Bihari Napló, 2004. március (15. évfolyam, 49-75. szám)

2004-03-15 / 61. szám

A spanyolok dühösek, Románia gyászolt Alig verődött ugyan észre a saját szürke nyomorában és fekete hazugságáradatában vergődő Ro­mániában, de tegnap gyásznap volt a madridi merényletekben elhunyt román állampolgárok emlé­kére. Közben Spanyolországban voksoltak, miközben nő a tömegek dühe, tartanak a tiltakozások. Szeghalmi Örs Három nappal a Madridban elkövetett véres robbantássoro­zat elkövetése után Spanyolor­szágban vasárnap reggel meg­kezdődtek a parlamenti választá­sok. A lapzártánk utánig tartó választásokról a délutáni órákig nem érkezett komolyabb incidens­ről szóló hír. Hajnalban a spa­nyol belügyminiszter közölte, hogy az előző nap a madridi mecset­nél egy olyan videokazettát talál­tak, amelyen egy férfi az al-Kai­­da európai szárnyának katonai szóvivője nevében vállalta a 200 halálos áldozatot követelő rob­bantások elkövetését. Vasárnap reggel a baszk ETA szervezet is jelentkezett, leszögezve, hogy nem a szervezet követte el a merény­leteket. Úgy vélték, a bajt az okoz­ta, hogy Madrid támogatta az Egyesült Államok iraki hadjára­tát. A spanyolok egyre dühöseb­bek a fejlemények miatt. A kor­mányon lévő Néppárt székházá­nál még a választások megkez­désekor is több ezer ember tün­tetett, arra szólítva fel a lekö­szönő kabinetet, hogy mondjon igazat a csütörtöki robbantásos merényletekről. A többmilliós terrorellenes tüntetéseken is fel­merült ez. A legtöbb külföldi áldozat e­­gyébként romániai. Nyolcra nőtt a terrortámadás itteni áldozatai­nak száma, s eltűntként tartanak nyilván további nyolc román ál­lampolgárt - erősítette meg teg­nap is a román külügyminiszté­rium. „A halálos áldozatok szá­ma tovább nőhet. Mostanra 29- re emelkedett a madridi kórhá­zakban ápolt romániai sebesül­tek száma” - jelezte Cosmin Dob­­ran külügyminisztériumi szóvi­vő. Az elrendelt tegnapi hivata­los gyásznap olyan volt, mint maga az ország: szürke és csak a látszatra adó. Hivatalos statisz­tikák szerint 28 ezer román ál­lampolgár dolgozik engedéllyel a spanyol fővárosban. A Spanyol­­ország-szerte feketemunkásként dolgozó románok száma becslések szerint az 50 ezret is meghaladja. Spanyolországban a voksolások napján is tüntetéseken követelték a kormányzati hazudozás befejezését Újabb gaztettben vállal cinkosságot a hatalom A helyi és a nemzetközi környezetvédők mellett ellenezte a verespataki beruházást és Románia legré­gibb bányatelepülésének elpusztítását sok szakember, a román tudományos akadémia és a román ortodox egyház szent szinódusa is. Ennek ellenére Nastaséék nem akadályozzák meg a projektet. Szeghalmi Örs A romániai Verespatakon kül­földi fantom­beruházók garázdál­kodásukkal veszélyeztetik a ter­mészeti környezetet, próbára te­szik a hatóságok által magára hagyott helyi lakosság türelmét és egészségét. Erről már több­ször cikkeztünk lapunkban, az ügyet most a központi média is felkapta. A román politikai és gazda­sági újságírás egyik legjobban tájékozott napilapja bíráló cikket közölt a kanadai Gabriel Resour­ces és a dévai Minvest társulá­sából létrejött Romia Montana Gold Corporation (RMGC) nevű verespataki cég tevékenységének legújabb fejleményeiről. Az RMGC hivatalosan bejelentette az új Ve­respatak építésének megkezdé­sét. Ez azért is furcsa, mert er­re két hónappal azután került sor, hogy az Európai Parlament illetékes bizottsága azért járt Ve­respatakon és Bukarestben is, hogy a térségben tervezett bá­nyakitermelés törvényessége fe­lől érdeklődjön. Akkor a Gold Cor­poration emberei tagadták, hogy a térségben bármilyen bányásza­ti beruházást szándékoznának eszközölni. Ennek ellenére az RMGC képviselői most bejelen­tették „az új Verespatak” építé­sének megkezdését és jövőre ter­vezett befejezését. Mérvadó források állítják: az egész akció törvénytelen. A tér­ség