Fáklya, 1960. január (15. évfolyam, 1-25. szám)

1960-01-03 / 1. szám

2 ÍÁKLYií A Vulco-Chim helyi ipari vállalat életéből Tíz év telt el azóta, hogy 1949 december 25-én tíz gumivulkanizáló kisiparos, egy szappan, és egy gyertyakészítő mester és még néhányan kis munkaközösségbe kovácsolódva. Augusztus 23 elnevezéssel kisipari termelőszövetkezetet alakított. A szövetkezet létrehozásakor ez a kis munkaközösség némi használt szerszámmal, egy szűk műhellyel és két kis üzlethelyiséggel, de annál több munkakedvvel és tettrekészséggel rendelkezett. A MEGTETT ÜTŐN Az első években a szövetkezeti tagságnak számos nehézséggel kellett megküzdenie. Kezdetleges munkatechnológiája folytán az előállított termékek gyenge minősége miatt gyártmányaikat nehezen tudták értékesíteni. Az 1950—1953-as időszakban a szövetkezet tagsága az állam által nyújtott segítséggel és fokozott munkával bebizonyította a szövetkezet életképességét. Ebben az időszakban a szövetkezet tovább bővült egy vegyi osztállyal, az üvegcsiszoló és tükörkészítő részleggel, a galelit- és szarufeldolgozó osztállyal, majd pedig a megnyitott fényképészeti műtermekkel, úgy hogy a taglétszám 1953-ban már 113-ra emelkedett. A következő évek során a szolgáltatásokat végző osztályok — mint a fényképészet, üveg- és tükörcsiszoló, stb. — minőségi munkájának fejlesztésével kiérdemelték a lakosság bizalmát és elismerését, ami az egységek további fejlődését vonta maga után. Ugyanakkor ezek az osztályok a szocialista kereskedelem kérelmeinek és a lakosság igényének megfelelően rátértek egy egész sor közszükségleti cikk gyártására. Bővült a vegyi részleg termékválasztéka, megindult az olajfesték, a porfesték különböző színben való gyártása, valamint több közszükségleti cikk — mint például a cipőkrém, varrógép- és kerékpár olaj, bőrolaj, mosószappan, stb. — nagy mennyiségben való előállítása. A gumivulkanizáló ■ műhely — amely csak javítással foglalkozott — rátért különböző közszükségleti cikkeknek sorozatban való gyártására, úgymint a jó minőségű puha és kemény gumitalp készítésére, stb. A szövetkezet anyagi-pénzügyi alapjainak növekedésével párhuzamosan megindult az egységek korszerűsítése, bővült az autóköpeny vulkanizáló osztály, fokozzák gépeinek termelőképességét, az új kazánház üzembehelyezésével biztosítják a gőzellátást. A szakemberek pótlására 14 dolgozó nyert szakképesítést. Az üvegcsiszoló és tükörkészítő osztály — amely egyedülálló tartományunkban — ma már képes kielégíteni mind a lakosság, mind a szocialista szektor egységeinek igényeit. Ezt a részleget az utóbbi 2—3 év folyamán szintén korszerűsítették. A meglévő épületeket világos műhelyekké alakították át. A termelési folyamat tökéletesítésével egyidejűleg javult a dolgozók munkakörülménye is, a csiszoló-korongok hideg-melegvízzel való ellátására különleges tartályokat szereltek fel, amely biztosítja az üvegcsiszolók reumatikus szakmai betegségének felszámolását. A FEJLŐDÉS LEHETŐSÉGEINEK TOVÁBBI KIHASZNÁLÁSA Az előző évek megvalósításai újabb irányt adtak a szövetkezet további fejlődésének. A lakosság sokoldalú igényeinek kielégítése céljából újabb és újabb szolgáltatásokat nyújtó egységeket nyitottak meg, melynek folyamán már az 1959. év első felében ezeknek száma 12-ről tizenhatra emelkedett. Meg kell említeni a fényképészeti hálózat kibővítését, a fényképnagyító és képkeretező osztály létesítését. Azonban nemcsak a szolgáltatást nyújtó egységek bővültek, hanem a közszükségleti és ipari cikkeket gyártó részlegek is. Az olajfesték részleg dolgozói a minőség megjavításával termékeik részére kivívták a kereskedelem és az ipari