Famunkás, 1963 (63. évfolyam, 1-14. szám)

1963-01-07 / 1. szám

1963. JANUÁR A CÉL:­­ Szakszervezetünk­­ XXIX. kongresszusának jó előkészítése­­ Lapunk december 10-i számában hírt adtunk szakszerve-­­ zetünk XXIX. kongresszusa előkészítésének első fázisáról. Az­­ előkészítési munka során az elnökség decemberi ülésén meg-­­ vitatta, a megyei küldöttértekezletek tapasztalatai alapján­­ összesített vitaanyagot, s határozatot hozott, hogy az elfoga-­­dott vitaanyagot megfelelő példányszámban el kell juttatni­­ az alapszervekhez. Az elnökség azt kéri a szakszervezeti bi­­­­zottságoktól: a januárban soron következő taggyűlésen tűzzék, napirendre a vitaanyagot, hogy szakszervezetünk egész tag-'' sága hozzászólhasson a munkánkról készített értékeléshez, lé- l nyegében a kongresszus határozattervezetéhez, s elmondhas- * sák észrevételeiket, javaslataikat, amit majd a küldöttek tol-t mácsolnak a kongresszusnak. A vitaanyag, illetve a határozat-­ tervezet értékeli a szakszervezet XXVIII. kongresszusa óta­ végzett tevékenységét és vázolja, hogy a párt Vili. kongresz­­­szusa határozatai nyomán milyen feladatokat kell megoldania a szakszervezetünknek. . . Az elnökség úgy véli, hogy a vitaanyag hasznos segítséget­­ nyújt az alapszerveknek és a tagságnak, hogy mire irányítsák­­ a fő figyelmet a szakszervezet XXIX. kongresszusa előkészí-' lésének ideje alatt.­­ A vitaanyag közreadásával egyidőben elvtársi levélben­ fordult az elnökség a szakszervezeti bizalmiakhoz, amelyben­ felhívja figyelmüket arra, hogy csoportjuk tagjait világosítsák­­ fel a kongresszus jelentőségéről. A szakszervezet munkája­­ megjavításával kapcsolatos javaslataikat, észrevételeiket to­­­vábbítsák az szb-hez, mert a beszámolót előkészítő operatív­ bizottság be kívánja építeni azokat a kongresszus beszámoló­­­jába és a határozati javaslatba.­­ A bizalmiak és aktivisták eddigi tevékenysége és a tag­ ,­ságnak a kongresszusi munkaverseny során tanúsított aktivi-­­ tása kellő biztosíték arra, hogy sikeresen oldják meg a kong-­­ resszus előkészítésének feladatait. ( Az elnökség külön levélben fordult az szb-titkárokhoz,­ hogy a taggyűlések gondos megszervezésével teremtsék meg­­ a feltételeit annak, hogy tagságunk gyakorolhassa a jogait a­­ szakszervezeti tevékenység értékelését, segítését és a vezető , testületek munkájának bírálatát illetően. Gondos munkát kö-­ vetel az szb-titkároktól a taggyűlések tapasztalatainak érték­e-', lése, a tagság véleményének összegezése. Ettől a szervezet te-­­­vékenységével kapcsolatos vélemények, javaslatok, bírálatok a­­ valóságnak megfelelően kerüljenek be a kongresszus beszá­­­­molójába és a határozati javaslatba. Ha a szakszervezet egész tagsága aktívan részt vesz a kong­resszus előkészítésében, akkor szakszervezetünk XXIX. kong­resszusa sikeres munkát végez majd. Közel 40 építő-, fa és épí­tőanyagipari vállalat szak­­szervezeti bizottsága mintegy 16 000 forint értékű aján­dékot küldött karácsonykor az újpesti Bányai Júlia gyermekotthon kis lakóinak.