Bihari Napló, 2005. június (16. évfolyam, 126-151. szám)

2005-06-01 / 126. szám

2 *0-i Összegzés az uborka előtt Mostanában számos érdekes fejlemény van a belpolitikában. Lássuk, hogy állnak a dolgok nem sokkal a politikai uborkaszezon beköszönte előtt. Bár lehet, hogy idén nem is lesz ilyen... Szeghalmi Örs Most már bizonyos, hogy az ál­lamelnököt is adó Demokrata Párt (PD) hamarosan sorra ke­rülő országos szintű tanácsko­zásán Emil Boc megbízott el­nök néppárti programmal áll majd elő. Ez identitásváltást je­lent, hiszen a PD mindeddig szociáldemokrata irányultságú­nak vallotta magát. Az is érde­kes, hogy a PD és koalíciós társa, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) közötti egyesülés lehetősége is­mét napirendre került. Ha lesz összeolvadás, az abból keletke­ző új erő bizonyosan az Euró­pai Néppártot gyarapítja majd. Diktátori allűrök Állítólag maga Traian Bases­­cu elnök adott utasítást a PD-nek, hogy néppárti irányba fordul­jon. Sokan ennek kapcsán is bizonyos fokú diktátori hajla­mot látnak az államfőben, hi­szen ő nem szólhatna bele ilyen kérdésekbe. Az alkotmány csu­pán amolyan „félelnöki” rend­szer működését teszi lehetővé Romániában, ennek határait a rendkívül tevékeny és nyugha­tatlan Basescu erősen feszege­ti. Ráadásul pszichológiailag is rájátszik erre. Továbbra is fel­felveti az előrehozott választá­sok lehetőségét, noha sokan úgy vélik, hogy rajta kívül egyet­len számottevő politikai erő sem érdekelt ebben. A csaknem két hónapig tar­tó iraki román túszügy is Ba­sescu kezére látszik játszani. Ő vezette a válságstábot, hiszen köz­vetlenül az ő alárendeltségébe tartoznak a különféle titkos­­szolgálatok, amelyeknek fontos szerep jutott a túszdráma ide­jén. A foglyok hazatérése után Basescu „rejtjeles” figyelmez­tetést is adott a közélet bizonyos szereplői számára, hogy hete­ken belül felfejtik a túszügy ro­mániai szálait. Azóta már azt hangoztatja a hatalom, hogy tí­már Hayssam volt az ember­rablás bukaresti kitervelője. A közvélemény emiatt kíváncsi­an figyel a PSD-re, hiszen Hays­­samot üzlettársai és barátai ép­pen oda fűzték a legszorosabban. Nem tudni, hogy a túszügy bom­bája mekkorát robban majd a PSD soraiban. Sokan úgy vélik, hogy a román állam életét tizen­öt éven keresztül meghatározó Ion Iliescut is érintheti az ügy. Merre, merre? Ilyen helyzetben senki sem merne megesküdni, hogy mi­ként alakulnak a dolgok a kö­vetkező hónapokban Románi­ában. Vannak, akik úgy látják, hogy Iliescu új pártot alapíthat, megkérdőjelezve ezzel a PSD sorsát. Van, aki hiszi, hogy most Basescunak áll a zászló, mások viszont az államelnök és az ál­tala győzelemre vitt koalíció népszerűségének a csökkenésé­vel számolnak az EU-csatlako­zás finisében elkerülhetetlenné váló, népszerűtlen intézkedé­sek miatt. Egyes megfigyelők éppen ezért tartják elképzel­hetőnek, hogy Basescu mosta­ni „kedveltségi mutatói” mi­att keresztülviszi majd az elő­rehozott választásokat... Hazatérnek a túszok: elemzők szerint ez az ügy is belső politikai-gazdasági játszmák része lehetett Emlékezés Trianonra Tő­kés püspök kiemelte: mindig tabutémának számított a trianoni békediktátum említése. Június 3-án és 4-én Trianon 85 éves évfordulójának alkal­mából megemlékezést szer­vez a Királyhágómelléki Re­formátus Egyházkerület, ér­tesítette lapunkat Tőkés Lász­ló püspök. Pénteken 17 órá­tól könyvbemutatót tartanak az egyházkerület székházá­ban. Szidiropulosz Archimé­­desz háromkötetes, monu­mentális Trianon-monográfi­­áját mutatja be a szerző, aki a görögországi diktatúra elől menekült családjával