Falusi Vasárnap, 1959 (2. évfolyam, 1-51. szám)

1959-02-22 / 8. szám

ZÁRSZÓ UTáN — Kisközség a miénk — mondják a pusztaföldváriak — csak négyezer lakosunk van. Valóban kicsinek számítanak Bé­kés megyei viszonylatban, de a köz­ségben „zajló” sportélet nincs még olyan sem, amit egy ilyen kisköz­ségtől joggal elvárhatnánk. A község lakosainak mindössze egy százaléka vesz részt a sportköri ve­zetőségválasztó közgyűlésen, amely­re betoppanunk. S ez a kevés em­ber is hallgat, mint az a bizonyos Körös-parti csuka. Hallgatnak­ a fia­talok, hallgatnak az idősebbek . . . Gulácsi György elnöki beszámoló­ja igaz, elég rövid, de azért mégis csak megemlíti, hogy a KISZ és a sportkör kétfelé húz, s akiktől leg­inkább várnak, a község pedagógu­sai sem segítenek . . . A földvári fiatalok pedig hallgat­nak, nincs hozzászólásuk, s szégyen ide — szégyen oda, elsőnek a ven­dégek, a megyei KISZ sportfelelőse és a járási TST elnöke kér szót. . . Az utóbbi, Hajdú László bírálja is az ott ülő fiatal legényeket és a két lányt... — Hát nincs bennetek szeretet és szív a sporthoz? Miért kell pányvával összefogni egy-egy bajnoki labdarúgó-mérkőzésre a já­tékosokat? A sakkozók és az asztali­teniszezők példáját kövessétek, ők legalább szerepelnek — utazgatnak, játszanak . . . — A fiatalok még mélyebben hall­gatnak — amikor . . . Amikor szót kér Nagy István bá­csi — szemre úgy ötvenéves em­ber — és szó szerint azt mondja: KISZ és a sportkör szemben áll túl mással. Valahogy úgy mond­ok — gyere a KISZ-be, ne menj » sportkörbe, van úgy is, hogy ép­pen ellenkezőleg. Pedig kart karba öltve kellene haladni. Nincs is több hozzászóló, így­ az­után Gulácsi kénytelen-kelletlen vá­­­laszol. Látszik rajta, hogy szégyenli a nagy hallgatást. . . Nagy József, a jelölő bizottság el­nöke, a jelöltek ismertetése közben nem állja meg, hogy egyben le ne tegye a garast: — A fiatalok becsüljék meg és használják fel a lehetőségeket és az új vezetőség dolgozzon együtt KISZ-szel. Hiszen a KISZ felelős az a ifjúságért. ..még­ a sportoló ifjú­ságért is! . .. Megkezdődik a választás, a válasz­tók szavaznak. Bizalmat adnak Gu­­lácsinak, a többieknek és köztük a két KISZ-es lánynak, Vecsei Máriá­nak és Holecska Magdának is, maj­d elkövetkezik a zárszó, a részvevők fészkelődnek, indulnának már haza, amikor egyszerre csak ,,beüt a vil­lám”. Vecsei Mária mérgesen pattan fel a helyéről, egyenesen a mögötte ülő, deres hajú Szivák Bélának címezve kiáltja: — Dolgozni fogunk, de ne történ­jen meg többé, ami megtörtént, hogy Béla bácsi mindennek elmond­ja a KISZ-t — s pattog a szava, mint a kéneső. . Szivák bácsi védekezik . . ., de az­tán abbahagyja, mert egy másik je­lenlevő közbeszól: — így volt-e ez? S a hallgató legényekből egyszer­re zúg fel: — Így bizony! ... De hát a zárszó már elhangzott és a közgyűlésnek vége . . . Engedjék meg azonban, hogy kö­zöljük azt, amit a nem is olyan szótlan fiatalok a gyűlés előtt és utána elmondtak: — Nincs helyiség, hol