Fáklya, 1960. január (15. évfolyam, 1-25. szám)

1960-01-03 / 1. szám

2 ÍÁKLYií A Vulco-Chim h­elyi ipari vállalat életéből Tíz év telt el azóta, hogy 1949 december 25-én tíz gumi­­vulk­anizáló kisiparos, egy szap­pan, és egy gyertyakészítő mes­ter és még néhányan kis mun­kaközösségbe kovácsolódva. Au­gusztus 23 elnevezéssel kisipari termelőszövetkezetet alakított. A szövetkezet létrehozásakor ez a kis munkaközösség némi használt szerszámmal, egy szűk műhellyel és két kis üzlethelyi­séggel, de annál több munka­kedvvel és tettrekészséggel rendelkezett. A MEGTETT ÜTŐN Az első években a szövetke­zeti tagságnak számos nehéz­séggel kellett megküzdenie. Kezdetleges munkatechnológiá­ja folytán az előállított termé­kek gyenge minősége miatt gyártmányaikat nehezen tud­ták értékesíteni. Az 1950—1953-as időszakban a szövetkezet tagsága az állam által nyújtott segítséggel és fo­kozott munkával bebizonyítot­ta a szövetkezet életképességét. Ebben az időszakban a szövet­kezet tovább bővült egy vegyi osztállyal, az üvegcsiszoló és tükörkészítő részleggel, a gale­­lit- és szarufeldolgozó osztál­­­lyal, majd pedig a megnyitott fényképészeti műtermekkel, úgy hogy a taglétszám 1953-ban már 113-ra emelkedett. A következő évek során a szolgáltatásokat végző osztá­lyok — mint a fényképészet, üveg- és tükörcsiszoló, stb. — minőségi munkájának fejlesz­tésével kiérdemelték a lakos­ság bizalmát és elismerését, ami az egységek további fejlő­dését vonta maga után. Ugyan­akkor ezek az osztályok a szo­cialista kereskedelem kérel­meinek és a lakosság igényé­nek megfelelően rátértek egy egész sor közszükségleti cikk gyártására. Bővült a vegyi rész­leg termék­választéka, megin­dult az olajfesték, a porfesték különböző színben való gyártá­sa, valamint több közszükség­leti cikk — mint például a ci­pőkrém, varrógép- és kerékpár olaj, bőrolaj, mosószappan, stb. — nagy mennyiségben való elő­állítása. A gumivulkanizáló ■ műhely — amely csak javítás­sal foglalkozott — rátért kü­lönböző közszükségleti cikkek­­nek sorozatban való gyártásá­ra, úgymint a jó minőségű puha és kemény gumitalp készítésé­re, stb. A szövetkezet anyagi-pénz­ügyi alapjainak növekedésével párhuzamosan megindult az­­ egységek korszerűsítése, bő­vült az autóköpeny vulkanizáló osztály, fokozzák gépeinek ter­melőképességét, az új kazánház üzembehelyezésével biztosítják a gőzellátást. A szakemberek pótlására 14 dolgozó nyert szakképesítést. Az üvegcsiszoló és tükörkészítő osztály — a­mely egyedül­álló tartomá­nyunkban — ma már képes ki­elégíteni mind a lakosság, mind a szocialista szektor egy­ségeinek igényeit. Ezt a részle­get az utóbbi 2—3 év folyamán szintén korszerűsítették. A meglévő épületeket világos mű­helyekké alakították át. A ter­melési folyamat tökéletesítésé­vel egyidejűleg javult a dolgo­zók munkakörülménye is, a csi­szoló-korongok hideg-melegvíz­zel való ellátására különleges tartályokat szereltek fel, amely biztosítja az üvegcsiszolók reu­matikus szakmai betegségének felszámolását. A FEJLŐDÉS LEHETŐSÉGEI­­NEK TOVÁBBI KIHASZ­NÁLÁSA Az előző évek megvalósításai újabb irányt adtak a szövetke­zet további fejlődésének. A la­kosság sokoldalú igényeinek