Fejér Megyei Hírlap, 1968. október (24. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-20 / 247. szám

PÉCSI FILMKOCKÁK Mini-dokumentumfilm sok képben Forgatókönyv: Torday Aliz­a Operatőr: Deák Péter A IV. Ma­gyar Játék­­filmszemle programjának címlapján fehér-fekete-piros­­kék-sárga négyzetek, körök. Játékosak, mint a játékfil­mek. Kamerák köre, felvevő­gép négyzete. Pannónia Szálló, Informá­ciós Iroda. Szállásért sorban­­állók, bőröndök. Idegenek, külföldiek, magyarok. Mozi, Kossuth mozi, Petőfi mozi. Jegyért sorbanállók. Pécsiek. Sorbanállók, körben­­állók a Jókai téren, a Pécsi Porcelángyár — a Zsolnay — a gyár megalakulásának 100. évfordulója alkalmából dísz­kutat állít fel a téren. Most a tégla posztamens alapozása folyik. Vita. Járási Tanács dísz­terme. Minden hely foglalt. Gyertyán Ervin és Huszár Tibor vitaindító előadásai. Gyertyán: „ ... korunk mű­vészetének egyik középponti problémája éppen abban rej­lik, miért és hogyan vált ket­té, polarizálódott a gyönyör­ködtetésnek és a felfedezés­nek az az egysége, amely Ho­mérosznál és Shakespeare-­ nél.........s a filmről szólva a francia lélektani realizmus és az olasz neorealizmus alkotá­saiban is nyilvánvaló volt. Miért és hogyan alakult ki az egyik póluson az olcsó és fel­színes szórakoztatás, s a má­sikon a spontán érzelmi reak­ciókat bonyolult és speciális felkészültséget kívánó, intel­lektuális áttételekkel helyet­tesítő felfedezés művészete..." Huszár: „ .. .a társadalmi, tudati jelenségek, s így a művészet is, nemcsak vissza­­tükrözés, hanem a társadalmi cselekvésnek is egy formá­ja...” „Az a filmművészet te­kinthető­­ társadalmi cselek­vésnek, amely meghök­kent, gondolkodásra kész­tet, felfedez, tehát meg nem ismert tényeket kö­zöl a külső és a belső, a társadalmi és pszichikai va­lóságról — vagyis a megis­merést szolgálja, s a világ és önmagunk megváltoztatására ösztönhöz.” Meghökkentés. Mindig az ember maga felfedezése vala­milyen képi jelenségben. S a látott filmekből meghökken­tően sorjázik elénk a m­a­g­á­­­nyos ember portréja. A kamasz. Bohóc a falon — egy srác ül véletlen börtöné­ben, s gondolataiban benépe­síti maga körül a világot. Ba­rátságról ábrándozik, élet­célról, halálról. A munkás­lány. Eltávozott nap. — Ko­vács Kati vizsgálódik a világ kerítésén át, befelé. Keresi az anyját, önmagát, szerelmét. A lázadó, Kovács András Fa­laktjában kié az igazság: a lázadásé vagy a megalkuvá­sé? A kommunista. Nyár a hegyen. — Orvosa internálja magát a közéletből, régi va­lóságos internálótáborába. Igaza van-e abban, hogy fél­reállt? Vagy ki kellett volna egyeznie? Élni kell. De ho­gyan kell élni? A kérdések filmjei. A választ a néző alakítja. Válaszadás: Kifelé tódul­nak a moziból. Mindenki kis négyszögletű papírt hajtogat, ezen kell válaszolni a kérdés­re, hogy milyen a film? Ki­váló, jó, közepes, rossz. Kerámia. Pécsett most ugyanúgy vizsgázik a kerá­mia, mint a film, az I. Or­szágos Kerámiai Biennálé leg­szebb darabjai, melyek el­nyerik a „kiváló” minősítést. Schrammel Imre égett samott reliefje, amely olyan, mint egy vulkán krátere, tragikus mélység, égett pusztulás. Staindl