lakosai közben semmilyen támogatást sem kapnak a román kormánytól. Sőt, a hatóságok szé­gyenteljes cinkos hallgatása tapasz­talható éppen Romániának az Eu­rópai Unióba való belépése előtt. A bukaresti napilap különben szintén emlékeztetett rá: az idő­közben RMGC-vé vált Gabriel Resources kanadai cég hat évvel ezelőtt kapta meg a román ál­lamtól „az Európában tilos cián­technológiás alapú aranykiter­melési engedélyt a térségben”. A helyi és a nemzetközi környezet­­védők mellett ellenezte a veres­pataki beruházást és Románia legrégibb bányatelepülésének el­pusztítását több mint 1200 tekin­télyes nemzetközi szakember, a román tudományos akadémia és a román ortodox egyház szent szi­nódusa is. Hiába: Nastase bandá­jának és csatlósainak ámokfu­tása folytatódik. Pénz beszél, kutya ugat, a falut nyomorba döntötték, s most el is pusztítják, a román kormány pedig szokás szerint asszisztál Medgyessy azt mondja, felelősséget érez A Magyar Köztársaság miniszterelnöke általáno­­sítóan az európai magyarokhoz intézi mai ün­nepi beszédét. Ennek alapelemei a következők. „Az idei március 15-e külön­bözik az elmúlt évtizedekben ün­nepeltektől. Most, Magyarország uniós csatlakozásakor, nemzeti ünnepünkön nem csak emlékez­hetünk azokra, akik modernebb, igazságosabb Magyarországért és egy békésebb, egységesebb Eu­rópáért küzdöttek, de tanúi, sőt, cselekvő részesei lehetünk an­nak is, hogy ez a több mint 150 éves küzdelem eléri célját. Eu­rópa újraegyesítésével, az integ­ráció feltartóztathatatlan folya­matával megteremtődik a lehe­tősége a régi sebek begyógyítá­­sának, a nemzet határok feletti békés újraegyesítésének is. Tu­dom, hogy Önök, Romániában, Horvátországban, Szerbia és Mon­tenegróban, valamint Ukrajná­ban élő magyarok most ránk, anyaországi és a szlovákiai, szlo­véniai magyarokra figyelnek. Minket néznek és velünk ünne­pelnek, mert a saját jövőjüket látják. A modern magyar nemzet európai jövőjét. Elsősorban tehát emiatt, de egyáltalán nem mellékesen a Kár­pát-medencei térség politikai és gazdasági konszolidációja miatt is, elsőrendű érdekünk a többi szomszédunk csatlakozása az Eu­rópai Unióhoz. Alkotmányos kö­telezettségemhez és személyes vál­lalásaimhoz híven a magyarság összességéért érzek felelősséget. Történelmünk s benne már­ciusi forradalmunk arra emlé­keztet bennünket, hogy kudar­cainkból mindig volt felemelke­dés és kibontakozás. Ezért arra biztatom Önöket, mindnyájun­kat, hogy tekintsünk bizakodás­sal a jövőbe.” Medgyessy szerint velük ünneplünk TÁRSADALOM Nastase azt állítja, tisztelnek minket A román kormányfő mondja: „az a kötelessé­günk, hogy tisztelve egymás múltját megbe­csülésre építsünk.” Íme beszédének lényege: „Hagyományos módon ebben az évben is szeretném felköszön­­teni Önöket március 15-e alkal­mából. Köztudott, hogy a tör­ténelem többször is szembeál­lított bennünket, de mára mind­annyiunk számára nyilván­valóvá vált: az a kötelességünk, hogy előre tekintsünk, köl­csönösen elfogadva és tisztelve egymás múltját, történelmét és közös jövőnket egymás meg­becsülésére építsük. Egymás mellett élünk, egy közös hazá­ban, egy közös Európában. E­­gyüttműködésünk akkor válik igazán tartóssá, ha eredménye­ket hoz, ez pedig attól függ, hogy minél gyorsabban és mi­nél konkrétabban váltsuk való­ra azt, amit elképzeltünk. Az RMDSZ-szel való együttműkö­désünkben, túllépve a politikai dimenzión, egyre jobban érvé­nyesül a pragmatizmus. A he­lyi szinten felmerülő problé­mák megoldása egyaránt szol­gálja mind a román, mind a magyar közösség érdekeit. Kap­csolatunk hatékonysága szem­pontjából rendkívül fontos, hogy a társadalmi piramis alapjától, a helyi közösségek szintjéről nézzük a dolgokat. Az 1848-as forradalmak emlé­kének megőrzése érdekében, a román-magyar együttélés és együttműködés példájaként, Ro­mánia kormánya úgy döntött, hogy Aradon Megbékélési