kielégítése céljából újabb és újabb szolgáltatásokat nyújtó egységeket nyitottak meg, mely­nek folyamán már az 1959. év első felében ezeknek száma 12-ről tizenhatra emelkedett. Meg kell említeni a fényképé­szeti hálózat kibővítését, a fény­­képnagyító és képkeretező osz­­tály létesítését. Azonban nemcsak a szolgál­­tatást nyújtó egységek bővül­tek, hanem a közszükségleti és ipari cikkeket gyártó részlegek is­. Az olajfesték részleg dolgo­zói a minőség megjavításával termékeik részére kivívták a kereskedelem és az ipari fo­gyasztó vállalatok elismerését. Széleskörű lehetőségek nyíltak a gumitermékeket gyártó rész­leg további fejlesztésére. Az év folyamán számos választékot tökéletesítettek és újabbakat állítottak elő. Az autógumikö­peny hulladékait megőrlik, ke­vés nyersgumival összekeverik, s a kapott anyagból közszük­ségleti cikkeket készítenek. Az ipari vállalatok részére külön­leges gumigyűrűket, tömítése­ket, technikai gumi­idomokat, h­őgéphengert, a vasút részére az árukihordó kocsik kerekeire gumiabroncsot, stb. állítanak elő. Az év legnagyobb megva­lósítása a festőhengerek gyár­tásának bevezetése, amelyből építőipari vállalatainknál eddig oly nagy hiány mutatkozott. Az ország különböző részeiből ér­kező kérések kielégítésére né­hány hónap alatt e termék elő­állításának mennyisége meg­kétszereződött, ugyanakkor a választékot 43-ról 62-re emel­ték. Annak ellenére, hogy az 1959 év első felében az elégtelen anyagellátás miatt a szövetke­zet dolgozói nem teljesíthet­­­ték tervfeladataikat, a máso­dik félév minden hónapjában tervelőirányzatukat sikerült túl­teljesíteniük, így az év folya­mán vállalt 160.000 lejes terven felüli megtakarítással szemben 210.000 lejt valósítottak meg. A SZOCIALISTA FEJLŐDÉS MAGASABB FOKÁN A szövetkezet termelőegysé­gei a munkafolyamat tökélete­sítésével, a termékféleségek so­rozatban gyártásával a fejlődés olyan szakaszába lépett, ami­kor is a szövetkezeti szervezési forma a munkatermelékenység növekedésének fékezőjévé vált. A termelés további fejlődése szükségszerűen megkívánta a munkafolyamatok fejlett szín­vonalon való megszervezését. A szövetkezet dolgozói felis­merve ezt a tényt, pártunk út­mutatása alapján 1959. október 31-i közgyűlésükön egyhangú­lag megszavazták a termelési egység helyi ipari vállalattá va­ló alakítását, így jött létre tar­­tományunk első helyi vegyipari vállalata, a Vulco-Chim. A vállalat keretén belül négy termelési egység működik: két vegyi termékeket gyártó rész­leg, egy csontfeldolgozó és egy autógumi javító osztály, ame­lyek 1960-ban 24 termékcsopor­tot gyártanak. Az 1960. évi terv nagy feladatot állít a fiatal he­lyiipari vállalat dolgozói elé, melynek megfelelően 400 tonna olajfestéket, 120 tonna porfes­téket, 80 tonna műolajat, 72 tonna talpgumit és egyéb kü­lönböző ipari cikkeket gyárta­nak. A megnövekedett tervfel­adatok valóra váltása érdekében ez év folyamán korszerűsítik a festékosztályt, a 2-es vegyiosz­tályon három új munkatermet és egy szárító berendezést he­lyeznek üzembe, míg a porfes­tékgyártó osztályon központi fűtést vezetnek be. Fenti tervfeladatok teljesíté­sének biztosítása nagy mérték­ben függ attól, hogy