Fejér Megyei Hírlap, 1967. március (23. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-08 / 57. szám

szerda, 1567. március 8. Mit tesz a falvak ellátásáért a Sárrét és Vidéke Földmű­vesszövetkezet ? Abán még a múlt évben a pártvezetőségválasztás idején tették szóvá nagyon sokan, hogy a földművesszövetkezet tevékenységével nem elége­dettek. Hasonló panaszok ér­keztek Csőszről, más telepü­lésekről is. Februárban a je­lölőgyűlések alkalmával is több helyen kerültek szóba az ellátás problémái, gondjai. Tekintettel arra, hogy a prob­lémák hozzánk is elérkeztek és hasonlókat magunk is ta­pasztaltunk, minderre Sala­mon Lászlótól, a Sárrét és Vi­déke Fmsz ügyvezetőjétől kértünk tájékoztatást. — Nem árulunk el újat, mikor azt mondjuk, hogy több községben elégedet­lenek az fmsz munkájá­va , az üzl­thilóz­­ fejlesz­tésével. Hogyan látja eze­ket a probl­imák­­ az­gaz­­gatóság, mit tesz a pana­szok megszüntetéséért? — Igazuk van az abaiak­­nak, mikor hálózatfejlesztést kérnek. Mi is szükségesnek tartjuk ezt és egy éve már nem a mi hibánkból húzódik az ügy. Van a községben egy volt vendéglő, mi a házat megvennénk, de a tulajdonos kevesli az árat, ezért nem tud­tunk megegyezni. Csőszön is hasonló okok nehezítették a bisztró létesítését, de ez már az idén elkészül és Abán is csak azon múlik a dolog, hogy a tulajdonossal megegyez­zünk. Szeretném elmondani, hogy Aba, Csősz az elmúlt években kevesebbet kapott, mint más települések. Mint ismeretes, négy éve egyesültek a szövet­kezetek. Azóta 46 egységet építettünk újjá, korszerűsítet­tünk. Fontos igényt, szükség­letet elégít ki a kőszárhegyi Kővirág bisztró és a cseri Csuka kisvendéglő is. Ugyan-­­csak nagy szükség volt a sár­­szentmihályi ,szőlőhegyi bolt és a keresztesi, mohai egysé­gek létrehozására. Négy év alatt 7 millió forintot fordí­tottunk új üzletek építésére, rendbehozására, korszerűsíté­sére. A bán és néhány községben nem minden esetben tudott az igazgatóság megfelelő kapcso­latot létesíteni a község ve­zetőivel a tagszövetkezette. Elmondhatom, hogy a tűzál­lóm a községek és az igazga­tóság között helyreállt és együttes erővel törekszünk arra, hogy az anyagi lehető­ségekhez mérten a meglévő igényeket kielégítsük. Nem szorosan a kérdéshez tartozik, de a kapcsolatot illusztrálja, amit most mondani kívánok. A jobb húsellátás érdekében az frisz, bár saját hizlaldája is van, a termelőszövetkezetek­kel is szerződést köt, így az abai termelőszövetkezet a község húsellátására terven felül 120 sertést ad el a föld­művesszövetkezetnek. — Más termelőszövetke­zetekkel is szándékoznak ilyen szerződést kötni? — Igen, tárgyalásokat foly­tatunk több más termelőszö­vetkezettel is. Terveink közt szerepel, hogy az fmsz körze­tében valamennyi termelő­­szövetkezettel, állami gazda­sággal hasonló szerződéseket kössünk, melyek segítségével boltjaink, a lakosság jobb el­látását kívánjuk biztosítani. Természetesen gondot fordí­tunk a háztájiból való felvá­sárlásra is.