Fehérvári Kis Ujsag, 1948. január-június (3. évfolyam, 1-147. szám)

1948-01-03 / 2. szám

, így szilveszterezett Székesfehérvár... Amikor a rádióbemondó kö­zölte a szilveszteri műsor szerep­lőinek hosszú névsorát nagyjából elfoglalták helyüket az öt-hatféle okból „otthon szilveszterezők“, az utcákat pedig ellepték azok, akik „igyekeztek valahová“. Bőven volt választék, hisz húsz helyen ropták a táncot — főleg a fiata­lok, itták a bort — főként az idősebbek. Táncban változatlanul a szving vezetett, italban változatlanul a bor. Pezsgő inkább ott fogyott, ahol takarékoskodni akartak, é­s otthon köszöntötték az új esz­­tendőt. Általában többet táncol­tak az emberek, mint ittak. Reg­gel egy vagyonőr csodálkozva mondta: — Kevés „tántorgó“ ment haza, inkább hangosabbak voltak az emberek, mint mámorosak... A takarékosság és a szerénység jellemezte a szilveszteri tömeg­szórakozásokat. A vendéglőkben és éttermekben sem dőzsölt senki, legalábbis nem tartósan. Azért nem panaszkodtak az emberek, csak a bálrendezők. Annak el­lenére, hogy nagy tömeg szoron­gott mindenütt, kevés volt a be­vétel, mert sok kiadással járt egy hajnalig tartó tánc. Akik a költ­ségvetést összeállították, ezresek­ben számoltak. Egy két magánlakásban is ha­sonló összegekbe került az es­tély, mert ilyenről is hallottunk. Nem irigyelte senki. Az éjszakához a szolgálatukat becsületesen ellátókon kívül hoz­zátartozott az ál-kéményseprő is, aki az egyik ismert étterem kony­hájába járt korom-utánpótlásért. Reggelre még a csöveket is szét­szedte, ebből arra következtet­hetünk, nagy volt a forgalom. Itt ott léggömböt is lóbáltak, akik nem sajnáltak 8, azaz­ nyolc fo­rintot a semmiségre. Sűrűn hal­latszott — különösen a táncter­mek vidékén — a malac visítás. A riadt állatkák nyugalmát egy-egy szerencsés nyerő sorsjegye vál­totta meg. Alkoholmérgezés tüneteivel senki nem keresett fel orvost a hajnali órákban, az­ éjszaka szü­letésről nem érkezett jelentés, sőt ma délig üres maradt az új­évi anyakönyv első lapja. Késnek a fiatalok..! Rex Filmszínház Péntektől­ vasárnapig Cary Grant, Ronald Colman és Jean Arthur főszereplé­sével A vádlott közbeszól I Izgalmas dráma mulatságos fordulatokkal és igaz, őszinte szerelemmel fiippex híradó Előadások kezdete fél 4, fél 6 és fél 8 órakor FEHÉRVÁRI KIS UJSAG 1948. január 3 k evangélium erejéről és a jóság győzedelmes hatalmáról beszélt Szilveszter estéjén Shvoy Lajos megyéspüspök Az éjféli miséken látott kép elevenedett meg ismét szilveszter estéjén. A templomokban sok ezer hivő vett részt a hálaadáso­kon, különösen hatalmas tömeg szorongott a székesegyházban, ahol Shvoy Lajos megyéspüspök mondotta el újévi szózatát. Páris kardinális érseke karácsonyi pász­torlevelének ismertetésével kezdte beszédét. Kifejtette, hogy a há­ború befejezésével új rend van kialakulóban. A tavasz viharainak válságát éljük — mondotta. A le­zajlott háború a legtávolabbi vi­lágrészek népeit sodorta össze, a technika megszüntette a távolsá­gokat, s most valósággal új törté­nelmi korszak kezdődik éle­tünkben, amelyhez hasonlót a népvándorlás óta alig jegyzett fel a történelem.­­ A jövő az emberi közösség ki­egyenlítődését hozza. A hí­vők milliói hisznek abban, hogy az egyháznak nagy szerepe lesz ebben. Szólott a megyéspüspök az el­múlt esztendő egyházi megmoz­dulásairól, amelyeken százezrek tettek hitet az Anyaszentegy­ház mellett. Bejelentette, hogy az or­szágszerte megrendezett eucha­risztikus napok a legtöbbet szen­vedett rom egyházmegyében sem maradnak el. Nagy ünnep lesz a Székesfehérvárott megrendezendő eucharisztikus­ nap. A továbbiakban a jóság győze­delmes hatalmáról beszélt Shvoy megyéspüspök. Kifejtette,"hogy ez még nagyobb erő, mint a rossz mesterkedése. Az igaz, becsületes, helytálló és lélekben tiszta ember legyőzi a gonoszt, a poklok ere­jét. Beszéde befejező részében az angol és francia munkásmozgal­makra hivatkozott, amelyek fel­ismerték az evangélium erejét. Idézte a Szentatyát, aki az evan­gélium tanítása alapján úgy ha­tározta meg az emberi jogokat, hogy az nem más, mint „gyűlö­let helyett szeretet, bizalmatlan­ság helyett bizalom, hasznossági elv helyett igazságosság, erőszak helyett jog, önzés helyett jó­akarat“. Ez a mi hitünk — mondotta a megyéspüspök — mi ezzel a hitvallással világosságban járunk, s érezzük, hogy a történelem szövőszékén dol­gozik Isten gondviselő keze. A megyéspüspök beszédét litá­nia követte, majd