Fejér Megyei Hírlap, 1970. december (26. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-25 / 302. szám
-1---- A szabvány jé — csak a kifli nem A Magyar Szabványügyi Hivatal a gyakori panaszok hatására felülvizsgálta a péksütemények 1364-ben kiadott szabványát. A vizsgálatok során megállapították, hogy a sütőipar nagy mennyiségben csak zsemlét és kiflit hoz forgalomba — zsemléből évente mintegy 600 milliót, kifliből pedig csaknem 900 milliót —, a többi péksüteményt az előbbiekhez viszonyítva elenyésző mennyiségben gyártja. A fogyasztó nagyobb választékot szeretne, de a választékbővítés gazdasági, munkaidő-kihasználási szempontból hátrányos a sütőiparnak. A megkérdezetteknek csaknem egyötöde elégedetlen a péksütemények választékával. A minőséggel a vidéki megkérdezettek fele, a fővárosi fogyasztóknak csupán 40 százaléka elégedett. A fővárosi és vidéki városokban a háztartások egyharmada, a településeken és falvakban ötödrésze sosem, az összes háztartás negyedrésze pedig csak változóan elégedett a sütemények minőségével A leggyakoribb kifogások: súlyhiány, amely általános jellemző, kis térfogat, sütési és kidolgozási hibák, vagy pedig az, hogy a termék nem friss és nem tartalmazza az előírt adalékanyagokat A Szabványügyi Hivatal megállapította, hogy a minőségi hibák okai nem a szabvány előírásaiban, hanem éppen a szabvány be nem tartásában keresendők, ezért a jövőben fokozott gondot kell fordítani a szabvány betartásának ellenőrzésére. Mosoly az arcon Fel-felidézem ismét a levelet. Íme egy részlet belőle: „Levelem célja egy ABC best bemutatása, ahová érdemes bemenni még akkor is, ha csak élesztőt vásárol az ember. Ennek az üzletnek a vezetője törékeny asszony. A meglepő, amit ma még kevés üzletben talál az ember, a kedvesség, az udvariasság. A boltvezető neve: Tóth Ferencné. Az áruház Székesfehérváron, a Vértanú út és a Kisteleki út közötti lakónegyednél van. Itt nincs úgynevezett „mosolyláda’, de ha lenne valószínű soksok mosolycsekk kerülne abba. A fentieket csak azért írtam le, mert a hibákat gyorsan észrevesszük, kifogásolunk sok mindent. Ebbe a kereskedelmi egységbe érdemes elmenni, és mindazt a jót megírni, amit mi vásárlók nap mint nap tapasztalunk.” Nincsenek sokan ilyenkor reggel fél nyolc tájt a boltban. Egyszerű vásárlóként érkezem, kezemben a fonott kosár, szemlélődöm. A vezető éppen egy nyurga fiatalemberrel beszélget, aki egyébként a tejet szállító gépkocsi vezetője. A fiatalember mondja: — Látja, milyen szívtelen? Most is vettem a lányoknak egy-egy szelet csokit, maga meg sajnálja tőlem azt a csésze kávét. — Jöjjön hát, odaadom az enyémet. — Siessenek — inti a fiatalembert Tóthné. — Egyébként köszönjük a csokoládét. — De hiszen — kap a fejéhez a fiú —, magának nem is vettem. — A lányok nevében köszönöm. Egy-egy műszakban tizenegy dolgozónak kellene itt lennie, most meg vannak összesen öten. Betegség, szabadság. S ilyen csökkentett létszámmal is napi húszezer forintos forgalmat bonyolítanak le az ünnepi készülődésben. Tizenhat éve dolgozik a szakmában is tizennégy éve vezetőként. Korábban a Sárrét Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet szabadbattyáni boltjában dolgozott. Itt, Fehérváron kaptak lakást, a Basa utcai OTP házban. Gondolta, elvállalja az ABC bolt vezetését. Mégis kényelmesebb ide jönnie naponta, mintsem kilométereket autóbuszom. — A férje hol dolgozik? — A kőszárhegyi Egyetértésben, főkönyvelő. — Gyermekük van? — Két kislányom. Az egyik tíz éves. Gabriellának hívják, a másik ötéves, Ágota a neve. — Hogyan osztja be az idejét? — Reggel ötkor kelek, elrendezem magam, meg a gyerekek holmjait is. Legtöbbször a kicsi viszi a picit óvodába. Aztán siet az iskolába. Itt a boltban rengeteg