Fejér Megyei Hírlap, 1967. március (23. évfolyam, 51-76. szám)
1967-03-08 / 57. szám
szerda, 1567. március 8. Mit tesz a falvak ellátásáért a Sárrét és Vidéke Földművesszövetkezet ? Abán még a múlt évben a pártvezetőségválasztás idején tették szóvá nagyon sokan, hogy a földművesszövetkezet tevékenységével nem elégedettek. Hasonló panaszok érkeztek Csőszről, más településekről is. Februárban a jelölőgyűlések alkalmával is több helyen kerültek szóba az ellátás problémái, gondjai. Tekintettel arra, hogy a problémák hozzánk is elérkeztek és hasonlókat magunk is tapasztaltunk, minderre Salamon Lászlótól, a Sárrét és Vidéke Fmsz ügyvezetőjétől kértünk tájékoztatást. — Nem árulunk el újat, mikor azt mondjuk, hogy több községben elégedetlenek az fmsz munkájáva , az üzlthilóz fejlesztésével. Hogyan látja ezeket a problimák azgazgatóság, mit tesz a panaszok megszüntetéséért? — Igazuk van az abaiaknak, mikor hálózatfejlesztést kérnek. Mi is szükségesnek tartjuk ezt és egy éve már nem a mi hibánkból húzódik az ügy. Van a községben egy volt vendéglő, mi a házat megvennénk, de a tulajdonos kevesli az árat, ezért nem tudtunk megegyezni. Csőszön is hasonló okok nehezítették a bisztró létesítését, de ez már az idén elkészül és Abán is csak azon múlik a dolog, hogy a tulajdonossal megegyezzünk. Szeretném elmondani, hogy Aba, Csősz az elmúlt években kevesebbet kapott, mint más települések. Mint ismeretes, négy éve egyesültek a szövetkezetek. Azóta 46 egységet építettünk újjá, korszerűsítettünk. Fontos igényt, szükségletet elégít ki a kőszárhegyi Kővirág bisztró és a cseri Csuka kisvendéglő is. Ugyan-csak nagy szükség volt a sárszentmihályi ,szőlőhegyi bolt és a keresztesi, mohai egységek létrehozására. Négy év alatt 7 millió forintot fordítottunk új üzletek építésére, rendbehozására, korszerűsítésére. A bán és néhány községben nem minden esetben tudott az igazgatóság megfelelő kapcsolatot létesíteni a község vezetőivel a tagszövetkezette. Elmondhatom, hogy a tűzállóm a községek és az igazgatóság között helyreállt és együttes erővel törekszünk arra, hogy az anyagi lehetőségekhez mérten a meglévő igényeket kielégítsük. Nem szorosan a kérdéshez tartozik, de a kapcsolatot illusztrálja, amit most mondani kívánok. A jobb húsellátás érdekében az frisz, bár saját hizlaldája is van, a termelőszövetkezetekkel is szerződést köt, így az abai termelőszövetkezet a község húsellátására terven felül 120 sertést ad el a földművesszövetkezetnek. — Más termelőszövetkezetekkel is szándékoznak ilyen szerződést kötni? — Igen, tárgyalásokat folytatunk több más termelőszövetkezettel is. Terveink közt szerepel, hogy az fmsz körzetében valamennyi termelőszövetkezettel, állami gazdasággal hasonló szerződéseket kössünk, melyek segítségével boltjaink, a lakosság jobb ellátását kívánjuk biztosítani. Természetesen gondot fordítunk a háztájiból való felvásárlásra is. Az ABC áruház, a Május cukrászda és a Sport büfé, melyet az fmsz üzemeltet, sikert aratott Székesfehérváron. A város lakói örülnek a választék bővülésének, viszont a községekben nem egyszer aggályokat hallani: nem hozzák-e el a városi üzletekbe a falura szánt