Fáklya, 1956. november (11. évfolyam, 259-283. szám)
1956-11-01 / 259. szám
Dolgozó népünk örömmel fogadta a párt, a kormány és az SZKT határozatát A dolgozók életszínvonalának emeléséért Az egész ország dolgozó lakossága megelégedéssel és rokonszenvvel értesült a párt Központi Vezetősége, a Minisztertanács és a Szakszervezetek Központi Tanácsa határozatáról. E határozat újabb beszédes bizonyítéka annak, hogy a párt és a kormány a dolgozó nép erőfeszítései, lelkes munkája nyomán létrejött anyagi javakat maradéktalanul a dolgozók életszínvonalának emelése érdekében használja fel. Ezt megelőzően már számtaaanszor láthatta dolgozó népünk, gy a párt politikájában következetesen és tántoríthatatlanulaz az elv jut kifejezésre, hogy megbecsülje, fokozatosan boldogabbá, biztonságosabbá tegye a széles dolgozó tömegek életét. Nem találunk egyetlen pártdokumentumot sem, amely valamilyen vonatkozásban ne említené a munkások, dolgozó parasztok és a néphez hű értelmiség anyagi és kulturális igényeinek kielégítéséért folyó nemes — a szocializmus magasztos eszméiben gyökerező — küzdelem fontosságát. A határozat első pontja a kisfizetésű munkások jövedelme növelésének azonnali biztosításáról gondoskodik Novembertől termelési áganként 350—400 lej minimális nettó havibért állapítanak meg, amelyhez továbbra is hozzászámítandó az alkalmazottak és feleségeik élelmiszerjegye után járó kartell a pénz. Tagadhatatlan, hogy a határozat második pontja váltotta ki a legnagyobb megelégedést és nem várt örömet és meglepetést okozott a dolgozó nép minden rétegében. Számos nyilatkozat érkezett szerkesztőségünkhöz, amelyben dolgozó szülők köszöntik a határozatot, s köszönik a gondoskodást, amelyben a határozat nyomán fokozottabb mértékben részesülnek gyermekeik. Első pillantásra különösen egy gyermek esetében némely ember számára 100 lej kevésnek tűnik. Egy kis számítás azonban meggyőz bennünket arról, hogy a párt és a kormány ezzel az intézkedéssel részt vállal a jövő nemzedék felnevelésében Például, ha úgy számítjuk, hogy 6 hónap alatt 600, egy év alatt pedig 1200 lej az az összeg, amely gyarantja az egygyermekes család jövedelmét, akkor azt is könnyű kiszámítani, hogy ebből az összegből a gyereknek egy felöltőre, két-három nárcincre, több fehérneműre telik, s még az élelmiszerhez is pótolhatnak belőle. Igazságosnak vehetjük, hogy a pótlék a jövedelem arányában módosul, de figyelemre méltó és hálára kötelez a többgyermekes családok iránt tanusított gondoskodás. A továbbiakban a határozat a kis nyugdíjakat élvező nyugdíjasok életszínvonalának emeléséről gondoskodik. A határozat 3. pontja szerint december 1-től kezdődőleg a minimális öregségi nyugdíj városom 250, falun pedig 200 lej. A rokkantsági nyugdíj a rokkantság fokához mérten, valamint a lakhelyhez viszonyítva — (falusi vagy városi) 180—200 lej havonta. Javul a hadigondozottsági nyugdíj is. Intézkedik a határozat a funkciók szerinti fizetés kiterjesztéséről s a munkások fizetési rendszerének megjavítására összeállított tanulmányok végső formába öntéséről. A párt és a kormány,’’’Valamint az SZKT határozata értelmében e tanulmányokat a legfontosabb vállalatok munkásaival és műszaki kádereivel folytatott széleskörű tanácskozásokon vitatják meg. A gazdasági intézkedések kidolgozásában megnyilvánuló demokratizmus, a tömegek bevonása e fontos ügyek megtárgyalásába újabb alkotó, ösztönző eleme annak, hogy a párt, a kormány és a nép szoros egységben, szilárdan haladjon a szocializmus útján. A fizetési rendszer megjavításának az a fontos hivatása, hogy még jobban érdekeltté tegye a munkásokat a termelékenység fokozásában, a jövedelmezőség, a