Fejér Megyei Hirlap, 1958. szeptember (3. évfolyam, 206-230. szám)
1958-09-02 / 206. szám
1. oldal. (Az első oldal folytatása) meg akarják alakítani a KISZ-t. Kívánatos lenne, ha a KISZ itt és másutt is az országban, például a tsz-fiatalokból állandó jellegű agitációs gárdát szervezne. Ennek tagjai vegyék sorba a falubeli egyéni parasztfiatalokat, ismertessék meg velük szövetkezetük életét, s magyarázzák meg számukra, hogy itt van a helyük és a jövőjük! Jelentkezzenek bátran a tsz-be, és vegyék fel őket akkor is, ha netán egyelőre a föld még kinn is marad, mert a szülő még gondolkozik. Ha a KISZ jól dolgozik, s a parasztfiatalok az indokolatlan városba tódulás helyett a szövetkezetben keresik és találják meg boldogulásukat: termelőszövetkezeteink az elmúlt években megfigyelhető „elöregedés” helyett egész biztos mihamarabb az olyannyira kívánatos „megfiatalodás” útjára kanyarodnak. Ha már a fiatalokról szóltam, úgy érzem, nem szabad megfeledkeznem az öregekről sem. A múltban és ma is az egyéni gazdálkodásban megoldatlan az öreg parasztemberek sorsa. Megoldatlan és keserű, mert öreg korukra nagyon sok helyen kegyelemkenyér a jussuk, s nagyon sok esetben alig várják, hogy „harangozzanak”, hogy azután örököljék utánuk azt a párholdnyi földecskét. Egész életen át eltöltött munkásságuk után bizony sanyarú sors ez. Parasztságunk régi kívánsága, hogy ezen változtassunk. Változtattunk is, amikor pártunk javaslatára a kormány ebben az évben a termelőszövetkezeti parasztság részére bevezette a kötelező nyugdíjrendszert. Ezzel intézményesen biztosítjuk az olyan idős parasztok sorsát életük alkonyán, akik megszakítatlan szövetkezeti tagsággal a termelőszövetkezetben az előírt, szükséges várományi időt kitöltötték. Nagy vívmány ez, s megérdemli, hogy a szövetkezeti agitációban ennek jelentőségét az egyénileg gazdálkodók körében az eddiginél jobban megmagyarázzuk. TISZTELT NAGYGYŰLÉS! Az utóbbi hetekben igen nagy sikereket értek el ebben a faluban a szövetkezeti mozgalom számszerű fejlesztésével. Nagyon szűk dolgos kis- és középparaszt szánta rá magát a belépésre és kérte felvételét a meglévő termelőszövetkezetekbe. Én ennek okát a meglévő tsz-ek, főként a Sallaiban már kialakult példás gazdálkodás vonzó hatásán túlmenően két fontos tényezővel magyarázom, amely azt hiszem tanulságos más szövetkezetek számára is. Az egyik ilyen fontos tényező az volt, hogy a Sallai Tsz tagsága végre felszámolta az ellenforradalom óta magára vett elzárkózást a felvételre jelentkező kilépettekkel szemében. A Sallai és az ország nagyon sok termelőszövetkezetének tagjai és vezetői büszkeségből valami olyasfélét fogadtak meg, hogy jónéhány évig „csak azért sem” veszik fel a tavaly kilépetteket. A büszkeség nem jó tanácsadó, örülök, hogy a szövetkezet kommunistáinak segítségével, a községi és nem utolsó sorban a járási és megyei pártbizottság és tanácsi vezetők javaslatára végül is a józan bölcsesség kerekedett felül, s kinyitották a kaput a visszatérni szándékozó megtévedt kilépettek előtt. Bölcs volt ez felismerés, mert a tavaly téli zűrzavarban az egymás között támadt békétlenséget egyszer mégiscsak meg kell oldani és ezt jobb minél előbb megtenni, mint halogatni. A másik fő tényező szerintem az volt, hogy a Május 1. Tsz leghaladottabb gondolkozású tagjai, a tagság maga felismerte, hogy neki kezdeményező szerepe van a szövetkezeti agitációban. Megértette az egyéni parasztoknak azt az óhaját, hogy „neküldjétek, hanem hívjatok bennünket”. Tehát, hogy ti termelőszövetkezeti parasztok, akik legjobban tudjátok, mi a szövetkezeti gazdálkodás, mert benne éltek, jöjjetek ti hozzánk, magyarázzátok és hogyan gazdálkodtok, hogyan értétek el eredményeiteket. S ha meg tudtok győzni, akkor megyünk. A Május 1. Tsz tagjai vállalták is a meggyőzés munkáját és — sikerrel. Az olyan agitáció vezet legjobban