a tarto­mányi néptanács helyi ipari osz­tálya milyen támogatásban ré­szesíti a vállalatot a termelő­­egységek továbbfejlesztésében. Elsősorban biztosítania kell­­ a termelés nyersanyaggal való ellátását, a szükséges gépi be­rendezéseket és szállítási esz­közöket, mindazokat a feltéte­leket, amelyek a munka jó me­netelét elősegítik. Kovács István Orvosi előadás A Tartományi Egészségügyi és Járványügyi Központ egész­ségügyi nevelési osztálya rende­zésében 1960. január 5-én,­­8 órakor a Román-Szovjet Barát­ság Házában dr. Ciocan Maria az 1. sz. kórház szakorvosa ro­mán nyelven, míg dr. Deutsch Elemér, az 1. sz. kórház főorvo­sa magyar nyelven tart előadást a grippáról. Az előadást filmvetítés követi Belépés díjtalan. o/)'X'Ocoocoooocooo-'>';C'<>o«occ"^or.óf/>ooooo<>oooco<xK><x><><>oo<>c...co<>oo<>c>o<xx><><>OöC><x><>< ooooooooooooooooooo-ooooo I960. I. 3. vasárnap, 1. s*. A dolgozók életkörülményeinek növekedésével Fokozottabb feladatok a kereskedelmi szervezetek előtt Az Ipari Termékek helyi ke­reskedelmi szervezete pártalap­szervezetének gyűlésén decem­ber 24-én vitatták meg az 1960. évi tervfeladatokat. A pártalap­­szervezet tájékoztatására Kun Sándor elvtárs, a vállalat igaz­gatója az 1960. évi tervfelada­ton kívül ismertette az 1959. évben elért eredményeket. A je­lentésből kitűnt, hogy az RMP KV 1959. július 13—144 plená­ris ülése határozatainak értel­mében a dolgozók fizetésének emelése, valamint a 2600-féle közfogyasztási cikk árának csökkentése nagy mértékben növelte a lakosság vásárlóere­jét. Pártunk e határozatának életbeléptetésével az Ipari Ter­mékek helyi kereskedelmi szer­vezete a múlt évben textiláruból 104, háztartási cikkekből 108, bú­tor- és épületfából 96,5 száza­lékkal többet adott el mint 1958-ban. A helyi kereskedelmi szervezet tehát tavaly összesen értékben 102 százalékkal több árut adott el, mint 1958-ban. A 102 száza­lékban többek között 40.000 méter pamutáru, 2000 méter­nél több nylon, 6000 méter len­es kender­áru, 5000 méter szö­vet, nagymennyiségű bőrláb­beli, csizma, vászoncipő és gu­­micipő van. Továbbá 1,500.000 lej értékű kötöttáruval, 2,000.000 lej értékű konfekcióval többet vásároltak mint 1958-ban. Konyhabútorból 1400, hálószo­bából 140 garnitúrát, 3100 ke­rékpárt 1200 motorkerékpárt, 1250 mosógépet, 1200 órugáz­­tűzhelyet és még sok más köz­fogyasztási cikket hozott forga­lomba a vállalat. Kun elvtárs hangsúlyozta hogy 1959-ben a vállalat több új boltot is nyitott: egy hang­szerüzletet, 6 rövidáru boltot. 1959-ben 10 kiállítást szervez­tek, amelyen több termelőegy­ség áruit mutatták be. A vállalat igyekezett árucik­keit eljuttatni a munkásköz­pontokba. Többször szervezett karaván-árusítást. Ilyenformán áruikkal megjelentek a gyárak­ban, üzemekben, a feketeerdei üveggyárban, az ősküllői Mál­lót­églagyárban és más ipari központokban, s a nagyméretű vásárlás lebonyolításával hoz­zájárultak eladási tervfelada­tuk teljesítéséhez. Az 1960. évi eladási terv is­mertetésekor az előadó hang­súlyozta, hogy az RMP KV 1959 december 3—54 plenáris ülésé­nek irányelvei szerint a lakos­ság jövedelme 1960-ban 6,5 mil­liárd lejjel növekszik, ennek következtében az állami