szocialista felhalmozás gyarapításában — mert ez az életszínvonal emelésének fő forrása és döntő feltétele. Ezek a feltételek: az ipari termelés tervének az év első kilenc hónapjában 104 százalékra való teljesítése, a termelékenység fokozása s az önköltség csökkentése — mind a munkásosztály erőfeszítéseinek eredménye — tették lehetővé e jelentős intézkedéseket s éppen ez kell, hogy ösztönző legyen a jövőre nézve is. A termelővállalatoknak ésszerűbben, gazdaságosabban kell megszervezniük a termelést, jobban kell takarékoskodniuk a nyers- és segédanyagokkal, az üzemanyagokkal, tovább kell javítaniuk a minőséget, bővíteni a választékot — s ami a legfontosabb — fokozniuk kell a termelékenységet s csökkenteniük kell az önköltséget. A szocialista kereskedelem alkalmazottai az áruk tervszerű elosztásával, a minőség iránti fokozott igényességgel és a kiszolgálás, a forgalom gyors, pontos lebonyolításával járuljanak hozzá a határozat sikeres végrehajtásához. Mindezekre, — a lelkes önfeláldozó, a haza és a párt iránti szeretetből fakadó munkához, a szocialista verseny kibontakoztatásához most kiváló alkalom novemberi közelsége. Köszöntsük nagy ünnepünk alkalmával méltó, kimagasló sikerekkel a párt, a kormány és az SZKT nagyjelentsségű határozatát. * Nagygyűlés a Bernáth Andor gyárban Az elmúlt napon a Bernáth Andor fémtömegcikk gyár munkaközössége nagygyűlést tartott. A nagygyűlésen megvitatták, a Román Munkáspárt Központi Vezetősége, a Román Népköztársaság Minisztertanácsának és a Szakszervezetek Központi Tanácsának a munkásfizetések jelenlegi rendszerének és a nyugdíjrendszer megjavítására vonatkozó határozatát. A gyűlésen számos kérdés és hozzászólás hangzott el. A hozzászólók örömüket fejezték ki e határozat iránt. Illés János többek között a következőket mondotta: — Én már a rádióból értesültem a határozatról, mely mondhatom a mi családunkban nagy örömet keltett. Öt gyermek apja vagyok és havi keresetem átlag 667 lej volt. A határozat szerint ezután havonta 500 lej családi pótlékot kapok fizetésemen kívül. Hozzászóltak még Rusz József, Hercz István, Hajdú Antal és mások. A gyűlésen egyhangúlag elhatározták, hogy táviratot küldenek Gheorghiu-Dej elvtársnak. Tegnap reggel Bara Teodor elvtárs, az Október 12 közüzemek üzembizottsági elnöke a vállalat teherszállító- és karbantartó részlegének dolgozói előtt felolvasta a párt, a kormány és az SZKT legutóbbi határozatát. Képünkön Dudás András, a vállalat egyik tehervonat vezetője látható. A határozat őt is kellemesen érinti. Három 14 éven aluli gyermeke uan havonta 300 lejt kap. TÁVIRAT A ROMÁN MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI VEZETŐSÉGÉNEK A ROMÁN NÉPKÖZTÁRSASÁG MINISZTERTANÁCSÁNAK BUKAREST Mi, a Solidaritatea cipőgyár munkaközössége örömmel fogadtuk pártunknak, kormányunknak és az SZKT-nak azt a határozatát, amely a kiskeresetű, a gyermekes munkások és nyugdíjasok jövedelmének megjavítását jelenti. Ez lehetséges volt, mert munkásosztályunk erőfeszítései nyomán állami tervünk túlteljesítésével, a munka termelékenységének emelésével és az önköltség csökkentésével megteremtettük az életszínvonal emelésének anyagi alapját. A határozat gyakorlati megvalósulásának sikere érdekében állami tervünk minden mutatószámát túlteljesítjük. Vállaljuk az 1956 évi terv 193 százalékos megvalósítását, az önköltségnek 1 százalékos csökkentését, a választékterv betartása, a minőség további javítása mellett. Biztosítjuk pártunkat és kormányunkat, hogy minden erőnkkel támogatjuk intézkedéseit, mellyel a munkásosztály jobb életét kívánja megteremteni. Éljen a Román Munkáspárt és annak Központi Vezetősége élén Gh. Gheorghiu-Dej