eredményre, amelynek oroszlánrészét maga a termelőszövetkezeti tagság vállalja magára! A községi pártszervezet vezetésével, a helybeli tsz-ék együttes erejével sikerült is közüggyé, társadalmi üggyé tenni a szövetkezetfejlesztést. És ez az igazi forrása annak a győzelemnek, hogy ma itt Besnyő szövetkezeti községgé alakulását ünnepelhetjük. TISZTELT NAGYGYŰLÉS, KEDVES ELVTÁRSAK! Besnyő községben tapasztalt szövetkezeti fellendülés nem elszigetelt jelenség az országban. Termelőszövetkezeteink tovább erősödtek az idei esztendőben is. A gabonatermesztésben közismertek terméseredményeik. Tovább nőtt a közös állatállományuk is, mintegy harmadával. Tejhozamuk az első félévben 1200 liter fölé emelkedett. Műtrágyafelhasználásuk ötszörösét képezi a tavalyi első félévinek. A saját erőből történő beruházási összeg is a négyszerese. Mindezt, saját erőfeszítéseiket, szorgalmas munkájukat kiegészíti a szocialista állam okos, célravezető, eddiginél hathatósabb támogatása. Mindezek nyomnán egyéni parasztságunk érdeklődése megnőtt a tsz-ek, de az egyszerűbb szövetzetek irányában is. Nemcsak megnőtt, hanem nagyon sok helyen kisebbnagyobb számban meg is indultak a szövetkezetekbe, különösen az utóbbi hetekben. Nemcsak Besnyőn, hanem hasonlóan a szomszédos Pusztaszabolcson is, ahol szintén közvetlen küszöbén állnak a szövetkezeti községgé alakulásnak. És komoly előrehaladás ígérkezik sokhelyt, másutt is a megyében. Azok az újgazdák, kis- és középparasztok, akik az elmúlt hetekben oly szép számmal kérték felvételüket az itteni tsz-ekbe, nagyon jól tették, hogy a párt szavára hallgattak. Két-három év múlva egész biztosan azt mondják majd: nagyon rosszul tette volna a párt, ha nem ezt tanácsolta volna. Tehát jobb előbb, mint később. És akik még gondolkoznak, tusakodnak önmagukban kistulajdonosi lelkükkel, holnap bizonyosan hisznek a párt szavának, s követik a besnyőiek, a pusztaszabolcsiak, az új paraszti életforma, a szövetkezeti élet úttörőinek példáját. Kívánom, hogy a szövetkezeti községgé alakult Besnyő község dolgozó népe minél szebb eredményeket érjen el a jövőben is, jó erőben és egészségben! Kívánom, hogy itt és másutt a megyében, de az egész országban az elért eredmények alapján tegyék még vonzóbbá a szövetkezeti gazdálkodást, s emeljék bátran magasba a termelőszövetkezeti mozgalom reményteljes zászlaját! Éljen az új útra lépett termelőszövetkezeti parasztság! Éljen a munkás-paraszt szövetség, népi rendszerünk szilárd alapja! Éljen a Magyar Szocialista Munkáspárt, az új szocialista faluért folyó harc szervezője és vezetője! * Az ünnepi beszéd után a vendégek megtekintették a Sallai Tsz gazdaságát. Jancsi Imre letenyei egyénileg dolgozó paraszt így jellemezte a szövetkezetet: — Minden jel — még a szalmakazlak is, de különösen az építkezések — arra mutat, hogy ez a szövetkezet mérföldléptekkel megy előre, óriási a fejlődés . Itt minden szép, minden rendben van. — Étvágygerjesztő ez a szövetkezet — mondta egy másik egyéni gazda. S akkor még jobban csodálkoztak, amikor az elnöktől hallották, hogy a tavalyi zárszámadáskor már 10 millió forint volt a közös vagyon értéke, s az idén eddig saját erőből több mint egymillióval növelték. — Nem csodálkozom, hogy itt már a község dolgozó parasztjainak nyolcvan százaléka szövetkezeti tag — szólt valaki. — Nem nyolcvan as a nyolcvan — mondta a tanácselnök — akkor volt annyi, amikor a beszámoló készült. Ma már több... A gazdaság megtekintése után a vendégek közös ebéden vettek részt. Majd a délutáni órákban kultúrcsoportok szórakoztatták az ünneplőket Fehér Lajos elvtárs Besnyőről Kápolnásnyékre folytatta útját, s megtekintette a martyusz híres baromistentét. Nagyarányú letartóztatások Tajvanon A Csang Kaj-sek klikk az Egyesült Államok tajvani katonai parancsnokságának utasítására szombaton virradóra kijárási tilalmat rendelt el Tajvan különböző