvény módosításának ügyét, vagy az új helyi közigazgatási törvény alkalmazását. Az RMDSZ-elnök, helyzetelemzése szerint van előrelépés, tehát vannak sikerei a Szövetségnek, de ugyanakkor sok elképzelés megvalósítása meghiúsult. Az Erdélyi Magyar Tudományegyetem és a Sapientia Alapítvány kapcsán elhangzott, hogy a folyamat jó úton halad, a Csíkszeredai és a marosvásárhelyi szakok egy részének az akkreditációja megtörtént, de az RMDSZ azt mondja, hogy ez nem elég, tehát további szakokat kellene indítani, és most erre is hangsúlyt helyez a magyar érdekvédelmi szövetség. A földtörvénnyel kapcsolatban sikernek számít, hogy meg lehetett menteni a közbirtokosságok ügyét, ideértve a 20 hektáros felső határ kiharcolását is. Kudarcnak számít viszont, hogy a rendőrségi törvény kilenc szavazaton bukott meg, olyan körülmények között, hogy 16 RMDSZ-es képviselő hiányzott a szavazásról. Ennek az ügynek a kapcsán meg kell nézni, hogy hol voltak honatyáink. Az utóbbi napokban-hetekben közben nagyon feszültté vált a belpolitikai helyzet... A szövetségi elnök szerint ma már nem lehet azt mondani, hogy válsághelyzet van, de valóban volt egy kritikus pont, amin viszont a jelek szerint sikerült túllépni. A státustörvény kapcsán a liberális pártelnök nyilatkozata indította el azt a nacionalista diskurzust, amely bebizonyította, hogy Romániában még távolról sem lehet a nacionalizmus alkonyáról beszélni, így megint elemezni kell a helyzetet, hiszen világos, hogy ilyen tekintetben a törésvonalak nem a pártok között, hanem a pártokon belül húzódnak. A Szociáldemokrata Pártban is meglévő nacionalista mélyáramlat most egyértelműen a felszínre tört, és ilyen körülmények között az RMDSZ számára nagyon nehéz feladat eredményeket elérni. Markó Béla ismertette, hogy mit tárgyalt a státustörvény kapcsán a román és a magyar miniszterelnökkel. Mint kiderült, a politikai nyilatkozatok túlságosan gyorsan követték egymást, és ezt ezen a szinten nem lehet tovább folytatni, hanem szakértői egyeztetések lesznek szükségesek. Tehát nem is arról van már szó, hogy továbbra is a státustörvény tartalmáról kellene vitázni, hanem azt kellene megnézni, hogy a jogszabályt hogyan lehet úgy végrehajtani, hogy az mind a két államnak megfeleljen. - Mit szólt mindehhez ön, mint a Bihar megyei szervezet elnöke? - Az én véleményem az volt, hogy a sajtóban lezajlott nyilatkozatháború az „utca emberének” szintjén nem gyakorolt olyan nagy hatást, hogy azt végzetesnek lehessen nevezni. Az egyik javaslatom az volt, hogy lehessen közzétenni a státustörvény hivatalos román fordítását - éppen azért, hogy elejét vegyük azoknak a hihetetlenül túlzó kijelentéseknek, amelyek román részről megjelentek. A másik javaslatom az volt, hogy nézzük meg, mit tehet ebben a helyzetben az RMDSZ. Ugyanis előre kell tekinteni, tehát részt kell venni a szakértői munkában, és ki kell dolgozni azokat a konkrét lépéseket, amelyeket meg kell tennünk, hiszen a törvény egy fél év múlva életbe lép, és ezen a téren is rengeteg gyakorlati döntésre van szükség. Ezen a témán kívül szóba került a módosított földtörvény ügye, melynek kapcsán azt emelném ki, hogy úgymond aktivizálni kell az RMDSZ-es polgármestereket, alpolgármestereket, és azokat a tanácsosainkat, akik egy adott önkormányzati testületben megfelelő számban vannak jelen, hogy mérjék fel, hogyan is állunk az alkalmazás terén. Az új helyhatósági törvény előírásainak alkalmazása tekintetében elhangzott, hogy minden esetben, ahol a rendelkezések egyértelműek, ott nem kell megvárni a minisztériumi utasításokat, hanem az érvényes szabványok ismeretében el kell kezdeni elkészíteni például a kétnyelvű közintézmény-feliratokat. Elhangzott egy érdekes javaslat, ami a vasútállomások nevének két nyelven való feltüntetését vetette fel - ebben az új kérdésben maga a szövetségi elnök fog tájékozódni. Dolgozni kell