­­ Az ABC áruház, a Május cukrászda és a Sport büfé, melyet az fmsz üze­meltet, sikert aratott Szé­kesfehérváron. A város lakói örülnek a választék bővülésének, viszont a községekben nem egyszer aggályokat hallani: nem hozzák-e el a városi üzle­tekbe a falura szánt áru­cikkeket? — Ami az fmsz székesfe­hérvári boltjaival kapcsola­tos, hadd mondjam el, hogy nem „betörtünk", ahogy egye­sek mondják, hanem vissza­tértünk a megyeszékhelyre, hiszen a megyeszékhelyek közül Székesfehérvár az egye­düli, ahonnan az fmsz kivo­nult. Még ma is mintegy há­romezer olyan székesfehér­vári fmsz tagunk van, akik részjegyüket nem kérték vissza és örülnek, hogy a tag­sági jogukat ismét gyakorol­hatják. Ami az fmsz illetékes­ségét illeti, ezen kívül az is mellette szól, hogy Székesfe­hérváron több termelőszövet­kezeti dolgozó él, mint bár­melyik községünkben. A fe­hérvári terveinkben is az a­­ fő­ célkitűzése, hogy a tsz-ta­gok lakta környéken, a külte­rületeken járuljunk hozzá az­­ellátás javításához. Ami pedig a falusi vásár­lók aggályait illeti, szeret­ném elmondani, hogy nem vonunk el árut a községi üz­letekből. — Az idei tervekről, el­képzelésekről szeretnénk hallani. — 1967-ben mintegy 2,5 millió forintot fordítunk be­ruházásra, felújításra. E terv­ben többek között szerepel a már említett csőszi és abai beruházás. A közeljövőben kerül sor a földművesszövet­kezet küldött értekezletére. A tagértekezletek tapasztalatai alapján elmondhatom, hogy az fmsz tagság, a vezető szer­vek segítségével növelni tud­juk a gazdálkodás színvona­lát, a lakosság jobb ellátását. B. B. Az ÉM, Fejér megyei Állami Építőipari Vállalat azonnali belépésre felvesz: ÁCS, TETŐFEDŐ, KŐMŰVES,­I,­AKATOS, ASZTAL,OS SZAKMUNKÁSOKAT, SEGÉDMUNKÁSOKAT, KUBIKOSOKAT. Bérezés teljesítmény alapján! Szállást, étkezést biztosítunk. Napi háromszori étkezést 9,20 Ft ellenében. Jogosultak részére az építőiparra meghatározott felemelt külön­­élési pótlékot fizetünk, és 24 munkanap ledolgozása után hazautazási költséget térítünk. Amennyiben a jelentkezőnek egy évnél nem régebbi tüdővizsgálati lelete van, hozza magával. Jelentkezés: Szivár, Ady E. u. 13. Munkaügyi Osztály 929. Ingatlankezelő Vállalat felvesz: ÁCS, BÁDOGOS, VIZES, KŐMŰVES és TETŐFEDŐ szakmunkás TANULÓKAT. Jelentkezés: Szivár, Móri u. 4. a Munkaügyön. 1290 fzejér megyei Hírlap Pillanatképek a múltból Hajdani választások, egykori választók Választ az ország. Egyre több a fiatal választó. Csu­pán Székesfehérváron 3000 olyan fiatalt tart számon a KISZ, akik először járulnak a választási urnához, életük­ben először tesznek szavaza­tot. Az idősebbek fülébe még visszacseng a néhány régi szó: „voks”... „kortes”... De mennyit tudnak a fiatal vá­lasztók azokról a hajdani választásokról, amelyeket akkor tartottak, amikor a két választás Magyarorszá­gon még új regény volt? A régi választások emlékei anekdotákká válnak a nagy­apák száján — vagy nagybe­csű dokumentummá a levél­tár polcain. Elfelejtettük És jó, hogy már elfelejthettük. De nem árt néha emlékezni sem... Mi a legjobb kortesfogás ? A kérdésre adandó választ még a k.u.k. Magyarország­tól örökölte a Horthy-Ma­­gyarország. Az évtizedek so­rán lassanként aforisztikus tömörségűvé változott, s mintegy egyesítette magában a hazai úri rend lényegét. A legjobb kortesfogás a „kor­tes­fogás”. Akkoriban mindenki ér­tette, ma már azonban aján­latos „lefordítani”­ a sajátos szójátékot. A legjobb kor­tesfogás: elfogni és lecsukat­­ni az­ ellenzék korteseit, így nézett ki akkoriban a ..sza­bad” választás a „parlamen­táris” Magyarországon. A Horthy-korból elsősor­ban az 1920-as évek tájára származtatható vissza a leg­több ilyenfajta dokumentum Megyénkben is akad rá pél­da, nem is egy. Csizmadia Sándor, me­gyénkben induló, pesti ille­tőségű képviselőnek és Nagy Lajos, gyúrói­­ származású kortesnek az 1922-es válasz­tásokon „kellemetlenkedett” a csendőrség. Hercegfalván (a mai Me­zőfalva) nem bízta az állam­­hatalom a kakastollasokra az ilyenfajta munkát. A szolgabíró úr nem restellte a fáradságot, s személyesen ment el a választógyűlésre. Míg a Csizmadia-féle nép­gyűléseken a csendőrök, itt a szolgabíró védte az „érdeke­ket”. Milyen érdekeket? Mind­járt kiderül. Az egykorú irat megemlíti, a szolgabírót nyugtalanítot­ta, hogy az ellenzéki jelölt a munkabérek erőszakos letö­rését emlegeti s erre helybe­li, hercegfalvi példákat hoz fel. Háromszor is felugrott és közbekiáltott: „Ez izga­tás! Hagyja abba!” Az úri Magyarország még egy sze­mernyi igazságot sem tudott elviselni. Pedig hát: „ellenzék”. Nem tértek el lényegesen ők sem a „nemzeti” irányvonaltól, hacsak annyira nem, hogy magukat szerették volnai lát­ni a­­kormánykeréknél. S hát a legtöbb csak addig volt „véresszájú” demokrata, amíg meg nem sikerült sze­reznie az áhított mandátu­mot. .. Az említett példák valódi háttere: a fehérterror ször­nyűségeire akkoriban az egész világ felfigyelt Kon­szolidálni igyekeztek hát valahogyan az ellenforradal­mi rendszert, s a látszat kedvéért — a polgári de­mokrácia látszatának kedvé­ért — némi ellenzékieske­dést, néhány szociális prob­léma felvetését is megen­gedtek. Hogy a Horthy-fasizmus mennyire fasizmus, s meny­nyire távol állt még a polgári demokráciától is, az elsősor­ban vidéken volt érezhető. Választások idején sok he­lyen a kormánypárt nem engedte ellenzéki jelölt in­dulását, vagy egyszerűen be­kísérték az ellenjelöltet és korteseit a rendőrségre. Kortesnóták és „főszereplőik“ Kortesnóta alig egy-kettő maradt fenn, azok is jobbá­ra az öregek szájhagyomá­nyának közvetítésével. Pedig hát valamikor — mit vala­mikor! A „jogfolytonosság” 1945-ig, felszabadulásunkig szól — elengedhetetlen kel­lékei voltak a választások­nak. Mert mi lett volna más a választási recept: végy egy jótorkú kortest, s tégy hozza néhány öblös hasú boroshor­dót. A hordót előbb ki kell üríteni, mert tartalma fokoz­za a „hangulatot”, maga a hordó pedig pódiumként szolgál a jótorkú atyafinak. Beszéd után következett aztán a tollak, jelvények osz­togatása, no meg a nótázás. Ehhez kellett a kortesnóta. Nem tekinthető véletlen­nek, hogy megyénkben, s ta­lán a megyehatárokon túl is, jobbára ellenzéki kortesnó­ták maradtak fenn. Ezekben legalább akadt néha valami, ami miatt érdemes volt meg­jegyezni. Hiszen az ellenzéki urak néha jól odamondogat­tak­ a „jobbpárti”­­ uraknak. No, nem szívből, csak azért, hogy kilássék, mennyire ba­rátai, szószólói is ők a sze­gény népnek. Ha időrendben visszafelé haladunk, a legfi­a­tal­abb fennmaradt kortesversnek egy sukorói dal tekinthető megyénkben. 