fogyasztó vállalatok elismerését. Széleskörű lehetőségek nyíltak a gumitermékeket gyártó részleg további fejlesztésére. Az év folyamán számos választékot tökéletesítettek és újabbakat állítottak elő. Az autógumiköpeny hulladékait megőrlik, kevés nyersgumival összekeverik, s a kapott anyagból közszükségleti cikkeket készítenek. Az ipari vállalatok részére különleges gumigyűrűket, tömítéseket, technikai gumiidomokat, hőgéphengert, a vasút részére az árukihordó kocsik kerekeire gumiabroncsot, stb. állítanak elő. Az év legnagyobb megvalósítása a festőhengerek gyártásának bevezetése, amelyből építőipari vállalatainknál eddig oly nagy hiány mutatkozott. Az ország különböző részeiből érkező kérések kielégítésére néhány hónap alatt e termék előállításának mennyisége megkétszereződött, ugyanakkor a választékot 43-ról 62-re emelték. Annak ellenére, hogy az 1959 év első felében az elégtelen anyagellátás miatt a szövetkezet dolgozói nem teljesíthették tervfeladataikat, a második félév minden hónapjában tervelőirányzatukat sikerült túlteljesíteniük, így az év folyamán vállalt 160.000 lejes terven felüli megtakarítással szemben 210.000 lejt valósítottak meg. A SZOCIALISTA FEJLŐDÉS MAGASABB FOKÁN A szövetkezet termelőegységei a munkafolyamat tökéletesítésével, a termékféleségek sorozatban gyártásával a fejlődés olyan szakaszába lépett, amikor is a szövetkezeti szervezési forma a munkatermelékenység növekedésének fékezőjévé vált. A termelés további fejlődése szükségszerűen megkívánta a munkafolyamatok fejlett színvonalon való megszervezését. A szövetkezet dolgozói felismerve ezt a tényt, pártunk útmutatása alapján 1959. október 31-i közgyűlésükön egyhangúlag megszavazták a termelési egység helyi ipari vállalattá való alakítását, így jött létre tartományunk első helyi vegyipari vállalata, a Vulco-Chim. A vállalat keretén belül négy termelési egység működik: két vegyi termékeket gyártó részleg, egy csontfeldolgozó és egy autógumi javító osztály, amelyek 1960-ban 24 termékcsoportot gyártanak. Az 1960. évi terv nagy feladatot állít a fiatal helyiipari vállalat dolgozói elé, melynek megfelelően 400 tonna olajfestéket, 120 tonna porfestéket, 80 tonna műolajat, 72 tonna talpgumit és egyéb különböző ipari cikkeket gyártanak. A megnövekedett tervfeladatok valóra váltása érdekében ez év folyamán korszerűsítik a festékosztályt, a 2-es vegyiosztályon három új munkatermet és egy szárító berendezést helyeznek üzembe, míg a porfestékgyártó osztályon központi fűtést vezetnek be. Fenti tervfeladatok teljesítésének biztosítása nagy mértékben függ attól, hogy a tartományi néptanács helyi ipari osztálya milyen támogatásban részesíti a vállalatot a termelőegységek továbbfejlesztésében. Elsősorban biztosítania kell a termelés nyersanyaggal való ellátását, a szükséges gépi berendezéseket és szállítási eszközöket, mindazokat a feltételeket, amelyek a munka jó menetelét elősegítik. Kovács István Orvosi előadás A Tartományi Egészségügyi és Járványügyi Központ egészségügyi nevelési osztálya rendezésében 1960. január 5-én,8 órakor a Román-Szovjet Barátság Házában dr. Ciocan Maria az 1. sz. kórház szakorvosa román nyelven, míg dr. Deutsch Elemér, az 1. sz. kórház főorvosa magyar nyelven tart előadást a grippáról. Az előadást filmvetítés követi Belépés díjtalan. o/)'X'Ocoocoooocooo-'>';C'<>o«occ"^or.