Fáklya, 1957. október (12. évfolyam, 230-256. szám)

1957-10-01 / 230. szám

2 ZOLA EMILE halálának 55. évfordulója 1902 szeptember 28-ról 29-re virradó éjjel Zola Emile párizsi lakásán széngáz mérgezésben meg­halt. Hamvait 1908-ban nagy tüntetések közepette szállították a párizsi Pantheonba, melynek homlokzatán e felirat hirdeti rendeltetését: „Aux grands Hom­­mes, la Patrie retonnaissaMe"■ (A nagy embereknek — a hálás haza). Zola előbb az Hachette könyv­kiadó cég hivatalnoka volt, majd újságíró. 1868 táján kezd kiala­kulni benne Balzac hatására egy nagy regényciklus terve, de csak a porosz-francia háború után. 1871-ben jelenik meg az első Rougon-Macquart kötet. Ettől az időtől kezdve járnak hozzá bará­tai és hívei. Minden csütörtök délben hat fiatal író: Huysmans, Céard, Henrique, Alexis, Mir­­beau és Maupassant találkozik egy kis montmartre-i kocsmában, a Boeuf Nature-ben. Megeszik a kemény naturszeletet, lármáznak, vitatkoznak, ők a Médáni Fiata­lok, mert este Zolához látogat­nak, az író új házába, Médanba. Megjelenik közöttük Cézanne, a festő is. Zola fiatal barátai ve­zérükkel együtt megszervezik a támadást az oktalan, hazug és aljas háború ellen. Tükröt tarta­nak a tehetségtelen katonák, az üzletet hajszoló nagypolgárok és a gyáva kispolgárok elé. A nem­rég lezajlott porosz-francia há­ború szolgál okulásul és mintául. A támadás célpontja pedig a kardcsörtető francia revans-szel­­lemű polgárság. A Médani esték című novelláskötet első írását Zola adja. Ilyen légkörben szü­letik meg Zola elmélete is a na­turalizmusról ,,Le roman experi­mental!*" c. programtanulmány­ban. (1880). Mesterként Claude Bernard-t, a nagy orvost nevezi meg, aki a kísérleti módszert al­kalmazta. Zola ezt a módszert a regényírásban használja. E mód­szer kialakításában hatott rá Taine, Herbert Spencer és Dar­win is: „A kísérleti regény az absztrakt, elvont ember helyett a fizika-kémiai törvényeknek alá­vetett és a környezet befolyása által meghatározott természetes ember tanulmányozása“. <4 Rou­gon-Macquart család történeté­ben megírja egy család termé­szetrajzát a Második Császárság alatt. Bemutatja egy család sor­sát, amelynek tagjaiban az örök­lődő végzetes hajlamok megha­tározzák az egyének életét. A húszkötetes ciklus leghíresebb részei: L'assomoir (A patkány­irtó, 1877), a pálinka rombolásá­nak rettenetes rajza, Nana (1880) a nagy félvilági nő élete, Germi­nal (1885) a bányászélet és a sztrájk freskója és La Débacle (az összeomlás 1892) a francia­porosz háborúról. Jaccuse — vádolom, — címmel 1897 január 12-én jelenik meg hires nyílt levele, melyért egy évi börtönre és 3000 frank pénzbün­tetésre ítélték. Mivel vádolja Zola Dreyfuss biráit? Gyilkossággal. Dreyfuss Alfréd zsidó származású és elzá­szi születésű francia tüzérszáza­dos, akit 1894 decemberében a katonai bíróság lefokozásra és örökös deportációra ítélt, azon vád alapján, hogy fontos katonai okmányokat idegen hatalmak ke­zére juttatott. Dreyfusst, aki áll­hatatosan hangoztatta ártatlan­ságát, a Cayenne