elvtárssal! Éljen a Román Népköztársaság Minisztertanácsai A nagyváradi Solidarbatea cipőgyár munkaközössége Számomra is könnyebbséget jelent Tegnap reggel a Fáklyából értesültem az RMP Központi Vezetőségének, az RNK Minisztertanácsának és a Szakszervezetek Központi Tanácsának a munkásfizetések rendszerének és a nyugdíjrendszer megjavítására vonatkozó határozatáról, örömmel tölt el, hogy a párt, a kormány és az SZKT a kisfizetésű munkások, a kevés nyugdíjat élvező öregek és a sokgyermekes családok segítségére sietett. E határozat számomra is nagy könnyebbséget jelent. A most megjelent határozat értelmében november 1-től a pótlékokkal együtt több mint 400 lejre növekedik keresetem. Ez már lényeges anyagi javítás, amelynek méltán örülhet velem együtt hazánk minden állampolgára. Molnár Sándor, a 3. számú leányközépiskola dolgozója A szovjet kormány nyilatkozata a Szovjetunió és a többi szocialista ország közti barátság és együttműködés fejlesztésének és megszilárdításának alapjairól MOSZKVA. (Agerpres). — TASZSZ: A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége külföldi kapcsolatainak megingathatatlan alapja mindig a békés egymásmellett élés, az összes népek közti barátság és együttműködés politikája volt és az marad továbbra is. Ez a politika legmélyebben és legkövetkezetesebben kifejezésre jut a szocialista országok közti kapcsolatokban. A szocialista nemzetek nagy közösségének országait a szocialista társadalom építése és a proletár nemzetköziség elvei fűzik egybe s így kapcsolataikat csak a teljes jogegyenlőség, a területi integritás, az állami függetlenség és szuverenitás, az egymás ügyeibe való be nem avatkozás elveinek tiszteletben tartására alapozhatják. Ez nem zárja ki, hanem éppen ellenkezőleg, feltételezi a szocialista közösség országai között a szoros testvéri együttműködést és a kölcsönös segítségnyújtást gazdasági, politikai és kulturális téren. A második világháború és a fasizmus megsemmisítése után ezen az alapon alakult ki, erősödött meg és bizonyította be óriási életerejét az Európa és Ázsia számos országában létrejött népi demokratikus rendszer. Az új rendszer bevezetésének és a társadalmi viszonyok mélyreható forradalmi átalakulásainak folyamán számos nehézség, megoldatlan feladatok és nyilvánvaló hibák fordultak elő, köztük a szocialista országok közötti kapcsolatokban elkövetett hibák is, olyan túlkapások és hibák, amelyek a szocialista országok közti kapcsolatban lecsökkentették a jogegyenlőség elvét. Az SZKP XX. kongresszusa teljes határozottsággal elitélte ezeket a túlkapásokat és hibákat s feladatul jelölte ki, hogy a Szovjetunió a szocialista országokkal való kapcsolataiban következetesen valósítsa meg a népek lenini jogegyenlőségének elvét. A kongresszus leszögezte, hogy teljes mértékben figyelembe kell venni az új élet építésének útjára lépett országokban a történelmi múltat és a sajátosságokat. A szovjet kormány következetesen valóra váltja a XX. kongresszus e történelmi jelentőségű határozatait, amelyek megteremtik a szocialista országok közti barátság és együttműködés további megszilárdításának előfeltételeit minden egyes szocialista állam teljes szuverenitásának tiszteletben tartása alapján. Mint az utóbbi idők eseményei megmutatták, szükségessé vált, hogy a Szovjetunió leszögezte a Szovjetunió és a többi szocialista országok közti kapcsolatok, elsősorban a gazdasági és katonai kapcsolatokra vonatkozó álláspontját. A szovjet kormány hajlandó a többi szocialista állam kormányaival megvitatni azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják a szocialista országok közti gazdasági kapcsolatok további