óf/>ooooo<>oooco<xK><x><><>oo<>c...co<>oo<>c>o<xx><><>OöC><x><>< ooooooooooooooooooo-ooooo I960. I. 3. vasárnap, 1. s*. A dolgozók életkörülményeinek növekedésével Fokozottabb feladatok a kereskedelmi szervezetek előtt Az Ipari Termékek helyi kereskedelmi szervezete pártalapszervezetének gyűlésén december 24-én vitatták meg az 1960. évi tervfeladatokat. A pártalapszervezet tájékoztatására Kun Sándor elvtárs, a vállalat igazgatója az 1960. évi tervfeladaton kívül ismertette az 1959. évben elért eredményeket. A jelentésből kitűnt, hogy az RMP KV 1959. július 13—144 plenáris ülése határozatainak értelmében a dolgozók fizetésének emelése, valamint a 2600-féle közfogyasztási cikk árának csökkentése nagy mértékben növelte a lakosság vásárlóerejét. Pártunk e határozatának életbeléptetésével az Ipari Termékek helyi kereskedelmi szervezete a múlt évben textiláruból 104, háztartási cikkekből 108, bútor- és épületfából 96,5 százalékkal többet adott el mint 1958-ban. A helyi kereskedelmi szervezet tehát tavaly összesen értékben 102 százalékkal több árut adott el, mint 1958-ban. A 102 százalékban többek között 40.000 méter pamutáru, 2000 méternél több nylon, 6000 méter lenes kenderáru, 5000 méter szövet, nagymennyiségű bőrlábbeli, csizma, vászoncipő és gumicipő van. Továbbá 1,500.000 lej értékű kötöttáruval, 2,000.000 lej értékű konfekcióval többet vásároltak mint 1958-ban. Konyhabútorból 1400, hálószobából 140 garnitúrát, 3100 kerékpárt 1200 motorkerékpárt, 1250 mosógépet, 1200 órugáztűzhelyet és még sok más közfogyasztási cikket hozott forgalomba a vállalat. Kun elvtárs hangsúlyozta hogy 1959-ben a vállalat több új boltot is nyitott: egy hangszerüzletet, 6 rövidáru boltot. 1959-ben 10 kiállítást szerveztek, amelyen több termelőegység áruit mutatták be. A vállalat igyekezett árucikkeit eljuttatni a munkásközpontokba. Többször szervezett karaván-árusítást. Ilyenformán áruikkal megjelentek a gyárakban, üzemekben, a feketeerdei üveggyárban, az ősküllői Mállótéglagyárban és más ipari központokban, s a nagyméretű vásárlás lebonyolításával hozzájárultak eladási tervfeladatuk teljesítéséhez. Az 1960. évi eladási terv ismertetésekor az előadó hangsúlyozta, hogy az RMP KV 1959 december 3—54 plenáris ülésének irányelvei szerint a lakosság jövedelme 1960-ban 6,5 milliárd lejjel növekszik, ennek következtében az állami kereskedelmi forgalom körülbelül 6 milliárddal emelkedik, melyből 4 milliárd lej az „Ipari Termékek" helyi kereskedelmi szervezetére esik. Ebből az összegből a nagyváradi helyi kereskedelmi szervezetre eső rész 10 százalékkal, növeli az 1960. évi eladási tervet. Majd rátért az évi tervnek egységekre való felbontására. A terv teljesítése, valamint a jobb kiszolgálás biztosítása érdekében Szabó István elvtárs, a párt alapszervezet titkára ismertette a szervezési intézkedési tervet, mely igen értékes pontokat tartalmaz. Az egyik például magába foglalja, hogy az év folyamán az iparcikkeket termelő vállalatoknál az új árucikkek népszerűsítése végett eladással egybekötött kiállításokat szerveznek. Az elárusító üzletekben szintén több kiállítást rendeznek. Egy másik pont a vállalat dolgozóinak szakmai továbbképzésével foglalkozik, hogy biztosítani tudják a fejlett szocialista kereskedelmi kiszolgálást. Ugyanakkor a szocialista verseny kiszélesítésével is foglalkozik az intézkedési terv, mely a továbbiakban feladatul tűzi a vezetőségnek, hogy jó minőségű árut biztosítson az egységeknek és kellő időben. A jelentés és az intézkedési terv elhangzása után a párttagok hozzászólásukban vállalták: mozgósítják a vállalat munkaközösségét a terv teljesítése érdekében. Ugyanakkor a különböző egységeknél a dolgozók versenyre hívták egymást. Hüttner József, az Universal áruház vezetője vállalta, hogy 102 százalékos tervteljesítést érnek el. Két százalékkal növelik a megtakarítást 1959-hez viszonyítva. Blau Zsigmond, a bútorüzlet vezetője