mellett fekvő Ördögszigetre szállították. Zola vádoló nyílt levele való­ságos forradalmat kavart Párizs szerte. A nacionalisták és anti­szemiták ellene, a Dreyfuss-pár­­tiak — akik ártatlanságáról meg voltak győződve — mellette tün­tettek. Állandó hírlapi csaták, ut­cai tüntetések lázában állt Pá­rizs. Zola Londonba menekült a letartóztatás elől és csak a Drey­fuss ügyben kihirdetett amnesz­tia után tért vissza. A közvéle­mény nyomására, sok kormány- és hadügyminiszteri válság után, Dreyfuss ügye a semmitőszék elé került, mely a pert a rennesi hadbíróság elé utalta. A Dreyfuss elleni vádak mind hamisaknak bizonyultak. A katonai bírák azonban nem mentették fel Drey­fusst, de az igazságtalan ítélet olyan vihart támasztott, hogy Loubet elnök 1899 szeptember 21-én megkegyelmezett neki. Csak 1906-ban hozta meg a sem­mitőszék végleges ítéletét, mely a rennesi hadbíróság döntését té­vesnek és igazságtalannak nyil­vánította és Dreyfuss ártatlansá­gát kimondta. Zola és iskolája uj területet hódit meg az élet ábrázolásában. Amíg a klasszikusokon nevelt ízlés az élet ábrázolásában csak bizonyos határig ment el, s a valóság csúnya oldalát nem, vagy alig jelenítette meg, — a naturalizmus nemcsak polgárjo­got biztosít a csúnyaságnak, ha­nem keresi is azt. Keresi, hogy ezzel is bámulatba ejtse és meg­döbbentse a kispolgárt, s a pro­letariátussal szövetkezve, nagy társadalmi átalakulást hirdessen. Kifejezésmódja a világ nagy eposzaihoz hasonlít. Szereti a ha­tásos felsorolásokat, bőven ömlik a szó belőle, s a jelenetek drá­mai kifejtés felé hömpölyögnek. Szereplői sokkal inkább tömegek, mint egyes emberek. A proletariá­tusról írt első nagy regény a Germinal. Egy sztrájk története, vagy inkább egy sztrájk hősköl­teménye. Etienne Lantier csak ki­fejezője a tömegnek, nem fősze­replője a regénynek. A csendőrség elől a bányászok az erdőbe men­nek és ott tárgyalják meg a sztrájkot íme néhány sor e jele­netből: Etienne monoton han­gon beszélt és ezzel csak hang­súlyozta a rossz híreket. A tö­meg, melyet nem lehetett látni, hallgatott az éjszakában és Isai­t kétségbeesett lélegzetvétele hal­latszott a fák között... Etienne nekihevült. — A bérmunkásság a rab­szolgaság uj formája — folytatta remegő hangon. A bánya a bá­nyászoké kell, hogy legyen, amint a tenger a halászé, s a föld a paraszté. A bányászok vissza fogják hódítani birtokukat. Ki­nyújtott keze az országot mutat­ta, az erdőn túl; a hold ebben a pillanatban bukkant fel és meg­világította alakját. Ahogy az ár­nyékban maradt tömeg meglátta a fehér fényben, amint kitárt kézzel osztogatja a nemzet va­gyonát, — tapsolni kezdett: Úgy van, igaza van! Éljen! Nem érezték többé a hideget. — e tüzes szavak fölhevítették őket. Micsoda álom! Gazdának lenni végre, megszűnni szenved­ni, élni­? A sztrájk­jelenet megrázó .vé­ge valóságos szimbólum: a telep fűszerese megcsonkított testtel fekszik a földön, a polgárok le­húzott redőnyeik mögött reszket­nek, a bányászok a zsandárokkal harcolnak, s ezeknek háta mögött a