Fejér Megyei Hírlap, 1971. október (27. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-28 / 254. szám

Már csak a naptár szerint van kilenc hét A tsz-ek pénz- és hitelgazdálkodásáról A fogorvos ne tegyen mumus többet Tudomány­­technika Bővül az LKM A diósgyőri Lenin Kohá­szati Művekben, ötvenezer négyzetméternyi alapterüle­ten épül az új nemesacél fi­nomhengermű. Az Észak-ma­gyarországi Állami Építőipari Vállalat dolgozói teljesítmé­nyeiket növelve arra töre­kednek, hogy a csaknem két­milliárd forintos beruházás legfontosabb üzemrészében a középhenger­ében 1972-ben megkezdhessék a próbater­melést. A dolgozók több hó­napos munkával szerdán be­fejezték az ország legna­gyobb teveaknájának betono­zását. TEJ A tejipar szocialista bri­gádvezetői szerdán értekez­letet tartottak az ÉDOSZ bu­dapesti székházában. Dr. Lé­nárd Lajos mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhe­lyettes előadásában elmon­dotta, hogy a tej- és a tej­termék-ellátás idén is kielé­gítő, a tavalyihoz képest az értékesítés nőtt. Az idei fel­­vásárlási és termelési tervet azonban az iparág nem tud­ta teljesíteni, eddig 150 mil­lió literrel kevesebb tejet vásároltak fel az előirány­zottnál. Jövőre és a következő években mindent el kell kö­vetni, egyrészt a szarvas­marha-tenyésztés fellendíté­séért, másrészt pedig a tej­ipari kapacitás­ korszerűsíté­séért és bővítéséért. Kéíez£ii2a!Száz lakás melege Nem panaszkodhatunk, egyelőre jól „süt” még a nap is, de esténként már be-be kell segíteni a kályháknak, a radiátoroknak meg a kon­vektoroknak is, ha nem aka­runk fázni a lakásban. Fehérváron az idén már 2600 lakásban segítenek me­leget teremteni a gázkonvek­torok, vagyis pontosan hét­száztízzel több otthonban ég a kék láng, mint tavaly. A DDGÁZ műszaki vezetőjé­nek, Nagy Andrásnak tájé­koztatása szerint nemcsak ez a hétszáztíz lakás a többlet. Nagyobb fűtőértékű föld­gázt ezernégyszáz új lakás kap az idei télen, a városi gáz tehát teljesen vissza­szorul. A műszaki vezető el­mondta: valamennyi hiba­­bejelentést sikerült kivizs­gálni, a rossz készülékeket kicserélték vagy megjavítot­ták, tehát gyakorlatilag za­vartalanul üzemelhet a gáz­fűtés városunkban. Dunaújvárosban viszont ma­rad a gyári gáz. Legalábbis ebben az ötéves tervben bi­zonyosan marad. Annak ide­jén hírt adtunk róla, hogy a dunaújvárosi lakásokban ki­cserélik a konvektorokat, át­térnek a­öldgáztüzelésre. Nos a legutóbbi állásfoglalás sze­rint az áttéréshez nincsenek meg a szükséges alapok, el­sősorban a pénz hiányzik. A DDGÁZ illetékesei tanács­koztak a város vezetőivel és az a közös állásfoglalás szü­letett: Dunaújvárosban leg­korábban a hetvenes évek végén térnek át a földgáz­­tüzelésre. — bp — FEJÉR MEGYEI isiumsi AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA . A megyei tanács vb napirendjén: II sütőipar fejlesztési terve Tegnap tartotta ülését a Fejér megyei Tanács Végre­hajtó Bizottsága. Napirend­jén olyan közérdekű témák szerepeltek, mint a sütőipar negyedik ötéves fejlesztési terve, az ipari üzemek egész­ségügyi-szociális ellátásának helyzete, a sárbogárdi járási hivatal elnökének tájékozta­tó jelentése a hivatal műkö­désének eddigi tapasztalatai­ról, az önállóság első lépésé­ről, végül megtárgyalta a végrehajtó bizottság a lakás­­gazdálkodással kapcsolatos rendeletek végrehajtásának eddigi tapasztalatait. A kenyérrel kapcsolatos panaszok közismertek és kró­nikusak, az intézkedések im­már sürgető szükséggel je­lentkeztek. Remélhetőleg a sütőipar negyedik ötéves fej­lesztési terve sok mindent megold mai gondjainkból. A