keres­kedelmi forgalom körülbelül 6 milliárddal emelkedik, mely­ből 4 milliárd lej az „Ipari Ter­mékek" helyi kereskedelmi szervezetére esik. Ebből az ös­­­szegből a nagyváradi helyi ke­reskedelmi szervezetre eső rész 10 százalékkal, növeli az 1960. évi eladási tervet. Majd rátért az évi tervnek egységekre való felbontására. A terv teljesítése, valamint a jobb kiszolgálás biztosítása ér­dekében Szabó István elvtárs, a párt alapszervezet titkára is­mertette a szervezési intézke­dési tervet, mely igen értékes pontokat tartalmaz. Az egyik például magába foglalja, hogy az év folyamán az iparcikkeket termelő vállalatoknál az új áru­cikkek népszerűsítése végett el­adással egybekötött kiállításo­kat szerveznek. Az elárusító üzletekben szintén több kiállí­tást rendeznek. Egy másik pont a vállalat dolgozóinak szakmai továbbképzésével foglalkozik, hogy biztosítani tudják a fejlett szocialista kereskedelmi kiszol­gálást. Ugyanakkor a szocia­lista verseny kiszélesítésével is foglalkozik az intézkedési terv, mely a továbbiakban fel­adatul tűzi a vezetőségnek, hogy jó minőségű árut biztosít­son az egységeknek és kellő időben. A jelentés és az intézkedési terv elhangzása után a pártta­gok hozzászólásukban vállal­­ták: mozgósítják a vállalat munkaközösségét a terv teljesí­tése érdekében. Ugyanakkor a különböző egységeknél a dolgo­zók versenyre hívták egymást. Hüttner József, az Universal áruház vezetője vállalta, hogy 102 százalékos tervteljesítést érnek el. Két százalékkal növe­­lik a megtakarítást 1959-hez vi­szonyítva. Blau Zsigmond, a bú­torüzlet vezetője vállalta, hogy 5 százalékkal teljesíti túl évi tervét. A jelenlevők nagy lelkesedés­sel hasonló vállalásokat tettek, hogy az 1960. évi tervet fejlett szocialista kiszolgálással telje­sítik. Látogassuk minél többen a tartományi mezőgazdasági kiállítást ! A mezei munkák befejezése után évenként tartományi mező­­gazdasági kiállítást rendeznek, ahol bemutatásra kerülnek az ál­lami és szövetkezeti mezőgazda­­sági egységek kiváló termésered­ményeinek mintái. Az idei kiállí­tás , melyet népköztársasá­gunk kikiáltása 12. évfordulójá­nak tiszteletére nyitottak meg a Transilvania étterem kiállí­tási helyiségében. Célja: nép­­­sz­erűsíteni a Mezőgazdasá­gi Minisztérium és több más központi szerv kezdeménye­zésére indított verseny győzte­seit, az állami és szövetkezeti mezőgazdasági egységek ered­ményeit. A versenynek öt főbb célkitűzése volt: kukorica terme­lők, cukorrépa termelők verse­nye, a legjobb traktorista, a leg­jobb fejő és a 100 hektár után legtöbb tehenet tartó egység cím elnyerése. Hogy mennyire ered­ményes volt ez a mozgalom, szemléltetően bizonyítja a napok­ban megnyílt mezőgazdasági ki­állítás. Vegyük sorba a kiállítás anya­gát, s ismerkedjünk meg a ku­korica, cukorrépa, és a búza ter­mesztésében győztesként kikerü­lő állami gazdaságok, kollektív gazdaságok és mezőgazdasági társulások eredményeivel. A kukorica termesztés eredmé­nyeit kis grafikon szemlélteti: a társulások hektáronkénti szemes- kukorica termése az 1956 évi 1,39 kilogrammról 2756 kg-ra, mg a kollektív gazdaságoké 2126-ról 2915 kg-ra emelkedett, de nemcsak a hektáronkénti