­­ Az Országos Erdészeti Fő­­i­­gazgatóság öt méter magas­­ fenyőfával ajándékozta meg­­ a gyermekotthont. Mint a ki­­i csínyek és nevelőik elmon­dották, ilyen gazdag karácso­­­­nyuk már rég nem volt. Január elsején lépett életbe a túlmunka kiegyenlítésének új rendszere A rendelkezés 1963. január 1-től kiterjeszti a túlmunka kiegyenlítésére való jogosult­ságot — a vezető állásúak ki­vételével — az 1534 forint fe­lett kereső vállalati alkalma­zottakra is, ezenkívül a túl­munka ellenértékeként egysé­gesen szabad időt állapít meg. Ez a rendelkezés abból a jö­vőben mindinkább megvaló­suló törekvésből indul ki, hogy a dolgozók kizárólag a ténylegesen megszabott törvé­nyes időt töltsék munkában, a többi idejüket pihenésre, szórakozásra, művelődésre for­díthassák. A túlmunka szabad idővel való kiegyenlítése a vállalati alkalmazottakra, a közszolgá­lati, az ügyviteli, és a kisegítő dolgozókra terjed ki. A mun­kások túlmunka térítésének jelenlegi rendszere továbbra is érvényben marad, a fel­ügyeleti hatóság azonban a szakszervezettel egyetértésben sajátos esetben egyes munka­köröket kivehet a rendelkezés hatálya alól, illetve ki is ter­jesztheti azt más állomány­­csoportokra, vagy munkakö­rökre. Ahol az eddig túlmunka­díjazásban részesült vállalati és költségvetési alkalmazottak túlmunkáját részben, vagy ■ egész’ben új dolgozók felvétele k­ösül egyenlítek ki szabad­idővel, ott a korábban túl­munka díjazásra ■fordított bér­alapot személyi alapbéreme-­­­lésre, jutalmazásra lehet fel- s használni. Elsősorban azokat­­ kell ilyen módon alapbéreme­­■ lésben, vagy jutalmazásban­­részesíteni, akiknél az új­­ rendszer keresetcsökkentést jelentene. Természetesen ezek­nél figyelembe kell venni a helyes kereseti arányokat is. Ha a túlmunka különleges körülmények — például bal­eset, természeti csapás — kö­vetkeztében válik szükséges­sé, vagy a munkát a Minisz­tertanács, a miniszter rendeli el, a rendelet lehetőséget nyújt arra, hogy szabad idő helyett bérrel térítsék a túl­munkát, illetve szabad időt, vagy bért kapjanak azok a dolgozók is — például osz­tályvezetők és ennél maga­sabb beosztásúak —, akik a munkakörük alapján részükre járó pótszabadságon felül a­­ rendelet szerint általában kü­­l­­ön térítésben nem részesül-­­ hetnek. Az egészségre ártalmas munkakörökben és más ipar­ágakban a már megvalósított munkaidőcsökkentéseken kívül a munkaügyi miniszter most kiadott túlmunkatérítési ren­delete további jelentős lépés a munkaidő tényleges csök­kentésére, a dolgozók törvény szerinti szabad idejének biz­tosítására. FAMUNKAS intézkedések a szociális és egészségügyi ellátás javítására A Magyar Közlönyben meg­jelent több jogszabály a la­kosság szociális és egészség­­ügyi ellátásának javításáról intézkedik. A dolgozó nőket jelenleg 12 hét szülési szabadság illeti meg. Az új jogszabály a szü­­­­lési szabadság időtartamát 20­­ hétre emeli, hogy az anyák hosszabb időn át gondoskod- t hassanak újszülött gyermekük­­ ápolásáról. Rendellenes szü­­­­lés esetén a szülési szabadság — hatósági orvos javaslatára — 4 héttel meghosszabbítható. A szülési szabadságból 4 he­tet a szülés előtt­ kell kiadni. A dolgozó nő kérelmére azon­ban meg kell engedni, hogy a­­ teljes szabadságot a szülést­­ követő időben vegye igénybe, S ha ez — orvosi vélemény­­ szerint — saját és születendő­­ gyermeke egészségére veszélyt nem jelent. A dolgozó nő kérelmére a vállalat (intézmény) vezetője a szülési szabadság letelte után a szoptatás, illetőleg a gondozás biztosítására, a gyer­mek harmadik életévének be­töltéséig fizetés nélküli szabad­­i­­ágot köteles engedélyezni.