Falusi Gazda, 1864. július-december (4. évfolyam 2. félév, 1-26. szám)
1864-11-02 / 18. szám
284 Patrubány másodtitkárnak, dr. Grosz Ferencz könyvtárnoknak, d. Bene Ferenc pénztárnoknak választattak A Győrött tervezett orvosi s természettudományi egylet pedig orvos-gyógyszerészegyletté fog alakulni. Az illető alapszabályok felsőbb helyre most terjesztetnek fel. III. A magyar nemzeti muzeum. Örömmel olvastuk e napokban lapjainkban, hogy báró Gerliczy, látván a régiségi gyűjtemény szegény bútorzatát, egy teremet a maga költségén ajánlkozott felszerelni. Ugyan a régiségi osztály egy másik teremét pár év előtt néhány lelkes honleány bútorozta fel ; báró Sina Simon az éremgyüjteményt látta el szekrényekkel; a budai takarékpénztár pedig az ornithologiai osztályt. Mindebből látjuk, hogy nagy rokonszenv létezik minden osztály közt ezen nemzeti intézet iránt, s csak azt lehet sajnálni, hogy a rokonszenv nem fordittatik kellő irányba. A terem ugyanis, melyet báró Gerliczy úr nagylelkűen felszerelni ajánlkozott, eddig is el volt látva — habár ócska bútorzattal, s a benne levő tárgyak védve voltak tökéletesen jobb időkig, míg más osztályok , például a csontváz-gyűjtemény, a kitömött hüllők, az emlősök stb. egyátalán védtelen helyzetben vannak a pornak kitéve, úgy, hogy rövid időn megsemmisülésnek néznek elébe. Nem lett volna-e jó báró Gerliczy urat ezen körülményre figyelmeztetni, vagy figyelmeztetni azon lelkes honleányokat is, kik a könyvtár egyetlen egy teremének szükségtelen felcziczomázására 13,000 forintot fordítottak ? Ily sallangos fényűzés jó lenne akkor, ha a múzeum már ott állana, hol ily tudományos intézetnek állani kellene, de jelenleg bizonyosan oly formán tűnik fel ily sujtásos és czél nélküli tékozlás, mint az egyszeri úr, ki minden vagyonát díszkocsija felbársonyozására és aranyczafrangozására költötte, de aztán pénze nem maradván lovakra — belé egy pár budai fiáker lovat fogatott. A könyvtárban nem szükséges bársonybútorzat, de kényelem, hogy a jól rendezett könyvtárt használhassa a tudós. Meg van most a czifra bútorzat, de a könyvtár még nincs rendezve ! Ezentúl szükséges volna, hogy a múzeum teremeinek bútorzása közt bizonyos összhangzó rendszer vétetnék foganatba. Néhány hölgy például a régiségi osztály egy teremét saját plánuma szerint bútorozta, s a bútorzat oly egyátalán haszonvehetetlen s a czélnak meg nem felelő, hogy ha a muzeum tudományos szempontból egyszer rendeztetni fog, ezen bútorokat mulhatlanul ki kellene küszöbölni. Ha e szerint mindenki saját ízlése szerint fog teremeket fölszerelni, múzeumunk rövid időn oly curiosum leend, mihez hasonló sehol sem ismeretes eddigelé; pedig múzeumunk ma is oly kincseket tartalmaz, — melyek ha rendszeresen és tudományos összhangzásban állíttatnának ki és jegyzékeik kinyomatnának szakosztályok szerint — európai fontosságúvá emelnék, míg jelenleg hazánkon kívül azt sem tudja senki, ha vajjon létezik-e magyar nemzeti múzeum. Kívánatos, véleményem szerint, hogy ezentúl a M. N. Múzeum igazgatósága irányt adni szíveskedjék oly nagylelkű hazánkfiainak, kik a múzeumot felszerelni óhajtják, nehogy áldozatkészségök utóbb haszonvehetetlenné váljék ; egyúttal fordíttassék arra is gond, hogy a felszerelés tudományos irányban s összhangzásban az egésszel