ter­­ítlés fenéren, hanem a kukoricával elfoglalt terület is lényegesen növekedett. A társulásokban pél­dául 1956-hoz viszonyítva az idén több mint tízszer, a kollek­tív gazdaságokban pedig csak­nem háromszor akkora volt a kukoricával bevetett terület. Az állami gazdaságok közül a kuko­ricatermesztők versenyéből a vá­­radőssi az első helyre, a szalár­­di a másodikra és a sza­lontai a harmadik helyre került. Az emlí­tett állami gazdaságok főleg Warwick 401 és 472-es fajtájú hibridkukoricát termesztettek, mely — mint a tények bizonyít­ják — igen megfelel tartomá­nyunk talaj és éghajlati viszo­­­nyainak. A kiállított minták mel­lett ott találjuk a művelési eljá­rást is. Az állami és szövetkezeti gazdaságok kivétel nélkül őszi mélyszántásba vetették a kukori­cát, s így a növény nem síny­lette meg a nyári szárazságot. A szövetkezeti mezőgazdasági egységek között ugyancsak élénk versengés folyt az elsőségért. Tartományi viszonylatban leg­szebb teljesítményt a vajdai kollektív gazdaság mutatott fel, mely a 80 hektáros területen 6520 kg-os átlagtermést ért el. Ugyancsak első osztályú minő­sítést kapott a szalárdi, illetve a szentannai kollektív gazdaság is, melyek hasonlóképpen magas hektáronkénti terméshozamot ta­karítottak be. A kukoricaterm­esztők verse­nyébe számos társulás is bekap­csolódott, melyek közül első he­lyezést a szalontai Aranykalász, a szalárdi 1. számú és a boros­­sebest ért el: 4135 kg, 4500 és 3800 kg-os hektáronkénti szemes terméssel. Az RMP KV 1958 novemberi plenáris ülése a cukorrépa és a napraforgó termelés fokozására szólította a mezőgazdasági dol­gozókat. Érthető tehát, hogy a cukorrépatermesztők versenye igen nagy visszhangra talált a kollektív gazdaságok és mező­­gazdasági társulások körében. A kiállítás rendezői — mint a ku­koricánál — a cukorrépánál is, szimbolikusan oldották meg a kiállított minták hátterét. A fest­mény, egy nagy kiterjedésű cu­korrépa táblát ábrázol betakarí­tás idején. Ilyen mozgalmas le­hetett a fazekasvarsándi kollekti­visták 240 hektáros cukorrépa táblája is, ahonnan hektáronként 31,600 kilogrammot gyűjtöttek be. A tartományi versenybizott­ság nekik ítélte az első díjat. Ugyancsak kiváló cukorrépa ter­mése volt a szentannai H. párt­­kongresszus elnevezésű kollektív gazdaságnak: 3 vagon hektáron­ként. Az első három között van a nadabi kollektív gazdaság is, mely — noha a múlt év február­jában alakult — a 150 hektáros táblán közel 3 vagonos hektáron­kénti termést ért el. A ropogós cipó és a többi sü­tőipari termék a legjobb búzater­­mesztőkre hívja fel a figyelmet. Az itt elhelyezett grafikonból ki­tűnik, hogy a társulások hektár­­ronkénti búzatermése 1956-hoz viszonyítva 1245-ről 1443 kg-ra, míg a kollektív gazdaságoké 1332 ről 1870 kg-ra emelkedett. A legjobb búzatermesztők között a bályoki, váradőssi és a Scínteia-i állami gazdaságot találjuk. A kollektív gazdaságok közül a nagyfalusi 2804 kg-os, a palotai 2663 kg-os és a rétimalmi 2604 kg-os hektáronkénti átlagtermés­sel vezet. A társulások közül pe­dig a nagyfalusi, borossebesi és a kiskereki került élvonalba. A mezőgazdasági termelés nö­vekedésének arányában a párt és a kormány iránt érzett