­­ * 1 Egy másik rendelet a mun­­­kások és az alkalmazottak öz- s­vegyeinek, valamint a hadi­­■ özvegyeknek 500 forintnál ala- ■ l csonyabb összegű özvegyi ■ nyugellátását emeli fel. Ennek,­s a rendelkezésnek nyomán , évente csaknem 180 millió fo-­­rinttal nő az özvegyek szá-­ mára folyósított nyugdíjak­­ összege. (Az özvegyi nyugdi­­i­­­jak felemelését hivatalból­­ hajtják végre, tehát az érde-­ kelt özvegyeknek kérelmet­ beküldeniök nem kell) * Az új jogszabályok többi vonatkozásban kiterjesztik és­ fejlesztik a betegségi biztosítás­t , szolgáltatásait. Az eddigiek­ i­k­kel szemben a betegségi biz- ; I tosítás keretében a kórházi­­ ápolásra szoruló dolgozót idő- i I beli korlátozás nélkül kell in-, I gyenes kórházi ápolásban ré- , ízesíteni. A nyugdíjasok és­­igényjogosult családtagjaik —­­ az eddigi 30 nap helyett —­­ évenként 90 napon át jogosul­­­­tak díjtalan kórházi ápolásra. * A gyógyászati segédeszkö­zökért tavaly 150 forint érték­i­­ határig az ár 15 százalékát, azon felül pedig 25 százalékát kellett fizetnie a biztosított­nak. Január 1-től a térítés mértéke gyógyászati segéd­eszköz árától függetlenül egy­ségesen 15 százalék.­­ További jelentős új intéz­kedés az, amely kimondja, hogy minden dolgozó nő — akinek eltartásra szoruló hoz­zátartozója van — kórházi ápolásának időtartama miatt az eddigi 50 százalék helyett táppénzének 80 százalékát kapja. ★ Amennyiben a rokkantsági nyugdíjas dogozik, évente csak 90 napon át, az ipari idénymunkás pedig évente csak 75 napon át volt eddig táppénzre jogosult Az új in­tézkedés e korlátozásokat megszünteti, ugyanolyan idő­tartamon­­át részesülhetnek táppénzben, mint a többi dol­gozó. * Szakszervezetünk a fenti kerdések megoldására számos jav­aslatot tett az istegeresek­nek az elmúlt év során. Erő­feszítéseink, úgy látszik, nem voltak hiábavalók, javasla­taink, észrevételeinr­­e rem­­ekésekben realizálódtak. VCf>XVXXXXXX>XXXXXXX>NXVeOv\XXVXXXNXXXXXXVX' Boldog új esztendőt kívá­nok minden magyar építő­­munkásnak Catanzazoróból. Mi az óévet elég szép sikerrel zártuk. Cementipari kombi­nátunknál szakszervezeti vá­lasztás volt. A vállalkozókkal és a szakszervezet jobboldali , opportunista bürokratáival­­ egyszerre kellett szembeszám­­í­tunk. Olyan programot hir­­­­detünk — a széles akcióegy­ség jegyében —, hogy a dol­gozók mielőbb nagyobb darab kenyérhez, politikai joghoz juthassanak. Hogyan zajlott le a válasz­tás? Az előkészítő munka so­rán felhívtuk a cementipari munkások figyelmét arra, hogy a folytonos drágulás miatt a megélhetés egyre foj­­togatóbb és a sovány fizeté­sekből való levonás miatt az élet egyre elviselhetetlenebb. Ezután láttunk hozzá gyá­runk belső szakszervezeti bi­­szottságának újjáválasztásához. A szakmai kollektív szerző­dések megkötése sikerrel zá­rult. Keresztülvittük akaratun­kat. Most már csak törvénybe kell iktatni. Ez lesz még az igazi harc. A CGIL — baloldali — vezetői és aktivistái ismerik a munkások életét