Bihari Napló, 2001. július (12. évfolyam, 151-176. szám)

2001-07-02 / 151. szám

2nApi,POLITIKs ! TEKT-ÜLÉS MAROSVÁSÁRHELYEN Mérlegkészítés és új feladatok Szombaton Marosvásárhe­lyen ülésezett az RMDSZ Te­rületi Elnökök Konzultatív Taná­csa. A megbeszélésen elhang­zottakról lapunkat Lakatos Pé­ter, a Szövetség Bihar megyei szervezetének elnöke tájékoz­tatta. - Több mint fél év telt el a par­lamenti választások óta, és most zárul le a törvényhozási ülésszak is, így Markó Béla szövetségi elnök úr úgy gondolta, hogy meg kell vonni ennek az időszak­nak a mér­legét. Emellett volt több olyan téma is, amelyet ezen a találkozón min­denképpen meg kellett beszélni: a státustörvény kapcsán kialakult helyzetet, a földtörvény módosítá­sának ügyét, vagy az új helyi köz­­igazgatási törvény alkalmazását. Az RMDSZ-elnök, helyzetelemzése szerint van előrelépés, tehát van­nak sikerei a Szövetségnek, de ugyanakkor sok elképzelés megva­lósítása meghiúsult. Az Erdélyi Ma­gyar Tudományegyetem és a Sapi­­entia Alapítvány kapcsán elhang­zott, hogy a folyamat jó úton halad, a Csíkszeredai és a marosvásárhe­lyi szakok egy részének az akkredi­­tációja megtörtént, de az RMDSZ azt mondja, hogy ez nem elég, tehát további szakokat kellene indítani, és most erre is hangsúlyt helyez a magyar érdekvédelmi szö­vetség. A földtörvénnyel kapcsolat­ban sikernek számít, hogy meg le­hetett menteni a közbirtokosságok ügyét, ideértve a 20 hektáros felső határ kiharcolását is. Kudarcnak számít viszont, hogy a rendőrségi törvény kilenc szavazaton bukott meg, olyan körülmények között, hogy 16 RMDSZ-es képviselő hiány­zott a szavazásról. Ennek az ügy­nek a kapcsán meg kell nézni, hogy hol voltak honatyáink.­­ Az utóbbi napokban-hetek­­ben közben nagyon feszültté vált a belpolitikai helyzet...­­ A szövetségi elnök szerint ma már nem lehet azt mondani, hogy válsághelyzet van, de valóban volt egy kritikus pont, amin viszont a jelek szerint sikerült túllépni. A státustörvény kapcsán a liberális pártelnök nyilatkozata indította el azt a nacionalista diskurzust, a­­mely bebizonyította, hogy Romá­niában még távolról sem lehet a nacionalizmus alkonyáról beszél­ni, így megint elemezni kell a hely­zetet, hiszen világos, hogy ilyen tekintetben a törésvonalak nem a pártok között, hanem a pártokon belül húzódnak. A Szociáldemok­rata Pártban is meglévő nacionalis­ta mélyáramlat most egyértelműen a felszínre tört, és ilyen körülmé­nyek között az RMDSZ számára nagyon nehéz feladat eredménye­ket elérni. Markó Béla ismertette, hogy mit tárgyalt a státustörvény kapcsán a román és a magyar­ miniszterel­nökkel. Mint kiderült, a politikai nyilatkozatok túlságosan gyorsan követték egymást, és ezt ezen a szinten nem lehet tovább folytatni, hanem szakértői egyeztetések lesznek szükségesek. Tehát nem is arról van már szó, hogy továbbra is a státustörvény tartalmáról kellene vitázni, hanem azt kellene meg­nézni, hogy a jogszabályt hogyan lehet úgy végrehajtani, hogy az mind a két államnak megfeleljen. - Mit szólt mindehhez ön, mint a Bihar megyei szervezet elnö­ke? - Az én véleményem az volt, hogy a sajtóban