eszközöltessék. Különösen pedig arra kérnők a magyar tudományos érdek nevében az igazgatóságot, hogy kerülni szíveskedjék minden arany-, ezüst-, bársony- és festészeti czifraságokat addig, mig oly koldusok vagyunk, hogy gyűjteményünk legfontosabb részét nem vagyunk képesek szekrényekbe helyezni, hogy a megsemmisülés és enyészettől megmentsük oly sok hazánkfia szives és kipótolhatlan adományát. Nem akarjuk a fentebbiekkel mondani, hogy mindennek az igazgatóság az oka, mert magától az igazgatótól tudjuk, hogy tudta, akarata s beleegyezése ellen, sőt hozzá még távollétében bizonyos urak a múzeumban bútorokat ki- és berakattak, mintha az intézet az ő sajátjuk lett volna. Felhívjuk a hazai sajtót, mint a közvélemény egyedüli fenmaradt orgánumát, hogy tudományos műveltségünk álló emlékét, a m. n. múzeumot nagyobb figyelme alá vegye, mint eddigelé, s ne engedje, hogy oly egyének, kik a múzeumhoz nem tartoznak, s tudományos rendezéséhez mit sem értenek, ezen szép reményű intézetünket valami indiai pagodává, vagy tatár khán kastélyává alakítsák. Legyen a rendezés az igazgatóság kezében, mely tudományos és szakértő egyénekkeli tanácskozás mellett alakítsa azt oly intézetté, mely rendeltetését legalább megközelítse, ha nem is érhetné egészen el a mostoha viszonyok súlya alatt. A nm. m. kir. helytartótanácsot pedig felkérnék, hogy úgyis törvényes védje lévén jelenleg ezen intézetnek, ha nem is teheti, hogy a romlásnak indult gyűjteményeket az enyészettől megmentse, legalább rendelje meg , hogy a gyűjtemény minden osztálya számoztassék, és a számokat magyarázó nyomtatott jegyzékek készíttessenek rögtön, hogy tudhassa mindenki, mi van a múzeumban, s a látogatók ne legyenek kénytelenek a teremszolgák adomáit hallgatni, minden tudományos felvilágosítás hiányában. Ily katalogok ki fogják rövid időn költségeiket fizetni, mert a muzeum — mint minden más muzeum — árulhatja ezeket az illető osztályok látogatói közt. Xántus János: IV. Az országos magyar kertészeti társulat. Miután kertészet-kedvelő hazánkfiainak nagy többsége részint szóval, részint írásban a két kertésztársulat egyesülése mellett nyilatkozott, összegyűltünk, alapszabályokat dolgoztunk ki, fölterjesztvén azokat a m. kir. helytartótanácshoz megerősítés végett. Időközben a 9. és 10-ik §-os miatt egy 1. f. leirat következtében félreértés keletkezett; miután a félreértés tisztába hozva, minden akadály elhárítva , örömmel jelenthetjük minden rangú és rendű t. hazánkfiának, hogy a két kertésztársulat egyesülése bizonyosnak tekinthető. Kelt Pesten, okt. 26. 1864. Hajós József. Szilassy György. Erkövy Adolf. O. Dr. Pólya József. Girókuti Ferencz. V. Fehérmegyei gazd. egy. közgyűlése f. é. okt. 19-én. Elnök kiemelte a múlt évi résztermésnek ez évre is kiterjedő sajnos következményeit, de buzditólag intett a kitartásra, mert a csüggedésből dermettség, ebből pedig megcsontosulás, végre a bizonyos halál következik. Ezután ügykezelő elnök úr előadta az igazgató-választmánynak ez évben volt működéseiről szóló jelentését azon megjegyzéssel, hogy az átalános szomorú gazdasági viszonyok miatt több feltételeit s szándékait végre nem hajthatta; — egyébiránt működése ezekbe foglalható : a takarék-magtárakra nézve tervet dolgozott, mely most a helytartótanácshoz van fölterjesztve, noha