pék kocsija pástétomos rétest hoz a bányaigazgatóék konyhá­jára. A naturalista elvből természet­szerűen következett a szerelem testi mivoltának leírása is. Zola rosszhiszemű utánzói ezt ki is használták, s valóságos pornog­ráf irodalmat sarjasztottak belő­le, elsikkasztva társadalmi mon­danivalóit. Zola ebből a szem­pontból lett szenzáció, s a pol­gári kritika ezt bírálta benne. Ma amikor lehámlik róla a natu­ralizmusból eredő újszerűség — fedezzük fel igazán azt, ami nem szenzáció, de maradandó érték. Engels éppúgy megbírálta, mint korában sokan mások. Azt mond­ja egyik levelében, hogy noha a proletariátus első nagy regényé­nek írója, jobban szereti nála Balzacot, a realistát. S valóban Zolában az él to­vább és az maradandóbb, ami nem naturalista, nyelvének bősé­ge és ábrázolásában az élet sze­­retete. Olyan lendülettel, olyan ízesen írja le az életet, stílusá­ban annyi rabelais-i bőség van, hogy pesszimista világnézete el­lenére az olvasó e nyomasztó körzetben is kedvet kap az élet­hez. Az élethez és igazsághoz, amelynek mindig védelmezője volt. Tátray Barna tanár Az Állami Színház új tenoristá­jának bemutatkozása a Zenés vi­dám est műsorában A Zenés vidám est sikere arra indította a színház igazgatósá­gát, hogy további két estére mű­sorra tűzze. A keddi és szerdai előadáson bemutatkozik Tank László, a kolozsvári Állami Ma­gyar Operától ideszerződött új tenorista, akit a közönség érdek­lődéssel vár. A Zenés vidám est műsorát a két tagozat művészei adják a „Fel a függönnyel“ (ro­mán) és­­a Vidám műsor (ma­gyar) legjobb számaiból. r­A­K­L­Y­A Grill osztrák játékvezető nem ítélte meg a román csapat szabályos gólját Román NK — jugoszláv SZ1NK 1:1­­():()) A bukaresti Augusztus 23 sta­dionban közel 100.000 néző előtt játszották le a román—jugoszláv világbajnoki selejtező mérkőzést. A román csapat az első félidő­ben idegesen küzdött, szünet után azonban többet támadott és erkölcsi győztese volt a mér­kőzésnek. Az 52. percben Voi­­nescu dobja magát a jugoszláv középcsatár bomba lövésére, érin­ti a labdát, de nem tudja elhá­rítani a gólt. Kezdés után ferge­teges román támadások és a 70. percben megszületik az egyenlítő gól, amit az osztrák játékvezető nem ítél meg. A téves ítélet nem töri le a román csapatot, tovább támad és a 76. percben Pecsov­szki jobbszélre kerül, nagysze­rűen rohamoz és beadásából Éne I. megszerzi az egyenlítést. Óriási harc folyik a pályán, a ju­­goszlávok inkább védekeznek és az eredmény nem változik. Gh. Popescu állami edző nyilatkoza­ta szerint a román csapat csak a második félidőben játszott tu­dásának megfelelően, ha az első félidőben nyugodtabban játszik, megszerezhette volna a győzel­met. Boskov, a jugoszláv csapat­­kapitány a rádiónak adott nyi­latkozatában elmondta, hogy a két csapat érdekes küzdelmet ví­vott és a jugoszlávok elégedet­tek a döntetlen eredménnyel. ROMÁNIA—JUGOSZLÁVIA IFJÚSÁGI VÁLOGATOTT 5:1 (3:0)­ A román ifik ellenállhatatlanul játszottak és szép küzdelemben verték a szintén jól játszó ven­dégcsapatot. JUGOSZLÁVIA B — ROMANIA B. 2:1 (0:0) Braun Kálmán állami edző szerint a szkopljei mérkőzésen a döntetlen jobban megfelelt volna a játék menetének. A 47. perc­ben Mészáros lőtte a román csa­pat vezető gólját. A 67. percben a jugoszlávok 16-os büntetőből egyenlítettek, majd 11-esből meg­szerezték a győzelmet A játékve­zető les címén nem adta meg a román csapat egyenlítő gólját. Bulgária — Lengyelország 1:1. Lengyel B.