lezajlott nyilat­kozatháború az „utca emberének” szintjén nem gyakorolt olyan nagy hatást, hogy azt végzetesnek lehes­sen nevezni. Az egyik javaslatom az volt, hogy lehessen közzétenni a státustörvény hivatalos román for­dítását - éppen azért, hogy elejét vegyük azoknak a hihetetlenül túl­zó kijelentéseknek, amelyek román részről megjelentek. A másik ja­vaslatom az volt, hogy nézzük meg, mit tehet ebben a helyzetben az RMDSZ. Ugyanis előre kell tekin­teni, tehát részt­ kell venni a szak­értői munkában, és ki kell dolgozni azokat a konkrét lépéseket, ame­lyeket meg kell tennünk, hiszen a törvény egy fél év múlva életbe lép, és ezen a téren is rengeteg gyakor­lati döntésre van szükség. Ezen a témán kívül szóba került a módosított földtörvény ügye, melynek kapcsán azt emelném ki, hogy úgymond aktivizálni kell az RMDSZ-es polgármestereket, alpol­gármestereket, és azokat a taná­csosainkat, akik egy adott önkor­mányzati testületben megfelelő számban vannak jelen, hogy mér­jék fel, hogyan is állunk az alkal­mazás terén. Az új helyhatósági törvény előírásainak alkalmazása tekintetében elhangzott, hogy min­den esetben, ahol a rendelkezések egyértelműek, ott nem kell megvár­ni a minisztériumi utasításokat, hanem az érvényes szabványok ismeretében el kell kezdeni elké­szíteni például a kétnyelvű közin­tézmény-feliratokat. Elhangzott egy érdekes javaslat, ami a vas­útállomások nevének két nyelven való feltüntetését vetette fel - eb­ben az új kérdésben maga a szö­vetségi elnök fog tájékozódni. Dolgozni kell még egyes közin­tézmények elnevezésének pontos fordításán is, de ebben a munká­ban részt vesznek majd nyelvé­szeink, önkormányzati szakem­bereink; a lényeg az, hogy miha­marabb tisztává váljék a kép ilyen szempontból is. Wagner István A VÍZUMKÉNYSZER FELOLDÁSÁNAK ÜGYE Látszik a fény az alagút végén? A román kormány üdvözölte az Európai Bizottság jelentését, a­­melyben azt közölte az uniós tagállamokkal, hogy 2002 elejétől javasolja a román állampolgárok­kal szembeni vízumkényszer el­törlését. A Nastase-kabinet vállal­ta, hogy továbbra is komoly erőfe­szítéseket tesz azoknak a feltéte­leknek a teljesítése érdekében, amelyek elengedhetetlenek az EU- tagállamok pozitív döntéséhez. Ilyen értelemben a hazai hatósá­gok tovább erősítik a határellenőr­zést, a lehető legnagyobb mérték­ben megpróbálják meggátolni a törvénytelen bevándorlást, és in­tegrált számítógépes rendszert építenek ki a külügyi és a belügyi tárcához tartozó egységek között, a gyors és pontos nyilvántartás ér­dekében. Emellett szükség van még a román és az uniós vízumpo­litika összehangolására, illetve az új, biztonságos útlevelek beveze­tésére. SZABAD DEMOKRATÁK SZÖVETSÉGE Elnökcsere iránymódosítással Nem történt meglepetés: Kuncze Gábort választották elnökké vasár­nap az SZDSZ rendkívüli tisztújító küldöttgyűlésén Budapesten. A 611 szavazó közül 586 támogatta Kuncze pártelnökké választását. Újraválasztották a Demszky Gábor pártelnök lemondását követően leköszönt ügyvivői testületet is. A legtöbb szavazatot Pető Iván korábbi pártelnök kapta. A 12 fős testület további tagjai: Eörsi Mátyás, Horn