városaiban és ugyanekkor nagyarányú letartóztatásokat hajtott végre Csang Kaj-sek katonái, csendőrei és rendőrei lezárták az utcákat, igazoltatták és megmotozták a járókelőket. Sok házba betörve, álmukból riasztották fel az embereket és a lakásokat átkutatták. Tajpeji jelentés szerint csak magában Tajpejben hétszáz embert tartóztattak le, mint „gyanús elemeket, ezek közül számosat súlyosan variál magnak FEJÉR MEGYEI HÍRLAP Kedd, 1958. szeptember 2. A jobb élet forrása A munkában megrokkant idős parasztbácsi kémleli az eget s felsóhajt, amiért is nem gyülekeztek ezek a sötét selsegek a tavasszal, akkor talán jobb kalászos termést takaríthattunk volna be. A szárazság hatására most nem dicsekedhettünk, de talán majd jövőre és megint csaktalán jövőre jobb lesz. Az idei év terméseredményeinek alakulását vizsgálva megállapíthatjuk, hogy hasonló minőségű talajokon ugyanolyan éghajlati Az eredmény ugyan eltér egymástól, ami azt jelenti, hogy csak a város területén a termésátlag különbségéből 10 971 dolgozónak lehetne az évi gabonaszükségletét fedezni. A takarmánygabona terméskülönbsége 618 darab sertés hizlalását tette volna lehetővé. Érdemes a rideg tényeken gondolkodni, mert nem lehet mindegy a dolgozó parasztságnak, hogy elérhető jövedelmét könnyelműen eldobja-e, vagy jobblétére fordítja azt. Igen könnyű a tsz-nek jobb eredménnyel gazdálkodni— mondják az okoskodók — mert azok jobb földön termelnek. Bezzeg elfeledkeztek arról, hogy ezelőtt pár évvel még azt jósolták — majd meglátjuk mit tud a tsz termelni !—2 év múlva. S ma az egy-két év elmúltával arról kell meggyőződni, hogy a nagyüzemi termelés nem csökkenést, hanem fokozott emelkedést mutat. A két termelő szektor között a fejlődőképeset nem lehet elvitatni, de ugyanúgy nem lehet elvitatni a nagyobb terméseredményekből fakadó jobblétet sem. Tilinger János Rác utcai lakos hasonlóan a többi egyénileg dolgozó paraszthoz, küszködött a 6 kataszteri hold földjén, de sehogyan sem tudta megtalálni úgy a számítását, mint ma megtalálja a tsz-ben. A tavasszal lépett az új élet útjára s azóta nem ismeri a bizonytalanságot. Október végére eléri a 24 000 forint tiszta jövedelmet a háztáji gazdálkodáson kívül. Fia még alig 16 esztendős, de büszkén mondja, hogy ő sem marad el apja keresete mögött. A háromtagú család becsületes munkájával nemcsak a tíz tagság elismerését és megbecsülését érdemelte ki, hanem azt a körülbelül 55—62 000 forint tiszta jövedelmet is, ami a zárszámadáskor megilleti. Úgy gondolom nem viszonyok mellett voltak gyenge, jó és jobb terméseredmények. A jobb eredmények nem voltak teljesen függetlenek az időjárás alakulásától, döntő tényezők azonban a termelés magasabb technikai módszereinek alkalmazásában keresendők. Íme egy példa: A székesfehérvári Szabad Élet Tsz mint nagyüzemi és a kisárú termelő egyénileg dolgozó parasztság terméseredményeinek alakulása hasonló éghajlatú viszonyok mellett kell kommentárt fűzni, hogy lehetséges-e ugyanolyan éghajlatú viszonyok mellett jobb életet biztosítani? Csak a hozzá vezető utat kell megtalálni. Dolgozó parasztságunk jó része keresi ezt az utat, mert akarva nem akarva meggyőződik róla, hogy a gépesített nagyüzemi termelés, a fejlettebb állattenyésztés egyedüli biztosítéka jövedelmezőbb a kulturáltabb élet elérésére. Ennek tudatában sok dolgozó parasztot visszatartanak az átmenetileg még érvényesülő előítéletek, amelyek erősebbek a biztosabb jövő csábító hatásánál. Mit mond : a szomszéd, a rokon, aki ugyan nem segít a termelés nehézségeivel küszködő szomszéd helyzetén, de irigykedve támaszt kételyeket a jobb sorsra érdemes és a jobb életet kereső dolgozó paraszt elé. Más helyett akarsz dolgozni? — suttogják. Ezen ugyan a tsz-tagok mosolyognak, de a kívülálló nem tudja, hogy a művelésre felosztott területen nem lehet egymás javára, vagy egymás rovására dolgozni és amennyi