Fáklya, 1948. november (3. évfolyam, 267-295. szám)

1948-11-19 / 284. szám

300 kilóig minden külön­leges engedély nélkül szállítható vasúton tengeri Bukarest­ (Rador). A Vas­utak Vezérigazgatósága köz­li, hogy a tengeri vasúti szál­lítása a következő feltételek szerint történik: A magángazdaságok részé­re szükséges tengeri mennyi­­séget a CFR vasútvonalain 300 kg.-ig szállítanak. A fen­ti mennyiségnél nem nagyobb Saálításoknál nem szükséges semmiféle azáHítási enge­dély bemutatása. A 300 kiló­nál nagyobb mennyiségek után a CFR szervei a fuvar­levélen kívül a megyei ke­reskedelmi igazgatóságok szállítási engedélyének fel­mutatását kötelesek kérni. Azok a mezőgazdasági munkások, akik fizetésüket tengeriben kapták kézhez, abban az esetben, ha ez 300 kilónál több lenne, kötelesek a termény vasúti szállításá­nál, a fuvarlevél mellett az illető megyei kereskedelmi igazgatóság igazolványát is felmutatni. A tengerinek 300 kilónál nagyobb mennyiség­ben való szállítása azoknak a földműveseknek számára, a­­k­iknek termőföldjük más község határában fekszik, mint lakhelyük, csak az ille­tő község földműves bizottsá­gának bizonylata alapján ve­hető fel — kivételt képez­nek a Romcereal­ által fel­adott tengeri mennyiségek, a­­melyeket szállít­óigazolvány nélkül vesznek fel a CFR közegei. Az ISI az Ideiglenes Bizottság fenntartásával stop sisperiátists céljai szolgálatába állí­tani az ENSz-t hányan akarják kijátszani az imperialisták ez ENSz Alapokmányát Páris. (Radar) Az ENSz köz­gyűlés Politikai Bizottsága no­vember 17-én kezdte tárgyalni hogy tovább működjék-e a múlt évi közgyűlés egy évre megalakított úgynevezett­­ ide­iglenes bizottsága.“ Ez az ideiglenes bizottság az a­merik­ai külügyminisztérium terve szerint, helyettesítené a Biztonsági Tanácsot, amely a nagyhatalmak egyhangúságá­nak (vétó­jog. A szerk.) elve alapján működik. Ezt az­­ideiglenes bizottságot tévesen nevezték el a közgyűlés „segéd szervének.*­ A valóságban az ENSZ ok­mány durva megsértésével az angol-amerikai többség széles hatáskörrel látta el, úgyhogy az ideiglenes bizottságnak mód­jában áll bevizsgálni mindazo­kat a kérdéseket, amelyek az ENSZ okmány értelmében a Biztonsági Tanács hatáskörébe tartozik, sőt meg is oldhatta azokat, de nem az egyöntetű­­ségi elv alapján, hanem szava­zattöbbséggel. A Szovjetunió küldöttsége a népi demokrata államok kikül­dötteivel egyetemben mér a múlt évi ülésszakon kimutatta, hogy csak a nemzetközi együ­tt­működés aláakn­ázását szolgál­hatja egy olyan szerv létesíté­se, amely a Biztonsági Tanác­­csal versenghet és hogy ez csak az" ENSZ fölött hatalmi jogot gyakorolni kívánó Ameri­kai Egyesült Államok érdeke. Ennek a ténynek figyelembe vételével a Szovjetunió, Ukraj­na­­, Fehéroroszország, Lengyel­­ország, Csehszlovákia és Jugo­szlávia visszautasították az ideig­lenes bizottság­­ munkájában való résztvevést. Rendkívül je­legzetes, hogy működési hat ideje meghosszabbításána­k föl­vetésével egyidejűleg az ideig­lenes bizottság kéri hatásköré­nek kiszélesítését is. Különö­sen azt szorgalmazza hogy bíz­zák rá a közgyűlés napirendi pontjainak megállapítására vo­natkozó határozati javaslat ki­dolgozását. Ennek az indítványnak a célja könnyen érthető, miután tudjuk, hogy a Szovjetunió és az új de­mokrata államok nem vesznek részt az ideiglenes bizottság ü­lé­­sein. Tehát azt akarják, hogy a legfontosabb ügyeket a Szovjet­­unió és a­­ lapi demokrata álla­­mok képviselőinek távollétében intézzék el. Az amerikai imperia­listák azt igyekeznek elérni, hogy ne csak a Biztonsági Taná­csot, hanem a közgyűlést is he­lyettesítsék ezzel az ideiglenes bizottsággal.­­ Az Amerikai Egyesült Álla­­m­ok kiküldöttének indítványát Irán, Anglia, Bolívia, Belg­um, Görögország­ Equador, Panama és San­ Domingo kiküldöttei tá­mogatták. , Lange lengyel kiküldött kije­lentette, hogy ennek a bizottság­ annak a működése ellentétben á­l az ENSZ Okmány rendelkezésé­­vel, s kezdeményezői azért rá e­­sítették, hogy aláaknázzák vele a Biztonsági Tanács működésé­nek alapját képező vétójogi el­vet és hogy ezzel a szervvel he­lyettesítsék magát a Biztonsági Tanácsot. Lange határozottan szembe he­lyezkedett azzal, hogy az ideig­lenes bizottság határozati javas­latot dolgozhasson ki a közgyűlés részére és ellenőrizhesse a köz­­gyűlés határozatait- Figyelm­ez­­tetett arra, hogy ezt a célt az ENSZ különböző szervei s külö­nösen a­ főtitkárság szolgálja, amely évi jelentést terjeszt a közgyűlés elé arra nézve, hogy miként alkalmazzák a határoza­tokat. 