elmélyítését és megszilárdítását, kiküszöbölve minden lehetőségét annak, hogy megsérthessék a nemzeti szuverenitás elvét, a gazdasági kapcsolatokban érvényesülő kölcsönös előnyök és jogegyenlőség elvét. Ezt az elvet ki kell terjeszteni a tanácsosokra is. Ismeretes, hogy az új társadalmi rendszer megalakulásának kezdeti időszakában a Szovjetunió a népi demokratikus országok kormányainak kérésére, bizonyos számú szakembert — mérnököket, agronómusokat, tudományos dolgozókat, katonai tanácsosokat —, küldött ezekbe az országokba. Az utóbbi időszakban a szovjet kormány több ízben is felvetette a szocialista államok előtt tanácsosai visszahívásának kérdését. Minthogy jelenleg a népi demokratikus országok megfelelő saját szakszemélyzettel rendelkeznek mind a gazdasági építés valamennyi területén, mind pedig katonai téren, a szovjet kormánynak az a véleménye, hogy a többi szocialista országgal együtt sürgősen meg kell vizsgálnia azt a kérdést, hogy szükség van-e még a szovjet tanácsosok további tartózkodására ezekben az országokban. Katonai téren a Szovjetunió és a népi demokratikus országok kapcsolatainak egyik fontos alapja a varsói szerződés. E szerződés aláírói megfelelő politikai és katonai kötelezettségeket vállaltak magukra — közöttük azt a kötelezettséget is, hogy „egymással egyetértésben megteszik a szükséges intézkedéseket védelmi képességük erősítésére, népeik békés munkáiénak megvédése, határaik és területük sértetlenségének biztosítása és egy esetleges agresszióval szembeni védekezés biztosítása érdekében." Ismeretes, hogy a varsói szerződés és a kormányegyezmények értelmében a magyar és román köztársaságokban szovjet egységek tartózkodnak. A lengyel köztársaságban a négy hatalom notsdami egyezményének és a varsói szerződésnek az alapján állomásoznak szovjet egységek. A többi népi demokratikus országban nincsenek szovjet katonai egységek. A szocialista országok kölcsönös biztonságának biztosítása érdekében a szovjet kormány hajlandó megvizsgálni a varsói szerződésben részvevő többi szocialista országgal együtt — a fent említett országokban állomásozó szovjet csapatok kérdését. A szovjet kormány ebben a kérdésben abból az általános elvből indul ki, hogy a varsói szerződésben részvevő valamelyik állam csapatainak állomásozása a szerződésben részvevő másik állam területén a szerződésben részvevő összes országok megegyezése alapján történik és csakis annak az államnak a hozzájárulásával, amelynek területén, kérésére állomásoznak vagy állomásozni fognak ezek a csapatok. A szovjet kormány szükségesnek tartja, hogy nyilatkozatot tegyen a magyarországi eseményekről. Az események kibontakozása megmutatta, hogy a magyarországi dolgozók, akik nagy haladást értek el a népi demokratikus rendszer alapján, helyesen vetik fel azt a problémát, hogy fel kell számolni a gazdasági építésben mutatkozó komoly hiányosságokat, tovább kell javítani a lakosság anyagi jólétét, harcolni kell az államgépezet bürokratikus eltorzulásai ellen. A dolgozók e helyes és haladó szellemű mozgalmához azonban hamarosan csatlakoztak a sötét reakció és az illenforradalom erői, amelyek arra próbálják kihasználni a dolgozók egy részének elégedetlenségét, hogy aláássák a magyarországi nem demokratikus rendszer alapjait és hogy visszaállítsák ebben az országban a régi tőkés-földesuri államrendet. A szovjet kormány, akárcsak az egész szovjet nép, nyélven sajnálja, hogy a magyarországi események lezajlása vérontáshoz vezetett. A magyar ném kormány kérésére a szovjet kormány hozzájárult ahhoz, hogy néhány szovjet katonai egységet Budapestre küldjön és segítséget nyújtson a magyar néphadseregnek és a