—Bolgár B. váloga­tott 3:3. .Második félidőbeli erőteljes játékával é­rtékes nemzetközi győzelmet aratott a Nagyváradi Haladás Haladás—Szabadkai Szpartak 3:1 (0:1). 7000 néző. Vezette Tóth Sándor Összeállítások: Ha­ladás: Gebner (Sugár), Tirják, Bakucz L, Kiss, Krempánszki (Bartha K), Kuk, Bisca, Fe­­renczi (Vorhanek), Bartha, Ni­­culescu, Blujdea. — Szparták: Gloncsák, Tapiska, Percs, Cso­pics, Koletar, J­eskov, Osztoics, Marovics, Kilianovics (Farkas), Csovics, Rupár. A 30. percben Csovics az ingadozó védők kö­zött kiugrik és megszerzi a ve­zető gólt. (0:1). Szünet után az első percben remek, Blujdea, Ni­culescu, Ferenczi támadásból Bartha K. 17 méterről ritkán lá­tott szép sarkos bombával egyen­lít. (1:1). A 31. percben Bartha K. a kifutó kapus mellett belövi a Haladás vezető gólját (2:1), majd a 38. percben Bartha sze­gényesen visszavágott a Nagy­váradi Haladás a legutóbbi 1:0-ás vereségért a Szabadkai Szpartak-csapatnak. A 3:1-es győ­zelem nemzetközi szempontból is értékes, mert a vendégcsapat a jugoszláv I. osztályú bajnokság negyedik helyén áll. A Haladás szempontjából azért is örvende­tes ez a győzelem, mert a má­sodik félidőben vívta ki a csa­pat, ami arra enged következtet­ni — a bajnoki küzdelmek foly­tatása előtt— hogy a váradi e­­gyüttes erőnléte javult a szünet­ben. A csütörtöki Marosvásár­­helyi Energia mérkőzés főpró­­bája — bátran állíthatjuk — si­került Véleményünk szerint a hátralevő napokban a csapatnak csak könnyebb edzéseket kell tar­tania, mert csütörtöktől vasár­napig, négy nap alatt, két sors­döntő bajnoki mérkőzést kell vív­nia. De visszatérve a vasárnapi nemzetközi mérkőzésre , el­mondhatjuk, hogy komoly küz­delmet láttunk. A játék nem mozgott ugyan a nemzetközi­­ mérkőzések magas színvonalán, de ennek ellenére jó harcot ví­vott a két csapat. A jugoszlávok keményen és erőteljesen játszot­tak, ám elkövették azt a hibát, hogy védelembe húzódtak és sok­szor — mint a Haladás Buka­restben a 0:6-os mérkőzésén — négy hátvéddel játszottak. Zi­­­­lahy a váradi csapat edzője ide­jében felismerte a vendégek tak­tikáját és helyes csatarend­re utasította a játékosokat, ami a második félidőben sikerrel végződött. Az első 45 percben többnyire mezőnyjáték volt, a 20. perc után a jugoszlávok — szél­lel támogatva — feljöttek és némi területi fölényt harcoltak ki. Szünet után azonban mindjárt a Haladás vette át az irányító szerepet és majdnem végig jól támadott. A győzelem még ilyen arányban is teljesen megérde­melt volt. Jól sikerült a Krem­­pánszki-Bartha J. csere is, mert Bartha J. hosszú szünet után kedvvel és jól