Bihari Napló, 2003. május (14. évfolyam, 101-125. szám)

2003-05-03 / 101. szám

POLITIKA Wagner István A kolozsvári Bethlen Kata Di­­akóniai Központ üléstermében tegnap reggel kezdődött és ma véget érő tanácskozást a hagyo­mányokhoz híven a Civil Fórum fő szervezőjeként Somay József, az Erdélyi Magyar Civil Szerve­zetekért Alapítvány elnöke nyi­totta meg, majd a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Bálint-Pataki József köszöntötte a tanácskozást, aki bevezetőjé­ben úgy vélekedett, hogy az er­délyi magyar civil társadalmi szerveződések már kezdik „ki­nőni a gyerekcipőt”, de tovább kell erősíteni függetlenségüket, szolidaritásukat és sokszínűségü­ket. Ezen szféra megerősödésé­nek feltétele az is - hangzott el -, hogy jó kormánypolitikát foly­tassanak ezen a téren, s a poli­tikum tartsa tiszteletben a civil szervezetek függetlenségét, tá­mogatásukat ne rendelje alá poli­tikai szempontoknak. Ilyen téren Bálint-Pataki ugyanakkor éppen Somay Józsefet idézte, aki sze­rint az erdélyi magyar civil szervezetek hármas függőségben léteznek (Budapest, Bukarest, RMDSZ), mely függőség azonban pozitív jellegű... Markó Béla azt fejtegette, hogy mit tehet a romániai ma­gyar politikum a romániai ma­gyar civil szféra érdekében, fel­sorolva az ismert lehetséges te­rületeket (támogatások országos és helyi szinten, jogalkotás, e­­gyüttműködés stb.). Alapvető megkülönböztető jelként azt em­lítette, hogy a civil pálya a sza­bad identitásválasztás terepe, hiszen míg egy személy nem lehet több egyház vagy politikai szerveződés tagja, sok civil szer­vezet tagja is lehet. Az RMDSZ elnöke úgy vélte, hogy az egész­séges hazai magyar társadalom kialakulásának feltétele az is, hogy a civil szervezeteknek nő­jön meg az ellenőrző szerepük a hierarchikus intézmények fölött. Sürgette a civil szervezetek szak­mai jellegének erősödését, a mi­nőségi munka meghonosodását, és mind pozitív, mind negatív példákat említett az RMDSZ és a magyar civil szervezetek közöt­ti viszony, hatékony együttmű­ködés tekintetében. Ugyanarról civil szemmel Kolumbán Gábor, a Civitas A­­lapítvány elnöke elméleti megkö­zelítésű előadásában azt hangsú­lyozta, hogy néhány alapvető problémát kell megoldani ebben a viszonyrendszerben, és fölvetette azt is, hogy nagy a veszélye an­nak, hogy nemzeti közösségünk elveszti parlamenti képviseletét (és ki lesz téve az állami bea­vatkozásoknak), s az is aggályos, hogy a politikum a térvesztésre azzal válaszol, hogy úgymond rátelepszik a civil szférára, és ezáltal fékezi annak fejlődését. A megoldási javaslatok közül Kolumbán a jobb, „emberi hangú” kommunikáció beindítását emelte ki, egymás kölcsönös elfogadását a civil szféra-politikai viszony­ban, illetve azt, hogy ezen össze­függésekben is érvényesülhessen az a szubszidiaritás, amelyet az RMDSZ amúgy oly régen és kö­vetkezetesen követel „kívülről”. W­ill Magyar civil szféra és politikum Az ötödik alkalommal megrendezett Civil Fórum résztvevői idén az együttműködés, az érdekvédelem és a szakmaiság témaköreit járják körül, illetve a civil társadalom és a politikum viszonyát. Már a bevezető előadásokban sok szó esett a két terület egymásrautaltságáról, de a létező ellentétekről is. Markó Béla Nőtt a deficit Csaknem 100 millió dollár­ral nőtt Románia külkeres­kedelmi deficitje márciusban, és elérte a 342 millió dollárt - hozták nyilvánosságra tegnap Bukarestben. A román kivitel is dinamikusan nőtt az idei év harmadik hónapjában, de az import növekedési dinamiká­ja jóval meghaladta: a kivitel februárhoz képest 8,4 száza­lékkal bővült, és elérte az 1 milliárd 442­ millió dollárt; több mint 12 éve ez a legma­gasabb havi exportérték. A márciusi kivitel értéke 40,5 százalékkal volt nagyobb az elmúlt évi márciusinál. A teljes román negyedéves ki­vitel az idén 39 millió dollár­ral meghaladta a 4 milliárdot. A behozatal márciusban 39,7 százalékkal volt nagyobb az egy évvel korábbinál, és 13,1 százalékkal az idei febru­árinál, elérve az 1784 millió dollárt. A témába vágó hír, hogy korábbi bejelentéssel ellentét­ben idén július elsejéig élet­ben marad a sertéshús be­hozatalára kivetett kedvez­ményes vám - közölte tegnap a román mezőgazdasági mi­nisztérium. A magyar „be nem avatkozás” politikája A magyar kormány