munka várja. Legtöbbször ő maga is odaáll a pult mögé, méri a húst, s kínálja az árut a még nem jártas vásárlóknak: mit hol találnak. — Szereti a szakmáját? — Nem szakma ez, hivatás. — Látom, a tanulók, az eladók is mind-mind mosolyognak. — Igen, ők is szeretik azt, amit csinálnak. — Pedig nem mindig van úgy, hogy mosolyra áll az ember szája. Néha szomorkodni is kellene. Volna rá ok. — A kereskedő ne hozza be a boltba gondjait. Felejtsen el mindent. Igaz, az én családi életem szép, harmonikus. De ezért néha, higyye el, nehezemre esik a mosoly. Mert ki tagadja, hogy nemcsak rózsaszínű a világ. De a vevő nem kiváncsi a szomorú, szófián arcra. Tóthné ötszöris „kiváló dolgozó”, egyszer már kiérdemelte a ,belkereskedelem kiváló dolgozója a kitüntetést is. Igaz, a volt munkahelyén. Nem tudom, mikor értékeli a fehérvári áfész a szocialista munkaversenyt. Lehet, hogy az elsők között ott lesz majd Tóth Ferencné is? Gondoltm, sokat dolgozott az egész kollektívával azért, hogy elérjék az ötmilliós évi forgalmat. Most pedig azt akarja, hogy havonta meglegyen az a hétnyolcszázezer forint o JENET KOZMETIKA MEGNYÍLT. SZÉKESFEHÉRVÁR, Népköztársaság u. 23. Fogad: 9—19 óráig: 191 918. - Hf KLAP Kerttársulás Jóváhagyták annak a kerttársulásnak a működési szabályzatát, amely a Durlamenti Egyesült Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet keretében, önelszámoló egységként az új esztendőben kezdi meg tevékenységét. A kerttámulásba azok a dunaújvárosi munkások léptek be, akiknek a város környékén kiskertjük, gyümölcsösük van. A társulás a családi szükségleteket meghaladó zöldség és gyümölcs értékesítésére Dunaújvárosban közös elárusító helyet állít fel. Ezüst érmék lápból. Az érmék között külföldi pénzek, a Magyarországgal határos országok veretői, is szép számmal találhatók. Színezüst lepények és rúdtöredékek is előkerültek, amelyek a nagyobb eímletű pénzeket helyettesítették. Az értékes gyűjtemény restaurálása és feldolgozása tovább gyarapítja e kor gazdasági és kereskedelmi életéről szerzett eddigi ismereteket. A tatárjáráskor elrejtett ezüst érmék kerültek elő szántás közben a tyukodi ___________A megyei pártbizottság t «, ,' p-M ' ’'Hfi jl és a megyei tanács lapja. n.S f -L*12 p «fi Főszerkesztő: i mt—3» I— » J benkö karok. m—ugras ■»’1 eft* i, Kiadja a Fejér megyei ■LB Wft' W »fi * P ... IB|f Lapkiadó Vállalat, m' ^ Felelős kiadó: SÓGORBLA BÉLA, Szerkesztőség: Székesfehérvár, Dózsa György tér 10. Telefonok: Szerkesztőbizottság: 25-32. Szerkesztőségi titkárság: panaszfelvétel: 15-34. Belpolitikai rovat: 15-83, 25-01. Főmunkatársak: 21-69. Közgazd. rovat: 29-53, 66-os mellék. Fotó és sport: 25-90 Kiadóhivatal: Székesfehérvár, Március 15. utca. Velinszky László utca sarok Telefon: 25-21. 25-24. Terjeszti: a Magyar Posta. * Előfizetési díj 1 hónapra 20 forint. Kéziratot nem őrzünk meg és nem adunk vissza. Index:: 25 056. Fejér megyei Nyomdaipari Vállalat, Székesfehérvár. Péntek, 1970. december 25. Mese, rajz, báb „Egy nagy Farkas, mikor fagy már nem látogat. Meglát egy zöld gyepem füvelgető Lovat” — így indul a film. Hóvirág pattan ki a földből, lomb borul az ágakra, a fákon madarak énekelnek, a réten ló legelész. A farkas agyában megszületik az ötlet. „ ... 