Fejér Megyei Hirlap, 1959. október (4. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-01 / 230. szám

Csütörtök, 1959. október 1.FEJÉR MEGYEI HÍRLAP Bárcsak holnap közölhetnénk Tulajdonképpen jókedvük volt azoknak a tagoknak, akik a minap az abai vasútállomásról a Rákóczi Tsz felé indították útba a legújabb úszőszállítmányt. A jókedv azonban egyetlen emberen sem látszott... Elnyomta azt a gond. Hűvösek az esték, a hajnalok még hidegebbek. Mi lesz ezekkel az üszőkkel a szabad ég alatt? Egyetlen hely, ahova a jószágot tehetik, a karóm. Meleg férőhely nincsen, s azok a nagyobb istállók, melyeket a tagok házainál átalakítottak, — zsúfoltak. Ha tavasz lenne — gond sem lenne. De ősz van és tél lesz. A jószághoz ragaszkodik a Rákóczi tagsága: legalább olyan jól tudják, mint minden parasztember és minden szövetkezeti tag, hogy állattenyésztés nélkül nem gazdaság igazán a gazdaság. Ezekkel az üszőkkel megalapozhatják a szarvasmarhatenyésztést, melynek kialakítására nem érnek rá várni. Pontosabban szólva, megalapozhatnák, ha el tudnák őket helyezni a téli időszakban. Hát nincs az elhelyezésre semmiféle lehetőség? A szövetkezet elnöke és tagsága is azt mondja: van. Hogyan? A falu közepén a Székesfehérvári Gépállomás brigádja vert tanyát. Az épületcsoportban akad egy istálló is Benne vannak a betonjászlak, rendben állnak a falai, a tetőzete. Istállónak épült, most egy kis nagyképűséggel azt lehetne mondani róla, hogy raktár. Akik tudják, hogy mi van benne, azok azt állítják: nem raktár az, hanem lomtár. Valószínű, nekik van igazuk, hiszen az épület egyedüli fogyatékossága, hogy nincs rajta tisztességes ajtó. Márpedig miféle raktár az ilyen? Jószágot kötni bele pedig nem lehet. Nem, mert a gépállomás a sajátjának mondja, s ajándékozási joga nincs. Ez érthető is. Helyes is. A Gépállomások Megyei Igazgatósága, pedig amely tud a dologról, nem mer állást foglalni, nem mer intézkedni, nem meri kijelenteni, hogy a tsz kösse be az üszőket! Az épület állami vagyon. Vigyázni kell rá. Az állam az idén a mi megyénkben is sok épületet adott át a termelőszövetkezeteknek — megtette a kötelességét. Természetes, hogy nyakló nélkül nem ajándékozhat, különösen nem akkor, ha a különböző állami vállalatoknak égetően szükségük van az épületekre. Ez igaz. De az abaiak esetében nem erről van szó. A gépállomási brigád — különösen a télen — meg lenne enélkül az épület nélkül is. A termelőszövetkezet pedig nem kéri örök időkre szóló ajándékként a népállomásiaktól az istállót. Így a megyei igazgatóságnak nem kell attól félnie, hogy eggyel kevesebb lesz az épületállománya. Nagyon, de nagyon megelégedne szorult helyzetében a termelőszövetkezet azzal is, ha szerződést köthetne a gépállomással az épület használatára. Az ellen sem tiltakoznának, ha ez a szerződés a kitavaszodásig szólna. Hiszen a jövő télre építenének férőhelyet, amire most már nincs lehetőségük. Egy kevés jószándék, a szövetkezet helyzetének megértése és egy kis határozottság kellene csupán ahhoz, hogy meleg férőhelyhez jusson akár két napon belül a szövetkezet új úszőállománya. Ez a kevés jószándék, megértés bizonyára nem hiányzik a gépállomásiakból, akik ugyanazért dolgoznak, mint a szövetkezeti tagok, a termelőszövetkezetek megerősödéséért. Éppen ezért, mihelyt cselekednek és segítenek megoldani a Rákóczi Termelőszövetkezet gondját — a lehetőségük megvan rá — szívesen megírjuk, hogy valóban megértő segítőtársaik az abai Rákóczi Termelőszövetkezetnek is. Bárcsak holnap közölhetnénk helyes elhatározásukat. Almási István lyjégjárta az első imperialista világháború svaromléniáit. Ezerkilencszáztizenhétben megérintette és