játszott. Általá­ban az egész védelem kielégített. Ezúttal megdicsérjük Kisst is — betartotta az utasításokat Elől és talán egyben a csapat legjobb embere Niculescu volt. Bartha Károly két gólja szép volt, jól adogat, de még mindig nem táp­lálja a szélsőket és sokat tartja, a labdát Blujdean a javulás je­lei mutatkoznak, bár most is so­kat önzősködött. A vendégcsapat­ban nagyon tetszett Gloncsák kapus, Csopics balhátvéd, Ko­­letár, Marovics és Kilianovics, aki az utolsó percekben megsé­rült. Még két dolgot szeretnénk megemlíteni: Az egyik: A lelátó sajnos, erősen foghíjas volt. Hogy miért? — Nem tudjuk A másik: Sokan kérdezték, hogy Demjén és Tóth miért nem ját­szott. Erre tudunk válaszolni. Demjén felvételi vizsgázik az egyetemen, Tóth pedig lázas in­fluenzával megbetegedett. (h. m.) Ben ívelt szögletrugását Nicu­­lescu magasan felugorva védhe­­tetlenül fejelte a hálóba és be­állította a 3:1-es végeredményt. is- Győztek a vasgyáriak — de még mindig nincs játékrendszerük Nagyváradi Energia — Szalontai Termés 2:0 (1:0). Vasárnap negyedik győzelmét aratta a Nagyváradi Energia, de sajnos a csapatnak még mindig nincs játékrendszere. Az együt­tes tagjai elég fejlett labdarugók ahhoz, hogy ne csak találomra, hanem bizonyos rendszer alkal­mazásával játszanak. A szélsők még mindig csak „statisztálnak“ a pályán. Nem kapnak labdákat és így kénytelenek középre hú­zódni, ami természetesen tömö­ríti a mezőnyt és nehézségeket gördít a gólrúgás elé. A védelem hamar zavarba jön. Ez járult hozzá a nagykárolyi vereséghez. Papp Sándor edző játéka átütő erőt vitt ugyan a csatársorba, — ahol Nagy Istvánnal jól meg­értik egymást — de a csatársor többi tagj­a: Dull, Torzsok, Kiss R. még mindig lemarad és igy kárbavesznek a jól előreadott labdák. Ezeknek a hiányosságok­nak a kiküszöbölésére a csapat edzőjének kell sok figyelmet szentelnie, hogy a vasgyári csa­pat továbbra is a bajnoki táblá­zat élén maradhasson, mert a va­sárnapi fordulóban­­ a Nagyvára­di Vörös Lobogó nehéz ellenfél­nek ígérkezik. A mérkőzésről Szalontai támadással indul a mérkőzés és­­ a 10. percben Bagi lövése a kapufát súrolva, hagyja el a játékteret. A 15. percben nagy kavarodás támad a nagy­váradi kapu előtt, de a szalon­tai csatárok egymásra várnak a lövéssel s így oda a jó helyzet. A félidő második részében fö­lénybe került az Energia és a 30. percben megszületik az első gól: Balogh indítja el a táma­dást, Nagyhoz játszik, aki a jó helyzetben levő Dullhoz továb­bít: a balösszekötő közelről 10... és Birónak , a szalontaiak ka­puvédőjének a hálóból kell kiven­nie a labdát. (1:0). Az első fél­idő utolsó pillanatában Dullnak nyílik alkalma gólszerzésre, de néhány lépésről a kapusba lő. Fordulás után továbbra is némi fölényt harcol ki a helyi csapat és ez elegendő, hogy a 70. perc­ben Nagy István beállítsa a vég­eredményt. Kitűntek: Nagy István, Gel­­berg, Béres, Kun, illetve Bíró és Nagy. Csifó, kolozsvári játékve­zető kielégítően bíráskodott. S­urányi Emil 1957. X. 1. kedd, 230. sz. Jól