Fáklya, 1948. június (3. évfolyam, 124-147. szám)

1948-06-30 / 147. szám

A Román Munkáspárt megmozgatta a tömegeket és megváltozik fárad arculata Mit tett a Párttagság a Városért. Számok és adatok a Párt erejéről, munkaképességéről és kezdemé­nyező szerepéről “A város külső kéné fokosa­­iesm­ Vtfttőetk. 'Menj el allhé­­deg-kezibá. Ott, ahol malett álld­va, és gyom verte fel a terét, m­a friss, földszagú utak kanyarognak. Gruppok és vi­rágágyak díszelegnek. Egyik he­lyen (elárulom, nana még ti­­­ók és meglepetés) szökőkút is készül. - j­-i* Vagy menj * Munkásligetbe. Ott is csupa újdonság tagad* A kórhádó padok helyén, ott, »höl foghíjas&r. tátongtak az ellopott és feltüzelt favédők pák vágatai, most betonoldók vár­ják a sétál­ókat. Ha pedig az utcákat tanul­mányozod, észre kell venned, hogy sok-sok külvárosi utca egészere más mézben jelenik meg­ sletted, mint azelőtt. Mi történik itt? Tudjuk, hogy mi: építünk, a város la­kói önkéntes munkával tünte­tik el a rombolások nyomait. * * • Millió meg millió kettest vál­­tm ahhoz, hogy a háború okos­ra rombolást mind helyrehoz­za * város, vagy az állam. Ma, amikor mindaz a dolgozó né­pé, asak természetes, hogy a dolgozó nép önmaga lát hozzá, h­ogy btöl lehet, segítsen őrt­­magán Az a­ tekintélyes ös­­­szeg, gé'.it e sok ezer meg ezer közmunka képvisel, az újjáépí­tés más­ terén­ kamatozik. Munkávüjtetem lesz dbbyí: gyár és soc­­iális intézmény, kultúr­intézmény és iskola. Nagyvárad külső képének s megváltoztatásához hatalmas segítséget és rengeteg munkát adott, a Román Munkás Párt. Alább­­i beszámolónkban össze­írjuk párttagjaink, kerülete­­ink, illetve szervezeteink mun­káját, hogy hű képet nyerjünk Pártunk e téren ?s kifejtett építő munkáidról, kezdeménye­ző szerepéről. Miközben a gyárak és iizafírk,­­ műhelye­­, irodák «s plás nutiks­­í tehető#4 £*k »lói go Kői ft*:> mini sílap újabb lendülettel sorakoz­nak a térinél« munka emelésére I és Pártunk hívó szavár* szabad 1 idejükbe' áldoznak a váró» épi­­tő f­­urikár* ií. az I. kerület e­ 5i járt abbén a munkátas. Szinte nem is tudjuk, hol kezd­jük, móért egyik akció sem ma­radt jelentőségében vagy ará­­* nyaiban * másik mögött A 16-os utcasejt a Kofi­mCn­­­­dán^-rátén dolgozott kétezer. Negyven elvtárs vett­­ részt ez ° k­­iben a munkákból i s körülbelül ugyanannyi pártos kívüli polgárt i­s sikerült maguk mellé dStá­­ln­ok. Ide tartozik a -1 és alapszerve­­zet munkája a Lemó-téren, ahol gyerm­ekjátszótér készül, s 17-es alapszerv munkája a Kulikovsz­­ky-útá napközi otth­o rém­beho­­zásáért, a 13-as alapszervezet munkái ,­ az nncsatelepi Iskola megteremtéséért. Ez az akció egymag több százezer lej értéket jelent a város számára. A Wasserstrom-telepen nap­közi otthont állított fel, 2 hol­oas veteményes kertet művelt hónapokon keresztül kb. 86 em­ber. A Munkásligetben 50 új peten­­padot­ állítottak fel, húsz aadot kijavítottak kb. 160 ezer lej költ­séggel, amit különböző akciókon teremtettek elő. A Munkásliget­­ben 70 ember dolgozott állan­dóan. A Rhéd­ey-kertben 3 vagon sa­lakot­ hordtak