hatóságoknak a rend helyreállításában. Figyelembe véve, hogy a szovjet csapatok további állomásozása Magyarországon ür»?v«l szolgálhatna a hörzet súlyosbítására, a szovjet kormány utasította az illetékes katonai parancsnokságot, hogy mihelyt a magyar kormány ezt szükségesnek tartja, vonja vissza a szovjet katonai egységeket Budapestről. Ezen kívül a szovjet kormány kész tárgyalásokat kezdeni a Magyar Népköztársaság kormányával és a varsói szerződés többi részvevőivel a szovjet csapatok további Magyarország területén való tartózkodása kérdésében. A jelen pillanatban a munkások, a parasztok, az értelmiségiek, az egész magyar dolgozó nép legfőbb és legszentebb feladata a népi demokratikus Magyarország szocialista vívmányainak megvédése. A szovjet kormány kifejezi a meggyőződését, hogy a szocialista országok népei nem fogják megengedni, hogy a belföldi és a külföldi reakciós erők megingassák a népi demokratikus rendszer alapjait. A népi demokratikus rendszert minden egyes országban a munkások, parasztok és értelmiségiek önfeláldozó harccal és munkával vívták ki és szilárdították meg. Mindent latba vetnek tehát, hogy felszámolják az összes akadályokat, amelyek gátolják a demokratikus alapok további megszilárdulását országaik függetlenségét te szuverenitását; továbbfejlesztik a jövőben minden egyes országban e szocialista alapokat, gazdasági életüket és kultúrájukat az összes dolgozók anyagi jólétének és kulturális színvonalának növelése érdekében; megszilárdítják a béke és a szocializmus magasztos ügyének erősítése érdekében a szocialista országok közti testvéri egységet és kölcsönös segélynyújtást. 1956. október 30. Bizoculoan öröm . Amikor először hallottam Bizoculoanról, a Solidaritatea cipőgyár egyik segédmunkásáról, akkor még havi 450 lejjel volt szegényebb. Azóta ugyan nem örökölt, még csak más nagyobb fizetéses munkabeosztást sem kapott. Most :s ugyanazon a helyen dolgozik, egyszerű segédmunkásként, mégis megszaporodott családjának jövedelme. Valaminek tehát történnie kellett. Az történt, hogy november 1-től érvénybe lép a párt, a kormány és az SZKT legújabb határozata, miszerint 350 lejnél kisebb alapfizetés nem lesz. Ez az egyik oka annak, hogy a Bizecu-család jövedelme megszaporodott. Most a kettőjük alapfizetése 153 lejjel növekszik. A másik ok az említett határozat által előírt állami pótlék, ami a 3 gyerek után 300 lejt jelent, összevetve a kettőt, annyi mint havi 453 lej többlet. Ez csak hozzávetőleges számítás, viszont egy bizonyos: Bizocu loan jövedelmének növekedése a bérelszámolás után lényegesen több lesz. Nem csodálkoztam tehát azon, hogy Bizocu loant a szokottnál jobb hangulatban találtam. — Talán rólam akar írni — kérdezte kissé hitetlenkedve, amikor tegnap felkerestem. — Az öröméről szeretnék írni. — Mostanában tényleg volt részem benne. Úgy látszik eddig az öröm megtestesítője nem talált ránk — tette hozzá mosolyogva. És elkezdte mesélni azokat az eseményeket, amelyek egyszerű munkáséletében az örömet jelentették. Beszélt arról, mennyire megszerette néhány hónap alatt a gyárat, munkatársait, akik között érzi, hogy értékelik fáradozásait, munkáját, ahol megbecsülik, mint embert A legfrissebb örömhírt pedig tegnap hallottam a rádióban. Akkor végeztem egy futólagos számítást. Az eredmény megörvendeztetett. Szívből örülök a határozatnak. Az a havi 450 lej többlet bizony számít, különösen feleségem tudná megmondani mennyivel könnyebb lesz ezután beosztania a pénzt. — És mit szándékszik venni az első többletből? — Hát, hogy ugy mondjam... — egy pillanatra elhallgatott, majd folytatta: — Az ilyesmit mindig a feleségemmel szoktuk megbeszélni... G. J. :