és mindig, minden körülmények, között ítészek a cementszakmában dolgozók életkörülményeit job­bá tenni. A kétévenként is­métlődő bér­javításokat már kiverek­edtük. Célunk: olyan országos szerződések megkö­tése, amelyekben figyelembe veszik a normák revízióját. Száz szónak is egy a vége: a választás során a balolda­liak hatalmas győzelmet arat­tak és ehhez, higgyétek el, nektek, magyaroknak is sok­sok közötök van. Kívánunk sok sikert 1963-ban a szocia­lizmus építésében. Figyeljük eredményeiteket! Elvtársi üdvözlettel: La Gamba Pietro ­ A tanultakról a gyakorlatban győződhettek meg a munkavédelmi tanfolyam hallgatói A munkavédelmi ügyelők kéthetes téli tanfo­lyamának résztvevői elláto­­­gattak a budapesti építkezé­sekre, üzemekbe, tervezőinté­­­zetekbe, hogy a hallottakról­­a gyakorlatban győződjenek ,meg. Ezeken a „kiránduláso­kon” sok hasznos tapasztala­­­­tot gyűjtöttek a hallgatók.­­Ugyanakkor ők is segítséget , nyújthattak a meglátogatott üzemek, építkezések vezetői­­­nek. A munkavédelmi előadá­sokat több esetben filmvetítés követte. A tanfolyam vezetői gondoskodtak arról is, hogy "egy-egy téma feldolgozását ,nyomban helyszíni bemutató­n kövesse.­­ Csorba György elvtársinak a ...Szakszervezeti feladatok a „ tervbírálatoknál, üzemátvéte­­­leknél, gépek üzembe helye­zésénél” című előadása után­­például a hallgatókat elvitték­­ az Ipartervhez. A tervező­­, intézet munkatársai szívesen •sen fogadták a vendégeket és­­választ adtak az intézet mun­kájával kapcsolatos kérdésre.­­ A munkahelyi anyagtárolás, , a rendetlenségből adódó bal­esetek megelőzésének mód­jat­tról szóló előadás után az ÉM ‘41. sz. Állami Építőipari Vál­lalat Vár­építkezés munkahe­lyére vitték a hallgatókat, s’Markó János építésvezető ka­lauzolta a csoportot, s a hely­színen látottakat a tanfolyam­­ résztvevői az építkezés kul­­­túrtermében nyomban meg­beszélték. Belfoldy Károly gépész­mérnök, az ÉTI munkatársa és Baranyai József villamos­­mérnök, a Lőrinci Téglagyár főmérnöke a munkagépek ke­zelésével, a villamos-balesetek veszélyforrásaival ismertette meg a munkavédelmi fel­ügyelőket. Ezt az előadást gyakorlati bemutató, illetve szemle követte. Ezután a Jó­zsef Attila-lakótelepet kereste fel a csoport. Alaposan szem­ügyre vették, hogyan dolgoz­nak az építkezésen és jegy­zetfüzetbe kerültek a hiányos­ságok is, így például feltűnt, hogy a tél készületlenül éne a munkahelyet. A földbe fa­gyott vasak, kapcsok, drótok akadályozzák a közlekedést. Selejtes elemek hevernek szerteszéjjel az épületek kör­nyékén. Az előregyártó telep szomszédságában készülő új lakóház második szintjét épí­tik és a szükséges védőháló nincs felszerelve. A csatla-­l­kozó villanykábelek a földön­­ fekszenek. Alacsonyan húzód­nak a légvezetékek. Az észre­vételeket elküldték a vállalat munk­avédelmi felügyelőjének. Dr. Réti Ödön, ellenőrző fő­orvos és Wodicska György az üzemegészségügyi, valamint a szociális ellátás legfontosabb gyakorlati teendőiről számol­tak be. Utána a csoport egy része a Pillangó utcai mun­kásszállást tekintette meg, néhány­an pedig elmentek a Szék- és Faárugyárba, a Fém­munkás Vállalathoz, a Hőpa­lack- és Üvegipari Vállalat­hoz, valamint a Betonútépítő