Fejér Megyei Hírlap, 1971. január (27. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-13 / 10. szám
\ ■ | rz VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! \ megyei január 13. , XXVII. évfolyam, 10. sz. Ara, 80 fülét _________________________te mim Látogatás a „mini" Videotonban : Gondok közt kovácsolódik a törzsgárda — Nem volt könnyű! — fogalmaznak így sokan a vállalatok vezetői közül, utalva az elmúlt esztendőre. S mindjárthozzáteszik, hogy ez természetes. Különösen vonatkozik ez az újonnan létesített, vagy vidékre települt üzemeknél, üzemegységeknél, mint például a VIDEOTON sárbogárdi gyáregységénél. Amikor Nagy István, a gyáregység igazgatója az elmúlt évről beszél, elsőként említi a gyáregység kitelepülésével járó kezdeti nehézségeket, köztük elsősorban a létszámgondokat. A gépjavító állomás — ennek objektumait hasznosították, alakították át és bővítették — törzsgárdájának igen jelentős részét 1970 februárban átvették, mintegy 300 dolgozót. Néhány hónap múltán azonban ez a létszám a felére csappant. Jelentkező, új munkaerőben nem volt ugyan hiány — főként nődolgozókban — azonban nekik is végig kellett járniuk a betanulás egy-két hónapos időtartamát. S pont abban az időszakban, amikor a gépállomás törzsgárdája, kiknek jelentős részét nyár átképezték, betanították, szállingózni kezdett. A munka nem állhatott meg, sőt — érthetően — egy bizonyos teljesítményszintet is kellett produkálni, s ennek biztosítása bizony nem volt egyszerű. Ugyanakkor a kitelepülés tervszerűsége sem borulhatott fel, s egyre több rádió- és tv-alkatrész gyártását vették át a központi gyár, Ságvári gyáregységétől. Egyre több embert kellett felvenni, kiképezni, betanítani. Mindezek mellett szervezni az ügyvitelt, a tervszerű karbantartást, a szerszámgépgyártást, az építkezést, stb. Persze, ezt nem panaszként mondja el Nagy István. Az egyszerű felsorolással akaratlanul is bizonyítja, a kis kollektíva — köztük igen sokan, főként nők, életükben először dolgoznak ipari üzemben — ilyen nehézségek mellett is helytállt. S így az év utolsó napján jelenthették, hogy a Ságvári és a sárbogárdi gyáregység együttesen, maradéktalanul teljesítette a rájuk háruló feladatokat. Jelenleg 567-en dolgoznak a hajdan más feladatok ellátására épült falak között. A vb előtt • Balesetelhárítás, munkásvédelem A székesfehérvári járás termelőszövetkezeteinek balesetvédelmi helyzetéről szóló jelentést tárgyalta tegnap a járási tanács vb, amelyet a mezőgazdasági és élelmezési osztály terjesztett elő. A tájékoztatóban szereplő adatok arról tanúskodnak, hogy e területen nincs minden rendben, s hogy a gépesítéssel, a kemizálással párhuzamosan növekszik a baleseti veszély is. A járás termelőszövetkezeteiben 1969-ben az ezer főre jutó balesetek száma 54 volt, az egy balesetre jutó kiesett napok száma pedig 26,8. Ezt a számot, ha kivetítjük valamennyi termelőszövetkezeti tagra, azt jelenti, minden egyes ember közel másfél napot hiányzott a termelésből. A tájékoztató érdekes módszert választott, összevetésül egy ipari üzem — könynyűfémmű — baleseti adatait. Ezek az adatok arról tanúskodnak, mintha a tsz-ek balesetveszélyesebb munkahelyek lennének egy olyan üzeminél, mint a Köfém. Itt ugyanis 31 az 1000 főre jutó balesetek száma. Nézzük az adatokat közelebbről : A székesfehérvári járás termelőszövetkezeteiben 1969- ben 437 baleset