vállalta, hogy 5 százalékkal teljesíti túl évi tervét. A jelenlevők nagy lelkesedéssel hasonló vállalásokat tettek, hogy az 1960. évi tervet fejlett szocialista kiszolgálással teljesítik. Látogassuk minél többen a tartományi mezőgazdasági kiállítást ! A mezei munkák befejezése után évenként tartományi mezőgazdasági kiállítást rendeznek, ahol bemutatásra kerülnek az állami és szövetkezeti mezőgazdasági egységek kiváló terméseredményeinek mintái. Az idei kiállítás , melyet népköztársaságunk kikiáltása 12. évfordulójának tiszteletére nyitottak meg a Transilvania étterem kiállítási helyiségében. Célja: népszerűsíteni a Mezőgazdasági Minisztérium és több más központi szerv kezdeményezésére indított verseny győzteseit, az állami és szövetkezeti mezőgazdasági egységek eredményeit. A versenynek öt főbb célkitűzése volt: kukorica termelők, cukorrépa termelők versenye, a legjobb traktorista, a legjobb fejő és a 100 hektár után legtöbb tehenet tartó egység cím elnyerése. Hogy mennyire eredményes volt ez a mozgalom, szemléltetően bizonyítja a napokban megnyílt mezőgazdasági kiállítás. Vegyük sorba a kiállítás anyagát, s ismerkedjünk meg a kukorica, cukorrépa, és a búza termesztésében győztesként kikerülő állami gazdaságok, kollektív gazdaságok és mezőgazdasági társulások eredményeivel. A kukorica termesztés eredményeit kis grafikon szemlélteti: a társulások hektáronkénti szemes- kukorica termése az 1956 évi 1,39 kilogrammról 2756 kg-ra, mg a kollektív gazdaságoké 2126-ról 2915 kg-ra emelkedett, de nemcsak a hektáronkénti terítlés fenéren, hanem a kukoricával elfoglalt terület is lényegesen növekedett. A társulásokban például 1956-hoz viszonyítva az idén több mint tízszer, a kollektív gazdaságokban pedig csaknem háromszor akkora volt a kukoricával bevetett terület. Az állami gazdaságok közül a kukoricatermesztők versenyéből a váradőssi az első helyre, a szalárdi a másodikra és a szalontai a harmadik helyre került. Az említett állami gazdaságok főleg Warwick 401 és 472-es fajtájú hibridkukoricát termesztettek, mely — mint a tények bizonyítják — igen megfelel tartományunk talaj és éghajlati viszonyainak. A kiállított minták mellett ott találjuk a művelési eljárást is. Az állami és szövetkezeti gazdaságok kivétel nélkül őszi mélyszántásba vetették a kukoricát, s így a növény nem sínylette meg a nyári szárazságot. A szövetkezeti mezőgazdasági egységek között ugyancsak élénk versengés folyt az elsőségért. Tartományi viszonylatban legszebb teljesítményt a vajdai kollektív gazdaság mutatott fel, mely a 80 hektáros területen 6520 kg-os átlagtermést ért el. Ugyancsak első osztályú minősítést kapott a szalárdi, illetve a szentannai kollektív gazdaság is, melyek hasonlóképpen magas hektáronkénti terméshozamot takarítottak be. A kukoricatermesztők versenyébe számos társulás is bekapcsolódott, melyek közül első helyezést a szalontai Aranykalász, a szalárdi 1. számú és a borossebest ért el: 4135 kg, 4500 és 3800 kg-os hektáronkénti szemes terméssel. Az RMP KV 1958 novemberi plenáris ülése a cukorrépa és a napraforgó termelés fokozására szólította a mezőgazdasági dolgozókat. Érthető tehát, hogy a cukorrépatermesztők versenye igen nagy visszhangra talált a kollektív gazdaságok és mezőgazdasági társulások körében. A kiállítás rendezői — mint a kukoricánál — a cukorrépánál is, szimbolikusan oldották meg a kiállított minták hátterét. A festmény, egy nagy kiterjedésű cukorrépa táblát ábrázol betakarítás idején. Ilyen mozgalmas lehetett a fazekasvarsándi kollektivisták 240 hektáros cukorrépa táblája is, ahonnan hektáronként 31,600 kilogrammot gyűjtöttek be. A tartományi