Bihari Napló, 2001. szeptember (12. évfolyam, 204-228. szám)
2001-09-01 / 204. szám
Pénteken Kolozsvárott találkozott a Magyar Történelmi Egyházak tanácskozó testülete az RMDSZ vezetőivel. Az ülés napirendjén kiemelten szerepelt az egyházi ingatlanok kérdése. Hétfői lapszámunkban részletes tájékoztatást közlünk az eseményről. 2NApi Politik Medgyessy Péter Nagyszalontán Romániai látogatásának utolsó állomásaként csütörtök délután Nagyszalontára érkezett Medgyessy Péter. A miniszterelnök-jelöltet Tódor Albert polgármester invitálta a hajdúvárosba, egyben természetesnek is vélve a látogatást, hiszen eddig úgy tudták, hogy az MSZP-s politikus nagyapja a szalontai temetőkertben nyugszik. Medgyessy Péter már a megérkezését követő percekben kijelentette: a híresztelés nem helytálló, ugyanis tudomása szerint nincs őse vagy rokona, aki valaha a határ menti kisvárosban élt. Tódor Albert készült a találkozóra, a fiókból előkerült egy régi fotó, rajta Medgyessy Gyula tanító (az állítólagos nagyapa) és életrajzi adatok, mely szerint az említett pedagógus unokája Medgyessy Péter, aki Kolozsváron született. A név és a születési év azonos, csak a hely más - jelentette ki a magyarországi vendég, akinek szülei valóban a kincses városban éltek, de ő maga már Budapesten látta meg a napvilágot. Az életrajzi adatok tisztázása után a beszélgetés más témákra terelődött. Tódor Albert Nagyszalonta alapításáról, múltjáról, jelenéről beszélt. Sajnos, létszámban fogyatkozunk, s ennek egyik oka a kivándorlás - mondta a polgármester, és aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a státustörvény talán újabb hullám elindulását eredményezheti. Medgyessy Péter egyetértett a felvetett gondolattal, és kihangsúlyozta, véleménye szerint is arra kell törekedni, hogy a magyarok a szülőhelyükön boldoguljanak, s ne kényszerüljenek áttelepülésre. Ennek elérését kétféleképpen lehet szorgalmazni, részben a kulturális megmaradás támogatása, részben pedig a gazdasági fellendülés elősegítése által, vélte a miniszterelnök-jelölt. Rövid látogatása végeztével a „rokonként” érkező vendég barátként távozott Arany városából. G Patócs Júlia Nem jó az irányzék... A Nastase-kabinet első nyolc hónapjának eredményeit elemezte a washingtoni központú Gazdasági Intézet. A napokban nyilvánosságra hozott jelentés alapján a bukaresti kormány gazdaságpolitikája nem jó irányba viszi a nemzetgazdaságot. Jeffrey Anderson amerikai szakértő szerint az ipari termelésnek az első évharmadban elkönyvelt 14 százalékos növekedése nem reális, hiszen az eredmények is mutatják, hogy nem a gazdaságosan termelő vállalatok esetében tapasztaltak növekedést, hanem azoknál, amelyek továbbra is az állam nyakán élősködnek, komoly pénzeket szippantva el a költségvetésből. A tanulmány szerzője szerint ez a gazdasági növekedés nem fenntartható. Hasonlóképpen bírálja a külkereskedelmi egyensúly megbomlását, az import indokolatlan növekedését. Anderson úgy vélekedik, hogy a behozatal nagy részét (több mint felét) energiahordozók, nyersanyagok és élelmiszer-ipari termékek tették ki, mindez a román gazdaság szempontjából nagyon egészségtelen tendenciát jelez. Felhívja a figyelmet arra, hogy a technológiaimport kevesebb, mint 20 százalékot képvisel a kereskedelmi mérlegben. Következtetése az, hogy a gazdasági növekedésnek nincs komoly háttere, s az adatok nagy része a külföld manipulálására, szolgál. A külkereskedelmi egyensúly megbomlásának kapcsán a washingtoni elemző osztja Mugur Isarescu bankkormányzó véleményét, miszerint ez középtávon a lej gyors értékvesztéséhez s az infláció felgyorsulásához vezethet. Ezt csak erősítheti a háttér nélküli gazdasági növekedés. Anderson még a munkanélküliségi mutatók javulását sem értékeli pozitívumként. Szerinte ugyanis nem történt meg a veszteséget termelő nagyvállalatok szerkezetváltása, és emiatt a foglalkoztatás-politikai döntéseknek sem lehet komoly eredményük. A tanulmány szerzője szerint a jelenlegi fejlődési stádiumban sokkal jobb lenne, ha nőne ugyan az állástalanok aránya az aktív lakossághoz képest, de megtörténne az óriás