történt, 1970-ben — nagyjából ugyanennyi — 426. Legveszélyesebb munkaterület a szállítás, a rakodás, az állatokkal való bánás — és a munkagépek. A biztonságos munkakörülmények megteremtését, az üzemi balesetek számának csökkentését, az óvórendszabályok betartását a termelőszövetkezetekben rendeletek szabályozzák. Többek között a tsz vezetőségeknek el kell készítendőik a negyedik ötéves tervidőszakra a munkavédelmi intézkedési terveiket. Szabályzatban határozzák meg a balesetelhárítási oktatások rendjét is és évenként rendszeresen tájékoztatják a tsz tagságát az általános munkavédelmi helyzetről, a megtett intézkedésekről. A távlati munkavédelmi intézkedési tervek készítése most folyik. Ezt nehézzé teszi az a körülmény, hogy sok tsz nem rendelkezik távlati fejlesztési tervvel. Ami a biztonsági szemléket illeti: legalább hat havonként kellene tartani, a különösen veszélyes munkaterületeken ennél gyakrabban. Az a tapasztalat, hogy a szemlebizottságok nem végzik rendszeresen a munkájukat, a tsz-ek vezetői gyakran arra hivatkoznak, hogy a termelés az első. Ellentmondás van abban is, hogy a végrehajtási rendelet a tsz-ek vezetőit teszi felelőssé a biztonságos munkafeltételek megteremtéséért, a gyakorlat pedig az, hogy szinte minden feladat a biztonsági megbízottakra hárul, akik kevés kivétellel nincsenek függetlenítve. Az ellenőrző szervek a tapasztalt hibákra minden esetben felhívják a tsz-ek vezetőinek figyelmét, az intézkedést azonban gyakran kell adminisztratív eszközökkel sürgetni. A továbbiakban a fő feladat a megelőzés, az ezt szolgáló intézkedések megtétele. A vb a tájékoztatót tudomásul vette. Sárbogárd első, jelentős ipari üzemében összesen 140 szakmunkás alkotja a tmk és a szerszámkészítő üzem kollektíváját. A dolgozók többsége — főként nők — excenter-préseken és más gépeken dolgoznak, s mintegy ezer rádió- és tv-alkatrészt gyártanak, kétszakos termeléssel. Az 567 dolgozóból időlegesen 114-en Székesfehérvárra, a Ságvári gyáregységbe járnak be dolgozni, hogy elsajátítsák a bonyolultabb, nagyobb figyelmet és ügyességet igénylő tv-szerelvények gyártását. S ez már a gyáregység jövőjét jelenti, elsősorban az idei év feladatát. Az elképzelés ugyanis az, hogy év végére a Ságvári gyáregységtől átveszi az üzem a rádió- és tv-alkatrészek, szerelvények gyártását. (Látogatásunk után tartották meg azt a tárgyalást, ami ezt volt hivatott eldönteni.) Az elképzelések megvalósításához még sok mindent meg kell valósítani. S a gyáregység igazgatója máris sorolja a fejlesztési terveket: 16 új excenter-prést vásárolnak. Még az idén elkezdik a 2400 négyzetméter alapterv(Folytatás a 3. oldalon) Rendkívüli kelés Rendkívüli kelés • Szánk úton 7- Útirányuk ÉszakisNyugat-Euripa - Égi hintekléniáin Osztás Imre, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya szakfelügyelője, és egyúttal a Tanácsi baromfikeltető Állomás vezetője tegnap a kora reggeli órákban rendkívüli eseményre hívta szerkesztőségünket. Amire még eddig példa nem volt: januárban kikeltek az első naposcsibék. Pontosabban másfél két hónappal előbb a szokásosnál. A nyolcadik működési évébe lépett tanácsi üzem történetében is első alkalom, de egyúttal ténylegesen rendkívüli kelés. A szakfelügyelő tájékoztatása alapján választ kaptunk a szokatlan eseményre. Alvállalkozója a keltető állomás a Bábolnai Állami Gazdaságnak, amely viszont a KGST tagországok baromfiprogramjának jelentős hazai „főszereplője”. Ebből részesedik évre szóló szerződés szerint a fehérvári állomás, pontosan 4 millió csibével, szállítási kötelezettséggel, felelősséggel. A L.