nem kíván beleszólni a határon túl élő magyar közösségek és szervezetek belső vitáiba - jelentették ki illetékes ma­gyarországi kormánypolitikusok a Romániai Magyar Szó című lapnak. A lap annak kapcsán kérdezte a magyar kormány illetékeseit, hogy Tőkés László, a Királyhá­­gómelléki Református Egyházke­rület püspöke április végi nyilat­kozatában keményen bírálta a magyar kormányt, valamint a Határon Túli Magyarok Hivatalát (HTMH), mondván: közvetve és közvetlenül akadályozni igyekez­tek az általa kezdeményezett fó­rummozgalmat. - Nem kívánunk beleszólni Bu­dapestről a határon túli magyar közösségek belső életébe, szerve­zeti és egyéb vitáiba, így abba sem, amiről Tőkés László nyilat­kozott - szögezte le Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal határon túli magyarokért felelős politikai államtitkára. Az államtitkár el­mondta: nem tud arról, hogy a magyar kormány bármely felelős vezetője hivatalosan véleményt nyilvánított volna a püspök kez­deményezéséről, vagy akadályoz­ni próbálta volna azt. Szabó Vil­mos ugyanakkor emlékeztetett: az elmúlt másfél évtized azt bi­zonyítja, hogy minden egyes ha­táron túli magyar nemzeti kö­zösség az összefogással és a szoli­daritással érte el a legtöbb sikert. - Az anyaország szempontjából az összefogás és a szolidaritás az, ami sikerrel kecsegtet - mondta a politikus. Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivata­lának elnöke is azt hangsúlyoz­ta, hogy a magyar kormány sem közvetett, sem közvetlen módon nem avatkozik be egyetlen hatá­ron túli magyar közösség, így az erdélyi magyarság belügyeibe sem. A HTMH elnöke szerint sem­milyen alapjuk sincs a Tőkés Lász­ló által megfogalmazott vádaknak. Egyben annak a reményének adott hangot, hogy a Királyhágómelléki Református Egyházkerület „igaz­talan minősítései” ellenére sem következik be kedvezőtlen fordu­lat a két fél viszonyában. A Medgyessy-Kovács tandem vezette kormány képviselői cáfolják a beavatkozást George W. Bush beszéde a Lincoln repülőgép-hordozón Irakban véget értek a nagyobb harci cselekmények, amelyekben az Egyesült Államok és szövetségesei kerekedtek felül. A koalíció most Irak biztonságának megteremtésén munkálkodik - jelentette ki George W. Bush amerikai elnök az Abraham Lincoln repülőgép-hordozó fedélzetén tegnap hajnalban. Az elnök az anyahajó fedél­zetén több ezer, a Perzsa-öböl tér­ségéből hazatérő amerikai katona előtt mondott beszédet. Bush dön­tő jelentőségűnek nevezte Irak fel­szabadítását a terrorizmus elleni háborúban, amely a 2001. szep­tember 11-i New York-i és wa­shingtoni terrorcselekmények után kezdődött, és napjainkban is folytatódik. George Bush nem nyilvánította ki sem a győzelmet, sem az iraki háború befejezését, ez ugyanis a nemzetközi jog sze­rint arra kötelezné Washingtont, hogy bocsássa szabadon a hadi­foglyokat és szüntesse be a meg­buktatott bagdadi rezsim vezetői utáni hajszát. A tömegpusztító fegyverek sem kerültek elő, ame­lyek leszerelésével az elnök az iraki háborút indokolta. „Nehéz feladatot kell elvégez­nünk Irakban. Rendet teremtünk azokban az országrészekben, ahol a veszély még nem szűnt meg. Kézre kerítjük a régi rezsim ve­zetőit, akiknek számot kell ad­niuk bűneikről. Megkezdtük az elrejtett vegyi és biológiai fegy­verek keresését, és helyszínek szá­zairól tudunk, amelyeket át kell kutatnunk” - mondta az elnök. Hangsúlyozta, hogy az átmenet a diktatúrából a demokráciába el­tart egy ideig, de megéri a fárad­ságot. A koalíció, mint mondta, addig marad, amíg a munkát el nem végezte és szabad Irakot hagy majd maga után. Az elnök közölte, hogy miköz­ben beszél, a 82. légi szállítású hadosztály különleges műveleti egysége Afganisztánban terroris­tákat üldöz. A terrorizmus elleni háború folytatódik, Pakisztántól a Fülöp-szigetekig és Afrika szar­váig az Al-Kaida gyilkos terro­ristáinak a nyomában vannak, és a terrorhálózat felső vezetőinek a felét elfogták vagy megölték már. A küzdelemben az elnök döntő fontosságúnak nevezte Irak felszabadítását. „Kiiktattuk az al- Kaida egy szövetségesét és elzár­tuk a terrorizmus egyik pénzügyi forrását. Egy terrorszervezet sem kaphat tömegpusztító fegyvert az iraki rezsimtől, mert a rezsim nincs többé” - mondta Bush. Az elnök hangoztatta, hogy nem felejtik