szeretet és hála kifejezéséül a kollektív gazdaságok és mezőgazdasági társulások a múlt évben is nagy­mennyiségű mezőgazdasági és állati terméket adtak el szerző­déses alapon az államnak. A múlt évben például a kollektív gazdaságok 2889 tonna búzával és rozzsal, 422 tonna árpával, 2295 tonna kukoricával és 1072 tonna napraforgóval többet ad­tak el az államnak, mint 1958- ban. A kollektív gazdaságok pél­dáját követve, a társulások az 1959. évben szerződéses alapon 6041 tonna búzát, 7655 tonna kukoricát, 2634 tonna naprafor­gót és 258 tonna sörárpát adtak el az államnak. Joggal elmondhatjuk, hogy a kiállítás igen tanulságos. Éppen ezért azt tanácsoljuk a rajoni és községi néptanácsoknak: szer­vezzenek minél több kollektív lá­togatást. A nagyváradi iskolák igazgatóságainak is figyelmébe ajánljuk: hasznos lesz, ha a diá­kok szervezetten, az osztályfő­nökök kíséretében megtekintik a kiállítást. A művészi kivitelezésért meg kell dicsérnünk a kiállítás ren­dezőit, akik arra törekedtek, hogy erőteljesen kidomborítsák a szocialista nagyüzemi gazdál­kodás felsőbbrendűségét, pártunk­nak a mezőgazdaság szövetkeze­tesítése érdekében folytatott poli­tikájának helyességét. Balogh György 29 százalékkal növekszik a székelyhid­i GTA ez évi terve Az elmúlt napokban nagygyű­lésre jöttek össze a székelyhídi gépállomás dolgozói, hogy meg­hallgassák Pócs István igazgató elvtárs beszámolóját az 1959. évi tervfeladatok teljesítéséről, valamint az idei terv mutatószá­­mairól. A beszámoló rávilágított a gépállom­ás dolgozóinak eredmé­nyes harcára az 1959. évi tenv sikeres teljesítéséért, ami azt eredményezte, hogy az összterme­lési tervet 20 százalékkal, a kon­vencionális traktoronkénti nor­­­mál hektár tervét pedig 58 száza­lékkal teljesítették túl. Ez lehető­vé tette azt, hogy a normál hek­tár önköltsége 16 lejjel csökken­jen. A gépállomás traktorosainak és szakembereinek a tervfelada­tok túlteljesítéséért, az önköltsé­gi ár csökkentéséért, a fűtő- és kenőanyagok megtakarításáért folyó harca nem­­ volt hiábavaló, mert az 1959-es évben — amel­­­lett, hogy tervüket jóval túltel­jesítették — mintegy 364.000 lej terven felüli megtakarítást értek el. A traktorosok, a gépkezelők és a szakemberek egész évben szo­cialista m­unkaversenyben dolgoz­tak és így kiváló teljesítményt értek el. Több dolgozó, mint: Szilágyi László, Corbus Vasile, Szilágyi Géza, Szenkó István, Csarnó Sándor, Kalmár Gyula, Szegecs Imre traktorosok, Biró Lajos szerelő, Papp Károly­ esz­tergályos és Kelemen Sándor gazdasági gépész, kiváló minő­ségű munkát végeztek a szövet­kezeti mezőgazdasági egységek számára, illetve a traktorok és más mezőgazdasági gépek javí­tása terén. 1959. évi eredmények ismerte­tése után Pócs István igazgató rátért az 1960. évi tervfeladatok­ra. Közölte a jelenlevőkkel, hogy a tervmutatók jóval magasabbak az előző évinél, ami azt jelenti, hogy a gépállomás dolgozóinak fokozott munkát kell kifejteniük a pártalapszervezet, a szakszer­vezet és az adminisztratív veze­tőség irányításával, mert csak így tehetnek eleget sikerrel a jövő évi tervfeladatoknak. Az 1960. évben mintegy 405 nor­mál hektárt kell teljesíteniük kon­vencionális