Bihari Napló, 2007. január (18. évfolyam, 1-25. szám)

2007-01-03 / 1. szám

OR­SZÁG-VIL­ÁG Szaddám Huszein kivégzésé­nek két héttel való elhalasztását kérte az Egyesült Államok bag­dadi nagykövete az iraki mi­niszterelnöktől, de végül enge­dett a több oldalról is kifejtett nyomásnak - közölte egy ma­gas rangú iraki tisztségviselő. „Az amerikaiak 15 nappal el akarták halasztani az ítélet végrehajtását, mert nem voltak hívei a 69 éves halálraítélt Szad­dám Huszein azonnali kivégzé­sének” - mondta a tisztségvise­lő, aki közvetlenül részese volt a volt iraki diktátor halálához vezető eseményeknek és ra­gaszkodott a névtelenséghez. „A (pénteki) nap folyamán a­­zonban a miniszterelnöki hivatal átadta az összes dokumentumot, amelyet kértek, és az amerikai­ak megváltoztatták véleményü­ket, amikor látták, hogy a kor­mányfő hajthatatlan. Akkor már csak a részletek véglegesítése volt hátra” - tette hozzá. Az USA szerepe A bagdadi amerikai nagykö­vetség nem kívánta kommen­tálni az iraki tisztségviselő ál­lításait. Több iraki kormány­forrás is arról számolt be, hogy az amerikai erők csak a hajna­li akasztás előtti utolsó pilla­natban adták át Szaddám Huszeint késő éjszakába nyúló tárgyalások után, amelyeket Núri al-Máliki síita kormányfő folytatott magas rangú ameri­kai illetékesekkel. Amerikai tisztségviselők ez idáig nem nyi­latkoztak az amerikaiak sze­repéről a kivégzésben.­­ Kommentátorok viszont rá­mutatnak: akármilyen háttere is volt a kivégzés előtti órák­ban zajlott eseményeknek, tény, hogy az USA és Nagy-Britan­­nia expanziós politikája miatt rohanta le Irakot, majd kivé­geztette azt a - valóban vé­reskezű - diktátort, akivel a­­zonban régebben még szövetsé­ges volt. Az EU egyébként elítélte a kivégzést, mivel nem híve a halálbüntetésnek. Közben még tegnap is Irak számos pontján zavargások voltak a kivégzés miatt. Még élhetne Szaddám...! Akármilyen háttere is volt a kivégzés előtti órákban zajlott eseményeknek, tény, hogy az USA és Nagy-Britannia expanziós politikája miatt rohanta le Irakot, majd kivégeztette Szaddámot. EU és oktatás 2007-ben a tanügyminiszté­­riumban a minőségi okta­tás javítására helyezik a hangsúlyt. Mint Mihail Hár­­dáu tanügyminiszter elmond­ta, fontos az európai szin­tű együttműködés és a más államok oktatási rendszeré­vel való összehasonlítás. A minőségbiztosítás európai kalendáriumát 2007 végéig Romániának is át kell ven­nie. Az egyetemi felsőok­tatás terén is változások várhatóak. A felsőoktatási törvény módosítására szük­ség van, hogy összeférhető­­vé váljon az európai jog­rendszerrel. A kettős képe­sítés bevezetése is indokolt, így a hallgatók egy fő- és egy másodképesítéssel kön­­­nyebben találhatnak állást a munkaerőpiacon, és a kre­ditrendszer javítása is nagy lehetőségeket rejt, mert így egységesíteni lehet a külföl­di kreditrendszerekkel. Kurtítjuk az EU-polgárok élettartamát Ahogy belépett Románia és Bulgária a kibővített, 27 tagú EU-ba, a szüle­téskor várható élettartam férfiaknál 75,4 évre, nőknél 81,5 évre csökkent. Szeghalmi Örs Az Európai Unió lakossága hét­főn 6 százalékkal 492,8 millió­ra gyarapodott 463,5 millióról, a 21,6 milliós Románai és a 7,7 millió lakosú Bulgária csatla­kozásával, közölte becslését az EU statisztikai hivatala. Az eu­róövezet lakossága pedig 316,6 millióra nőtt a 2 millió lakosú Szlovénia január elsejei belé­pésével. A 25 tagú EU-ban a születéskor várható élettartam férfiaknál 75,8 év, nőknél 81,9 év volt, Romániában 68,2, illet­ve 75,4 év, Bulgáriában 69, il­letve 76,3 év, így most már, a 27 tagú EU-ban az átlag 75,4, il­letve 81,5 évre csökkent. Ter­mészetesen statisztikai érte­lemben kell venni mindezt. Gazdasági bajok A 25 tagú EU GDP-je 2005- ben 10,847 billió euró volt, a Romániáé 