1935—36 tájá­ról származik, íme a hiteles szöveg: „Kupi Gábor, meg a Tóth Bejárták a Sukorót, Nem találtak Sigrayra szavazót". De hát ki is volt ez a Sig­­ray, akire nem leltek vékként kortesei a csúfolódás szerint? Nem más, mint gróf Sig­­ray István kormánypárti képviselő. S kik voltak vajon a me­gye „követei”, a nép képvi­selői? A többiek? Egy másik, ugyancsak pa­tinás név viselője, gróf Fes­tetics Sándor, ő például „el­lenezte” Horthy politikáját. Mindössze annyi a szépség­hiba, hogy jobbról. Nyilas volt az istenadta . A kortesnóták szála visz­­szavezet egészen a múlt szá­zadig. Igen érdekes egy Bánffyról költött nóta, aki 1396 és 99 között — Weker­­létől Széll Kálmánig — „uralkodott”. Róla ezt énekelték a szá­zadfordulón Fejér megye fal­vaiban: Bánffy Dezső bugyellárist varratott. Az adóból, a nép véréből abba bankót rakatott. És kiadta a jobb-párti uraknak: Vegyétek meg a lelkét a magyarnak...“ Sort­idal caUo *s. &r • fcu Uap Sir Aladár A liget-ftor sarkán. Mart «s hagyta A pártja Őt csalfán Ne* sirdogálj Olyan k««^rvt,8en Mhj tue# segít fésed a fb kormány B» »«eretne itten követ lenni. Fejérvárról Mandátumot inni, Országházban nem kell öt *ábírni Mindenre csak igent meg felelni Nem kell nekünk Kormánypárti jelölt Mert •* gyomor Telve mindig belk­i. Kell nmnekünk Függetlenségi párt Éljen Roka Kalocsay Alán !! Ezt a kinyomtatott kortesda. 1904. nyarán építőmunkások táp­lálták meg Székesfehérváron, egy Március 15 utcai ház tana­roz­ása alkalmával. A ház pad­lásán, egy gerenda alatt, volt elrejtve. A cédula hátára ács­ceruzával odarótt írás tanúsága szerint Jankovics Mihály és Fuják Ferenc kőmíves segédek tették ide 1881. június 7-én. A proletárasszonyok két­szeres terhét és szenvedőjét viselték a ledöntött osztály­uralomnak. Kétszeres érde­kük, hogy soha többé ne le­gyen visszaállítható a ki­zsákmányolás régi rendje. .. A dolgozó nőknek is sza­vazati joguk van. A prole­tárasszonyok is választhat­nak. Éljenek tehát a joguk­kal! Éljen a szocializmus!” Ma, így választások táján, a nemzetközi nőnap ünne­pének táján, kedves torkot szorongató olvasmány... Negyvennyolc esztendő telt el azóta. Fél évszázad a világ első szocialista forradalma óta. Hazánkban a ti­zen­ki­lences­ rövid tavasz után ke­serves tél következett. A fel­szabadulás végre elhozta an­nak lehetőségét, hogy a ma­gyar nép megválaszthassa életútját. És most újra választunk. Mekis János . A rádió és a tele­vízió műsorából KOSSUTH RÁDIÓ 8.22: Szórakoztató zen­e 0.00: Orvosi tanácsok 9.05: Zenekari muzsika 9.34: Kozmosz 10.10: Népi zene 10.40: Hangszerszólók 11.00: Iskolarádió 11.30: Szabó család 12.15: Tánczenei koktél 13.03: Válasz a hallgatónak 13.13: Áriák 13.50: Falusi gondolatok 13.55: Kóruspódium 14.05: Nőkről — a Nőnapon 14.35: Dalok 15.10: Üzemi postánkból 15.15: Rádióegyetem 10.06: A borsodi vezetőképző Iskolában 10.20: Cigánydalok 10.42: Arany János költészete, v. 17.15: Beethoven: F-dúr szonáta 17.40: Választ az ország ifi.00: Könnyűzene 18.40: Szimfonikus zene 19.30: Robert Merrill-hangverserty 20.00. ..Gondolat” 20.40: Gyurkovics Mária énekel 21.00: Standard Liéger-Győri ETO 0­. félidő 21.45: Mahalia Jackson énekel 22.20: Sporthírek 22.25: Népi zene 22.47: A feudalizmus nyomai az egyházi liturgiában Beszélgetés 28.00: Kamarazene PETŐFI RADIO 10.00: Két egyfelű. opera Pergolesi: A zenemester