az Utakra, parkí­rozták, felfektették a játszóte­ret, megtervezték­­ a szökőkúrát Hetenként kétszer, csütörtökön és vasárnap dolgozott és dolgo­zok itt száz ember (kb. fele pár­­toni kivüli). A II. kerület főleg a temető­ utcai villamosva­­ínal építésére fordítja minden erejét. — Július 16-ig mindenképen be akarjuk fejezni a vezuilat. — mondják az elvtársak a Slik kerületnél. Ebben más kerületek is segítenek és mozgósították a környező utcák lakosságát is. Szerény számításiunk szerint eddig­­­ 51 ember dolgozott önként e villamosvasút építésén. Napon­­ta ötven-hatvan önkéntes mun­kás dolgozik állandóan, de volt olyan nap, mikor­­ 56-re rúgott az önkéntes munkások szám­a. Ezek nagy része természetesen párttag, de jelentős a száma a nempárttag önkéntes mun­kások­­nak is. A­ III. kerület m­unkája, a Jónás-telep fáji­asa (200 fát ültetett itt fi a kerület egész párttagsága). A Guten­­berg-utca kitisztítása és rendbe­hozatala­ (Em­bro-sejt), a Mári«­r utcai park megteremtése, a Teréz utca f­esalakozása, a te­­mető­ utcai villamos­onek építé­­se, a Ghillányi­ utcai iskola kör­­nyékének kitakarítása, összesen 291 embert mozgósítottak mun­kára. Az IV. kerületben az Aradi úti járdákat és a másvonat mentét takarítja plánonként 15 elvtárs. Fiz V. kerület 5-ik és 2-ik alapszer­ve a Petőfi­és a Kórház­ utca árkát takarí­totta Három napon át dól­­lottak naponként tíz emberrel. (A két utóbbi sejt ugyancsak a temető utcai villa­násvon­al épí­tésében tevékenykedik. Ezért fi ® tévesszék meg benn­­eket, hogy számezérülig látszólag kevesebb munkát végeztek, de az első ezen a környéken: a villamosvo­­nal.) Az üzemi pactszt—eze­k kö­zül a­ Carm­én, a CFTI, a Variéi Villamos Vasút és a Top­ints pártszervezeteit jegyezzük fel. Fi Carmen pártszervezete azzal dicsekeeti-t, hogy az összes „lehetőségeket“ alaposan kihasználni Nincsen olyan önkéntes munka, amely­ben részt ne vett volna a Car­men pártszervezet. Vízműnél pár­ kirözött a Munkásligetben, a Szabadság-hídnál, a temető­ utcai villamosnál egyaránt dolgozott. Napi egy és fél óra számítható minden Carmen mű­ ásásra, ami­ tekintettel arra, hogy 362 mun­kás dolgozik az önkéntes mun­káknál valamilyen formában, óriási munkaértéket jelent Ide tarozik saját gyermekotthonuk­ban kifejtett munka is, hiszen a Viziöszki u­ca egyik legkelleme­sebb látványa ma a Gyermekott­hon kertje. A Közkórházban 1 héten át vasárnaponként mint­egy harmincat­ dolgoztak,­­iPho­­seus-nál hatvan Carmen munkás dolgozott, H Carmen ifjjsk munkája külön fejezet, A Sza­badság-hidért dolgozott 50 ifjú fejenként tizenkét órát, a Mun­­kásligetben dolgozott 60 ifjú fe­jenként, 8 óráit, a Rhédey-kert­­ben 28 ifjú fejenként 4 órát, a temető­ utcai villamosnál dolgo­zott. 50 ifjú fejenként 8 órát, a repülőtéren 28 ifjú fejenként 4 órát. Ehez vegyük hozzá a sa­ját gyermekotthont­­knál teljesí­tett munkát is, ez 47 ifjú, fejen­ként négy, illetve­­‘ét órával... Az ifjúmunkás szövetséget is ebbe a kategóriába vehetjük, mert megmozdulásuk a Párt hí­vó szavára történt. A nagy ifjú mozgósítás