árucikkeket? — Ami az fmsz székesfehérvári boltjaival kapcsolatos, hadd mondjam el, hogy nem „betörtünk", ahogy egyesek mondják, hanem visszatértünk a megyeszékhelyre, hiszen a megyeszékhelyek közül Székesfehérvár az egyedüli, ahonnan az fmsz kivonult. Még ma is mintegy háromezer olyan székesfehérvári fmsz tagunk van, akik részjegyüket nem kérték vissza és örülnek, hogy a tagsági jogukat ismét gyakorolhatják. Ami az fmsz illetékességét illeti, ezen kívül az is mellette szól, hogy Székesfehérváron több termelőszövetkezeti dolgozó él, mint bármelyik községünkben. A fehérvári terveinkben is az a fő célkitűzése, hogy a tsz-tagok lakta környéken, a külterületeken járuljunk hozzá azellátás javításához. Ami pedig a falusi vásárlók aggályait illeti, szeretném elmondani, hogy nem vonunk el árut a községi üzletekből. — Az idei tervekről, elképzelésekről szeretnénk hallani. — 1967-ben mintegy 2,5 millió forintot fordítunk beruházásra, felújításra. E tervben többek között szerepel a már említett csőszi és abai beruházás. A közeljövőben kerül sor a földművesszövetkezet küldött értekezletére. A tagértekezletek tapasztalatai alapján elmondhatom, hogy az fmsz tagság, a vezető szervek segítségével növelni tudjuk a gazdálkodás színvonalát, a lakosság jobb ellátását. B. B. Az ÉM, Fejér megyei Állami Építőipari Vállalat azonnali belépésre felvesz: ÁCS, TETŐFEDŐ, KŐMŰVES,I,AKATOS, ASZTAL,OS SZAKMUNKÁSOKAT, SEGÉDMUNKÁSOKAT, KUBIKOSOKAT. Bérezés teljesítmény alapján! Szállást, étkezést biztosítunk. Napi háromszori étkezést 9,20 Ft ellenében. Jogosultak részére az építőiparra meghatározott felemelt különélési pótlékot fizetünk, és 24 munkanap ledolgozása után hazautazási költséget térítünk. Amennyiben a jelentkezőnek egy évnél nem régebbi tüdővizsgálati lelete van, hozza magával. Jelentkezés: Szivár, Ady E. u. 13. Munkaügyi Osztály 929. Ingatlankezelő Vállalat felvesz: ÁCS, BÁDOGOS, VIZES, KŐMŰVES és TETŐFEDŐ szakmunkás TANULÓKAT. Jelentkezés: Szivár, Móri u. 4. a Munkaügyön. 1290 fzejér megyei Hírlap Pillanatképek a múltból Hajdani választások, egykori választók Választ az ország. Egyre több a fiatal választó. Csupán Székesfehérváron 3000 olyan fiatalt tart számon a KISZ, akik először járulnak a választási urnához, életükben először tesznek szavazatot. Az idősebbek fülébe még visszacseng a néhány régi szó: „voks”... „kortes”... De mennyit tudnak a fiatal választók azokról a hajdani választásokról, amelyeket akkor tartottak, amikor a két választás Magyarországon még új regény volt? A régi választások emlékei anekdotákká válnak a nagyapák száján — vagy nagybecsű dokumentummá a levéltár polcain. Elfelejtettük És jó, hogy már elfelejthettük. De nem árt néha emlékezni sem... Mi a legjobb kortesfogás ? A kérdésre adandó választ még a k.u.k. Magyarországtól örökölte a Horthy-Magyarország. Az évtizedek során lassanként aforisztikus tömörségűvé változott, s mintegy egyesítette magában a hazai úri rend lényegét. A legjobb kortesfogás a „kortesfogás”. Akkoriban mindenki értette, ma már azonban ajánlatos „lefordítani” a sajátos szójátékot. A legjobb kortesfogás: elfogni és lecsukatni az ellenzék korteseit, így nézett