el a szeptember 11-i terrorcselekmények áldozatait. A terroristák háborút akartak az Egyesült Államok ellen, és a háborút megkapták. „Szembe­­szállunk minden rezsimmel, amely terroristákat támogat és tömeg­­pusztító fegyverekre akar szert tenni” - figyelmeztetett az elnök. George Bush egy S-3B Viking sugárhajtású katonai géppel ér­kezett a kaliforniai San Diegótól már csak mintegy 50 kilométerre járó Abraham Lincoln fedélzetére, a gépet egy darabon vezette is, és a pilóta mellett ülve végigcsinálta a gyomorpróbáló leszállást. A gépet annak rendje és módja sze­rint a kifeszített kábel fékezte le. Az elnök eddig helikopterekkel kereste fel a repülőgép-hordozókat. Bush elnök megérkezése az Abraham Lincoln fedélzetére 2003. május 3., szombat Kommentár A Partenie Cosma-jelenség Szilágyi Aladár e-mail: szaladar@informmedia.ro Megállt egy turista kinézetű família a Partenie Cosma utca közepén, a tönkrement ál­lapotában is kecsesen szárnyaló iskolaépület előtt. A nagyobbik, hétévesforma fiú hango­san silabizálta ki a főbejárat két oldalán elhe­lyezett márványtáblák feliratait. Amikor befe­jezte, a családfő a márványlapok históriai su­gallatára hallgatva nem kis nemzeti büszkeséggel vonta le a végkövetkeztetést: Látjátok, gyerekek, ezt az épületet Partente Cosma emeltette! Honnan is tudhatná a történelmi valóságot a többségi nemzet egyszerű fia, hiszen az egyik márványtáblán az áll, hogy 1993-ban újra a román hazafiról nevezték el az iskolát, a másikat pedig 2002-ben, Partenie Cosma születésének 165. évfordulóján helyezték el a romantikus légkört árasztó falakra. Mikor is hallott volna Nogáll János kanonokról és utó­dairól, akik 1866-tól kezdődően a két Ri­­manóczyval közel fél évszázadon keresztül építették-bővítették-alakították ki azt a „vincés nénék" által működtetett, sok­­funkciójú, műemlék jellegű épületegyüttest, amelyik ma is Nagyvárad egyik büszkesége lehetne? S kitől értesülne arról, hogy még két évtized sem telt el azóta, amióta felrobban­tották az intézmény legszebb ékességét, a jobbára kései reneszánsz stílusban fogant kápolnát? Igen, a „Partenie Cosma-jelenség" az elmúlt bő nyolc évtized eredményeképp mára már annyira hozzátartozik hétköznapjainkhoz, hogy feltűnést sem kelt. Rosszízű viccnek tűnik, de megtörténhet: valaki a réti reformá­tus templom melletti eldugott utcácskába tévedve elmorfondírozik azon, hogy „ugyan ki lehetett az a St. Ladislau, akiről ezt a sikátort elnevezték". Az is megjárhatja az eszét, mivel az utca a stadion közepére rúg, hogy talán egy érdemdús labdarúgó nevét örökítették oda a városatyák. Egy „sikeres kompromisszum" következményeként­­ tesszük hozzá. Röviden □ Vérdíj: Pénzügyi alapot hoznak létre Csecsenföldön, amelyből azok kapnak komoly pénzjutalmat, akik információkkal szolgálnak a szakadár fegyveresek hollétéről. Az ötletgazda Ahmar Zavgajev, az orosz törvényhozás fel­sőháza, a szövetségi tanács képviselőjének teg­napi közlése szerint a jutalom adott esetben elérheti a 100 ezer dolláros nagyságrendet is. Ennyi pénzt az kaphat, aki a szakadár hierar­chiában különösen fontos szerepet betöltő hadúr nyomára vezeti a hatóságokat. Zavgajev nyilatkozata értelmében az alapot nem állami forrásokból töltik fel, hanem társadalmi szer­vezetek és magánszemélyek adják össze. □ Káró 9-es, kör 10 -es: Két újabb iraki vezetőt tartóztattak le az Irakot megszálló szövetséges erők az Egyesült Álla­mok által összeállított körözési listáról. Őrizetbe vették Taha Mohieddín Maarúf alel­­nököt, valamint Abdál Tavab Mullah al Huvajs hadiipari minisztert, egyben miniszterelnök­helyettest. Az előbbi a 42-es, utóbbi a 16-os sorszámot viseli a körözési listán. Maarúfot az amerikai kártyapakliban a káró 9-essel, míg Huvajsot a kör 10-essel jelölték. A két iraki vezető letartóztatásának körülményeiről nem közöltek részleteket. Békés küzdelem. Képünkön egy indiai és pakisztáni férfi hagyományos birkózása látható. Atal Behari Vadzspaji in­diai kormányfő tegnapi bejelentése szerint In­dia és Pakisztán helyreállítja a teljes körű diplomáciai kapcsolatot és a két ország közöt­ti légi forgalmat. Az indiai miniszterelnök be­jelentését azután tette, hogy hétfőn telefonon tárgyalt pakisztáni kollégájával, Mir Zafarul­­la Hán Dzsamálival.

Next