Katalin Emberpárja, amely — mint két középkori kőszent — áhítatot sugároz. A falburkolat mint új kerá­miai ág: remek formák, va­riálható ritmusok, — Láng Erzsébet, Ambrus Éva, Hor­váth László formálásában. Zománc. A művelődési ház udvarában érdekes kiállítás a zománc díszítőművészeti alkalmazásáról. Kísérlet. A zománc előálló, fagyálló tu­lajdonságait is kihasználó térplasztikák, improvizált fa­liképek. A plasztikák olykor valós zománctárgyakból épülnek: kannafül, vá­iling. De a tárgy, amikor eredeti funkcióján kívül alkalmaz­zák, tragikus töltést kap. Me­rítőkanalak feketén, belül vörössel — halott katonák rohamsisakját idézi. Egymás­ra forrasztott edényformák, mint kopjafa, mementót kiál­tanak. Másnap, Zománckiállítás nagy része leszedve, csak a meghökkentésre kevésbé szá­­mottartó darabok maradtak. Zománcfal a bányászok művelődési otthonában. Az emberek jól érzik magukat a harsány körök és négyzetek között. Ismerős formák ezek számukra, s itt a hatalmas falon modern meleg színfolt­tá válva, kiváló hangulatú környezetet alkotnak. És vé­gül is számukra készül min­den műalkotás, legyen az film, vagy zománc . .. Emberek. EGYETEMISTA LÁNY (utcán, magyarázva): ..... mert a polgári társada­lom kitermeli magából ezt a szemléletet !” SZTRIPTÍZ­­TÁNCOSNŐ (korán lévén, a szálloda halljában mesél): „Éjjel az országúton szágul­doztunk, kergetőztünk, ko­csikkal. Előbb a Karcsi bá­csijában ültem, aztán nem is tudom kijébe kerültem ...” BALOGH MÁRIA, tévé­ri­porter (délután a liftben): Most felébresztem a Poór Klárit. Jaj, de irigylem, hogy olyan jó alvókája van. Per­sze neki könnyű. Megrázza a kis gomba fejét, s kész a fri­zurája. Próbálnék én lefeküd­ni, rögtön tönkremenne a ha­jam .. Ismerősök! Rétfalvi Sán­dornak és Fürtös Ilonának nemrég volt Fehérváron ki­állítása. A szobrász és a go­belinművésznő házasok. A kiállítás óta eltelt idő érde­kes élményeket hozott mind­kettőj­üknek. FÜRTÖS: Dániában vol­tam tanulmányúton. Egyik főiskolájuk textilszövő szak­osztályának meghívásá­ra. Legnagyobb élmény? Egy inggyár, ahol a munkapa­dok mellett a falon, a fo­lyosón, az ebédlőben mo­dern kép- és szoborkiállí­tást láttam! Csodaszép, tiszta környezetben dolgoz­nak, s a látogató nem za­varja őket, még ha ott is sétál szemlélődve a hátuk mögött. RÉTFALVI: Legy Villány­ban a KISZ-bizottsággal együttesen egy elhagyott kőbánya mellett művésztele­pet létesítettünk. Itt, a kő természetes környezetében készültek a szobrok, ame­lyek ott is maradtak, kis galériát, természeti múzeu­mot alakítva. Ismét vita. KOVÁCS ANDRÁS filmrendező: A közönség „nevelésére” szük­ség van. Sokan nézik kö­zömbösen az életet, a való­ságot. S aki a valóságot kö­zömbösen szemléli, az a filmben is a hazugot igény­li. Nem a film és a valóság viszonya a probléma, hanem a közönség és a valóság vi­szonya! KÓSA FERENC filmrendező: Manapság többen nézik áhítattal a te­levízió szünetjelét, mint ahányan Bartókot hallgat­nak. KOVÁCS: Bartók a gyermekeknek kezdett elő­ször zenét írni. A mi fel­adatunk, hogy megalkossuk a magunk Mikrokozmosz-át.. És ez nem éves harc, ha­nem harmincéves háború! RÉNYI PÉTER: (Kósa és Csoóri Sándor ítélet című, Dózsáról szóló film forgató­könyvét­ bírálja). Részlet a Népszabadságból: „•••a semmire sem tekintő fana­tizmustól csak egy lépés minden társadalmi harc megtagadásáig, a nihilizmu­sig.” Ítélet. Részlet a Dózsa­­füm forgatókönyvéből. A Vén Írástudó előszólítja mindazokat, akiket bűnös­nek talált. Köztük magát Székely Dózsa Györgyöt is. Majd így folytatja az ítél­kezést: „ Pogányság bűne miatt Csoóri, Kósa, Sára gyalogos katonákat, mert nem hisznek eléggé a ma­gyarok istenében.” E szavak hallatára elő­jönnek a bűnösök: három ágrólszakadt, mezítlábas katona. Közülük egyiknek torzon borz szakálla van és bunkós botot tart a vállán. A bárban a szakállas Sára Sándor operatőrnek, és fran­cia ismerőseinek útját állja a portás, nem engedi be őket, mert nem viselnek nyakkendőt. Láb­játékok. Kán­kánt tán­colnak felemelt szoknyával a Bóbita együttes műsorá­ban. Négy lány nyolc ujja a négy táncosnő lába. Balerina táncolja el ma­gányosságát a Pokoljárás cí­mű balettben. Bretus Mária a balerina. Táncol nemcsak a lába , az arca, a gesztu­sai is. Autogramkérők nyüzsög­nek a szállók hab­jaiban, a mozik előcsarnokában. Ha egy színész vagy rendező feltűnik, mágnesként vonzza őket. Egy kislány lép hozzám, kék szemét rámveti, s bi­zonytalanul nyújtja a papír­ját, tollát... Nem adok autogramot, nem akarom félrevezetni. De jó dolog, hogy ezek a gyerekek már értékelik, „jegyzik” a filme­seket, az ismeretleneket is. Jó dolog, mert ők a jövő közönsége.­­ 2. A mozik bejárata is ünnepi hangulatot sugároz. 3. Zománc tér plasztika. 4. Fürtös Ilona és Rétfalvi Sándor otthonában. 5. Épül a Zsolnay-kút, a százéves jubileumra. 6. A kerámiai biennálé egyik fala. 7. Zománcfal a bányászok művelődési otthonában (Lantos Ferenc műve). ÍOT 1. Pécs a filmszemle emblémájával díszített zászlók erdejével fogadja látogatóit. Forgácsok Manapság egy határidő akkor is jó, ha minél rövidebb a meghosszabbítási ideje. * Egy film viszont akkor jó, ha minél hosszabb a meg­hosszabbítási ideje. * Sok ember olyan, mint a baktériumok: ahhoz, hogy él­jenek, mások életét kell mérgezniök. Radetzky Jenő ÚJ LEMEZEK Mind többen válunk le­mezvásárlóvá, s közülünk­­egyre többen azzal a tudat­­tal veszik az első lemezeket, hogy későbbi gyűjteményük­­ alapjait rakják le. Persze irtás a gyűjtemény, és más a lemezvásárlás, annyi azon­ban bizonyos, hogy lassacs­kán a lemezek is fontos, sőt ■nélkülözhetetlen kultúrcik­­ké válnak, s az volna a he­lyes és kívánatos, hogy a je­lentősebb kultúrházak ne csak könyvtárral, hanem jól felszerelt lemeztárral is ren­delkezzenek. Enélkül las­sacskán szinte elképzelhetet­len az emberek kultúrigé­­nyének teljes kielégítése. „A Qualiton cég kiadvá­nyai keresettek az egész vi­lágon” — írja egyik tájé­­­­koztatójában az EMI híres lemezkonszern lapja. Leg­utóbb valóban néhány olyan kiadvány jelent meg, ame­lyik nem csak „kultúrélve­­zetet”­­ nyújt, hanem a népművelés új lehetőségeit is felvillantja. Lehotka Gábor, a fiatal orgonista nemzedék egyik legjelentősebb képviselője barokk szerzők műveit szó­laltatja meg orgonán. Töké­letes kiadvány, méltán