Cimarosa: A karmester Közl. 10.40: Andor Deon írása 11.25: Könnyűzenei híradó 11.35: Zenekari muzsika 12.45: Garédapremmel 13.00: Operettrészletek 13.32: Iskola rádió 14.08: Két zenekari capriccio 14.31­: Orvosi tanácsok 14.35: Operettrész­letek 14.54: Trodami érdekességek 15.00:­­Schubert-dalok 15.17: Falusi percek 16.22: Gianni Morandi ne­gyed órá­­ra 15.37: Kádár Kata Székely népbalada 15.43: Ernst Fischer: Az Alpoktól délre 16.06: Gulyás L. fel­dol­gozásaibtól 16.20: Fúvósindulók 16.33: Fiatalokról... 16.38: Leo Slezák énekel 16.58: Hirdetőoszlop 17.08: Mai dalok 17.20: Térképek a szezonra. Riport 17.30: Könnyűzene 18.10: Tskolarádió. Csongor és Tünde. Részi. Vörösmarty mesejátékából. 19.46: Cimbalommuzsika 19.54: Jó éjszakát, gyerekek! 20.00: Standard Liége—Győri ETC I. félidő 20.46: A képernyő nem hazudik. Fantasztikus rádiójáték 21.13: Dr. Tasnádi Imre írása 21.20: A Liverpooli Filharmo­nikusok hangve. 22.97: Ügető H­R H 18.05: Tánczenei koktél 18.50: Chopin-zongoraművek 19.35: A MÁV Szimfonikusok Bartók-híve Közben kb.: 20.30: Egyensúly a természetben Kb.: 21.30: Operákból 22.no: Dzsessz. 22.20: Kamarazene TELEVÍZIÓ—BUDAPEST 17.28: A Magyar Hirdető műsora 17.40: Hírek 17.45: Vasas-utánpótlás 18.25: Értekezlet előtt. .. Riportfilm 18.45: Nótaszó 19.05: Esti mese 19.15: A Nemzetközi Nőnapon 19.45: Beszélgetés a hazánkban járt vietnami küldöttség vezetőivel 2ft.in: TV Híradó 20.20: Oly korban éltünk... 21.30: Barátok között 22.36: TV Híradó 2. AZ IKARUS KAROSSZÉRIA ÉS JÁRMŰGYÁR SZÉKESFEHÉRVÁRI GYÁREGYSÉGE azonnali belépésre felvesz LAKATOST, BÁDOGOST, HEGESZTŐT, BETANÍTOTT MUNKÁSOKAT, valamint férfi segédmunkásokat. Jelentkezés: az üzem Munkaerőgazdálkodásán. Megközelíthető: a Piac térről, a 7-es autóbusszal. 1633 „Dolgozó nők ! Szavazzatok !“ És a sok feketeség után egy kis biztatót is. Az idő­rendet félretéve szándékosan hagytuk utoljára, mert hi­szen ez a kozzák áll legkö­zelebb mihozzánk, a mi tár­­sadalmunkhoz, mai életünk­höz. A Tanácsköztársaság. A Székesfehérvár és Vidé­ke Nép Szava 1919 április 7-i számának legelső olda­lán a következő felhívást tette közzé: „Profiiárasszonyok! Dol­gozó nők! 5 KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Ezúton mondunk köszönetet mindazon rokonnak. Jóbarát­­nak ismerősnek, akik drága jó édesapánk, testvérünk, apó­sunk, nagyapánk és rokonunk. FRIEDL ERNŐ temetésén részt vettek, sírjára koszorút, virágot helyeztek. Jóleső részvétük nyilvánításává­, nagy fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek. 1806. A gyászoló család. Betonútépítő Vállalat Állandó munk­ára, változó munkahellyel FELVESZ ÚTÉPÍTÉSHEZ FÖLDMUNKÁRA KUBIKOS és SEGÉDMUNKÁSOKAT. Jelentkezni lehet: Betonútépítő Vállalat MARTONVÁSÁRI Főépítésvezetőségénél és HATVAN, Főépítésvezetőségnél. Munkásszállást, napi egyszeri meleg ételt, munkaruhát, különélési pótlékot biztosítunk. ns* A VEGYIMŰVEKET SZERELŐ VÁLLALAT FŰZFŐGYÁRTELEPRE keres: építőipari szak- és segédmunkásokat Ingyen munkásszállást, napi 19,5 forint élel­mezési költséget adunk, ötnapos munkahét Jelentkezni lehet: Fűzfőgyártelep. Pf. 12. Telefon: 214. Litéri porta. Húsz kilométeres körzetben napi külön autó­buszt biztosítunk a bejáróknak. 1691

Next