versenybizottság nekik ítélte az első díjat. Ugyancsak kiváló cukorrépa termése volt a szentannai H. pártkongresszus elnevezésű kollektív gazdaságnak: 3 vagon hektáronként. Az első három között van a nadabi kollektív gazdaság is, mely — noha a múlt év februárjában alakult — a 150 hektáros táblán közel 3 vagonos hektáronkénti termést ért el. A ropogós cipó és a többi sütőipari termék a legjobb búzatermesztőkre hívja fel a figyelmet. Az itt elhelyezett grafikonból kitűnik, hogy a társulások hektárronkénti búzatermése 1956-hoz viszonyítva 1245-ről 1443 kg-ra, míg a kollektív gazdaságoké 1332 ről 1870 kg-ra emelkedett. A legjobb búzatermesztők között a bályoki, váradőssi és a Scínteia-i állami gazdaságot találjuk. A kollektív gazdaságok közül a nagyfalusi 2804 kg-os, a palotai 2663 kg-os és a rétimalmi 2604 kg-os hektáronkénti átlagterméssel vezet. A társulások közül pedig a nagyfalusi, borossebesi és a kiskereki került élvonalba. A mezőgazdasági termelés növekedésének arányában a párt és a kormány iránt érzett szeretet és hála kifejezéséül a kollektív gazdaságok és mezőgazdasági társulások a múlt évben is nagymennyiségű mezőgazdasági és állati terméket adtak el szerződéses alapon az államnak. A múlt évben például a kollektív gazdaságok 2889 tonna búzával és rozzsal, 422 tonna árpával, 2295 tonna kukoricával és 1072 tonna napraforgóval többet adtak el az államnak, mint 1958- ban. A kollektív gazdaságok példáját követve, a társulások az 1959. évben szerződéses alapon 6041 tonna búzát, 7655 tonna kukoricát, 2634 tonna napraforgót és 258 tonna sörárpát adtak el az államnak. Joggal elmondhatjuk, hogy a kiállítás igen tanulságos. Éppen ezért azt tanácsoljuk a rajoni és községi néptanácsoknak: szervezzenek minél több kollektív látogatást. A nagyváradi iskolák igazgatóságainak is figyelmébe ajánljuk: hasznos lesz, ha a diákok szervezetten, az osztályfőnökök kíséretében megtekintik a kiállítást. A művészi kivitelezésért meg kell dicsérnünk a kiállítás rendezőit, akik arra törekedtek, hogy erőteljesen kidomborítsák a szocialista nagyüzemi gazdálkodás felsőbbrendűségét, pártunknak a mezőgazdaság szövetkezetesítése érdekében folytatott politikájának helyességét. Balogh György 29 százalékkal növekszik a székelyhidi GTA ez évi terve Az elmúlt napokban nagygyűlésre jöttek össze a székelyhídi gépállomás dolgozói, hogy meghallgassák Pócs István igazgató elvtárs beszámolóját az 1959. évi tervfeladatok teljesítéséről, valamint az idei terv mutatószámairól. A beszámoló rávilágított a gépállomás dolgozóinak eredményes harcára az 1959. évi tenv sikeres teljesítéséért, ami azt eredményezte, hogy az össztermelési tervet 20 százalékkal, a konvencionális traktoronkénti normál hektár tervét pedig 58 százalékkal teljesítették túl. Ez lehetővé tette azt, hogy a normál hektár önköltsége 16 lejjel csökkenjen. A gépállomás traktorosainak és szakembereinek a tervfeladatok túlteljesítéséért, az önköltségi ár csökkentéséért, a fűtő- és kenőanyagok megtakarításáért folyó harca nem volt hiábavaló, mert az 1959-es évben — amellett, hogy tervüket jóval túlteljesítették — mintegy 364.000 lej terven felüli megtakarítást értek el. A traktorosok, a gépkezelők és a szakemberek egész évben szocialista munkaversenyben dolgoztak és így kiváló teljesítményt értek el. Több dolgozó, mint: Szilágyi László, Corbus Vasile, Szilágyi Géza, Szenkó István, Csarnó Sándor, Kalmár Gyula, Szegecs Imre traktorosok, Biró Lajos szerelő, Papp Károly esztergályos és Kelemen Sándor gazdasági gépész, kiváló minőségű munkát végeztek a szövetkezeti mezőgazdasági egységek számára, illetve a traktorok és más mezőgazdasági gépek javítása terén. 