Falvak Dolgozó Népe, 1964 (20. évfolyam, 1-53. szám)
1964-01-03 / 1. (865.) szám
állami gazdaságban, gépállomáson, kollektív gazdaságban FALVAK DOLGOZÓ NÉPE Az anyagi érdekeltség ösztönző ereje Az állami gazdaságokban, gépállomásokon valamint a kollektív gazdaságokban a munkaszervezés alapformája az állandó termelőbrigád. E brigádok tevékenységétől függ elsősor Gazdaságunkban az elmúlt évben nem igen kedvezett az időjárás a szántóföldi növényeknek. Mindezek ellenére a fontosabb növények mindegyikénél túlteljesítettük a hozamok tervelőirányzatát. Természetesen a vezetésem alatt álló brigád is hozzájárult a maga részével a gazdaságban elért összeredményekhez. Ami a brigád tevékenységét illeti elsősorban a búza, kukorica és napraforgó termesztéséről szeretnék beszélni, mert ez a három növény több mint 600 hektárt foglalt el a brigád gondjaira bízott 676 hektár területből. Az előirányzott hektárhozamot a napraforgónál 243 kilóval, a búzánál 510, a kukoricánál pedig 1109 kilóval sikerült túlszárnyalnunk. A termelési időszak folyamán soha se tévesztettük szem elől a termelés gazdasági vonatkozásait. Arra törekedtünk, hogy a kedvezőtlen időjárási viszonyok ellenére a lehetőségekhez képest ne lépjük túl az előirányzott kiadásokat. Ez a legjobban a búzatermesztésnél sikerült. Jóllehet az előirányzottnál több mint fél tonnával nagyobb hektárhozamot értünk el, a területegységre eső termelési költségek 139 lejjel kisebbek voltak a tervelőirányzatnál. A búza tonnájának önköltsége így 1293 lejjel a tervelőirányzat alatt maradt és gazdaságunk minden búzával bevetett hektár után 1105,4 lej jövedelmet ért el. A kukoricatermesztésnél túlléptük az előirányzott költségkeretet. Még nagyobb mértékben túlszárnyaltuk azonban az előirányzott terméshozamot. Ilyenformán ennél a terménynél is kisebb volt az önköltség a tervelőirányzatnál. Csupán a napraforgónál nem volt arányban a kiadások növekedése a terméseredménynyel s ezért túlléptük az előirányzott önköltséget. A túllépés azonban jelentéktelen volt, s minthogy az önköltség így is jóval az eladási ár alatt maradt, minden egyes hektár napraforgó 1155,36 lej jövedelmet hozott gazdaságunknak. Mint ismeretes, a szocialista gazdálkodás elve megköveteli, hogy a termékeknek az állam által meghatározott árakon történő eladása nyomán — a termelési költségek teljes fedezésén kívül — jövedelmet is kell elérnünk. Brigádunk, mint ahogy már említett eredményeinkből is kitűnik, valamennyi növény termesztésénél eleget tett a szocialista gazdálkodás e követelményének. Hogyan volt ez tehetséges ? Példaképpen csupán a búza- és kukoricatermesztést említem meg. A szerves és műtrágyák ésszerű alkalmazása és a gépi munka széleskörű felhasználása nagymértékben hozzájárult a fenti cél eléréséhez. Minden hektár búzavetéshez 226 lej értékű trágyát használtunk, a gépi munka költsége pedig 440 lejt tett ki, amelyhez nem adtak hozzá azonban a traktorosok munká ban a nagy termések sorsa, úgy, hogy fejlett tapasztalatainak elterjesztésével a termelő munka egyik legfontosabb területén teszünk jó szolgálatot, bérét. A kukorica esetében a megfelelő költségek 350 és 250 lejre rúgtak. A gépesítés és kémizálás tehát magas színvonalon állott. A közvetlen munkabérek értéke a búza esetében 135 lej, a kukorica esetében 850 lej volt hektáronként. Ez is mutatja, hogy a kukorica jóval nagyobb munkamennyiséget igényel a búzánál s ehhez hozzájön még az is, hogy a munkák egy részét kézzel kell elvégezni. A kukorica termesztésében elért magasabb kiadási ármutatószámok tehát az kétkezi munkának is következményei. A munka jó minőségére nemcsak én helyeztem súlyt, hanem a gépkezelők is. A kapásnövényekkel bevetett területeket felosztottuk a traktorosok között s mindegyik ugyanazt a területet művelte meg a vetéstől az aratásig. Ilyen körülmények között, kivált, hogy a javadalmazás is az elért terméseredmény szerint történik, minden traktoros érdekelve volt, hogy a gondjaira bízott területen a kézzel végzett munka is jó minőségű legyen. Ezenkívül a gazdaság vezetősége a nagy terméshozam elérésén és a gépek kihasználási mutatószámának megvalósításán kívül érdekeltté tette a traktorosokat a termékegységre eső költségek csökkentésében is, így tehát a szocialista gazdálkodás elvének alkalmazása a brigád keretében nem volt többé, mint az elmúlt években, kizárólag a brigádos feladata. Jelenleg egész munkaközösségünk — brigádvezető és gépkezelők — együttesen gondoskodnak a szocialista gazdálkodás szabályainak betartásáról. S ahogy együtt dolgoznak, úgy együtt is vitatják meg a tennivalókat és az elért eredményeket. ANDREI MADALICEA a Turnu-Severin-i GOSTAT- tröszthöz tartozó Burila Mare állami gazdaság Bistret i II. brigádjának vezetője DÖNTI EL A TERMELÉS SORSÁT 100 százalékosan gépesítettük. Ugyancsak teljesen gépesített a kukorica termesztése is kivéve a betakarítást. A brigád állandósítása lehetővé tette, hogy a gépi munkát kiterjesszük más, addig nem gépesített mezőgazdasági munkára is. A tavaly például a bevetett terület 40 százalékán géppel kaszáltuk a lóherét, ugyancsak géppel végeztük a silótakarmányok szecskázását és lenyomtatását, a növényvédelmi munkákat, valamint a burgonyaültetést. 