magával ragadta a munkáseszmélés forró szele, s a dicsőséges Vörös Hadsereg katonájaként védiküzdötte az oroszlánvtár szabadságot hozó harcokat. Most ül a várakozóhely lécpadán és oda int a szomszédban lévő Szabad Élet Tsz épületei felé: — Elmentem közülük... nyugdíjba vonultam. Ellátogatok néha a pártszervezethez, hogy vannak és a tagsági bélyeg elszámolást beviszem néha a városhoz. Van időm, szívesen segítek nekik... Csak úgy ülőhelyében ráüt a térdére és a szeme sarkában pókháló sűrűségűre futnak a ráncok. — Szóval van időm. Zsúfolt autóbusz zúg el az Aranybulla felé, s élénk tekintetével elkíséri, amíg az el nem tűnik. Akkor újra kezdi. — A fiamat várom, ott beszéltük meg a találkozót. Biztos majd a következővel jön. Nem baj... ráérek. Van időm. Nézem a szemét, vajon miért ismétli annyiszor, hogy van időm? Hiába nézem azonban, arcának mozgékony ráncai kifürkészhetetlenek. Én kezdem újra a beszélgetést. — Szányel elvtárs, mondanék valamit. Őszi verőfény — Tessék... — Őszintén, hiányzik neked a munka? Életedben dolgoztál és most egyszerre munka nélkül élni, nem lehet könnyű. Igazat mondtam ? T?égen imerjük egymást, még Tordasról, amikor ott párttitkár volt. A tsz kertészeként dolgozott ott. Emlékszem, milyen büszkeséggel mutogatta gyönyörű paprikáit, paradicsomait, öröm volt a munka, nem úgy, mint régen, a kilátástalanságban. S az örömteli munka, ha megszűnik, bizony sokáig nem tölti ki semmi az élet folyamatában keletkezett űrt. Talán ő is erre gondol, mert maga elé emeli két inas kezét és, mintha rég látta volna — megnézi. — igazat mondtál — kezdi aztán — tényleg hiányzik a munka. Ha nem dolgozhatnék néha, talán ki se bírnám. De dolgozok. Eljárokatok ide a tsz-be, beállok közéjük, ha sok a munka. Nekik jól jön ez és nekem jól esik. Most nem azért jöttem, de ha találkozok az elnökkel, megmondom, hogy eljövök, ha van számomra valami munkájuk. Mindig szokott adni, ha van nekem való. Elnéz a tsz központi épülete felé és átfogja a pillantásával. — Szerettem itt, ez is hozzájárul, hogy ki-ki ballagok. Ötvenöt munkaegységet csináltam eddig, tizenötöt akarok még. — Akkor összesen hetven lesz —■ Annyi. Száztízet szerettem volna gondolatom szerint, de a szívem nem bírja. Nekem már ő tervez, ő végez... — és a szívére mutat. — Kifulladok hamar, hiába bírná a karom. És ezben megérkezik a fia. Ugyanaz, mint ő, csak fiatalabb, ruganyosabb. Ahogyan ülnek egymás mellett a foghíjas padon, az apának csak a haja és a válla üt el a fiáétól. Én nézem őket, Szányel Gyula elvtárs, a nyugdíjas veterán pedig beszél: — A nagyapám kertész volt, az apám szintén. Én se lettem más és a fiam sem. Az unokám? Ha más lesz, legfeljebb kivész a családból a kertészti szakma, jön a helyébe más ... Mi harcoltunk ezért a világért, hogy legyen a fiainknak, unokáinknak lehetőségük. Igaz? — Igaz. És te — ezután? — Én?.. . Én nyugdíjas csoporttag vagyok. Szabad Élet tag! Nem hagyom a tagságom. Ti tegyünk a tsz újonnan mázolt kapuja felé és az utóbbi szavak úgy csengenek körülöttünk az útra csorgó napsugarakban, mint valami eskü. Veterán szó nem is csenghet másként. ÚJ SZÁNCÁSZ INNYSLUK a Győzelem Tsz-ben Nyolcvanhatból hét kommunista tagja van a középbogárdi Győzelem Termelőszövetkezetnek, s Lakatos József személyében most érlelődik a nyolcadik. Az aránykülönbség nagy tehát a pártonkívüli tsz-tagok javára — akaratkülönbség még sincs. A dolog természetes. Csaknem tíz holdnyi szántóterület jut egy- egy tagra. Nagyon össze kell illeszteni a gondolatokat, s az erőt, hogy minden idejében, s gyümölcsözően történhessen. A gondolkodás és az iparkodás szövetkezetivé, s mind szövetkezetibbé formálását a