még egyes közintézmények elnevezésének pontos fordításán is, de ebben a munkában részt vesznek majd nyelvészeink, önkormányzati szakembereink; a lényeg az, hogy mihamarabb tisztává váljék a kép ilyen szempontból is. Wagner István A VÍZUMKÉNYSZER FELOLDÁSÁNAK ÜGYE Látszik a fény az alagút végén? A román kormány üdvözölte az Európai Bizottság jelentését, amelyben azt közölte az uniós tagállamokkal, hogy 2002 elejétől javasolja a román állampolgárokkal szembeni vízumkényszer eltörlését. A Nastase-kabinet vállalta, hogy továbbra is komoly erőfeszítéseket tesz azoknak a feltételeknek a teljesítése érdekében, amelyek elengedhetetlenek az EU- tagállamok pozitív döntéséhez. Ilyen értelemben a hazai hatóságok tovább erősítik a határellenőrzést, a lehető legnagyobb mértékben megpróbálják meggátolni a törvénytelen bevándorlást, és integrált számítógépes rendszert építenek ki a külügyi és a belügyi tárcához tartozó egységek között, a gyors és pontos nyilvántartás érdekében. Emellett szükség van még a román és az uniós vízumpolitika összehangolására, illetve az új, biztonságos útlevelek bevezetésére. SZABAD DEMOKRATÁK SZÖVETSÉGE Elnökcsere iránymódosítással Nem történt meglepetés: Kuncze Gábort választották elnökké vasárnap az SZDSZ rendkívüli tisztújító küldöttgyűlésén Budapesten. A 611 szavazó közül 586 támogatta Kuncze pártelnökké választását. Újraválasztották a Demszky Gábor pártelnök lemondását követően leköszönt ügyvivői testületet is. A legtöbb szavazatot Pető Iván korábbi pártelnök kapta. A 12 fős testület további tagjai: Eörsi Mátyás, Horn Gábor, Magyar Bálint, Szent-Iványi István, Zwack Péter, Fodor Gábor, Kis Zoltán, Kóródi Mária, Wekler Ferenc országgyűlési képviselők, valamint Gulyás József és Gusztos Péter, az Új Generáció képviselője. Kimaradt több ismert név az ügyvivői testületből, többek között Bauer Tamás, Mécs Imre, Sértő-Radics István, Kovács Kálmán és Világosi Gábor. A választás eredményének kihirdetése előtti vitában a felszólalók többsége a párt önállóságának fontosságát és a liberalizmus melletti határozottabb kiállást hangsúlyozták, valamint a vidéki szerepvállalás erősítését. Fodor Gábor szerint Demszky Gábor politikája kudarcot vallott, s Kuncze Gábor elnöksége lehetőséget ad a változásra, amelynek lényege a visszatérés a liberális gyökerekhez. Kuncze Gábor megválasztását követően hangsúlyozta: az SZDSZ le akarja váltani a jelenlegi kormányt. Hozzáfűzte, hogy levonták a tanulságot az 1994 és 1998 közötti időszakból. Felhívta a küldöttgyűlés résztvevőinek figyelmét, hogy „ne csüggedtek, hanem dühösek legyenek” a Fidesz tevékenységének vizsgálatakor. . (Forrás: MIT) Bihari Napló DR. PETE ISTVÁN SZENÁTOR SAJTÓTÁJÉKOZTATÓJA Fél év parlamenti munkájáról szombaton sajtóértekezletet tartott dr. Pete István RMDSZ-es szenátor a nemrég megnyitott váradi irodájában. A honatya ismertette a Szövetség felsőházi frakciójának a választások óta eltelt fél év alatt kifejtett munkáját, és beszélt a mezőgazdasággal kapcsolatos témakörben megjelent, illetve előkészületben lévő új törvényekről. Az RMDSZ ellenzéki párt, amely szerződéses alapon támogatja az SZDP-t. A fél év alatt sikerült ugyan jelentős eredményeket elérniük, de a Szövetség honatyái igen nehéz helyzetben vannak, mivel a kormánypártban is léteznek a szélsőségre hajlók, így vigyázniuk kell, nehogy azok érvényesítsék akaratukat. Amióta megváltozott a Képviselőház és a Szenátus belső szabályzata, hatékonyabb lett a munka, nőtt az egyéni felelősség, mert ha egy törvénytervezet kapcsán nem teszik meg észrevételeiket még a szakbizottsági vitákon, akkor a plénumon már nem lehet lényegi változtatást eszközölni” - közölte a szenátor. A költségvetési törvény kapcsán az RMDSZ-frakciónak mintegy 30 módosító indítványa volt. - Senki nem mondhatja, hogy csak saját gondjainkkal foglalkozunk - mondta Pete István, aki