vb elé terjesztett jelen­tésben foglaltak szerint me­gyénkben a sütőipar tervsze­rű fejlesztését az erre vonat­kozó kormányhatározat alap­ján kezdték meg, s 17 millió forintos célcsoportos állami támogatást kaptunk 1969—70. évi fejlesztésre, ebből az el­múlt év végéig a két válla­lat saját anyagi erőivel kö­zösen új­ építkezéssel, illetve rekonstrukcióval Bicskén, Enyingen, Pusztaszabolcson sütőüzemek épültek, és lép­tek be a termelésbe. A ve­lencei és cecei új üzemek át­adása áthúzódik a negyedik ötéves terv időszakára. Ere­detileg 1971. júniusára kellett volna elkészülnie a velencei sütőüzemnek, amelynek fel­adata, hogy ellássa az üdülő­­terület lakosságát és vendé­geit friss áruval. Módosultak az eredeti tervek és az újabb terv elfogadásával a mai leg­korszerűbb import-kemencék beépítésére kerül sor és 1972. május 1-ig készül el, míg a cecei sütőüzem ez év végére lép üzembe. A negyedik ötéves terv ke­retében a megyei tanács 46 millió forinttal járul hozzá a sütőipar fejlesztéséhez, ezen kívül e célra 16,5 millió fo­rint vállalati saját alap is rendelkezésre áll és bizonyos hitelösszeg, mind, együttesen megközelíti a 72 millió fo­rintot, amit a sütőipar fej­lesztésére fordítunk a követ­kező öt évben. A tervezett új építkezések, bővítések, felújítások mellett jelentős gondot — és anyagi erőt — fordítunk a szinttartó beruházásokra is. A Székesfehérvári Sütőipa­ri Vállalat költségvetéséből és saját alapjából, valamint bizonyos összegű hitel igény­­bevételével öt év alatt össze­sen 32 millió 400 ezer forin­tot, a Dunaújvárosi Sütőipari Vállalat pedig hasonlóan az előbbihez, összesen valamivel több, mint 35 millió forintot fordít a fejlesztésre. Az áfész­ek és termelőszövetkezetek is besegítenek a sütőipar fej­lesztésébe, amelyre máris van jó példa Kislángon, il­letve Lepsényben. A negyedik ötéves terv idején Székesfehérváron, Ve­lencén, Cecén, Ercsiben, Du­naújvárosban, Sárbogárdon kerül sor építkezésre, bőví­tésre, illetve rekonstrukcióra és építkezéssel 31,2 tonna­­ rekonstrukciós bővítéssel 28,9 tonna új kapacitás létesül, egyidejűleg sor kerül 31,7 tonna kapacitásfelújításra is. Látható, hogy a sütőipar bizonyos mérvű decentralizá­lását végzik el a következő évek folyamán, ez megold olyan gondokat is, mint a szállítás, de előnyösen befo­lyásolja a kenyér minőségét is. A sütőipar tervszerű fej­lesztése érdekében a végre­hajtó bizottság intézkedési tervet készített, amelynek ré­sze a vezetés és munkaszer­vezés megjavítása, a szakem­ber- és szakmunkás-ellátás, az utánpótlás, a technológiai és munkafegyelem megszilár­dítása, a szakbolthálózat fej­lesztése, stb. A jelentés kitér arra, hogy a vállalat általános helyzeté­nek megítélésénél nem hagy­ható figyelmen kívül a je­lenleg érvényben lévő köz­­gazdasági szabályzók féke­ző hatása sem, amely — meg­ítélésük szerint — központi intézkedést kíván. A végrehajtó bizottság részletes elemzés, vita után a sütőipar fejlesztéséről szó­ló jelentést elfogadta, s ki­egészítette a vitában elhang­zott és elfogadott javaslatok­kal. (Hu) Új árvízvédelmi vonalak A múlt évi árvíz alaposan próbára tette a Tisza, a Zagyva és a Hármas-Kőrös árvízvédelmi töltéseit a Középtisztavidéki Vízügyi Igazgatóság hatszázötven kilométeres védelmi sza­kaszán. A megrongálódott védelmi rendszer erősítésére, új védvonalak építésére az idén mintegy százmillió forintot köl­töttek. A munka minőségét, a védelmi rendszer felkészültsé­gét az utóbbi napokban ellenőrizték a Középtisztavidéki Víz­ügyi Igazgatóság szakemberei. Az ellenőrzés tapasztalatait szerdán