-húshibridek útiránya az NDK és Csehszlovákia baromfihústermelő nagyüzemei. És az a 80 ezer kedd reggeli kelés — a fotón látható két elismert szakmunkás: Mezei Józsefné (jobbra) és Czirok Dezsőné társaságában, az útrakészítés perceiben — ma már „leereszkedett” egy külön repülőgépen a címzetthez. Az állomásnak az év első — még ha szerény haszonnal is — hónapjában jegyzett ténykedése ez újszerű vállalkozás, a bérkeltetés szerencsés kedd reggelén azt is feljegyezhettük, hogy fehérvári naposcsibe-gyár megkezdte a harminckettedik millió baromfi „előállítását", ami egyébként arra utal, hogy ezen a helyen évi 4 milliós a keltetés lehetősége. De mindenképpen arra is felelet, hogy megbízható partnere Osztás Imrével az élen a fehérvári üzem egy szocialista programnak is. (Pdf) Megnyugtató helyzetképet adtak a MÁV, a KPM, a Volán, a BKV és a légiforgalom ügyeletesei kedden. A tájékoztatás szerint az elmúlt napokhoz viszonyítva tovább javultak a közlekedési viszonyok. A vasúti forgalmat keddre virradóra csupán a helyenként fellépő köd zavarta, azonban ez sem volt országos jellegű. Látási nehézségek miatt kissé lelassult a személyszállító vonatok sebessége, de nagyobb késés ennek ellenére sem fordult elő a vonalakon. A nemzetközi vonatok egész minimális késéssel érkeztek, illetve indultak. A főútvonalak, amelyeket a hajnali órákban felszórtak — országszerte járhatók, s ugyanez vonatkozik az alsóbbrendű utakra is. A járművek vezetőit viszont még mindig óvatosságra intik a síkosság miatt. A csehszlovák kormányküldöttség látogatása Székesfehérváron Bizottsága titkárának vezetésével tegnap Székesfehérvárra látogatott. A vendégeket elkísérte dr. Ajpad Miklós, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnökhelyettese, az együttműködési bizottság magyar tagozatának elnöke, Kovács István, a kohó- és gépipari miniszter első helyettese, valamint Frantisek Dvorsky, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott budapesti nagykövete. A vendégek elsőként a Videoton Rádió- és Televíziógyárba látogattak, ahol Papp István vezérigazgató tartott tájékoztatót a több mint tízezer munkást foglalkoztató híradástechnikaii nagyüzem életéről, munkájáról, eredményeiről. A csehszlovák vendégek és kísérőik megtekintették az üzemet, felkeresték a televíziógyáregység végszereldéjét, a rádió egyes gyáregységét, a hangszóróüzemet és a szerszámüzemet. Ebéd után a vendégek a Könnyűfémműben látogattak. Itt Juhász János vezérigazgató köszöntötte őket, s ismertette meg velük a hazai alumíniumipar „fellegvárának” munkáját, életét, eredményeit. A vendégek ezután megtekintették a présművet és a szélessszalaghengerművet D. E. A magyar—csehszlovák gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési vegyesbizottság 8. ülésszakára Budapestre érkezett csehszlovák kormányküldöttség M. Hruskovic-nak, a vegyesbizottság csehszlovák tagozata elnökének, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Félév vége az esti egyetemen I * ~ ........ Befejezentek az esti egyetem első félévi előadásai és osztály foglalkozásai a filozófiai tanszékem A hallgatók a jövő héten adnak na mat • dialektikus materializmus témakörből