79 milliárd euró, a Bulgáriáé 21 milliárd euró. 2005-ben az EU-ban az átlagos gazdasági növekedés 1,7 száza­lékos, Romániában 4,1 száza­lékos, Bulgáriában 5,6 százalé­kos volt, de gazdaságuk sze­rény mérete miatt ez nem vál­toztatott volna az EU-átlagon. Egy főre számítva a román GDP az EU-átlag 34 százalékát, a bolgár a 33 százalékát tette ki. Az EU-ban 2005-ben a brut­tó értéktöbblet 1,9 százaléka származott a mezőgazdaságból, 26,2 százaléka az iparból, 71,9 százaléka a szolgáltatásokból. Romániában az arány rendre 10,1 százalék, 35 százalék, il­letve 54,9 százalék volt, Bulgá­riában 9,3 százalék, 30,7 száza­lék, illetve 60,7 százalék. A fog­lalkoztatás az EU-ban 64,6 szá­zalékos, miközben Romániá­ban 59,6 százalékos, Bulgáriá­ban 59,1 százalékos. Szlovéniát az euróövezettel vetette egybe az EU statiszti­kai hivatala. 2005-ben a 12 ta­gú euróövezet lakossága 5,3 ez­relékkel nőtt, a Szlovéniáé 2,9 százalékkal gyarapodott. A 12 tagú euróövezetben a születéskor várható élettartam férfiaknál 76,8 év, nőknél 82,8 év volt. Szlovéniában ez 74,1, illetve 81,3 év, így a 13 tagú eu­róövezetben az átlag nem vál­tozik. Morbid: rontjuk ezt a statisztikát is Bent vagyunk, de kilógunk: az első EU-s napok A belépés örömét nagyban csökkenti, hogy nem kellően termelékeny gazdaság, terjedelmes bürok­rácia, átfogó korrupció, lepusztult infrastruktúra és kifogásolható igazságszolgáltatás áll. Szeghalmi Örs További reformokat vár az Eu­rópai Unióhoz január 1-jével csatlakozott Bulgáriától és Ro­mániától az EU - jelezte az il­letékes uniós biztos, Franco Frattini legfrissebb közlemé­nyében, amely lapunkhoz is el­jutott. Mindkét tagjelölt ígére­tet tett arra, hogy a csatlako­zás után is folytatja a bűnüldö­ző szervek modernizálását - hangsúlyozta a bel- és igazság­ügyi biztos, aki felajánlotta se­gítségét ebben. Szerinte már lé­teznek az ehhez szükséges e­­gyüttműködés és az ellenőrzés eljárásai. A legnagyobb prob­lémát továbbra is a szervezett bűnözés és a korrupció jelenti mindkét országban. Az uniós csatlakozással Románia és Bul­gária is részese lesz az Euro­­justnak és az Europolnak - az igazságügyi, illetve a rendőrsé­gi együttműködés uniós szer­veinek -, és ez lehetővé teszi, hogy az EU megerősítse és ki­terjessze együttműködését a korrupció és a szervezett bűnö­zés ellen ezen a két területen. A két új tagállamnak az uni­­ós külső határok jelentős ré­szét kell majd felügyelnie, eb­ben viszont segítséget fog je­lenteni az EU határőrizeti ügy­nökségében való teljes jogú tag­ság. A tagállamok közti határ­ellenőrzés felszámolását jelen­tő schengeni övezethez való csatlakozás érdekében pénz­ügyi támogatást kap Románia és Bulgária - tette hozzá a brüsszeli biztos. Változatlanul slamasztikában Hogy a csatlakozás után még jócskán van tennivalója Buka­restnek, azt a román sajtó sem rejti véka alá. Hazai kommen­tátorok szerint Románia elég­telenül felkészülve csatlakozik az EU-hoz. A belépés örömét nagyban csökkenti, hogy nem kellően termelékeny gazdaság, terjedelmes bürokrácia, átfogó korrupció, lepusztult infrast­ruktúra és olyan igazságszol­gáltatás áll, amelynek alkalma­zottai még nem értik, hogy ők maguk sem függetlenek a tör­vénytől. Túl sok téren van le­maradásunk, amelynek felszá­molása a gazdaságra és a poli­tikára hárul. Hivatalos mosolyok: Turceanu (balra) és Basescu, az EU-ba való belépés pillanatában Erős árnyékban Reflektorok, konfettik rengetegében üdvözölte Romániát és a románokat Traian Basescu elnök, majd Calin Po­­pescu Tariceanu kormányfő Buka­restben január elsején 0 órakor ab­ból az alkalomból, hogy attól a pilla­nattól az ország az Európai Unió tag­jává vált. Néhány perccel korábban a magas rangú külföldi vendégek egyenként üdvözölték néhány