pártszervezet ezért tartja első és legnagyobb feladatának. Csornai Elemér elvtárs, párttitkár mondta el, hogy egy-egy nagyobb munka megkezdésekor hogyan lesz a pártvezetőség és a tsz vezetőség elgondolásaiból egy elgondolás. A pártvezetőségnek is és a tsz vezetőségének is megvannak a saját tapasztalatai, elképzelései. Hogy a ''•»Hét megismerjük, összeülünk és kialakítjuk az egyetemes irányt. A nyáron is így tettünk — mondja Csornai elvtárs. — Közös ülésen megállapítottuk, hogy az idő sürgeti a tsz tagjait. Sőt, nemcsak a tagokat, hanem a munkaképes családtagokat is. Ebből kiindulva, úgy döntöttünk: ajánljuk a közgyűlésnek, hozzon határozatot, hogy a tsz-tagok feleségestől, gyermekestől fogjanak munkához. A közgyűlés megvitatta a közös javaslatot és elfogadta. Válaszként feleségek és gyermekek álltak munkába. A gyermekek felnőttkezeket helyettesítettek, borsót, paprikát és paradicsomot szedtek. A bogárveszélykor burgonyabogarakat irtottak. Más szóval, a tsz tagok azt tették, amit az önön érdekét jól felfogó kisparaszt tesz, ha a család mozgósításának látja indokát. A saját és a gépállomás gépei eközben állandóan vették le vállukról a terhek nagyobbát. Tavaly zárszámadáskor egy-egy munkaegység értéke a tsz-tagok részére 75 forint volt. Földrendezési okok miatt az idén mintegy kétszáz hold földet nem vonhattak be a gazdálkodásba, ezért most úgy mutatkozik, hogy 70 forint jut majd egységenként. Ez a hír feltűnést kelt a környéken. Nemrég történt, hogy a lajoskomáromi Petőfi Tsz főkönyvelője megkérdezte Csornai elvtársat: — Hogyan, hogy maguknál olyan nagy a tagok jövedelme? — Szövetkezeti vezető kérdezte ezt szövetkezeti vezetőtől. A felelet nem volt könnyű, de a párttitkár meg*találta a helyes választ: — Nálunk első és legfontosabb, — mondotta — hogy a munkákat mindig a legjobbkor, mindig időben vé-' gezzük el. Ezért nemcsak termelünk, hanem gazdálkodunk a gépi és kézierővel. Igazat mondva, ez a legnehezebb: Jól gazdálkodni a kézierővel. Ezt véghezvinni egymás ellenére nem lehet, csak egymással egyetértésben. Nem feledkeznek meg erről a kommunisták, hiszen ez nem csupán nyáridőben, hanem most ősszel is így van, amikor halmozódva várnak a munkák. Hátra van még tetemes mennyiségű őszi vetés. Cukorrépa és ricinus szedés, a kukoricatörés és betakarítás. Mindahány hold szántóföld őszi mélyszántása. Úgy vannak e munkákkal a Győzelem tagjai, mint a versenyfutó, aki elérkezett a cél közelébe és magában azt mondja: na még egy erőfeszítés és bent vagyok a célban: enyém a győzelemi ajándék! Ők is ezt mondják most: feszítsünk meg minden erőt, rugaszkodjunk a munkának A vezetőségválasztó taggyűlés érzékeny húrt pendített meg. A taggyűlés azt mondotta: fejleszteni kell a jószágállományt minden szövetkezeti tag hasznára. De hogy ezt meg tudják valósítani, az állattartás gondolatát meg kell szerettetni a tagokkal. El kell fogadtatni, meg kell értetni mindenkivel, aki érdekelt megvalósításában. Az állattenyésztés ügye nagy súllyal esik latba, mert a tsz gazdaság hozamát tovább akarják a jövőben növelni. Ezt egyedül mezőgazdálkodással, amelyet eddig folytattak — nem lehet. Kell a nagyüzemi gazdálkodás másik pillére: a mennyiségileg és minőségileg egyaránt fejlett állattenyésztés. Az emberek egy részének gondolatában azonban gátol a hibás nézet, hogy az állattenyésztés veszteséget hoz a tsz-re. Nyilván nem lehet sikeresen nekigyűrkőzni az állattenyésztés fellendítésének, amíg a tsz-tagok akarata, gondolkodása, meggyőződése nem azonos egy ilyen nagyjelentőségű kérdésben. Régi gyakorlat, jó gyakorlat, hogy először egyeztetni, azonosítani a véleményeket és csak azután munkához látni. A vezetőségválasztó taggyűlés hű maradt ehhez az elvhez és új perspektívát nyitott meg a Győzelem Tsz szorgalmas répe előtt. Ha a tagok bizakodással látnak az új feladat valóraváltásának, bizonyos, hogy a szövetkezeti élet és gazdaság megtermi a tőle várt újabb r*'"'"'*-görcsöt is. Hegedűs Péter A 13. havi fizetésért jó hírnévre tett szert fennállása óta az Építőipari Ktsz. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy már egész évre megvan a szerződéses munkájuk. És ami ugyancsak dicsérendő: közel 100 százalékkal növelték lakossági szolgáltatásukat az elmúlt esztendőhöz képest, az eddig végzett munkák között szerepel egyebek között két összkomfortos családi ház felépítése, jónéhány külső és belső tatarozás, tetőjavítás temető.zövetkezetesúj tetők elkészítésének tagsága ezekben a napok-Egyéb terveiket is teljes!- ban tartja az időszerű közgyűtették az elmúlt kilenc dőléseket, amelyeken megbeszélik nap alatt. A fülei Búzaka- az őszi betakarítással kapcsolatosz Termelőszövetkezetben tos tennivalókat, felmérik a renúj magtárt építettek, melydelkezésükre álló munkaerőt, nek földszintjén helyet fog- gépeket, fogatokat és úgy szériál a korszerű daráló, mázsa- vezik *eg a munkát, hogy miház, magtisztító-gép. A csőr előbb és veszteségmentesen tör- Új Barázda Termelőszövet- tényék a bő termés betakarítása, kezet számára egy 50 férőhe- Tszeinkben már nagyrészt lyes istállót tataroztak, ismé befejeződött a nagyüzemi táblákrik őket Dinnyésen is, ahol a kialakítása, illetve a földterület Virágzó Tsz. egyik ötven rendezése. Most nagy körültekintérőhelyes istállóját „öltöztettéssel készülnek a jövő esztendő téli új köntösbe”. Helyreható- eredményes gazdálkodásának ták az émület tetőzetét s a megalapozására. Készítik a verossz ajtókat újjal cserélték a terveket, amelyekben már fel nagy helyet foglal el a takar-A szövetkezet éves terve mányterület, az állatállomány 5 100 000 forint, melyből ed- Mentes fejlesztése céljából adig három és félmilliót telje-esítettek. Tavalyi jó munkájuk Televízió az iskolának 3. oldal. Közgyűlési napirenden az őszi munkaszervezés alapján ezév tavaszán 450 000 ráckeresztúri szülői munkaforintot fizettek ki évvégi . .. .. ráckereszturi szülői munka jutalék címén. Egy-egy des- k,oz.0.RSe* TM4r ff oktatási evgozó egy havi fizetését kap- bebizonyította hogy nem - , feledkezett meg feladatáról, radióta kezhez, átlagosan 2 000 fovalos televíziós készülékkel kedrintot. Úgy mondják, most is veskedett a gyermekeknek, ezzel is jut majd ennyi abból a nye- mintegy kiegészítették az iskola reségből, amelyet az elkövet kultúra,lR felszerelésének állományaz. A szülök áldozatos fekete három hónap alatt ,i segítségét a tanulók nagy örömtosítanak jó munkájukkal, meg fogadták. Nyolcvanháromezer normál holdatteljesítettek a gépállomások szeptember első három hetében Fejér megye gépállomásai földek előkészítését az őszireszeptember elsejével megkezdtéshez. Megnehezíti a gépeknek az őszi idénybe számító munkáját a kiszáradt talaj, mezőgazdasági munkák végzé- tehát az eddig elért eredmését. Az első két dekádban nyék különösen dicséretreinélösszesen 83 213 normálholdat kitök, ha mindezeket figyelembe tevő munkát végeztek a terme- vesszük. Bár még mindig nem főszövetkezetekben. Felszántott áll rendelkezésre az igényeknek tak 20 200 holdat, elvetettek megfelelő mennyiségű gép, a 2400 holdat és gépeik levágták gépállomások dolgozói vállalták, a silót 9200 holdról, hogy mindent megtesznek annak A gépállomások valamennyi érdekében, hogy miattuk ne felszabadult erőgépe végzi te- késlekedjék az őszi munka avábbra is a mélyszántási és a termelőszövetkezetekbe.*).