Magyar­­országra. A művet a helyszí­nen és az Illyés Gyula köny­vesboltban lehet majd meg­vásárolni. Másnap, szomba­ton a Partiumi Keresztény Egyetem 12 órakor kezdődő évzárója is eme évforduló je­gyében fog telni, fél hatkor pedig a templomokban meg­­kondulnak a harangok. Tő­kés püspök kiemelte: mindig tabutémának számított a tri­anoni békediktátum említé­se, de 85 év után elérkezett az idő, hogy megemlékez­zünk erről a nemzeti kataszt­rófáról. Nem a múltba réve­dés indokolja a visszaemlé­kezést, hanem a magyar fel­támadás reménye és a cse­lekvés szándéka. Nekünk nem sajnálkoznunk, hanem épít­keznünk kell, mert csak így sikerülhet Trianon égő sebe­it begyógyítanunk - mond­ta a püspök. A Trianon-monográfia ORSZÁG-VILÁG Fontos zsinati döntések Ülésezett a Magyarországi Református Egyház Zsinata, íme, mikről hoztak határozatokat. A 12. zsinati ciklus hetedik ta­nácskozásának anyagában na­pirendre került a 2005. évi I. törvény, a Magyar­­országi Református Egyházról és szolgálatáról - tájékoztatta lapunkat Csűry István főjegyző. Időszerűvé vált a küldetés­törvény módosítása. Ennek vo­natkozó szövege így hangzik: „a Magyar Református Egyház tagjának tekinti a világ bár­mely részén élő, magát magyar reformátusnak valló és ezt ki­nyilvánító egyháztagot. Az itt kinyilvánított magyar reformá­tus egység tényleges gyakorlá­sára, az egyháztestek teljes kon­szenzusával, az anyaország ha­tárain átívelő szervezetek hoz­hatók létre.” Harangkongatás A Magyarországi Reformá­tus Egyház Zsinata a fenti bel­ső törvény vitájára meghívta a többi, más országban élő refor­mátus egyháztestek püspökeit vagy azok helyetteseit. Ugyan­ott határozták el, hogy a ma­gyarok gyásznapján, azaz júni­us 4-én, fájdalommal emlékez­ve a 85 évvel ezelőtt kihirde­tett trianoni békediktátumra, minden református templom harangja elsírja bánatát dél­után 5.30-kor. A zsinat minden más magyar felekezetet is fel­kér a közös gyász megemléke­zésére, „abban a hitben, hogy a feltámadás ura vigasztal meg együtt bennünket”. Csűry István főjegyző Érdekes témákról: EU-migráció, régiók Európája Hollandiában gondot okoz a migrációs folyamat. Romániában fékezheti a kivándorlást a határok menti régiók fejlesztése. Mindez egy fugyivásárhelyi nemzetközi konferencián hangzott el. A lapunkban már ismertetett fugyivásárhelyi nemzetközi szimpózium második napján Jacques Bazen, az Amesfoorti Egyetem politológiatanára A modern népvándorlás jelensé­ge és következményei az Euró­pai Unióban címmel tartott elő­adást. Az előadó ismertette a 16 milliós lélekszámú ország be­vándorlási politikájának meg­oldatlan kérdéseit. Az utóbbi évtizedben tetőző migrációs hul­lám következtében közel húsz százalékban telepedtek le kül­földiek Hollandiában. Többsé­gük muzulmán, az 1,2 millió­nyi török és marokkói vendég­­munkás nemcsak más vallás­sal, hanem más kultúrával, ha­gyományokkal, szokásokkal ren­delkezik, elszigetelten él. Főleg a fiatalabb nemzedékek köré­ben jelentős mértékben terjed­tek el az iszlám fundamentalis­ta eszmék, melyek előbb-utóbb belviszály forrásaivá terebélye­sedhetnek. Egy-két évtizeden belül a lakosság összetételében is jelentős arányeltolódások következhetnek be. További fe­szültségforrást jelenthet az a tény, hogy a bevándorlók zöme alacsony képzettségű, tehát sok­kal kisebb jövedelemmel ren­delkezik, mint az őshonos hol­landok. Szétnézett Svájcban Szilágyi Aladár közíró közel­múltbeli, a svájci, francia és német hármas határ övezeté­ben szerzett tapasztalatai alap­ján tette fel elméleti megalapo­zottságú kérdését: hasznosítha­­tók-e a