1959. évi eredmények ismertetése után Pócs István igazgató rátért az 1960. évi tervfeladatokra. Közölte a jelenlevőkkel, hogy a tervmutatók jóval magasabbak az előző évinél, ami azt jelenti, hogy a gépállomás dolgozóinak fokozott munkát kell kifejteniük a pártalapszervezet, a szakszervezet és az adminisztratív vezetőség irányításával, mert csak így tehetnek eleget sikerrel a jövő évi tervfeladatoknak. Az 1960. évben mintegy 405 normál hektárt kell teljesíteniük konvencionális traktoronként, ami 29%-os növekedésnek felel meg. Ugyanakkor alacsonyabb önköltségi áron kell teljesíteni, mint az elmúlt évben . Erre megvan minden lehetőségünk — mondotta a beszámoló — mert a meglevő géppark a jövő évben újabb 52 darab univerzális traktorral, 17 darab különböző kombájnnal, két darab Sztalinec traktorral, 33 tuzavetőgéppel, 5 darab kulivátorral bővül. Ezek jóval nagyobb termelőképességünk, mint az eddigi gépek, s emellett üzemeltetésük is gazdaságosabb. Ilyenformán a ritmikus tervteljesítéssel és túlteljesítéssel, a kenő- és fűtőanyagok fokozott megtakarításával, a javítási és adminisztratív költségek csökkentésével a tervben előírt önköltségi áron felül legalább 261.000 lej megtakarítást érhetünk el. Ez megköveteli a szocialista munkaverseny, a fűtő- és kenőanyag-takarékossági mozgalom kiszélesítését és a munkafegyelem megjavítását, s nem utolsó sorban a jó minőségű javítások elvégzését. A gyűlésen számos traktorista és szakember szólalt fel. Csarnó Sándor, Baliga Imre, Barabás Imre, Tarnai Sándor és mások is vállaltak hogy tervfeladataikat a jövő évben 10—20 százalékkal túlhaladják, és traktoronként 400—500 lej értékű alkatrészt, valamint 5—10 százalék üzem- és kenőanyag megtakarítást érnek majd el. E nagygyűlésen a gépállomás több traktoristája, mint Stefán László, Nagy Imre, Kupa Sándor, Szilágyi Sándor, Vasadi Sándor vállalta, hogy részt vesz az országos éttraktoristák versenyében — a traktoronként, 1050 normálhektár teljesítményben, hogy még kimagaslóbb eredményekkel járuljanak hozzá a gépállomás tervfeladatainak határidő előtti sikeres teljesítéséhez. Bízunk abban, hogy a székelyehidi gép- és traktorállomás minden traktorosa, gépkezelője, szakembere és technikusa egy emberként küzd majd a pártalapszervezet vezetésével a jövő évi tervfeladatok sikeres teljesítéséért. További eredményes politikaifelvilágosító és meggyőző munkát fejtenek ki, a mezőgazdaság szocialista átalakítása érdekében. Mindezek valóra váltásához kívánunk sikert a gépállomás munkaközösségének. Kovács Imre Január 3-án, vasárnap du. 15.30 órakor: Dale Carnavalulul. Január 3-án, vasárnap este 19.30 órakor: Bolondos vasárrnap. Január 5-én, kedd este 19.30 órakor: Bolondos vasárnap. Január 6-án, szerda este 19.30 órakor: Tache, Janke si Cadír. Január 7-én, csütörtök este 19.30 órakor: Róka meg a szőlő. Január 8-án, péntek este 19.30 órakor: Bolondos vasárnap. * PUSKIN: A betolakodott. (Argentin film). Előadások: 11, 3, 5, 7, 9 órakor. ARTA: Tavasz, (Jugoszláv film). Előadások: 3, 5, 7, 9 órakor. Vasárnap 11 órakor matiné. TRANSILVANIA: Kattognak a kerekek. (Szovjet film). Előadások: 2.30, 4.30, 6.30, 8.30 órakor. Vasárnap 10.30 órakor matiné. IFJÚSÁGI: Holnap már késő. (Olasz film). Előadások: 2.30, 4.30 órakor. Díszelőadás. (Magyar film). Előadások: 6.30, 8.30 órakor. Naponta 10.30 órakor filmelőadás az ifjúság és gyermekek részére. MÁJUS 1: A szerelem varázsa. (Szovjet film). Előadások: 3, 5, 7, 9 órakor. Vasárnap 11 órakor matiné. N. BALCESCU: A szív nem felejt. (Szovjet film). Előadások: 5 és 7 órakor. Vasárnap 11, 3, 5, 7 órakor.