5 ily csellel közelít. Hippokratesz a régi mester Nevelte, s tartja jól minden fű titkait Milyen bajon, melyik segít, gyógyít mindent—A seborvos is vagyok. Már sok Ló úr baját Megorvosolni volt szerencsém így udvarol. Pedig csak alkalomra lel, Hogy betegét felfalja szépen. A Ló megsejti ezt, kirúg, s úgy vágja képen Hogy ott meg nem maradhat épen Sem fog, sem állkapocs." így mondja el a történetet. La Fontaine és erről szól a rajzfilm, amelyet a meséből francia-magyar koprodukcióban a Pannónia Filmstúdió készített. Több ismert La Fontaine mese öltött már filmformát Darday Attila rendezésében, Sajdik Ferenc figuratervei alapján. S mutatják a plakátot, is, mely szerint egész estét betöltő filmet állítottak össze több kis filmből — négy közülük a Pannónia Filmstúdióban, egy-egy román és bolgár alkotóműhelyekben készült. Több nyugati országban bemutatták — nagy sikerrel. — A magyar közönség is megláthatja vajon ezeket a kedves, szellemes filmmeséket? — Azt mondják: előbb-utóbb igen. A Pannónia — rajz- és bábfilm stúdió, de csinálnak reklámfilmet, betéteket, játékfilmekhez, egészségügyi felvilágosító filmeket. Az idén 120 hosszabb-rövidebb film készült, 15 ezer méter hosszúságban. Gyerekeknek szól az Egy világhírű vadász emlékiratai című sorozat is, melyben az öreg vadász ifjúkori kalandjait meséli k. Vagy sz Kukori és Kotkoda sorozat — a baromfiudvar állatairól. Nemcsak mesét, tanulságos történeteket mondanak el a rajz- és bábfilmek. Nemcsak gyerekeknek, legalább annyira felnőtteknek szóló alkotások. Kovásznay György Fény és árnyék címen tudományos érdekességű témát vitt filmre. Az emberi beszéd, a hangok kialakulása a „sztori”. Ez az első pillanatra egyáltalán nem filmszerű téma, nagyon is képszerűen filmnyelven elbeszélve. A forgatókönyvet Hankiss Elemér, az ismert irodalomtudós írta. A temetés, Gémes József néhányperces filmje. Óriási tömeg. A búcsúztató megható szöveget olvas. Mindenki sír, szipog. É s akkor egyszer csak nevetés hallik. Nevetés, kacagás, hahotázás. Dermedten figyelik, ki lehet az? S amikor kiderül, hogy a halottt agyonverik, mert hogy „rendnek muszáj lenni”. Hasonló fintor az esemény is. A repülőtéren óriási tömeg várakozik és leszáll — egy békegalamb. Macskássy Gyula mini-filmjei, amolyan 1 perces novellák. Nepp József filmjét, a Yeti dalát, néhány hét múlva már vetítik is a mozik, majom-forma huligánról, aki mindentől mindenkit szétver, csak az úthengertől fél. A tv-rajzfilmek közül befejeződött a Ma-4 gyalázom a jövőnket sorozat, most új szociológiai témával foglalkozó sorozat készül, a Magyarázom magunkat című. S ha már a tv-filmeknél tartunk, hadd említsem meg — bár igen kezdeti stádiumban, foglalkoznak a Mézga-család történetének folytatásával. S a tervek között szerepel egy egész estét betöltő Gusztáv-film — a Gusztáv bárkája —,amelynek 1200 rajzból áll csak a forgatókönyve. Székesfehérváron, a romkerti autóbusz-megállónál kapta lencsevégre fotósunk ezt a jobb sorsra érdemes menetrendi tájékoztatótáblát. Aki letépte, nem gondolt arra, hogy alkalomadtán neki is szüksége lehet rá... (Fotó: Rabáczy) HIHETETLENÜL HANGZIK a történet, amit ismerősöm mesélt, de — és tegyük hoz-zá mindjárt: sajnos — megtörtént. Íme, röviden a „sztori”. Egyik nagyvállalatunk fiatal dolgozója úgy határozott, hogy a tavasszal megnősül. Mivel menyasszonya is egyetértett az ötlettel (nem ez, a hihetetlen), felkereste a vállalat szakszervezeti bizottságát, s előadta kérelmét, miszerint szeretne május hónapra egy házaspárnak szóló beutalót kapni. Az illetékes gratulált a küszöbön álló nagy eseményhez, s megkérdezte, ki a boldog ura? Miután a neve nem volt ismerős, azt is megkérdezte, hol dolgozik.’ A fiatalember közölte, hogy a megyeszékhely másik nagy gyárában. Erre elborult az illetékes arca. — Az más. Sajnos, fiatal barátom, akkor nem adhatok beutalót. Nősüljön a gyárból, akkor kap. Vagy kérjen a menyasszonya az ő munkahelyén. De mivel barátunk azt gondolta, az üdülés csak két hétig tart, a házasságot meg hosszabb távra kötik — bár igaz, van olyan is, amelyik nem hosszabb egy nászútnál —, úgy döntött, hogy kitart választottja mellett, s nem cserél menyasszonyt egy üdülés kedvéért. Inkább elment az SZMT-hez tanácsot és üdülőjegyet kérni. De nem is kellett az ottani illetékessel beszélni, mert gyáruk szakszervezeti bizottságának egyik felelőse éppen ott-tartózkodott, s mikor érdeklődött panasza orvoslásának módja felől, ő azonnali és hathatós segítséget ígért neki. Tehát, ha úgy vesszük, meg is oldódott a probléma, azóta valószínűleg megkapták a fiatalok a beutalót, és kár is lenne több szót vesztegetni rá. Szerintem azonban megér néhány perc „gondolkodási időt” az eset Tény, hogy vállalataink üdülőjegy dolgában jobban is állhatnának, s így alaposan megfontolják, kit tartanak arra érdemesnek, hogy állami támogatással pihenjen. Aki fegyelmezetlen, hanyag, rossz munkát végez, nyilvánvaló, hogy a sor végére állhat. De arra nem gondoltam eddig, hogy egy vállalat szakszervezeti bizottsága, illetve csak a bizottság egyik tagja, üdülőjegy ellenében jogot formál arra, hogy emberek legbensőbb ügyeibe avatkozzon. Ha humorizálni akarnék, azt mondanám, ezután már csak a pallos jog és az ius primae nectis bevezetése következhet De nem akarok humorizálni, s ezért csak azt kérdezem, hogy az illetékes, mikor e választ adta, gondolt-e arra, hogy ő a dolgozók bizalmából, azok érdekeinek képviseletében van erre a posztra állítva. S ha ő téved, hibázik, nem azt mondják, hogy X. Y. nem arra a posztra való, hanem — mivel szeretünk általánosítani — azt beszélik, hogy lám, ilyen a szakszervezet. Még jó, hogy volt egy másik illetékes, aki h helyrehozta a dolgokat, s azt mondotta: — Igaz, rosszul állunk üdülőjegyek dolgában, de majd megbeszéljük a másik vállalattal, hogy adjanak át egy egyszemélyes beutalót, s így egálba jövünk. Tehát így is lehet, sőt, csak így lehet emberekkel, problémáikkal foglalkozni. Felelősséggel, hozzáértéssel. Akiben pedig ez nincs meg, ne restelljük bevallani, hogy nem való arra a posztra, amelyre a feltételezett bizalom alapján került. K. Cs. Könyvkuriózumok A dunaújvárosi József Attila Városi Könyvtárban a könyv sorsáról rendeztek irodalmi ankétot Ebből az alkalomból érdekes könyvkiállítás nyílt dunaújvárosi magántulajdonban levő könyvritkaságokból, kötetekkel, köztük mini-könyvekkel. A legkisebb köztük egy 10x15 milliméteres könyvecske Shakespeare szonettjei. Minden „lap” egy szonettet tartalmaz. A minikönyvek között ott van a dunaújvárosi nyomda „Dunaújváros 20 éves" címmel. Legértékesebb talán Babits Mihály egyik műve, amelyet Ady halála után Csinszkának dedikált. Érdekes az 1848. március 15- én megjelent Nemzeti dal nyomdai levonata. Az első világháború idején fehér foltokkal megjelent, cenzúrázott újságpéldány, valamint a Tanácsköztársaság idejéből a századból származó, s a német Elzevir kiadásban megjelent Vergilus, egy álmoskönyv, valamint a „Magyar Dámák 1815. évi kalendáriuma”. HALÁLOZÁS Fájdalommal megtört szívvel tudatjuk, hogy szeretett férjem, édesapánk, apósunk, nagyapánk, sógorunk és rokonunk DOMJÁN ANDRÁS f. hó 23-án életének 60. évében hosszas betegség után meghalt. Temetése f. hó 31-én, csütörtökön du. negyed négy órakor lesz a református temetőben. A gyászoló család Lakás, Szivár, Kolozsvári u. 53. HALÁLOZÁS Fájdalomtól megtört filvel tudatjuk, hogy felejthetetlen jó feleségem, édesanyánk, anyósunk, nagyanyánk, testvérünk, sógornőnk és rokonunk MAAH Jánosné szül. Kotsis Katalin gyümölcs- és zöldségkiskereskedő 1. hó 22-én életének 64. évében hosszas szenvedés után elhunyt. Temetése 1. hó 29-én, kedden du. egy órakor lesz a Fecskeparti temetőben. A gyászoló család Lakás, Selyem u. 11. sz. az étlasz értesíti Székesfehérvár VÁROS LAKOSSÁGÁT, HOGY 1970. december 28-án, 29-én, és 30-án 08 órától 15.00 óráig az ÉLMUNKÁS UTCÁBAN ÁRAMSZÜNET LESZ, A KORSZERŰ KÖZVILÁGÍTÁSI OSZLOPOK Állítása miatt: 478a.