költségvetési pénzeket felemésztő nagyvállalatok és országos társaságok magánosítása, illetve nyereségessé tétele. Králk Lóránd Röviden a nagy»»***01 A DÉL-AFRIKAI DURBANBAN elkezdődött az ENSZ rasszizmus, faji megkülönböztetés, idegengyűlölet és intolerancia elleni világkonferenciája. Kofi Annan ENSZ-főtitkár 166 ország mintegy 6000 küldötte előtt elmondott megnyitójában utalt arra, hogy már az értekezlet előkészítése során a leghevesebb vita az Izraelt ért vádak és az afrikai országokból hajdan rabszolgaságba hurcolt feketék miatt támasztott kártérítési igények körül támadt. A főtisztviselő kijelentette, hogy „a holokauszt után a zsidóság érthetően érzékeny a rasszizmus vádjára, mindamellett nem várható el a palesztin néptől, hogy emiatt szó nélkül eltűrje mindazt a rosszat - megszállást, gazdasági blokádot, igazságszolgáltatáson kívüli megtorlást -, ami vele történik”. Végül a konferencia dokumentumaiból kimaradt a cionizmust a rasszizmussal azonosító utalás. Az egykori rabszolgatartó államok szerint beláthatatlan jogi bonyodalmakkal járna, ha a kéthárom évszázaddal ezelőtti elődök vétkeiért a mai utódoknak kellene megkövetniük Fekete-Afrika államait. A HEZBOLLAH LIBANONI MUZULMÁN SZERVEZET pénteken légvédelmi ágyúkkal lőtte a térségbe behatoló izraeli harci gépeket. Izrael 22 évi megszállás után kivonult Libanon déli részéből, de azóta is rendszeresen megsérti az arab ország légterét. A mostani berepülés összefügg azzal, hogy a katonai felderítés jelentette: a Hezbollah Izrael elleni csapásra készül. Abu Leila palesztin vezér, aki ellen sikertelen likvidálási kísérletet hajtottak végre, az általános felkelés - intifáda - fokozódását jósolta. A feszültség növekedése ellenére tovább folynak az előkészületek Jasszer Arafat és Simon Peresz jövő héten megtartandó találkozójára. A MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE rendelkezik minden olyan dokumentummal, amellyel bizonyítani tudja igazát abban a perben, amelyet a Legfőbb Ügyészség és Szedmajer László, az MVSZ tagja kezdeményezett a Világszövetség ellen - közölte Patrubány Miklós elnök Azt is bejelentette, hogy a jövőben számít dr. Csapó József volt nagyváradi szenátor tevékenységére, aki EU-integrációs főtanácsadóként segíti az MVSZ munkáját. Bihari Napló Félteni a felelősség terhétől A címbe foglalt fölöttébb nemes, előrelátással és kíméletességgel elegy érzelemnek nem más adott hangot a minap nagy nyilvánosság előtt, mint az ország első embere. Tény, hogy Ion Iliescu első országlása kezdete óta mára közel egymilliónyi lélekkel megcsappant, mondjuk, 21 milliónyi honfitársunk közül csak egyetlenegyre pazarolja ilyetén érzéseit. Aggodalmának címzettje egy Hohenzollern Mihály nevű polgártárs, s féltésének kiváltó oka a Peles-kastély nevű ingatlan. Állalmunk feje, akiről fel se mernék tételezni, hogy nem egyenlő mércével mér, még az esetleges perpatvartól is meg szándékozik kímélni a fentebb említett ingatlan-visszaigénylőt, ezért a sajtón keresztül megüzente volt elődjének az államfőségben: ne ácsingózzon a kastélyára, mert az állami patrimóniumként mind a huszonegymilliónké marad. Egy jelképes barackot is nyomott a fejére, amiatt, mert... a király nem árulta el neki, milyen szándékai vannak. „Nem tájékoztatott arról, hogy milyen ingatlanokat igényel vissza, pedig meg kellett volna tennie” - duzzogta Iliescu, majd a lebeszélés mozzanata következett: „lehetetlen visszaszolgáltatni azt a semmi profitot nem hozó épületet” - érvelt, majd közölte, hogy „annak, aki visszavenné, vissza kellene fizetnie az államnak azokat a hatalmas összegeket, amelyeket a kastély karbantartására ráköltött”. S a végső, érzelmi érv pediglen imigyen hangzott: „igen nehéz felelősség volna ez egy magántulajdonos számára”. Nem mernék megjósolni, hogy mi történhet, ha ezek után a volt uralkodó kinyilvánítja: őt ne sajnálja senki, ne is várják el tőle, hogy előre bejelentse, mennyire szándékszik jogalanyként kihasználni a törvény biztosította jogorvoslat lehetőségeit, majd csak elboldogul valahogy... Ha benyomásaink nem csalnak, úgy tűnik, hogy országunk