Park jön létre, és itt felállítjuk a Sza­badság-szobrot! Úgy határoz­tunk, hogy az 1848-as forrada­lomban elesett erdélyi hősök emlékére ugyanoda egy Diadal­ívet is emelünk.” Nastase sikerpropagandát folytat 2004. március 15., hétfő Lassan honfitársaink is rájönnek... Ellenzi a Szabadság-szobor felállításának jelen­legi tervét a Románia Újjáépítéséért Szövetség (URR) Arad megyei szervezete, akik szerint a megbékélési park egy „olcsó választási vásár” az SZDP és az RMDSZ között. A szervezet építészeti barbárságnak nevezi azt a javaslatot, hogy a Tűzoltó téren a Szabadság­szobor mellett ott álljon az 1848-as román sza­badságharc emlékműve. A terv miatt a tér „a megbékélés szimbólumából a nemzeti szimbó­lumok stupid háborújának közpénzekből létre­hozott emlékművévé válik” - áll az URR hon­lapján közzétett nyilatkozatban. Az URR támo­gatja a Szabadság-szobor és az 1918-as román egyesülés emlékműveinek - külön helyen törté­nő - felállítását, és felkéri Mádl Ferenc és Ion Iliescu elnököket, hogy a kérdés valódi és ő­­szinte megoldása érdekében vegyenek részt a két emlékmű felavatásán, és egyúttal kérjenek köl­csönösen elnézést a két nemzet nevében a tör­ténelem során egymásnak okozott sérelmekért... Kirabolják az Erdélyi- Szigethegység barlangjait Több százezer eurós nagyságrendű üzletté vált a régészetilelet-rablás az Erdélyi-Szigethegység­ben. Számos mészkőbarlangot fosztanak ki vagy a kincskeresők, vagy a jól képzett fos­­­szíliavadászok. A maradványokat rendszerint külföldi gyűjtőknek, kutatóknak és sok esetben egyetemeknek, múzeumoknak adják el. Kolozsvári régészek szerint a barlangi medve (ursus paeleus) csontjai a legkelendőbbek. A barlangkutatók országos társasága már több ízben felhívta a figyelmet erre a maffiára, de eredménytelenül. A kolozsvári barlangászok szerint a csont­maradványokat tartalmazó barlangok hollétét kénytelenek titokban tartani, ezért nem lehet tudni, hol van pontosan az a bánáti üreg, amelyben a modern ember Európában legrégebbi maradványait megtalálták. A régészek szerint Temesvár környékén legenda kering egy betyárról, akinek elrejtett kincseit máig keresik. A szóban forgó maradványok a barlang földjén hevertek: a régészek szerint fennáll a veszélye annak, hogy a legjobb indu­­latú látogató is vigyázatlanságból jóváte­hetetlenül tönkreteszi a további leleteket, ezért nem közlik a barlang helyét. Dúl a cenzúra Magyarországon is! Tilos a megszorítás, a leépítés szavak használa­ta a magyar kormányban, ami a Draskovics­­csomaggal kapcsolatos megszólalásokat illeti. E „csomag” a határon túli magyarságtól is ko­moly támogatásokat von meg. A magyar kor­mányszóvivői iroda által pontokba szedett iránymutatás többek között szigorú nyi­­latkozási tilalmat rendelt el a megszüntetendő vagy összevonásra kerülő intézmények dolgo­zóira is. Gál J. Zoltán szóvivő szerint ter­mészetes, hogy irodája a kormányzat számára fontos ügyekben a kommunikáció egységesíté­sét szolgáló háttéranyagokat készít a miniszté­riumoknak. A minisztériumok költségvetésében jelentős forráscsökkenést hozó intézkedésekkel kapcsolatban azt is tilos részletezni, hogy mi az, ami elmarad, vagy nem valósul meg. Helyet­tük az olcsó állam, a takarékosság, a bürokrá­cia leépítése és az eddig elért eredmények Lábhoz! Egyes előrejelzések szerint úgy tűnik, az orosz lakosságnak nincs nagy kedve részt venni a március 14-i választáso­kon, ugyanis többek szerint előre kiszámítható az eredmény - azonban a szavazás csak 50%­­os részvétellel érvényes. Hírek szerint Putyin emberei mindent megpróbálnak bevetni azért, hogy ne veszítsék el helyüket, a tegnap es­tébe nyúló voksoláson sok helyütt erőszakkal szavaztattak. Sokan attól tartanak, hogy Putyin győzelmével a bolsevik eszmék jellem­zik majd ismét Oroszországot, a reformok meg­szűnnek, s újabb világméretű krízis kezdődik.

Next