állja az összehasonlítást a legki­válóbb orgonaművészek játé­kával is. Különösen szépen tolmácsolja Johann Sebasti­­­an Bach hatalmas alkotása­it. Az­­ operakedvelők szá­mára igaz örömet és élve­zetet jelenthet egy új Verdi­­lemez, amelyen a Traviata­­­ részletei hangzanak fel a híres olasz karmester, Lam­berto Gardelli vezényletével, a többi között Ilosfalvy Ró­bert közreműködésével. A könnyűzene híveit bi­zonyára ugyancsak megör­vendezteti a Slágerstaféta című lemez, amelyen nyolc népi demokratikus ország legkiválóbb és legnépszerűbb táncdalénekesei és együtte­sei szerepelnek. Hazánkat a többi között az Omega együttes, Toldy Mária és Zalatnay Sarolta képviseli a lemezen, amely maga is bi­zonyára „sláger” lesz. (R) Vasárnap, 19­18. október 20. Fejér megyei Hírlap 11 ====5? Krúdy 90 éve született Krúdy Gyula, a magyar szép­próza egyik kiemelkedő, egyéni stílusú alakja. Ebből az alkalomból műveinek címét rejtettük el keresztrejtvényünk vízszintes 1., 79., valamint függőleges 1., 27. számú soraiban. VÍZSZINTES: 1. Az író egyik legnépszerűbb regénye, melyből rádió­játékot is készítettek. 12. Személyes névmás. 13. Rész­ értesülés. 14. A Sajó mellékvize. 15. Személyes névmás. 16. Portéka. 17. Török méltóság. 19 Száj­a költőiesen. 21. Ünnepi dísz. 23. Egykori iskolatípus. 25. Élősdi. 23. Az Operaház építőjének családneve. 29. Nem történt semmi baja. 30. Személyes névmás. 32. Apró szemét. 33. Egyforma betűk. 34. Elevátor. 38. Szolmizációs hang. 39. Após. 40 Javadalmaz. 41. Egymást követő betűk az ABC-ben. 43. Sz.Sz. Köztársaság fővárosa. 45. Fortély. 47. Divatját múlt. 48. Kettőzve: Heyerdahl világhírű köny­vének címe. 50. Érzékszerv. 51. Névmás. 53. Ne­ves portugál labdarúgó-csapat. 56. Folyadék. 57. Zug. 59. Rang­jelző. 60. Igen — oroszul. 61. Igen — angolul. 62. Román aprópénz 64. Egyszerű gép. 67. Mutató szó. 66. Tejtermék. 60. Svájci kanton. 71. Harag — latinul. 72. Asszonynév­kép­ző. 74. Keleti méltóság. 76. Mesterséges gumi. 78. Igevégződés 79. 1901-ben megjelent karrier-regé­nye (figyelembe veendő a függőleges 78.). FÜGGŐLEGES: 1. 1910-ben megjelent Marti­novics regénye. 2. A Ludolf-féle szám. 3. Gríz. 4. Mint vízszintes 57. számú. 5. Skála hang. 6. Innivaló. 7. Tempó. 8. Kérdőnévmás 9. Fohász. 10. Tejtermék. 11. Tőkés vállalati forma. 16. Ko­ponya része. 18. Turfa (ford.) 20. Ujj nélküli kö­peny. 22. Durva pamutkelme (-4­’). 23. Mint füg­gőleges 34. számú (+’). 24. Gépkocsitípus. 26. Lakoma. 27. Első novellás kötete (1897). 29. Egyik minisztériumunk névjele. 31. Európai nép. 34. Derékalj márka. 35. Énekel — népiesen (ford.) 36. Keltezés. 37. Mosószer. 39. Mint víszszintes 68. számú. 42. Béke — oroszul. 44. Becézett női név. 46. Anya-disznó. 49. Elegyít. 52. Női név. 54 Angol sör. 55. Fizikai alapfogalom. 56. Női név. 58. Szóösszetételeknél a szó elején egyet jelent. 61. ... Sumac, neves perui énekesnő. 63. A függőleges 31. többesszámban. 65. A Dráva mel­lékvize. 66. Lúd. 67. Afrikai nép 69. Alma — népiesen. 71. Foghús. 73. Kötőszó. 75. Zamat. 77. Elege van belőle (—’). 78. Mint függőleges 71. számú (a második kockában kettős betű). S­ír

Next