4 Nemzeti Bank Állami Bankká való átszervezése I sijssbfe lépés ca tervg^sá­rkodás fe:?6 A Nagy Nemzetgyűlés El­­­­nökségének határozata értel­­­­mében a napokban törvény­­rendelettel átszervezték a Nemzeti Bankot és az a jö­­­­vőben a Román Népköz [UNK]>­z­társaság Bankja — Állami­­ Bank elnevezés alatt műkö­­­­dik tovább. Nemcsak a név egyszerű megváltoztatását jelenti ez az intézkedés, hanem lényeges új intézkedések egész sora teszi a jövőben az állam bankját a tervgazdálkodás­­ egyik fő tényezőjévé.­­ A Nemzeti Bank ugyanis­­ mindmáig, mint államosított­­ bank folytatta működését, s az új rendelet azonban ki­­­­mondja, hogy a Román Nép­­­­köztársaság Bankja — állama S­ bank, — ami azt jelenti,­­ hogy a bankjegykibocsájtó­­ intézet mint az állam egyik­­ intézménye kapcsolódik be­­ az általános, tervszerű gaz­­­­das­ágpolitikába, amelynek a alapjait most teszik le de­­t­mokratikus kormányunk gaz­­­­dasági tárcáinak vezetői.­­ A tervgazdálkodásra való­­ áttérés ugyanis nem történ­ 3­het meg addig, ameddig­­ minden pénzügyi intézményt nem helyeztek egységes pénz­ügyi és gazdasági téren azo­nos célok eléréséért dolgozó vezetőség hatáskörébe. Ép­pen ez a magyarázata annak, hogy a volt Nemzeti Bankot a Román Népköztársaság Ál­­l­­ambankjává szervezték át. S mert csak­ ilyen körülmények­­ között érhető el a bankjegy­­­­kibocsájtó intézet és a Pénz-­­­ü­gyminisztérium között a­­ legteljesebb összhang, a leg­­­­szorosabb együttműködés. Az Állami Banknak nem az a feladata, hogy bankje­gyeket bocsásson ki minden ellenőrzés nélkül — mint az et­multban igen gyakran tör­tént és amelynek káros kö­vetkezményeit a dolgozók­­ nem is olyan régen, saját bő­­­­rük­ön tapasztalták, — ha­nem legfontosabb feladata, hogy a bankjegyek értékálló­ságát szavatolja és ennek ér­dekében a törvény is megha­tározza, hogy a bankjegyfor­galom 35 százalékát arány­ban kell biztosítani. A Román Népköztársaság­­ Bankja azonban nem eléged­ik ézik meg ezzel a fedezettel. Erejét nem csak a sufe­ diben­­ elhelyezett értékek kell, hogy­­ képviseljék. A Román Nép­köztársaság Bankjának, mint Állami­ Banknak, az egész ország gazdasági erejére kell támaszkodnia, s ezzel a ha­lott értékeket kibővítve, sok­kal szélesebb téren fejtheti ki működését és sokkal több érték támasztja alá munká­ját. így például, a Román Nép­­köztársaság Bankja, a kapi­talista országok bankjegyki­bocsájtó intézményeivel el­lentétben reális, a maga szá­mára szilárd fedezetet talál az emberi munkában és ez merőben szélesebb lehetősé­geket, új távlatokat nyújt pénzügyi politikánk terüle­tén. Ez a fedezet, ez az új ér­ték, amivel az Állami Bank a jövőben mint szilárd valu­tával számolhat, lehetővé te­szi, hogy iparunk és mező­­gazdaságunk gyors iramban fejlődjék, ez az arannyal egyenértékű fedezet teszi le­hetővé új gyárak, üzemek létesítését, ez könnyíti meg kormányunk számára új kul­­túr-, egészségügyi és más ter­mészetű intézmények létesí­tését, de ugyanakkor ez te­szi napról-napra szilárdabbá, megingathatatlanabbá az or­szág pénzét, ellentétben a tőkés országok bankjegyével, amelyek értéke éppen ellen­kezőleg, napról napra csök­ken, így például a dollár, amely kizárólag aranyfedezetére tá­maszkodik, egyre kisebb ér­tékűvé zsugorodik. Ezzel szemben nálunk a pénz stabil és a Pártunk ál­tal vezetett dolgozó milliók erőfeszítéseinek következté­ben, mindinkább megerősö­dik és ez a biztonság egye­nes arányban áll az eddig el­ért sikerekkel. Nálunk a dol­gozók által termelt javak a nép millióinak birtokában vannak, az ő javukat szol­gálja, nem a kizsákmányo­lók kicsiny csoportját; ez a magyarázata annak, hogy fe­jünkkel szemben a bizalom mindinkább erősödik. A volt Nemzeti Banknak Állami Bankká való átszer­vezése újabb lépést jelent a tervgazdálkodás felé és ez úja­bb távlatokat nyit nemzet­gazdaságunk fejlődésének, a közvagyon szaporításának út­ján és a dolgozó milliók élet­színvonalának emeléséért fo­lyó harcában. .4 selyemhernyó-tenyésztés fejl­ődése Bukarest. (Rador) A selyem­gubó termelés növelésének ter­­v­es­ít­ésével kapcsolatban, a földművelésügyi minisztérium az 1943-as évben 310 kiló se­lyemhernyó-pete termelését pik ne­vezte tervbe a múlt évi 140 ki­­lóva­l szemben. A földművelésügyi minisz­térium szervei túllépték az elő­irányzott mennyiséget, mert eb­ben az évben 450 kiló selyem­­­hernyó-petét tenyésztettek ki. Ezt a mennyiséget mikroszko­­vizsgálatnak vetették alá, amely bebizonyította, hogy a selyemhernyó -peték egészségesek.

Next