szerepeltek a vidékiek a női szpartakiáda tartományi döntőjében . A női testkultúra fejlesztése érdekében a Nagyvárad tartomá­nyi TSB értékes kezdeményezés­sel tömegjellegű versenyt indí­tott Tegnap bonyolították le a kézilabda és atlétika tartományi döntőit. Bár nem voltak kima­gasló minőségi eredmények, tö­­megmozgósítási és népszerűsíté­si szempontból sikerült a ver­seny. Belényes, Köröskisjenő, Székelyhid és Nagyvárad rajon sportolói álltak rajthoz. Atlétika: Ifjúsági: 80 m. MTK akadály 1 Kerezsi 34.1 mp. 60 m síkfutás 1. Fehér Klára (Nv) 10 mp. Gránátdobás: 1. Lenesiu 31.43 m. Távolugrás: 1 Citrea Anna (Belényes) 3.79 m. Magas­ugrás: 1. Bendik (Nv) 115 cm. Felnőttek: 100 m MVK akadály: 1. Codoba (Köröskisjenő) 33.2 mp. 100 sik.: 1. Mihailescu (Kö­röskisjenő) 17.2 mp Kétkezes súlylökés: 1. Rácz (Székelyhid) 13.89 m­. Távolugrás: 1. Ceng (Vaskóhsziklás) 4.08 m. Magas­ugrás: 1. Paál (Székelyhid) 125 cm. 1000 m mezei futás: 1. Baik (Vaskóhsziklás) 4:27,8 Kézilabdában a Nagyváradi Nyomdaválla­­lat leányai lelkes játékkal 9:1 arányú győzelmet arattak Be­lényes csapata felett, majd 1:1-es félidő után Pintér góljával 2:1- re verték Érmihályfalvát és az első helyre kerültek. Nagyváradi birkózó­­győzelem Temesváron A Temesvári Lokomotiva no­vember 7 jegyében versenyre hív­­ta a Nagyváradi Lokomotiva birkózócsapatát. A váradi fiúk jó formában, 13:3 arányban győz­tek Temesváron, ami biztató elő­jel a rövidesen meginduló A- osztályos birkózó csapatbajnok­ság előtt. Győzelmeinket Oprea Kincses, Varga, Baciu, Szász, és Bunta sz­rezték. A most Nagy­váradra került Szász Zsigmond, többszörös román válogatott ko­moly nyereséget jelent a nagyvá­radi birkózósportnak. Döntetlen a tartományi rangadó Energia IREC — Nagyváradi Lokomotiva 1:1 (0:0). Gyorsira­­mú kemény játékban a villanyte­lepiek kevés híján győztek a rangadón. Góllövők: Császár, il­letve Zare. Az IREC legjobbjai Vékony, Mélán Schwartz és Mó­zes, a vasutascsapatból Rárok, Kulcsár, és Pop jeleskedtek. Zare jó játékára árnyékot vetett he­lyenként megnyilvánuló sportsze­rűtlen magatartása. Varga (Sza­­lonta) erélytelenül vezette a mérkőzést. További eredmények: Vaskohsziklás — Borosjenő 4:1. Margitta — Mihályfalva 1:0. Székelyhid — Nagyv. Akarat 7:0. Borossebes—Nagyv. Dinamo 1:1. Kerékpár A Nagyváradi Termés sportkö­zösség rendezésében került sor vasárnap a Kolozsvári Dinamo és Nagyvárad válogatottjának kerékpárversenyére. Mind a 120 km távon, mind a háztömb körüli versenyen a kolozsvári csapat szerezte meg a győzelmet. Mind­két csapat 12—12 versenyzőt in­dított. A 120 km távot a Nagy­várad—Nagybáród útszakaszon bonyolították le. ★ Néhány eredmény a B-osztályból Energia Arad — Energia Hu­­nyad 0:0. Kolozsvári Lokomotiva — Ara­­nyosgyéresi Energia 1:1. Nagybányai Energia — Sze­­beni Haladás 2:1. Lupényi Energia — Medgyesi Energia 3:0. Temesvári Lokomotiva — Ara­di Lokomotiva 2:0. Bírladi Dinamo — Suceavai Progresul 1:2. -k A 12 találatos PRONOSPORT szelvény: X, 1, 1, X, X, X, 1, X, 1, 1, 1, 2.

Next