a mezőgazdasági szakbizottság titkára, a gazdasági szakbizottság tagja. A szenátor beszélt a mezőgazdaság támogatását, az erdészek jogállását, a vízfelhasználást és az öntözőrendszerek magánosítását, a mezőgazdasági szakmai szervezetek létrehozását szabályozó kerettörvényekről. Ő kezdeményezte a mezőgazdasági biztosítás törvényét, és kidolgozta a támogatások kerettörvény-tervezetét. Sikerült megakadályozniuk, hogy a közbirtokossági erdőket és a 2000/1-es törvény alapján visszaszolgáltatandó földeket ne csak az illető településen állandó lakhellyel rendelkezők kapják vissza, amint azt az eredeti törvénytervezetbe „bevitték”, hanem hogy legyen elég ehhez a román állampolgárság. Az eredetileg tervezett tulajdonosonkénti 10 hektár közbirtokossági erdő helyett 20 hektár lett a felső határ, és osztani lehet a községi területekből is földet, ha az eredeti helyen az már nem adható vissza. Végül eldőlt az is, hogy nem a fabatkát sem érő értékjegyekkel kárpótolják azokat, akik valamilyen ok miatt nem kaphatják vissza vagyonukat természetben, hanem a kártalanítást egy külön törvényben fogják szabályozni. Albert Ferenc (Sükösd Tóth Krisztina felvétele) A MAGYAR SZOCIALISTA PÁRT és a román Szociáldemokrata Párt elnöke egyetértett abban, hogy a státustörvény kapcsán kialakult feszültségeket magas szintű megbeszélésen, illetve a kétoldalú kisebbségi vegyes bizottság ülésén lehet enyhíteni. Kovács László és Adrian Nastase Lisszabonban folytattak megbeszélést, a Szocialista Internacionálé hét végi találkozóján. Az MSZP vezetője szerint a vitát a kétoldalú alapszerződés előírásaira támaszkodva kell megoldani. Nastase kijelentette: a román fél érdekelt a két ország közötti kapcsolatok konszolidálásában, és egyetértett azzal, hogy a vitát kétoldalú tárgyalásokon kell lezárni. A román kormányfő megköszönte azt a segítséget, amelyet az MSZP nyújt pártjának a mihamarabbi szocintern-tagság elnyerése érdekében. Kormányválság Jugoszláviában Szlobodan Milosevics exállamfő kiadatása miatti tiltakozásként lemondott Zoran Zizics szövetségi miniszterelnök. A kisebbik koalíciós tag, a Montenegrói Szocialista Néppárt (SNP) alelnökének távozása egyben a jugoszláv kormány lemondását is jelenti. Vojiszlav Kostunica jugoszláv elnök ma kezd kormányalakítási tárgyalásokat. A parlamenti erőviszonyok szerint a legerősebb párt, a Demokratikus Erők Szövetsége (DOS) csak az SNP-vel együtt képes kormányt alakítani, alkotmányos előírások miatt azonban a kormányfőnek montenegróinak kell lennie. Kostunica elnök egyik tanácsadója valószínűnek tartotta, hogy bevonják a kabinetbe a montenegrói Néppártot. A politikus szerint az új, ideiglenes kabinet előkészítené Jugoszlávia alkotmányos átalakítását, azaz a két tagköztársaság eddigi viszonyának módosítását. Zoran Djindjics szerb miniszterelnök nem tartotta kizártnak, hogy felbomlik Szerbia és Montenegró államszövetsége. Úgy vélte, csak akkor van értelme új választások kiírásának, ha már kidolgoz-Belgrádban közel húszezren tüntettek Milosevics Hágába szállítása miattták a föderáció megreformálásának menetét. A szerb kormány támogatottsága is megrendült, mert a Milosevics kiadását szintén ellenző Kostunica elnök pártja pénteken kivált a DOS szerb parlamenti frakciójából. Milosevics Szerb Szocialista Pártja és a Vojiszlav Seselj vezette radikálisok a hétvégén tüntetést szerveztek a jugoszláv parlament épülete előtt. Seselj államcsínynek nevezte a történteket, a Vuk Draskovics vezette ellenzéki Szerb Megújhodási Mozgalom viszont úgy vélte, hogy a lépést sokkal korábban, és nem a külföldi adományok reményében kellett volna megtenni. A Jugoszlávia gazdasági talpraállásának támogatására rendezett brüsszeli megajánlási konferencián különben a részt vevő 43 ország összesen 1,28 milliárd dollár segélyt és kölcsönt ajánlott fel a négyéves újjáépítési program első évére. M Zs.