Fejér Megyei Hirlap, 1958. március (3. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-01 / 51. szám

K­I­S­z A HÍRLAP IFJÚLÁGI MELLÉKLETE E­gyütt „Mi, Fejér megyei képviselői­, felelősségünk teljes tudatában vitattuk meg ifjúságunk társadal­mi helyzetét és úgy érezzük, sok közünk van ahhoz, hogy fatalja­ink hogyan válnak szocialista em­berré. Az ifjúság nevelésével ma egye­dül a KISZ foglalkozik. A társa­dalmi szervek ezt megnyugvással veszik tudomásul és elintézett kér­désként kezelik. E hatalmas és felelősségteljes feladat elvégzésé­ben a KISZ támogatásra szorul és társadalmi megmozdulást kí­ván”. Így kezdődik Fejér megye or­szággyűlési képviselőinek felhí­vása a szülőkhöz, a pedagógusok­hoz, az üzemek vezetőihez, a Belügyminisztérium Fejér megyei Rendőrfőkapitányságához. A párt ifjúsági szervezete a Kommunista Ifjúsági Szövetség szervezetei, tagjai és veze­tői örömmel olvassák ezt a felhívást, mert tudják, hogy az ifjúság nevelését az MSZMP vezetésével a társadalom ösz­­szefogása tudja biztosítani. A KISZ-szervezet bármilyen ener­giával dolgozzon is, egymaga nem tud megbirkózni a nagy feladattal: az ifjúság szocialista szellemben való nevelésére. Ehhez szükség van a társadalom összefogására. Szülők, pedagógusok, gazdasági vezetők és kiszesek, rendőrök és munkások együtt tudják ezt meg­oldani. Éppen ezért nagyjelen­tőségűnek tartjuk a Fejér megyei képviselők kezdeményezését. Ez is, mint annyi más kezdemé­nyezés bizonyítja, hogy az utób­­bi időben a társadalom köreiben sohasem tapasztalt érdeklődés nyilvánul meg az ifjúság ügye iránt. A két évvel ezelőtti ellen­­forradalom bebizonyította, hogy az ifjúság nevelését nem lehet csak magukra, a fiatalokra bízni. Nem véletlen, hogy a for­radalmi munkás-paraszt kor­mány 1087/1951. sz. hatá­rozata megjelöli az ifjúság körében végzendő munkát, és kö­telességévé teszi a gazdasági ve­zetőknek annak segítését. Úgy véljük, hogy a Fejér me­gyei képviselők felhívása még­­inkább az ifjúság felé irányítja a társadalom széles rétegeinek te­kintetét. A KISZ-fiatalok, akik azért harcolnak, hogy megyénk ifjúsága igaz hazafivá váljon, a szocializmus építőjévé nevelőd­jön, érzik, tudják, hogy együtt a társadalommal, a tapasztaltabb elvtársakkal, munkásokkal, pa­rasztokkal, értelmiségiekkel, en­nek a feladatnak jobban eleget tudnak tenni. Reméljük, hogy me­gyénk társadalma felfigyel képvi­selői szavára és még hathatósab­ban mint eddig járul hozzá me­gyénk ifjúságának neveléséhez. ünnepélyes fogadalomtétel Szerdán délután ünnepélyes volt a hangulat a Székesfehér­vári Motorjavító Vállalat kultúrtermében. Ifjak serege gyülekezett ünneplésen. Arcuk ragyogott, szemük fénylett, szavukból remegtek a falak, amikor hatvanan mondták: „Én, ..., a Magyar Kommu­nista Ifjúsági Szövetség tagja fogadom...” Az ünnepi fogadalomtétel után a KISZ-fiatalok vidáman töltötték az estét. J­VTT PR­OLITARJAI EGY FSOLJET FR’ » .__ILZTOgsre. m A POLGÁRDI KEZDEMÉNYEZÉS VISSZHANGJA Múlt heti számunkban írtunk arról, hogy Polgárdi község k­iszesei március 21, a KISZ megalakulásának tiszteletére a patak alsó partjain fasort ültetnek. Beszélgettünk erről a kezdeményezésről Alapon a gép­állomás kiszeseivel; azt mondják, hogy követik a polgárdi fiatalok példáját, s a gépállomás körül fákat ültetnek. Elő­szálláson Bolyás Anna mondta, hogy ők is megbeszélik a fia­talokkal: létesítsenek ligetet az évfordulón. A tanácselnök mindjárt felajánlotta: „A facsemetéket mi adjuk”. A polgárdi kiszesek kezdeményezése visszhangra talált, s reméljük, hogy március 21-én nem lesz KISZ szervezet, amely nem állít elő emléket — ligetet, fasort — egyéves ifjúsági szövetségünk tiszteletére. ©GGGXDOGXIXIXiXIXDeXIXDOGQOGXíXiXDOOGCXlXDGXDOOOOOOOOQOOOC Követendő példa Háromszáz kohász és vasipari tanuló van Sztálinvárosban a Munkaügyi Minisztérium ipari tanuló intézetében. Hogyan élnek, miként tanulnak ezek a fiatalok? A Dunai Vasmű KISZ-bizottsá­­ga megvizsgálta az ipari tanulók életét. Kiderült a jelentésből, hogy a MM intézetében az oktató-ne­velő munka általában jó. A félévi tanulmányi előmenetel: 3,31. Leg­jobb a m­artinász és a kohász-ta­nulók eredménye. A műszerész­tanulók eredménye már jóval gyengébb. Különösen azoké, akik érettségi után jöttek az üzembe. A jelentés beszámol arról is, hogy az intézet KISZ-szervezeté­­nek 42 tagja van, de a KISZ csak az utóbbi időben kezdett fejlődni. Inkább a kultúr­élet pezseg. Ápri­lis 4-re egésznapos kulturális se­regszemlével készülnek. Létrehoz­zák a kiszesek az ifjúgárdát és megalakították a leánytanácsot. A Dunai Vasmű KISZ-bizottsá­­gának ellenőrzése után határozat született. Többek között elhatá­rozták, hogy a politikai nevelés­ben és a munkásöntudat kialakí­tásában több segítséget nyújtanak a nevelőknek, oktatóknak. Csak helyeselni lehet a Dunai Vasmű KISZ-bizottságának az ipari tanulók segítéséről hozott határozatát s minden olyan szer­vezet, ahol ipari tanulók vannak, követhetné példájukat. S­hhmidt Jóska szelíd sze­­meiben bánat szomor­­kodik, de az ágyban ülő Bus Pista is hosszat sóhajt. Két fiatalember, az ercsi KISZ-szervezet vezetőségi tagjai. Jóska ott volt az alapí­tótagok között a múlt év már­ciusában, amikor a KISZ Er­csiben — elsőnek a megyében — zászlót bontott, s tele volt tűzzel, lobogással. A vezetőségben Jóskán kí­vül még Bilics Istvánt, meg a katonaságtól leszerelt Kolbe Sándort is beválasztották. Ha­marosan Kolbe vette át a ve­zetést, ő adta a hangot. Jól tu­dott szervezni, beszélni, ő be­szélt a járási értekezleten, s a megyein is. Felszólalását di­csérte e sorok írója is. És Sán­dor futott. A „futtatás’’ bár sok min­dent megcsillantott felfelé, napfényre hozott egy­ néhány dolgot Kolberól. Anyagi „zűr­jei’’ voltak a katonaságnál, szélhámoskodott a faluban. S a dicsért embert hazugságon fogták. Kétszáz forintot vett fel s százat írt be. A szervezet pénzét nyakra-főre költötte. Mire felelősségre vonták már majdnem 3 ezer forint hiány­zott. S azok, akik önzetlenül har­coltak a KISZ-ért, mikor az kiderült, nemcsak megdöbben­tek, hanem meg is torpantak. Kolbe, aki a szervezet titká­ra volt, méltatlannak bizo­nyult. A faluban még több sem kellett, elterjedt a hír akár az ázsiai nátha. Széjjel megy a szervezet, az ilyenek nem ne­velhetnek ifjúságot — suttog­ták. Ilyenekről beszéltek, pedig csak egy személy, Kolbe szél­hámoskodott, ő bizonyult mél­tatlannak. Ezután sokáig nem történt semmi a faluban, a KISZ pangott. Az ősszel a pártszervezet és a tanács segítségével Schmidt Jóska, Bilics István és Bus István — aki most került visz­­sza falujába tanítónak — pró­bálkozott feléleszteni a szerve­zetet. Taggyűlést hívtak össze, nem sikerült. Megint elmúlt jó néhány hét, míg újra kez­deményeztek. A december végi ifjúsági gyűlésre 60-an jöttek el, pedig csak 36 a KISZ-tag a faluban. De ez is mutatja, hogy a so­rait tisztító szervezet erősödik. A taggyűlésen 15-en kérték felvételüket a KISZ-be. Szó­val egyre többen elválasztják már a szervezetet Kolbetől, aki nincs már a szervezetben, s ki is nyilvánították — ten­ni, cselekedni szeretnének. Nem voltak azon a gyűlésen szép szavak, de utána rövide­sen megkezdődött a színdarab­­próba, egy egyfelvonásos jele­netet és egy háromfelvonásos színdarabot