nagyvá­adi eredmé­nyei: a temető-utcai villamosnál két vasárnap 150, ilet­ve 250 if­jú s naponta 40—50 ifjú, vízi kési igeiben két vasárnap 500, il­letve 200 ifjú, repülőtéren két délután és egy vasi­nap délelőtt 280 ifjú, a széles-utcai hídnál naponta 30 ifjú. A CfK pártszer­vezet főleg a belső munkákkal foglal­kozott, de a műhelyek elől lé­tesített parkok szintén a város szépítéséhez járulnak hozzá. Több saját önkéntes m­unkatele­­pet készítenek elő, kétszáznyolc­van CFB ifjú pedig a temető­­utcai v­illarfiosvonalni­ vett részt a munkában. íi Topanca párt­szervezet a Bástya-utca salakozását vé­gezte el 46 emberrel, a Munkás- 1­igeiben dolgozott 150 emberrel (mindegyik öt órát) s harminc­­harminc ember dolgozott fejen­ként három napig a következő helyeken: Szabadság híd, Vizmű, temető-utcai villamos, Árva­ iáx. A Városi Villlmos Vasút Pártszerve­zete kérdésünkre még óránként is „elszámolt­ az önkéntes munká­val. Klkerü­lt a Csillányi­ utca sarkán levő saját parkra ,áldoz­tak 1250 órát. Fásitottak két ut­cát, ezeket fel is­­ alakozták, harminchét elvtárs dolgozott itt fejenkén­t három órát. A kolozs­­vári­ utca rendbehoz­ásin sínek elhordása stb. csupa éjjeli mun­ka) dolgoztak 1700 órát. (hat akció volt. a 45 smóér), a 'cme­­tő-utcái­­ aUinosvombnak kite­­ lt Városháza pártszervezete a Pop­a Gheorghe utca fáuításár­ végezte el. A mű­­szaki hivatal és kertészet párt­tagjai naponta, irányítják. a n'tnkák s.t. önkéntes munkakép­pen. A város gazdi­ ágának terü­letén 50 elvtárs víy napon át, d­olgozot­. a káros rovarok kiír­táéin. e • • Hozzávetőleges sz­ám­ok ezek és hozzávetőleges adatok. A vég­leges jelentések még nem is ké­szülhettek el. Sok pártszervezet Munkáját (a tanerőkét, a postá­sokét, stb.) nem is jegyezhettük­­­fel. Nagyszerű lesz majd egyszer Statisztikailag is kiszámítani, hány embert mozgatott­­ mi munkára kár tutik s mennyi értéket kép­vi­sel a nemzetgazdaság számára az igy megmozgatott munkaerő ... .4 KMP. útmutatása alajiján a dolgozók megmutatják, hogy meg­értik, mit jelent számunkra min­­den vonalon a termelő mu­nka s megértik, h­ogy­ mindent, amit alkotunk a magunk hasznára alkotjuk s fegyver mieulen rmunkaerrdiném/ kezünkben. mm erősödését jelenti Népköztársa­­ságunknál,', bástyát a reakció tá­madásai ellen és új energia for­rást további magasabb teljesit­­ményekre. a szocidlizmus hilépí­­tésérel Gyárfás Endre illíi­dél­ mélyet lélegzett a finom he­gy\ levegőn és végre megtud­­ta, hogy régi vezérigazgatója, amikor hazatért a nyaralásból, innen hozta magával az üde pírt, az egészséges barnaságot és azt­ a f­unyoros video ked­vet, amellyel napirendre tu­dott térni minden felmerülő alkalommal munkásai és alkal­­mazottai napi gondjai felett. Az új vendég először az éle­tében jutott ahhoz­­ i­szm­er­eséhez hogy megválthatta, ol­csó menettérti jegyét ne eddig I­izárólagosan gazdagok szá­mára fenntartott­­,nyaralótelep­­re és amikor kevéske ruháját, tartalmazó vö bőröndjét lerakta a szám­ára kijelölt ingyenes, vagy a napi 56 lejért kiadott szobában, akkor csodálkozott csak