összeüljenek, mert a régi DISZ- helyiségben ma kocsma van. — A Kultúrházban hetenként csak három nap tartanak mozielőadást, mégsem engedik meg, hogy a többi estén odamenjenek. Vecsei Maritól azután megtudtuk azt is, hogy Szivák Béla bácsival azért vesztek össze, mert az a kultúrpróbáról akarta elvinni a sakkozókat egy mérkőzésre . .. Ne is kutassák tovább a földvá­riak, hogy ki a hibás! Inkább mond­ják ki kereken: — itt az ideje, hogy a KISZ-szervezet tagsága Varjú Ida titkárral az élen, rendszeresen szer­vezze és űzze is a sportot... Ehhez a munkához pedig állandóan igé­nyeljék a község összes pedagógu­sainak segítségét. Így és csak így érhető el, hogy egy kis község sportélete is nagy és virágzó legyen. Kincses György kfizm Vecsei Mária végre megmondja véleményét (Fotó : Szegi) A pótmérkőzések: lx. lx. 1. 1. o. « Így szerepeltek egymás ellen utoljára — a hazaiak szemszögéből. mmsa Mtf.. A fiatalabbik Csávás, aki — meglepetésre — ifjúsági létére felnőtt mezőnyben közel 60 méteres ugrással nyerte a Galyatetőn rendezett magyar bajnokságot (MTI — Petrovics) a ping pong kínai mesterei Három mosolygós kínai kis­lány ... I Pe-csün, Szun Mei-jin és Cu Cun-hui, a Kínai Népköz­­társaság női asztalitenisz váloga­tott csapatának tagjai — a ma­gyar női válogatott 3 : 1 arány­ban győzött ellenük — bemutató mérkőzéseket játszva, több mint két hétig tartózkodnak hazánk­ban. Jobbra fenn: a világ egyik leg­jobb asztaliteniszezője, a 27 éves Van Csuan-ja, a pekingi Testne­velési Főiskola hallgatója. A ma­gyar—kínai férficsapatok talál­kozóján, a Sportcsarnokban, biz­tosan győzte le Bercziket, Sidót és Földit is. — Felvételünkön jól látszik jellegzetes tollszár ütőfo­gása. MTI — Petrovics -V­ S0ROKBA1... öt­ órán át tartó közgyűlésén szü­letett meg az a döntés Abonyban, h­ogy a helyi MTE egyesül a hét szakosztállyal rendelkező KISZ sport­csoportokkal. Az új abonyi KSK elnökévé Tarkó Sándort, a KISZ sport­felelősét választották meg. Az őszi-téli spartakiád Kecskemét­­járási asztalitenisz döntőjét egyszer­re öt asztalon bonyolítják le közel ötven indulóval. Nagy visszhangra talált az ipari­­tanuló sportkörökben a Tanácsköz­társaság kikiáltásának 40. évfordu­lója tiszteletére kiírt ..Március 21.” alapfokú tornász csapat baj­nokság. Sok olyan sportkör is nevezett, ahol csak most alakult meg a torna szak­osztály. A verseny két titkos esé­lyese a fűzfőgyártelepi és a 211. sz. salgótarjáni ITSK. A dérsi SK vezetőségválasztó köz­gyűlésén derült csak ki, hogy a sportköri tagoknak csaknem fele nő. Az atlétikai és röplabda-szakosztály lány tagjai a­ fiúkkal közösen elha­tározták, hogy augusztusig röplab­dapályát és futópályát építenek tár­sadalmi munkában. S­portpályáízas Felelj a kérdésre! 1. Vívósportunk eddigi egyéni olimpiai bajnokai? 2. A kosárlabda-játékban hogyan folyik az eredményszámítás? 3. Milyen számban indulhatsz a VIT jelvényszerző versenyén? 4. Milyen játék a „tollaslabda”? 5. Mi történik a labdarúgásban akkor, ha a partdobást egy kézzel végzik? 