Gá­bor, Magyar Bálint, Szent-Iványi István, Zwack Péter, Fodor Gábor, Kis Zol­tán, Kóródi Mária, Wekler Ferenc országgyűlési képviselők, valamint Gu­lyás József és Gusztos Péter, az Új Generáció képviselője. Kimaradt több ismert név az ügyvivői testületből, többek között Bauer Tamás, Mécs Imre, Sértő-Radics István, Kovács Kálmán és Világosi Gábor. A választás eredményének kihirdetése előtti vitában a felszólalók többsége a párt önállóságának fontosságát és a liberalizmus melletti ha­tározottabb kiállást hangsúlyozták, valamint a vidéki szerepvállalás erő­sítését. Fodor Gábor szerint Demszky Gábor politikája kudarcot vallott, s Kuncze Gábor elnöksége lehetőséget ad a változásra, amelynek lényege a visszatérés a liberális gyökerekhez. Kuncze Gábor megválasztását követően hangsúlyozta: az SZDSZ le akarja váltani a jelenlegi kormányt. Hozzáfűzte, hogy levonták a tanulsá­got az 1994 és 1998 közötti időszakból. Felhívta a küldöttgyűlés részt­vevőinek figyelmét, hogy „ne csüggedtek, hanem dühösek legyenek” a Fidesz tevékenységének vizsgálatakor. . (Forrás: MIT) Bihari Napló DR. PETE ISTVÁN SZENÁTOR SAJTÓTÁJÉKOZTATÓJA Fél év parlamenti munkájáról szombaton sajtóértekezletet tartott dr. Pete István RMDSZ-es sze­nátor a nemrég megnyitott váradi irodájában. A honatya ismertette a Szövetség felsőházi frakciójának a választások óta eltelt fél év alatt ki­fejtett munkáját, és beszélt a mezőgazdasággal kapcsolatos témakör­ben megjelent, illetve előkészületben lévő új törvényekről.­ ­Az RMDSZ ellenzéki párt, a­­mely szerződéses alapon támogat­ja az SZDP-t. A fél év alatt sikerült ugyan jelentős eredményeket elér­niük, de a Szövetség honatyái igen nehéz helyzetben vannak, mivel a kormánypártban is léteznek a szél­sőségre hajlók, így vigyázniuk kell, nehogy azok érvényesítsék akara­tukat. Amióta megváltozott a Kép­viselőház és a Szenátus belső sza­bályzata, hatékonyabb lett a mun­ka, nőtt az egyéni felelősség, mert ha egy törvénytervezet kapcsán nem teszik meg észrevételeiket még a szakbizottsági vitákon, akkor a plénumon már nem lehet lényegi változtatást eszközölni” - közölte a szenátor. A költségvetési törvény kapcsán az RMDSZ-frak­­ciónak mintegy 30 módosító indít­ványa volt. - Senki nem mondhatja, hogy csak saját gondjainkkal fog­lalkozunk - mondta Pete István, aki a mezőgazdasági szakbizott­ság titkára, a gazdasági szakbi­zottság tagja. A szenátor beszélt a mezőgazdaság támogatását, az erdészek jogállását, a vízfelhasz­nálást és az öntözőrendszerek ma­gánosítását, a mezőgazdasági szak­mai szervezetek létrehozását sza­bályozó kerettörvényekről. Ő kez­deményezte a mezőgazdasági biz­tosítás törvényét, és kidolgozta a támogatások kerettörvény-terve­zetét. Sikerült megakadályozniuk, hogy a közbirtokossági erdőket és a 2000/1-es törvény alapján vis­­szaszolgáltatandó földeket ne csak az illető településen állandó lak­hellyel rendelkezők kapják vissza, amint azt az eredeti törvényter­vezetbe „bevitték”, hanem hogy le­gyen elég ehhez a román állampol­gárság. Az eredetileg tervezett tu­­lajdonosonkénti 10 hektár közbir­tokossági erdő helyett 20 hektár lett