igazán, am­kor tekintete réteseit, a divatos fü­rdő ele­gáns villájában arra az árakét feltünteti régi táblázatra, a­mely még ott fityegett a nos­dó, vagy a villany csengő gömbje­ felett. Megszédült a számok, magasságától, amelyek azt jelezték, hogy az élet kimi­­fosztottjai mennyiért vehették igénybe ezt a tél-nyári para­dicsomot, ahova most őt, a két kézi dolgozót, vagy a gyári, vállalati dohos irodák molyát helyezte el a népi demok­rácia kormány­a, illetve a szakszer­vezet. Két heti fizetése sem lett volna elég a szoba és az ellá­tás egy napra szóló költségei, amelyekre könnyedén telt a gyáros uraknak, a vállalati vezetőknek nemcsak a maguk. VENDÉG szó­isii? SZUíi hanem ez egész családjuk mára. S ez még csok­i keret volt, ez a számoszlop, ami ör­ök tilalomként mert dt volna tovább az új ven­dég szemébe, ha nem­ változik meg a Világ. Hol voltak még a szoba és a panzió árakhoz a délutáni partik, az esti szóra­kozások, a vidám kirándulá­sok egyéb kiadásai, amin­ek mind-mind az eddigelé szoká­sos nyaralási emlékekhez ta­padnak. A föld és a gyár a dolgozó­ké, természetes fordulat, hogy a dolgozóké legyárt <a nyári pihenő is, az­ a sokszáz Birdó­­hely, üdülőtelep, sok-sokezer komfortos villa is, amely ed­dig mind, csak a kivételeik egészségét, életörömeit, szolgál­ta, míg akiknek egész évben csak a munka jutott, munka­helyükön, fulladoztak a kari­kula forróságában.­ A hegyek felé, a tengerpartra száguldó vonatokból, munkás nyaralók integetn­ek vidáman. Még nem mindenkinek hír az ózondús levegőből, a tengik Maidból, a vízből és a nap­fényből. De máris pontosan ami­szor többnek, mint ahány munkás 1948-ban nyaralni in­dult. Mert eddig nem gondol­hatott­ nyaralásra egy sem is jövőre, egy munkában eltöltött, év után, megsokszorozódik azoknak a száma, akik nyári pihenést tervezhetnek Tuskó­­don. Szonátán, Cilimmesztben. Carmen-Sylván.. fb.l.) i? országos Peuui-Tersenyeken Bihar megye népi porttal nyerték­ a 3-ik bellid Marosvásárhely­ (Kikül­­dött tudósítónk telefon je­lentése). A Marosvásárhe­lyen megrendezett országos Petőfi verseny a követke­ző eredményekkel zárult: Az általános osztályozás­ban a színjátszás terén az első díjat a szovátai, máso­dik díjat a beszterce-na­­szódi, míg a harmadik díjat a brassói színjátszók nyer­ték. A dalos verseny a kö­vetkező eredményekkel zárult: 1. Vámosfalva — Kfikt­.1­­16 megye, ?. Bács — Kolozs megye, 3. Carmen. — Nagyvárad A népi tánccsoportok versenyén az első helye­­ést az alsófehérmegyei rőt építenek, kilencvenhat­ párt­tag doközott, éppen tegnap­ lőtt­­ w, összesen 300 éjjeli órát. Lőrincfalva, második helyet az aranyostorda megyei Ist­­vánháza, míg a harmadik helyet Sarkalat táncosai nyerték el. A megyék közötti ver­senyben a következő me­gyék tűntek ki: 1. Marostorda megye 337 ponttal. 2. Kisküküllő megye 322 ponttal. 3. Bihar megye 32­ pont­tal. A verseny nagy érdeklő­dést váltott ki és hatalma­s tömegek vettek részt az ünnepségeken, melynek a megnyitóján Kacsó Sándor a Magyar Népi Szövetség elnöke és Balogh Edgár mondottak beszédet

Next