Vállalathoz. A látogatás után Schus­­­­ser Rudolf, az ÉM 41. sz. Ál-­­­lami Építőipari Vállalat mun­kavédelmi felügyelője a kö­vetkezőket mondotta: „A Be­tonútépítő Vállalat Budaörsi úti munkahelyén azt tapasz­taltuk, hogy a típusbarakkok a nagyobb hideg beálltával nehezen fűthetők. A hálóhe­­lyiségekben rendetlenséget ta­láltunk. Az udvaron rossz a közlekedési lehetőség. A ba­rakkot árkok veszik körül és ■ átjáróhídról nem történt gon­doskodás. „ A TMK műhelyben az­­ üzemanyag-tárolás életveszé-­­ lyes. Az elektromos megh­aj- s lású gépek felszerelése hiá­­­­nyos ...” Dudás András, a­­ Békés megyei építők munka-­­ védelmi felügyelője a Hőpa­­l­­ack- és Üvegipari Vállalat­nál észlelt hiányosságokat így­ foglalta össze: „A munkavé­­­delmi oktatás nem elég gya-­­­korlatias, száraz, unalmas. Az­­ üzemben járva feltűnt, hogy­­ a sósavkeverő gépnél nincs­­ figyelmeztető tábla. A mentő-­­ láda tartalma hiányos...” A­­ Fővárosi Tanszerjavító Válla­lat szakszervezeti bizottságá­nak társadalmi felügyelője, Balczer Frigyes szaktárs a­­ Szék- és Faárugyárban a kö­vetkezőket észlelte: „Az üzem­ben működő elszívó berende- l­­ések kapacitása nem kielé­gítő. Az öltözők korszerűtle­nek. A lejáró rossz korlátja és lépcsőfokai balesetet okoz­hatnak .. Értékes hallattak a tanfolyam résztvevői a „Munkavédelmi agitációs ne-­­­velőmunka és oktatás, vala-­­ mint a munkavédelmi őrsé­gek munkája” címmel. Feny­vesi János, a szakszervezet munkavédelmi és munkásellá­tási csoportjának vezetője szavai után ismét autóbuszra ültek a hallgatók. A gyakor­lati példát az ÉM 45. sz. Ál­lami Építőipari Vállalat Ku­aigunda utcai építkezése szol­gáltatta. A munkahelyen pél­dás rend fogadta a vendége­ket. A munkavédelmi őrség tagjai elmondották, hogyan szervezték meg a szolgálatot. Beszámoltak arról is, hogy az utóbbi időben nem volt bal­esetük. Nagy gondot fordíta­nak az anyag tárolására, az általános rendre és fegye­lemre. A balesetek kivizsgálásáról, a szakszervezeti bizottságok feladatairól, a társadalmi fe­­lelősségrevonásról az ÉM 23. sz. Állami Építőipari Vállalat kultúrtermében tárgyaltak a tanfolyam résztvevői. Bárány Lajos, a vállalat biztonsági megbízottja, valamint Szabó István szb-titkár sorakoztatta fel az élő példákat. A gyakorlati bemutatókkal és kirándulásokkal tarkított kéthetes munkavédelmi tan­folyam igen eredményes volt. A munkavédelmi társadalmi felügyelők az eddiginél sokré­tűbb és gazdagabb tapasztala­tokkal térhettek haza mun­kahelyükre, üzemeikbe. r. j. FORGÁCSBÓL ÉPÍTETTEK HÁZAT a szovjet szakembe­rek A ház faforgácsból és fű­­részporteól készült, s falait élénkszínű kárpit borítja. A házban villanyvilágítás és gőz­fűtés is van.­­ AZ EGYESÜLT ÁLLA­MOKBAN októberben 500 sztrájk volt, ezekben 168 ezer ember vett részt 1 440 000 munkaóra-kiesést okozva. (TASZSZ) ■k ÁTLÁTSZÓ BÚTOROKAT KÉSZÍTETTEK műanyagból Amerikában, már meg is je­lentek a bútorpiacon. Boldog új esztendőt kívánunk! Több mint ezernégyszáz építő-, fa- és építőanyagipari dolgozó vett részt családjával szakszerveze­tünk székházában rendezett hagyományos szilveszteri esten, és mint képünkön is látha­tó, vidám hangulatban búcsúztatták az 1962- es esztendőt.

Next