felhangzott a hálaadó ének : Te Deum la­uda­mns .. . A Kommunista Párt budapesti lapjának melléklete lesz hetenkint kétszer a Fehérvári Hírek Negyedik évfolyamának első számában közölte olvasóival a Fehérvári Hírek , amely a fel­­szabadulást követő napokban in­dult meg, hogy jövőben a Kom­munista párt központi lapjának, a Szabad Népnek mellékleteként hetenkint kétszer jelenik meg. A Magyarország területén először bevezetett rend­zer magyarázata­ként a „Búcsú és köszöntő“ című vezércikkben Bertalan Imre a lap felelős szerkesztője azzal in­dokolja ezt az elhatározást, hogy a város múltban sem bírt el há­rom napilapot, s ehhez a tényhez hozzájárultak­­még az utóbbi hó­napok rendkívüli papírnehézségei és a nyomdai bérek megnöve­kedése. Értesülésünk szerint a lapot a jövőben Budapesten, a Szikra­nyomdában állítják elő. Kilencvenkilenc évvel ezelőtt dőlt el a móri csata Azom az után, ahol most ün­­neplős emberek sietnek a kapu­cinusok temploma felé, ezernyolc­­száznegyvennyolc december 30-án véres csatában ütköztek meg a Windisehgraetz fővezérlete alatt harcoló gróf Schaffgotsch Rudolf dragonyosai Perczel Mór katonái­val. Egyszerű márványoszlop hir­deti a nagy csata emlékét, he­lyenként megcsapta a múlt há­­bo­r egy-egy eltévedt lövedéke, vaskerítése düledezű, de az ara­nyozott betűk élénkek, s messzire hirdetik, hogy a negyvennyolcas honvédek emlékére állította a kegye­­letes utókor. Az út kétoldalán apró házak állnak most, akkor eddig nyúlt el a bakonysárkányi erdő, s an­nak útját torlaszolták el a hon­védek, hogy visszatartsák Schaff­­goisch dragonyosait. Ám a de­cember 29től 30 ra forduló éj­szaka eltakarította az osztrák az akadályokat és teljes erejével rá­tört a gyanútlan honvédségre. így jegyezte fel a történelem, igy tudja mindenki Móron, sokan is­merik Kun Béla negyennyolcas huszárkapitány nevét, aki közvet­len ellenfele volt a császári had­vezérnek s egyes legendaforrások szerint el is esett a móri csatá­ban. A történelmi igazság az, hogy Kun megmenekült és tovább küzdött, részt vett a pákozdi csatában és utóbb ott harcolt Buda alatt is. Gróf Schaffgotsch sírja ott áll most a móri temetőben, közel a ravatalozó kápolnához, tömör alapzatán alvó oroszlánt helyezett el az emlékmű alkotója, s Kun Béla huszárkapitány emlékét egy most előkerült terjedelmes elbeszélőköltemény örökítette meg. A könyvet Tótkomlóson nyomták, 1910 ben, szerzője Gaj­dács Pál, aki bevezetőjében azt írja, hogy apjának kíván emléket állítani, aki a móri csata küzdő hon­védeinek egyik strázsames­­tere volt. Érdemes belelapozni ebbe a könyvbe, melynek szépen pergő soraiból felvonul előttünk a sza­badság esztendejének egész törté­nete, s külön fejezet énekli meg a móri csatát. Gajdács szerint, aki elbeszélő költeményét átszőtte legendás elemekkel, a császári sereg közvetlen ellenfele Kun volt, aki párviadalban megölte a dragonyos kapitányt,é­s ő maga is elesett. Színes, szép versszakok­ban mondja el ezek után Gaj­dács, hogy az elesett huszárkapi­tányt egy parasztházaspár vitte házába, lefektette szépen s meg­állapította, hogy vérzik a hős katona, tehát nem halt meg. Nagy örömében így kiáltott fel akkor Gajdács verse szerint a férfi: „Mondtam asszony, ugy­e, krucs­­teremtette Ki nem fogsz fiamon, te kutya német, te /“ A legendák élnek még a móri nép között, s most, hogy a nagy történelmi esztendő fordulójához értünk, Gajdács könyve s más források alapján igyekeznek a móriak méltóképpen megünne­pelni a községük területén lezaj­lott eseményeket. Legújabb Budapestről jelenti lapzártakor a HÍR. Az igazságügyminisztériumban amnesztiarendelet készül, amely február elsején lép életbe. A rendelet kiterjed azokra, aki nem bűnözési hajlamból követtek el bűncselekményt. A politikai fog­lyokkal kapcsolatban nem történt még intézkedés. — »*··— A felsőtiszai árvízterületről je­lentik, hogy megkezdődött az apadás. A veszélybejutott terü­letre egymás után érkeznek a mentővonatok és segélyalakula­tok, hogy a bajbajutott lakos­ságot a legfontosabb életszükség­leti cikkeken ellássák. Termelésre nincsen gondja, megoldja: a Gazdák Boltja. Több búza és gyümölcs terem, csávázószert nálunk vegyen. Nagyon jól műveld meg a kerted, szolgálod a hároméves tervet. Vegyél nálunk ekét, kapát, virágoztasd fel a Hazát! Több termést érhet el, ha mezőgazdasági szükségleteit a M.O.Sz.K. volt Mezőgazdák Szövetke­zeténél vásárolja. Nádor utca. Színház mellett. Telefon: 337.

Next