ki akkoriban a ..szabad” választás a „parlamentáris” Magyarországon. A Horthy-korból elsősorban az 1920-as évek tájára származtatható vissza a legtöbb ilyenfajta dokumentum Megyénkben is akad rá példa, nem is egy. Csizmadia Sándor, megyénkben induló, pesti illetőségű képviselőnek és Nagy Lajos, gyúrói származású kortesnek az 1922-es választásokon „kellemetlenkedett” a csendőrség. Hercegfalván (a mai Mezőfalva) nem bízta az államhatalom a kakastollasokra az ilyenfajta munkát. A szolgabíró úr nem restellte a fáradságot, s személyesen ment el a választógyűlésre. Míg a Csizmadia-féle népgyűléseken a csendőrök, itt a szolgabíró védte az „érdekeket”. Milyen érdekeket? Mindjárt kiderül. Az egykorú irat megemlíti, a szolgabírót nyugtalanította, hogy az ellenzéki jelölt a munkabérek erőszakos letörését emlegeti s erre helybeli, hercegfalvi példákat hoz fel. Háromszor is felugrott és közbekiáltott: „Ez izgatás! Hagyja abba!” Az úri Magyarország még egy szemernyi igazságot sem tudott elviselni. Pedig hát: „ellenzék”. Nem tértek el lényegesen ők sem a „nemzeti” irányvonaltól, hacsak annyira nem, hogy magukat szerették volnai látni akormánykeréknél. S hát a legtöbb csak addig volt „véresszájú” demokrata, amíg meg nem sikerült szereznie az áhított mandátumot. .. Az említett példák valódi háttere: a fehérterror szörnyűségeire akkoriban az egész világ felfigyelt Konszolidálni igyekeztek hát valahogyan az ellenforradalmi rendszert, s a látszat kedvéért — a polgári demokrácia látszatának kedvéért — némi ellenzékieskedést, néhány szociális probléma felvetését is megengedtek. Hogy a Horthy-fasizmus mennyire fasizmus, s menynyire távol állt még a polgári demokráciától is, az elsősorban vidéken volt érezhető. Választások idején sok helyen a kormánypárt nem engedte ellenzéki jelölt indulását, vagy egyszerűen bekísérték az ellenjelöltet és korteseit a rendőrségre. Kortesnóták és „főszereplőik“ Kortesnóta alig egy-kettő maradt fenn, azok is jobbára az öregek szájhagyományának közvetítésével. Pedig hát valamikor — mit valamikor! A „jogfolytonosság” 1945-ig, felszabadulásunkig szól — elengedhetetlen kellékei voltak a választásoknak. Mert mi lett volna más a választási recept: végy egy jótorkú kortest, s tégy hozza néhány öblös hasú boroshordót. A hordót előbb ki kell üríteni, mert tartalma fokozza a „hangulatot”, maga a hordó pedig pódiumként szolgál a jótorkú atyafinak. Beszéd után következett aztán a tollak, jelvények osztogatása, no meg a nótázás. Ehhez kellett a kortesnóta. Nem tekinthető véletlennek, hogy megyénkben, s talán a megyehatárokon túl is, jobbára ellenzéki kortesnóták maradtak fenn. Ezekben legalább akadt néha valami, ami miatt érdemes volt megjegyezni. Hiszen az ellenzéki urak néha jól odamondogattak a „jobbpárti” uraknak. No, nem szívből, csak azért, hogy kilássék, mennyire barátai, szószólói is ők a szegény népnek. Ha időrendben visszafelé haladunk, a legfiatalabb fennmaradt kortesversnek egy sukorói dal tekinthető megyénkben. 