11. Minek a rövidítése az, hogy: TTT? 7. A síelés versenyszámai? 8. Mi a helyzet labdarúgó-mérkőzésen, ha a labda a bírót érinti? S. Minek az alapján működik egy sportegyesület? 10. Lehet-e fejelni a kézilabda-játékban? A III. kérdéscsoport helyes válaszai 1. Jollanda Balázs (Románia) 2. Szélessége: 732 cm, magassága: 244 cm, kapufa szélesség: 12 cm. 3. 1959. március 31-ig. 4. Paavo Nurmi (Finnország). 5. Kard, tőr, párbaj­tőr. 6. Gyeplabda és jégkorong. Ide­gen közös neve: hockey (hoki). 7. Körmöczy Zsuzsa teniszezőnő. 8. Három menet, egyenként 2 percesek, közötte 1 perc szünet. 9. öt (cse­rejátékosok lehetnek) 10. Honvédsé­gi, belügyi, kisipari, falusi. (A pályázat beküldendő 1959. feb­ruár 27-ig az F. V. szerkesztősége címére, Bp. VIII., Blaha Lujza tér 3. Mellékelendő az 5. számú szelvény. A borítékra írjuk rá: Sportpályázat. A pontverseny eddigi kiemelkedő résztvevői Sógorka Irén (Réde) 58 p; Horváth Dezső (Szombathely) 56 p; Nemes­kéri László (Szombathely) 56 p; Csentő Emőke (Pécs) 56 p; Novák István (Bátaszék) 54 p; Harsány­ Sándor (Szombathely) 54 p; Kertész Károly (Békésszentandrás) 52 p; Kiss Mihály (Szarvas) 52 p; Magyar László (Cegléd) 52 p; Elekes István (Püs­pökladány) 49 p; Romhányi Cserép­­kályhagyár KISZ 48 p; Forgács Béla (Abasár) 48 p; Dénes Béla (Pacsa) 47 p; Fekete László (Nagydorog) 46 p; Kempelen Farkas Technikum KISZ (Sopron) 43 p. 11 DR. MEZŐ FERENC: AZ OLIMPIÁK TÖRTÉNETE — LONDON 194« — A Nemzetközi Olimpiai Bizottság 1940-re Tokióra bízta, hogy vendé­gül lássa a­ földkerekség fiatalságát, de Japán közben megtámadta szom­szédját, Mandzsúriát és így mint hadviselő fél elesett az olimpiai jog­tól. Erre a sorsra jutott a második világháború miatt az 1944-re Lon­donnak szánt olimpia is, így aztán ennek a szomorú korszaknak jobb sorsra érdemes ifjúsága immár má­sodszor esett el attól, hogy a testi kultúra és az olimpiai béke szere­­tetében testvéri kezet nyújthasson egymásnak. A felszabadulás után az 1948-i lon­doni olimpián gondoskodásának. Népköztársaságunk a lelkiismeretes előkészítésnek eredményeképpen testben-lélekben felkészülten kel­hettek viadalra olimpiásaink. ötvenkilenc ország 4468 versenyző­vel jelent meg a ködös Angliában. A megnyitó ünnepség után alig fél­órára már avatták is az első bajno­kot, mégpedig a csehszlovák Zátopek Emil személyében, a 30 000 méteres síkfutásban. Játszi könnyedséggel hagyta maga mögött huszonnégy ellenfelét. Fergeteges gyorsasággal szedte lábát, úgyhogy a világrekor­dot finn Heino meg sem tudta kö­zelíteni. Zátopek ideje 29:59.