1964-ben gépesítjük a legelők trágyaleves öntözését és a rétgyalulást. Brigádunk már 1963 december elején több mint 1000 normálhektárral túlszárnyalta a 8272 normálhektárt kitevő egész évi tervét. A brigád kiváló minőségű munkája nyomán a tavaly jóval nagyobb volt a hektárhozam főleg búzából és kukoricából mint az előző években, amikor a brigád még nem volt állandósítva. Jelenleg a gépek felülvizsgálását végezzük. A legtöbb javítást (a javítási munka több mint 90 százalékát) a brigád székhelyén végezzük és csak azokat a gépeket küldjük a GTA műhelyébe, amelyek nagyobb javításra szorulnak. NICOLAE FULEA, a kistoronyi GTA (Nagyszeben rajon) VIII. brigádjának vezetője A pufesti-i (Admind rajon) állami gazdaság nagyszámú állatállománnyal rendelkezik. A többi között csaknem 800 szarvasmarhát tenyésztenek, melyekből 204 a fejőstehenek száma. A gazdaság naponta 1800—2000 liter tejet szállít a fogyasztóknak, feldolgozó üzemeknek. A takarmányszállítást, a tejest teljes egészében gépesítették (Agerpres felvétel) Hét éve dolgozom mint állattenyésztő brigádos a nagyapoldi kollektív gazdaságban. Az 1962-es évig gazdaságunkban komplex brigádok szerint volt megszervezve a munka. A szerzett tapasztalatok azonban arról győztek meg bennünket, hogy főleg az állattenyésztés területén át kell térnünk a szakbrigádok szerinti munkaszervezésre. Az állattenyésztő brigád 401 szarvasmarhát gondoz, ebből 147 tehén és előhasi üsző, 243 növendék. Fő törekvésünk az volt, hogy állandósítsuk a fejőgondozókat. S hogy sikerült végre megoldanunk ezt az olyan rég vajúdó s egyben a termelés szempontjából nagyon is égető kérdést, mindenekelőtt annak köszönhető, hogy az említett munkakör betöltésére csakis olyan kollektivistákat választottunk, akik huzamos ideje dolgoznak az állattenyésztésben, akik szeretik az állattenyésztést és jól értenek hozzá. Ezzel kiküszöböltük a munkaerő hullámzást, a gondozók állandóan ugyanazt a munkát végzik és ugyanazokért az állatokért felelnek. Brigádunkban sok tapasztalt ember van, mint Ilie Beju, Samoil Roth, Ion Schneider, David Glass és mások. Hogy ne álljon elő aránytalanság az állatgondozók javadalmazásánál, tekintettel arra, hogy ez csupán az állatok hozama szerint történik, egyforma értékű állományt kapott mindegyik fejőgondozó. Mindegyiknek vannak rekordhozamú, közepes hozamú és gyengébben tejelő tehenei. A szakosítás igen hasznosnak bizonyult az állattenyésztő brigád tagjainak szakmai továbbképzése szempontjából is. A mindennapi munkán kívül jelentős mértékben elősegíti ezt az agro-zootechnikai oktatás is, amelyen a brigádtagok többsége részt vesz. A fent elmondottak hozzájárultak a termelés szüntelen növeléséhez. Gazdaságunkban évről évre jelentős mértékben növekedett a tehenek tejhozama. Míg 1959-ben mindössze 1555 liter volt takarmányozott tehenenként az átlagos tejhozam, addig 1962- ben — a szakbrigádok létesítésének első évében — az átlaghozam 3017 literre növekedett. 1963-ban is hasonló, jó hozamot értünk el SAMOIL CLUJ a nagyapoldi (Hunyad tartomány) kollektív gazdaság állattenyésztő brigádosa A szakosítás meghozta a gyümölcsét Állandó traktoros*brigád — növekvő hozamok Traktorosbrigádunk állandóan a veresmarti kollektív gazdaságban dolgozik. Annak idején, amikor több falut és községet látott el gépi munkával nagy nehézségekbe ütközött a traktorosok irányítása és ellenőrzése. Értékes munkaórák mentek veszendőbe főleg az üresjáratok következtében, amikor a gépeket a gépállomásról a gazdaságba és onnan a munkahelyre kellett szállítanunk. Mindezek a fogyatékosságok megszűntek mióta a traktorosbrigád egyetlen gazdaságban dolgozik. A brigád saját táborral és üzemanyagraktárral rendelkezik, az üzemanyag ellátásához szükséges felszereléssel együtt. Minthogy a gépkezelők mind veresmartiak (kollektivisták, vagy azok fiai) és otthon alszanak, a gépkezelők hálókocsiját műhellyé alakították át, munkapaddal, pótalkatrészszekrénnyel, szerszámkészlettel láttuk el. A táborba bevezettük a villanyvilágítást, így aztán magunk végezhetjük el a traktorok és mezőgazdasági gépek műszaki ellenőrzését. Brigádunk jelenleg több mint 1850 hektáron dolgozik. A kalászos növények munkáit Az otopeni-i (Bukarest tartomány) kollektivistáknak minden évben szép jövedelmet biztosít a zöldségtermesztés. A kertészetben azonban nemcsak nyáron, hanem a téli időszakban is akad tennivaló, mert a gazdaság több száz négyzetméter hasznos területű üvegházzal rendelkezik. Képünkön kapálják az üvegházi salátát (Agerpres felvétel)