nyugat-európai régió­­modellek Romániában? Az előadó miután ismertet­te a regionalizmus fő vonula­tait, illetve a Bázel vonzáskör­zetében civil kezdeményezés­re kialakult Regio Trrrena ha­tár menti régió „sikertörténe­tét”, elemezte többek között, hogy a néhány éve kezdemé­nyezett Hajdú-Bihar- Bihar ha­tár menti régió miként válhat eredményessé mindkét fél szá­mára. Mindkét előadást élénk vita, több kiegészítő jellegű hozzászólás követte. Uniós ügyekről is szóltak 2005. június 1., szerda Röviden a Konzultáció: Tariceanu kormányfő konzultációra hívja a parlamenti frakciók vezetőit, a törvényhozás külügyi bizottságai­nak elnökeit, illetve az európai integrációs testület elnökét, hogy megvitassák, miként kell Romániának válaszolnia az új európai helyzetre. „A következő négy hónap megha­tározó fontosságú lesz Románia csatlakozási időpontja szempontjából. A kormánynak szüksége van az egész társadalom támogatá­sára, hogy megvalósítsa az európai terveze­tet" - mondta a kormányszóvivő. " Visszatáncolnak? Az SZDSZ el­nöke nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy pártjának képviselői közül lesz, aki felmen­tést kér majd a hétfőn született, kötelező érvényű frakciódöntés alól, amely szerint nem vesznek részt az államfőválasztás parlamenti szavazásában. „Lehetnek olyan indokok álta­lában egy-egy képviselő esetében, amelyet a többiek akceptálnak, és ezért aztán enge­délyt adnak neki, de ez nem automatikus ter­mészetesen" - mondta Kuncze Gábor. □ ítélet: Kilencévi börtönre ítélte adó­csalás és üzleti csalás vádjával egy moszkvai bíróság Mihail Hodorkovszkij orosz olajmág­nást. A YUKOS orosz olajvállalat volt fejét hat vádpontban találták bűnösnek. Bünteté­sébe beleszámítják a már előzetes letartózta­tásban töltött 583 napot, így hét és fél évet kell börtönben töltenie. Hodorkovszkij üzlet­társát, Platon Lebegyevet a bíróság szintén kilencévi szabadságvesztésre ítélte. Az ítéle­tek ellen fellebbezés nyújtható be. Visszatér. A Nagy-Románia Párt (PRM) mostani tiszteletbeli elnöke, Corneliu Vadim Tudor (képünkön) tudatta: kirúgta pártjából annak jelenlegi elnökét, Corneliu Ciontut és Anghel Stanciut. Vadim most visszatér régi pártelnöki funkciójába, és egyúttal a pár he­te felvett néppárt kifejezés is kikerül a párt nevéből. Vadim azzal vádolta meg Ciontuékat, hogy puccskísérletet terveztek. Vadim nem­rég lépett egyet hátrébb pártja vezetéséből, hogy a PRM esetleg szalonképesebb legyen és megpróbáljon csatlakozni az Európai Nép­párthoz. Mivel ez lehetetlennek tűnik, most minden változtatást visszaszívnak és a PRM a régi marad. Az ügyből botrány lett, a kirú­­gottak lezárták a pártszékházat. Alkotmányügy: érinthet Mint már tegnap jeleztük lapunkban, egyál­talán nem biztos, hogy az európai alkot­mányt elutasító franciaországi népszavazás által keltett rengéshullám Romániát nem érinti. Ugyanerre jutottak tegnapra a román központi napilapok elemzői is. Az Adevarul szerint a nyugtatgató nyilatkozatok ellenére a franciák által kirobbantott válság a romá­nokat is érinteni fogja. Könnyen azt eredmé­nyezheti, hogy elhalasztódik Románia csatla­kozása, amitől a románok annyira félnek. Ugyanerre a következtetésre jutott vezér­cikkében másik két tekintélyes román politi­kai napilap, a Románia Libera és a tömegpél­­dányszámban megjelenő Evenimentul Zilei is. Közben egyébként tegnap bejelentette le­mondását a francia miniszterelnök. Az EU- alkotmányt elutasító vokssal ugyanis a fran­ciák a saját kormányukat akarták büntetni. Raffarin kormányfő utóda Dominique De Villepin eddigi belügyminiszter lett.

Next