traktoronként, ami 29%-os növekedésnek felel meg. Ugyanakkor alacsonyabb önkölt­ségi áron kell teljesíteni, mint az elmúlt évben . Erre megvan minden lehetőségünk — mondot­ta a beszámoló —­ mert a megle­vő géppark a jövő évben újabb 52 darab univerzális traktorral, 17 darab különböző kombájnnal, két darab Sztalinec traktorral, 33 tuzavetőgéppel, 5 darab kulivá­­torral bővül. Ezek jóval nagyobb termelőképességünk, mint az ed­digi gépek, s emellett üzemelte­tésük is gazdaságosabb. Ilyen­formán a ritmikus tervteljesítés­­sel és túlteljesítéssel, a kenő- és fűtőanyagok fokozott megtakarí­tásával, a javítási és adminisz­tratív költségek csökkentésével a tervben előírt önköltségi áron felül legalább 261.000 lej megta­karítást érhetünk el. Ez megkö­veteli a szocialista munkaver­­se­ny, a fűtő- és kenőanyag-taka­rékossági mozgalom kiszélesíté­sét és a munkafegyelem megja­vítását, s nem utolsó sorban a jó minőségű­ javítások elvégzését. A gyűlésen számos traktorista és szakember szólalt fel. Csarnó Sándor, Baliga Imre, Barabás Imre, Tarnai Sándor és mások is vállaltak­ hogy tervfeladatai­­kat a jövő évben 10—20 száza­lékkal túlhaladják, és traktoron­ként 400—500 lej értékű alkat­részt, valamint 5—10 százalék üzem- és kenőanyag megtakarí­tást érnek majd el. E nagygyűlésen a gépállomás több traktoristája, mint Stefán László, Nagy Imre, Kupa Sán­dor, Szilágyi Sándor, Vasadi Sándor vállalta, hogy részt vesz az országos éttraktoristák verse­nyében — a traktoronként, 1050 normálhektár teljesítményben, hogy még kim­agaslóbb eredmé­nyekkel járuljanak hozzá a gép­állomás tervfeladatainak határidő előtti sikeres teljesítéséhez. Bízunk abban, hogy a székelye­hidi gép- és traktorállomás min­den traktorosa, gépkezelője, szak­embere és technikusa egy ember­ként küzd majd a pártalapszer­­vezet vezetésével a jövő évi terv­feladatok sikeres teljesítéséért. További eredményes politikai­­felvilágosító és meggyőző mun­kát fejtenek ki, a mezőgaz­daság szocialista átalakítása ér­dekében. Mindezek valóra váltásá­hoz kívánunk sikert a gépállo­más munkaközösségének. Kovács Imre Január 3-án, vasárnap du. 15.30 órakor: D­ale Carnavalu­­lul. Január 3-án, vasárnap este 19.30 órakor: Bolondos vasárr­nap. Január 5-én, kedd este 19.30 órakor: Bolondos vasárnap. Január 6-án, szerda este 19.30 órakor: Tache, Janke si Cadír. Január 7-én, csütörtök este 19.30 órakor: Róka meg a szőlő. Január 8-án, péntek este 19.30 órakor: Bolondos vasárnap. * PUSKIN: A betolakodott. (Ar­gentin film). Előadások: 11, 3, 5, 7, 9 óra­kor. ARTA: Tavasz, (Jugoszláv film). Előadások: 3, 5, 7, 9 órakor. Vasárnap 11 órakor matiné. TRANSILVANIA: Kattognak a kerekek. (Szovjet film). Előadások: 2.30, 4.30, 6.30, 8.30 órakor. Vasárnap 10.30 órakor matiné. IFJÚSÁGI: Holnap már késő. (Olasz film). Előadások: 2.30, 4.30 órakor. Díszelőadás. (Magyar film). Előadások: 6.30, 8.30 órakor. Naponta 10.30 órakor filmelő­adás az ifjúság és gyermekek részére. MÁJUS 1: A szerelem vará­zsa. (Szovjet film). Előadások: 3, 5, 7, 9 órakor. Vasárnap 11 órakor matiné. N. BALCESCU: A szív nem felejt. (Szovjet film). Előadások: 5 és 7 órakor. Vasárnap 11, 3, 5, 7 órakor.

Next