mon­datban Romániát, így Göncz Kinga magyarországi külügyminiszter gra­tulált a románoknak, a romániai ma­gyar közösséget is üdvözölve. Első re­akcióként közleményt adott ki a bu­dapesti Ifjúsági Kereszténydemokra­ta Szövetség, tudatva: „Erősen be­árnyékolja a magyar nemzetpolitika számára Románia 2007. január 1-jei EU-csatlakozását, hogy az erdélyi ma­gyarság közösségi jogainak elismeré­sére még szimbolikus lépések se tör­ténnek. Ismét nagy lehetőséget sza­lasztott el Magyarország az erdélyi magyarok jogainak európai szintűvé tétele érdekében. A magyar külpoli­tika ismét csak a Bólogató János sze­repét játszotta el." 2007. január 3., szerda Röviden □ Állandó. Az Országos Fogyasztóvédel­mi Hatóság (ANPC) területi képviseletei ál­landó szilveszteri ügyeletet tartanak. 2007. január 8-ig minden fogyasztóvédelmi ható­ságnál operatív csoport teljesít szolgálatot; az ügyeletesek minden panaszt azonnal ki­vizsgálnak. A fogyasztóvédelmi panaszokat a 0800-080-999 telefonszámon, illetve az ANPC honlapján lehet regisztrálni. □ Marad, a román határszakaszon janu­ár elseje után is fennmarad az import do­hánytermékek jövedéki ellenőrzése annak el­lenére, hogy Románia már az Európai Unió tagja lesz - mondta el Sipos Jenő, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának szóvivője az MTI-nek. A magyar ország­­gyűlés elfogadta azt a törvénymódosítást, hogy a Romániából jövedéki adóteher nélkül bevihető cigaretta mennyisége továbbra is 200 szál (1 karton) marad - mint egyéb har­madik országból érkező dohányterméknél -, szemben az EU más tagországaiból behozha­tó 800 szállal. □ Román áldás: Román az első római, mármint 2007 első újszülöttje az olasz fővárosban. A „hazai pálya" szülötteit megelőző fiúcska 3300 grammos, neve David. Mind ő, mind 26 éves anyja - aki re­mekül beszél olaszul - jól van. Egy órával később egyébként egy albán fiúcska is szüle­tett ugyanabban a római kórházban. A kül­földiek január elsejei születési előretörését az magyarázza, hogy az olasz fővárosban sok román és albán vendégmunkás él. Nem jó. A romániai börtönök egyike sem felel meg az európai normáknak: zsú­foltak, hiányzik a megfelelő higiénia és a szak­embergárda. A 45 büntetés-végrehajtó in­tézetben jelenleg összesen 34 ezer személyt tartanak fogva. Vannak intézmények, ame­lyek jó úton haladnak ahhoz, hogy teljesít­sék a normákat: a szam­osújvári, aradi, giur­­giui, craiovai és tulceai börtönök. Az érem má­sik oldala: a jilavai, vaslui-i, nagybányai, tichilesti-i és Poarta Alba-i börtönök. Üzent a magyar elnök Sólyom László magyar köztársasági elnök új­évi köszöntőjében kitért a romániai helyzetre is. A beszédből idézünk: „Nehéz évet hagy­tunk magunk mögött, és nehéz év áll előt­tünk. A történtek figyelmeztettek arra, hogy a politikának is vannak erkölcsi korlátai. Bi­zony, a kormány elvárja a belátást, sőt, az együttműködést. De hiszen akkor a választó­­polgár is hasonló emelkedettséget követelhet meg a pártoktól, az Országgyűléstől, a kor­mánytól. A mai naptól Románia az Európai Unió tagja lett, így a magyar nemzet túlnyo­mó része - több mint 12 millióan - immár ugyanazon közös politikai, gazdasági és jogi térség része. De természetesen a most még kívül maradt félmillió magyarral is valljuk a közösséget, és azokkal is, akik szerte a világ­ban megtartják magyarságukat. Az Unió ha­talmas teret nyit, amelyben különböző nem­zetek élnek együtt, hol éles nyelvi és kulturá­lis határokkal, hol egymásba ékelődve, hol vegyesen. Egy ilyen nyitott térben nyitott szívvel kell lennünk egymás iránt, ismerve és megértve a másik nemzet fiait. Minden magyar szeretheti a Kárpát-medence egészét, minden tájat, ahová történelme és kultúrája köti. És hasonlóan érezhet az összes itt élő nép."

Next