a felső határ, és osztani lehet a községi területekből is földet, ha az eredeti helyen az már nem ad­ható vissza. Végül eldőlt az is, hogy nem a fabatkát sem érő értékje­gyekkel kárpótolják azokat, akik valamilyen ok miatt nem kaphatják vissza vagyonukat természetben, hanem a kártalanítást egy külön törvényben fogják szabályozni. Albert Ferenc (Sükösd Tóth Krisztina felvétele) A MAGYAR SZOCIALISTA PÁRT és a román Szociáldemokrata Párt el­nöke egyetértett abban, hogy a státustörvény kapcsán kialakult feszültsége­ket magas szintű megbeszélésen, illetve a kétoldalú kisebbségi vegyes bi­zottság ülésén lehet enyhíteni. Kovács László és Adrian Nastase Lissza­bonban folytattak megbeszélést, a Szocialista Internacionálé hét végi találko­zóján. Az MSZP vezetője szerint a vitát a kétoldalú alapszerződés előírásaira támaszkodva kell megoldani. Nastase kijelentette: a román fél érdekelt a két ország közötti kapcsolatok konszolidálásában, és egyetértett azzal, hogy a vitát kétoldalú tárgyalásokon kell lezárni. A román kormányfő megköszönte azt a segítséget, amelyet az MSZP nyújt pártjának a mihamarabbi szocin­­tern-tagság elnyerése érdekében. Kormányválság Jugoszláviában Szlobodan Milosevics exállam­­fő kiadatása miatti tiltakozásként lemondott Zoran Zizics szövetségi miniszterelnök. A kisebbik koalíci­ós tag, a Montenegrói Szocialista Néppárt (SNP) alelnökének távozá­sa egyben a jugoszláv kormány le­mondását is jelenti. Vojiszlav Kos­tunica jugoszláv elnök ma kezd kormányalakítási tárgyalásokat. A parlamenti erőviszonyok szerint a legerősebb párt, a Demokratikus Erők Szövetsége (DOS) csak az SNP-vel együtt képes kormányt alakítani, alkotmányos előírások miatt azonban a kormányfőnek montenegróinak kell lennie. Kos­tunica elnök egyik tanácsadója va­lószínűnek tartotta, hogy­ bevon­ják a kabinetbe a montenegrói Néppártot. A politikus szerint az új, ideiglenes kabinet előkészítené Jugoszlávia alkotmányos átalakí­tását, azaz a két tagköztársaság ed­digi viszonyának módosítását. Zoran Djindjics szerb minisz­terelnök nem tartotta kizártnak, hogy felbomlik Szerbia és Monte­negró államszövetsége. Úgy vélte, csak akkor van értelme új választá­sok kiírásának, ha már kidolgoz-Belgrádban közel húszezren tüntettek Milosevics Hágába szállítása miatt­ták a föderáció megreformálásá­nak menetét. A szerb kormány támogatottsága is megrendült, mert a Milosevics kiadását szintén ellenző Kostunica elnök pártja pénteken kivált a DOS szerb parla­menti frakciójából. Milosevics Szerb Szocialista Pártja és a Vo­jiszlav Seselj vezette radikálisok a hétvégén tüntetést szerveztek a jugoszláv parlament épülete előtt. Seselj államcsínynek nevezte a tör­ténteket, a Vuk Draskovics vezette ellenzéki Szerb Megújhodási Moz­galom viszont úgy vélte, hogy a lé­pést sokkal korábban, és nem a külföldi adományok reményében kellett volna megtenni. A Jugoszlá­via gazdasági talpraállásának tá­mogatására rendezett brüsszeli megajánlási konferencián külön­ben a részt vevő 43 ország össze­sen 1,28 milliárd dollár segélyt és kölcsönt ajánlott fel a négyéves újjáépítési program első évére. M Zs.

Next