1935—36 tájáról származik, íme a hiteles szöveg: „Kupi Gábor, meg a Tóth Bejárták a Sukorót, Nem találtak Sigrayra szavazót". De hát ki is volt ez a Sigray, akire nem leltek vékként kortesei a csúfolódás szerint? Nem más, mint gróf Sigray István kormánypárti képviselő. S kik voltak vajon a megye „követei”, a nép képviselői? A többiek? Egy másik, ugyancsak patinás név viselője, gróf Festetics Sándor, ő például „ellenezte” Horthy politikáját. Mindössze annyi a szépséghiba, hogy jobbról. Nyilas volt az istenadta . A kortesnóták szála viszszavezet egészen a múlt századig. Igen érdekes egy Bánffyról költött nóta, aki 1396 és 99 között — Wekerlétől Széll Kálmánig — „uralkodott”. Róla ezt énekelték a századfordulón Fejér megye falvaiban: Bánffy Dezső bugyellárist varratott. Az adóból, a nép véréből abba bankót rakatott. És kiadta a jobb-párti uraknak: Vegyétek meg a lelkét a magyarnak...“ Sortidal caUo *s. &r • fcu Uap Sir Aladár A liget-ftor sarkán. Mart «s hagyta A pártja Őt csalfán Ne* sirdogálj Olyan k««^rvt,8en Mhj tue# segít fésed a fb kormány B» »«eretne itten követ lenni. Fejérvárról Mandátumot inni, Országházban nem kell öt *ábírni Mindenre csak igent meg felelni Nem kell nekünk Kormánypárti jelölt Mert •* gyomor Telve mindig belki. Kell nmnekünk Függetlenségi párt Éljen Roka Kalocsay Alán !! Ezt a kinyomtatott kortesda. 1904. nyarán építőmunkások táplálták meg Székesfehérváron, egy Március 15 utcai ház tanarozása alkalmával. A ház padlásán, egy gerenda alatt, volt elrejtve. A cédula hátára ácsceruzával odarótt írás tanúsága szerint Jankovics Mihály és Fuják Ferenc kőmíves segédek tették ide 1881. június 7-én. A proletárasszonyok kétszeres terhét és szenvedőjét viselték a ledöntött osztályuralomnak. Kétszeres érdekük, hogy soha többé ne legyen visszaállítható a kizsákmányolás régi rendje. .. A dolgozó nőknek is szavazati joguk van. A proletárasszonyok is választhatnak. Éljenek tehát a jogukkal! Éljen a szocializmus!” Ma, így választások táján, a nemzetközi nőnap ünnepének táján, kedves torkot szorongató olvasmány... Negyvennyolc esztendő telt el azóta. Fél évszázad a világ első szocialista forradalma óta. Hazánkban a tizenkilences rövid tavasz után keserves tél következett. A felszabadulás végre elhozta annak lehetőségét, hogy a magyar nép megválaszthassa életútját. És most újra választunk. Mekis János . A rádió és a televízió műsorából KOSSUTH RÁDIÓ 8.22: Szórakoztató zene 0.00: Orvosi tanácsok 9.05: Zenekari muzsika 9.34: Kozmosz 10.10: Népi zene 10.40: Hangszerszólók 11.00: Iskolarádió 11.30: Szabó család 12.15: Tánczenei koktél 13.03: Válasz a hallgatónak 13.13: Áriák 13.50: Falusi gondolatok 13.55: Kóruspódium 14.05: Nőkről — a Nőnapon 14.35: Dalok 15.10: Üzemi postánkból 15.15: Rádióegyetem 10.06: A borsodi vezetőképző Iskolában 10.20: Cigánydalok 10.42: Arany János költészete, v. 17.15: Beethoven: F-dúr szonáta 17.40: Választ az ország ifi.00: Könnyűzene 18.40: Szimfonikus zene 19.30: Robert Merrill-hangverserty 20.00. ..Gondolat” 20.40: Gyurkovics Mária énekel 21.00: Standard Liéger-Győri ETO 0. félidő 21.45: Mahalia Jackson énekel 22.20: Sporthírek 22.25: Népi zene 22.47: A feudalizmus nyomai az egyházi liturgiában Beszélgetés 28.00: Kamarazene PETŐFI RADIO 10.00: Két egyfelű. opera Pergolesi: A zenemester Cimarosa: A karmester