jelenlegi elnöke kissé megsokallta az I. Mihály nyomdokába lépő felbátorodottan követelőző tulajdonosi hadat. Mert ugyanott, ugyanakkor feltette a kérdést: „Térjünk vissza a történelembe, szolgáltassunk igazságot a tulajdonosoknak egészen Decebárig és Trajánig visszamenőleg?" Ha már megkérdezte, bizonyos revizionista körök - amennyiben válaszolnának rá - lehet, hogy azt felelnék: „mi megelégednénk akár nyolcvan-kilencven évig visszamenőleg a restitúcióval”. De midenkinek tudomásul kell vennie, hogy ez a törvény csak 56 évre, 1945-ig nyúl vissza a történelembe. Az ország második embere, Nastase miniszterelnök talán már ennnyitől visszatáncolna, ha lehetne. Drámai hangon jelentette ki a minap: „félő, hogy a sok-sok visszaszolgáltatás, kártérítés miatt akár tíz évre is lefagy az ország gazdasága”. Élünk a gyanúperrel, hogy amikor politikusainknak fölöttébb nagy' integrálódhatnékjuk támadt, s megszavazták azt a bizonyos ingatlantörvényt, nem gondolták, hogy ilyen sokunk ennyire komolyan veszi a restitúciót... Szaladár Cozma nem kapott kegyelmet Ion Iliescu elnök elutasította az 1991-es bányászjárásban játszott szerepéért 18 évi szabadságvesztésre ítélt Miron Cozma kegyelmi kérvényét. Az államfő emlékeztetett arra, hogy a bányászvezér ellen több más ügyben per folyik, és ha újabb büntetést szabnak ki rá, akkor a most elengedettet is le kellene töltenie. Különben az elítéltnek megvan a lehetősége törvényességi óvást kérni a főügyésztől, és az ítélet hatályon kívül helyezéséért folyamodni. Az igazságügyminisztérium sietett lebeszélni Iliescut a kegyelem megadásáról. Távértekezlet Snap után Folytatás az 1. oldalról A külföldre távozóknak rendelkezniük kell egészségbiztosítással, ha vonattal utaznak, oda-vissza jeggyel, ha gépkocsival, zöldkártyával, a kint tartózkodás időszakával arányosan kellő valutamennyiséggel (az illető országok elvárásainak megfelelően), s a határrendőrség parancsnokai e feltételek hiányában elrendelhetik a kiutazás megszakítását. Rendkívül szigorú intézkedéseket helyezett kilátásba az embercsempészet megakadályozására. Fokozottabban ellenőrzik a különböző idegenforgalmi irodák, ügynökségek, munkaerő-toborzók tevékenységét. Az illetékesek lezárták a versenytárgyalásokat, és megkötötték, a szerződést azzal a külföldi céggel, amelyik az új típusú, az európai standardoknak megfelelő útleveleket fogja szállítani Romániának. A megyei útlevélosztályok, az egyszerű útlevelek kibocsátása és nyilvántartása a prefektúrák hatáskörébe kerülnek. 2001 decemberétől 5 millió új úti okmány kibocsátását kezdik el. A közigazgatási reform keretében a belügyminisztérium számos feladatkörét fokozatosan a helyhatóságokra ruházzák át, a tűzoltóság és a polgári védelem összevont intézménye is a helyi közigazgatás alá kerül. Kormányrendeletbe foglalták a helyi adminisztrációra tartozó köztisztasági, személyszállítási kérdéseket, külön rendelet foglalkozik a lakótársulások tevékenységének ellenőrzésével, valamint a téli időszakra vonatkozó felkészülésssel. A decentralizáció, a feladatok leosztása mellett központi és területi szinten szigorú takarékossági intézkedéseket foganatosítanak. A helyi tanácsoknak a gépkocsihasználatot és az üzemanyag-fogyasztást 25 százalékkal, a telefonköltségeket 30 százalékkal kell csökkenteniük. „Mobiltelefon közpénzen csak a közjogi méltóságoknak jár” - közölte a kormányfő. „Felháborító volt azt látni - dörögte -, hogy Snagovra számos megyéből a tanácskozásra meghívott hat vezető külön-külön, hat gépkocsival érkezett, s míg azok bent üléseztek, a sofőrjeik a főnökök maroktelefonján csevegtek.” A kormányülésen arról is döntés született, hogy az egyházak nem lelkészi alkalmazottai számára - állami és helyi költségvetésből ■- 1 millió 400 ezer lejes fizetéskiegészítést biztosítanak. Végül az őszi mezőgazdasági kampány Nastase által felsorolt adataiból kiderült: országosan épp hogy csak elkezdődött a termények betakarítása. Egyre több feladat hárul a Prefektúrára, a helyi közigazgatásra. Ezzel párhuzamosan a kormány szigorú takarékossági intézkedéseket hozott (Nagy Tibor felvétele)