­ mp volt. Nagy tapsban részesült az olasz Consolini is 52.78 méteres olimpiai rekordot jelentő diszkoszvetéséért. Tornában a finnek, birkózásban a törökök jeleskedtek, súlyemelésben az egyiptomiak keltettek feltűnést. Az úszószámok helyezéseinek java­részén az óceánon túlról való fia­talság osztozott. A nőversenyzők között az olimpia legkitűnőbb versenyzőjének bizo­nyult a holland Blankers-Koen. Im­már két gyermek anyja volt ebben az időben, annál nagyobb érdemet jelentett, hogy mind a négy futó­számban aranyérmet szerzett hazá­jának. Hazánkat 107 versenyző (köztük 21 nő) képviselte. Elek Ilonán kell kezdenünk a sort. Egyéni verseny­ben nem emlékszünk olyan nőre, aki tizenkét év után is képes lett volna megismételni olimpiai győzel­mét. Nos, ez a páratlan bravúr neki sikerült első ízben! Teljesen nyu­godt volt, nagy önbizalommal küz­dött, noha az angol Glen Haig, a dán Lachmann és főképpen a baj­nokságban elődje, az osztrák Preis személyében kemény ellenfelekre akadt. Akaraterejének, testi és lelki rátermettségének köszönhette párat­lan diadalát. Németh Imre így emlékszik vis­­­sza a kalapácsvetésben aratott győ­zelmére: — Fellépésemmel megdőlt a hiede­lem, hogy csak nagy súlyú atléta alkamas kalapácsvetésre. Én akkor 82 kg voltam. A távolugrást Gyarmati Olga, a pisztolylövést Takács Károly nyerte. Kitűnő birkózónk, Bód­s Gyula már a berlini olimpia idején a vá­logatottságig vitte. A félnehéz­súly­ban indult, de egyelőre eredmény­telenül: már az első fordulóban ki­esett. Utána egymás után verte meg az akkori idők olimpiai bajnokait, a svájci Ryburzot és a svéd Frideli-t, úgyhogy Londonban 110 kg-os súllyal, tele önbizalommal állt ki a küzdelemre. Nem tudott neki ellenállni sem a híres svájci Lar­­don, sem a csehszlovák óriás, a 136 kg-os Buzicka, de még a remek technikájú svéd Antonsson sem, vé­gül is 1948. augusztus 2-án a szabad­fogású birkózás bajnokának hirdet­ték ki. Tornasportunk újból az élre len­dült. Pataki Ferenc még kisgyerek korában szerette meg ezt a szép sportot, s mire 21 éves lett, már négyszer megnyerte a magyar ös­­­szetett bajnokságot és tizenötször volt bajnok az egyes szereken. Ilyen sikersorozattal a tarsolyában jelent meg a londoni olimpián. A műsza­badgyakorlat volt a legkedveltebb száma, ez hozta meg számára a vi­lágsikert. Az előírt gyakorlatok so­rán kisebb hibát követett el és a második helyen végzett, de szaba­don választott gyakorlatával párat­lanul tökéletes testtartásával légbuk­fenceivel osztatlan elismerést szer­zett. A küzdősportokban is remekül áll­ták a sarat olimpiásaink. Papp Lász­ló Angyalföldön ismerkedett meg az ökölvívással. Állóképessége, kemény ütése hamarosan nevet szerzett neki, úgy hogy Londonba már teljes biza­lom kísérte. Első ellenfelét, a kö­zépsúlyú finn Reskót a második me­netben kiütötte, ugyanez a sors ér­te, de már az első menetben a luxemburgi Weitert és a belga Ca­­vignacot. Pontozással verte ki az olasz Fontana-t, s legkeményebb el­lenfelét, az angol Wright-et is. Pompásan képviselte színeinket másik ökölvívónk, Csík Tibor is, mégpedig a harmatsúlyban. Kardvívóink méltónak bizonyultak elődeikhez. Gerevich 16 évre első olimpiai szereplése után elnyerte az egyéni bajnoki címet, kardcsapa­tunk ez alkalommal is az első hely­re küzdötte fel magát. (Folytatjuk) Takács Károly, az automata pisztoly­lövés olimpiai bajnoka.

Next