tanulnak. Terve­zik, hogy a honvédség támoga­tásával tornász­csoportot és röplabdacsapatot szerveznek. A tervekről nem szívesen beszélnek, s amikor említenék egyet-mást, hozzáteszik: Majd ha megvalósítottuk, lehet róla írni. A közeljövőben taggyű­lést hívnak össze, azon dönte­nek a felvételüket kérők tag­ságáról, s kiegészítik a vezető­séget. Mire végére érünk a beszél­getésnek, felenged a két fiú. Nem látják most sem rózsa­színben a világot, de eltűnik szomorúságuk. Fel lehetett éleszteni amit már kialudtnak hittek. Persze sok erő, akarat kell hozzá és nem szabad csüggedni. Az út nem könnyű, s bizony előfor­dulhat, hogy kalandor kerül a KISZ soraiba, mint Kolbe, aki sok kishitűt elriaszt. De ha mi szembenézve leszámolunk Hi­bánkkal, visszanyerjük az ifjú­ság becsületes többségének bi­­zalmát. , Nem könnyű a harcunk, meggyőződés, akarat, merész­,­ség, állhatatosság kell hozzá. Küzdjetek tovább ercsi kiszer­­­sek, nem vagytok egyedül. b. b. Nem könnyű... í^cmd­^dgád­i/e&i&d­y&tn Eleven klubélet A Székesfehérvári Bútoripari Vállalat KISZ-szervezetében ele­ven élet folyik. Kéthetenkint klubnapokat rendeznek. Az első három klubnapon az érdeklődők előadásokat hallgattak a mester­séges holdról és a mélytengeri kutatásokról. Rövidesen sok ke­rül az Afrikáról szóló előadásra. Március 15-én Petőfi-irodalmi estet rendeznek. A negyedéves munkatervben szerepel főző- és varrótanfolyam és városlátogatás, amikor Székes­fehérvár múltjával ismerkednek meg a vállalat kiszesei. Március folyamán ellátogatnak a Bútor­ipari Vállalat ifjai Ajkacsinger­­völgybe, ahol megtekintik ezt a fontos bányászati gócpontot. Segítsen a járási bizottság Nyáron jártunk az előszállási Szabadság Tsz-ben utoljára, s bár akkor meleg volt a levegő, most meg, ha nem is na­gyon, csíp a szél — hasonló helyzetet találtunk. Akkor sem volt még KISZ-szervezet, ma sincs. Van ugyan tízegynéhány KISZ-tag a tsz-ből a falusi szervezetben, de bizony nem dolgoznak, s még az összejövetelekre sem járnak. A fiatalok, akik megpihenni a frissen kopasztott kuko­ricacsövekre ültek, most is azt mondják, mint júliusban: itt kellene létrehozni a KISZ-t. — Vagyunk vagy 30-an fiatalok, s kultúrterem is van — jegyzi meg Szabó István. A többiek: Molnár Gyula, Tóth Mihály helyeselnek. Az elnök, Farkas András, aki maga is fiatal — 22 éves — szintén azt mondja: külön alapszervezetet kell létrehozni. Régi kívánság ez, s bizony mérlegelni kéne. Mi úgy vél­jük, a járási KISZ-bizottságnak segíteni kellene a tsz ifjai­­nak törekvését. Ha ezek a szorgalmas ifjak úgy gondolják — a tsz KISZ szervezetében jobban tudnak dolgozni, tevékeny­kedni — tegyék. 47 szervezetben 1347 fiatal A székesfehérvári járási bizott­ság brigádjának a járás KISZ- szervezeteinek munkájáról szóló jelentését tárgyalták az eheti ülé­sen. .. A jelentés megállapítja, hogy egy év alatt a járás KISZ-szerve­­zetei sokat fejlődtek. A 47 KISZ- szervezetben ma már több szint 1347 fiatal tevékenykedik. Állami gazdaságokban, tsz-ekben és fal-,­vakban egyre inkább javul a KISZ munkája. Amikor a végre­hajtó bizottság ezt megállapította, számbavette a hiányosságokat és elhatározta, hogy az elkövetkező időkben tovább kell erősíteni az alapszervezeteket és állandó se­gítséget kell nyújtani harcos kol­lektívák kialakításában Annak érdekében, hogy a párt­­szervezetek még eredményesebben tudják támogatni, irányítani, se­gíteni az ifjúsági munkát a járási bizottság tájékoztatja a párttitká­rokat az ifjúság körében végzen­dő munkáról, annak módszeréről. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP ( Szombat, 1958. március 1.­­ .

Next