munkát végzett, annyi teljesítmény van a javára írva. Oda akarsz menni, ahol annyit veszekednek? Kitaposott ösvényen haladnak már szövetkezeteink, nincs miért veszekednie f. A vitára, amiből az egészséges határozatot formálják, saját érdekükben szükség van. Kisebb a tévedések valószínűsége, ha minden tag a saját közös gazdaságuk fejlesztése felett vitatkozik és érdekük, mert a saját jövőjük függ a helyes, vagy helytelen döntésüktől. Bizonyos, hogy a kisparcellás gazdálkodásban a családon belül is van vita, ami inkább a kényszeredett helyzetből fakad és nem terjed esetleg a jövő évi termelés kialakításáig, ami semmi újat, semmi változást nem jelent A szocialista gazdaságok az agro- és zootechnika állandó fejlődésével és alkalmazásával fordulatokat teremtenek gazdálkodásukban. Olyan termelési lehetőséget vezetnek be, ami rövid idő alatti megsokszorozza gazdasági erejüket, biztosítja fölényüket. Itt említhetem meg a Szabad Élet Tsz baromfi nevelését. Eddig nem alkalmazott mélyalmozású nevelési és hízlalási rendszer alkalmazását vezette be évi 10 000 darab létszámmal, de hasonló méretű az elit és elitrecord hússertés tenyésztése is. A 10—15 kh csemege és borszőlő, 5 kh málna telepítését is már a meglévő és a várható gépesítés szem előtt tartásával végzik. Ezzel elérik, hogy a kézi munkaerő ráfordítás a legszűkebb mértékű lesz, olcsóbb, gyorsabb, eredményesebb a munka elvégzése és olcsóbb a termés előállítása stb. Biztosan állíthatjuk, hogy a célok valóra váltásával nem lesz megerőltető a jelenlegi 70 forint munkaegység érték további növelése. A mezőgazdasági nagyüzemek perspektívái jelenleg még beláthatatlanok, a dolgozó parasztságra vár még nagyon sok feladat, hogy népünk igényét az előtte még új utakon haladva kielégítse. Biztosítsa saját maga és családja részére olyan életkörülmény megteremtését, amit egyéni gazdálkodás gyakorlása során remélni sem mert. Horváth Ignác, a városi tanács mezőgazdasági osztályvezető*» Búza Őszi árpa Tavaszi árpa Tsz átlag Egyéni átlag 16,22 7,03 18,60 12,71 11,40 8,04 Az Algériai Nemzeti Felszabadítási Front közleménye franciaországi offenzívájáról Mint a Reuter iroda jelenti az Algériai Nemzeti Felszabadítási Front végrehajtó bizottsága Kairóban közleményt adott ki A közleményben bejelenti, utasította a Franciaországban működő algériai rohamosztagokat, hajtsanak végre támadásokat augusztus 24-én és 25-én. A közlemény hangsúlyozza, hogy ezek a támadások, amelyek kőolajtartályok ellen irányultak , „csupán az első offenzívát jelentik” abban a hadjáratban, amelynek célja az Algéria felszabadításáért vívott harcot átvinni francia területre. Az augusztusi támadások célja az volt, hogy „csapást mérjenek az ellenséges légierő által használt kőolajtartályokra.” Az offenzíva feladata egyúttal az, hogy megsemmisítsék a Szaharából származó kőolajat Franciaországban, mint ahogyan hasznavehetetlenné akarnak tenni minden olyan berendezést, amely arra szolgál, hogy a független Algéria hozzájárulása nélkül aknázzák ki Algéria kincseit. A közlemény csalásnak minősíti az Algériában tervezett népszavazást, majd felszólítja a Franciaországban működő algériai rohamosztagokat, hogy „harcoljanak keményen az ellenség ellen, de kíméljék meg azokat, akik védtelenek.” (MTI) A Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága Politikai Irodájának kibővített ülése A Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának Politikai Irodája augusztus 17-től 30-ig kibővített ülést tartott. Az ülésen a többi között megvitatták az 1959. évi álami gazdasági tervet, az ipari és mezőgazdasági termelés helyzetét, valamint a falusi munka, a kereskedelem, az oktatásügy kérdéseit. A Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának Politikai Irodája felhívta az egész pártot és az egész kínai népet, harcoljon azért, hogy az idén 19 700 000 tonna acélt öntsenek.