Közl. 10.40: Andor Deon írása 11.25: Könnyűzenei híradó 11.35: Zenekari muzsika 12.45: Garédapremmel 13.00: Operettrészletek 13.32: Iskola rádió 14.08: Két zenekari capriccio 14.31: Orvosi tanácsok 14.35: Operettrészletek 14.54: Trodami érdekességek 15.00:Schubert-dalok 15.17: Falusi percek 16.22: Gianni Morandi negyed órára 15.37: Kádár Kata Székely népbalada 15.43: Ernst Fischer: Az Alpoktól délre 16.06: Gulyás L. feldolgozásaibtól 16.20: Fúvósindulók 16.33: Fiatalokról... 16.38: Leo Slezák énekel 16.58: Hirdetőoszlop 17.08: Mai dalok 17.20: Térképek a szezonra. Riport 17.30: Könnyűzene 18.10: Tskolarádió. Csongor és Tünde. Részi. Vörösmarty mesejátékából. 19.46: Cimbalommuzsika 19.54: Jó éjszakát, gyerekek! 20.00: Standard Liége—Győri ETC I. félidő 20.46: A képernyő nem hazudik. Fantasztikus rádiójáték 21.13: Dr. Tasnádi Imre írása 21.20: A Liverpooli Filharmonikusok hangve. 22.97: Ügető HR H 18.05: Tánczenei koktél 18.50: Chopin-zongoraművek 19.35: A MÁV Szimfonikusok Bartók-híve Közben kb.: 20.30: Egyensúly a természetben Kb.: 21.30: Operákból 22.no: Dzsessz. 22.20: Kamarazene TELEVÍZIÓ—BUDAPEST 17.28: A Magyar Hirdető műsora 17.40: Hírek 17.45: Vasas-utánpótlás 18.25: Értekezlet előtt. .. Riportfilm 18.45: Nótaszó 19.05: Esti mese 19.15: A Nemzetközi Nőnapon 19.45: Beszélgetés a hazánkban járt vietnami küldöttség vezetőivel 2ft.in: TV Híradó 20.20: Oly korban éltünk... 21.30: Barátok között 22.36: TV Híradó 2. AZ IKARUS KAROSSZÉRIA ÉS JÁRMŰGYÁR SZÉKESFEHÉRVÁRI GYÁREGYSÉGE azonnali belépésre felvesz LAKATOST, BÁDOGOST, HEGESZTŐT, BETANÍTOTT MUNKÁSOKAT, valamint férfi segédmunkásokat. Jelentkezés: az üzem Munkaerőgazdálkodásán. Megközelíthető: a Piac térről, a 7-es autóbusszal. 1633 „Dolgozó nők ! Szavazzatok !“ És a sok feketeség után egy kis biztatót is. Az időrendet félretéve szándékosan hagytuk utoljára, mert hiszen ez a kozzák áll legközelebb mihozzánk, a mi társadalmunkhoz, mai életünkhöz. A Tanácsköztársaság. A Székesfehérvár és Vidéke Nép Szava 1919 április 7-i számának legelső oldalán a következő felhívást tette közzé: „Profiiárasszonyok! Dolgozó nők! 5 KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Ezúton mondunk köszönetet mindazon rokonnak. Jóbarátnak ismerősnek, akik drága jó édesapánk, testvérünk, apósunk, nagyapánk és rokonunk. FRIEDL ERNŐ temetésén részt vettek, sírjára koszorút, virágot helyeztek. Jóleső részvétük nyilvánításává, nagy fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek. 1806. A gyászoló család. Betonútépítő Vállalat Állandó munkára, változó munkahellyel FELVESZ ÚTÉPÍTÉSHEZ FÖLDMUNKÁRA KUBIKOS és SEGÉDMUNKÁSOKAT. Jelentkezni lehet: Betonútépítő Vállalat MARTONVÁSÁRI Főépítésvezetőségénél és HATVAN, Főépítésvezetőségnél. Munkásszállást, napi egyszeri meleg ételt, munkaruhát, különélési pótlékot biztosítunk. ns* A VEGYIMŰVEKET SZERELŐ VÁLLALAT FŰZFŐGYÁRTELEPRE keres: építőipari szak- és segédmunkásokat Ingyen munkásszállást, napi 19,5 forint élelmezési költséget adunk, ötnapos munkahét Jelentkezni lehet: Fűzfőgyártelep. Pf. 12. Telefon: 214. Litéri porta. Húsz kilométeres körzetben napi külön autóbuszt biztosítunk a bejáróknak. 1691