vitatták meg. Megállapították, hogy az 1970. évi ár­vizet követő helyreállítási munkákat elvégezték, az év végéig esedékes fenntartási és felújítási munkák végrehajtásának a feltételei is megvannak. VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKI Csütörtök, 1971. október 28. XXVII. évfolyam, 254. szám * Ára: 80 fillér ________­.................... Lendü­letesei le­ladik a magyar­ NDK együttműködés Dr. Tímár Mátyásnak, a Minisztertanács elnökhelyet­tesének vezetésével szerdán Berlinből hazaérkezett a magyar delegáció, amely a magyar­ NDK gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működési bizottság 10. ülés­szakán vett részt. A delegáció tagjai voltak: dr. Lőrincz Imre, a nehéz­ipari miniszter első helyet­tese, dr. Hetényi István, az Országos Tervhivatal elnök­­helyettese, Kiss Ernő kohó- és gépipari, Pesti Ernő köny­­nyűipari és Tordai Jenő kül­kereskedelmi miniszterhe­lyettes. Hazaérkezése után dr. Tí­már Mátyás a következőket mondotta az MTI munkatár­sának: — Az ülésszakon áttekin­tettük a két ország külkeres­kedelmi forgalmának, mű­szaki tudományos együttmű­ködésének alakulását, s meg­elégedéssel állapíthattuk meg, hogy az együttműködés fej­lődését továbbbra is az évek óta tartó lendület jellemzi. Mostani tárgyalásaink újabb lehetőségeket tártak fel az együttműködés fokozására. Igen hasznos műszaki együttműködést alakíthatunk ki például az olefin-program megvalósításában, hisz az NDK-ban hasonló progra­mon dolgoznak mint mi. Előrehaladást sikerült el­érni azokon a tárgyalásokon, amelyeknek célja, hogy Ma­gyarország bekapcsolódjék az NDK kálisóbányászatának fejlesztésébe. — A könnyűipari tárgya­lásokon mindenekelőtt a mű­bőrgyártás közös fejlesztésé­ről volt szó. — Az említetteken kívül még sok egyébről, például arról is szó volt, hogy lehe­tőségeinkhez képest gabonát szállítanánk az NDK-ba. Az árucsereforgalmi jegyző­könyv alapján az idén 16 százalékkal növekszik a két ország export­ importja, de már szinte biztosra vehető, hogy ezt az előirányzatot túlteljesítjük. Minden jel ar­ra utal, hogy 1971—75-ös hosszú lejáratú megállapodá­saink is realizálódnak. (MTI) Felelősséggel, fiatalosan járási KISZ-küldöttértekezlet Székesfehérváron Tablók, képsorok, néhány mondatos beszámolók adtak ízelítőt a KISZ székesfehér­vári járási alapszervezetei­nek életéből az SZMT szé­kesfehérvári székházának földszinti folyosóján. És a nagyteremben ugyanerről, a négy év akcióprogramjainak végrehajtásáról, részleteseb­ben a jövő feladatairól ta­nácskoztak a küldöttek. Ér­tekezletükön részt vett Homoki József, a megyei pártbizottság titkára, Paizer György, a székesfehérvári járási pártbizottság első titkára, Czank János, a KISZ KB osztályvezető­helyettese, Senkár István, a megyei tanács székesfehér­vári járási hivatalának elnö­ke, Pók László, a Hazafias Népfront székesfehérvári já­rási titkára, a társadalmi, gazdasági élet számos más járási, községi vezetője. Felelősséggel és hozzáér­téssel értékelték a jelenlevők a KISZ járási Bizottságának számvetését, és azt a vita­indítót, amelyet Balogh Ta­más, székesfehérvári járási KISZ-titkár ismertetett, 3100 KISZ-tag képviseletében szóltak az eredményekről és gondokról. A beszámolás időszakában javult a fiatalok műveltségi színvonala. Alig akad már a KISZ-tagok között olyan fia­tal, aki nem végezte el az ál­talános iskola nyolc­­ osztá­lyát. Sok képzett szakember dolgozik az ő nevükben szólt Anda Ferenc, aki megnyeré­süket, a velük való törődést sürgette. A különböző terme­lést segítő mozgalmakról be­szélt Smitt Gyula megyei KISZ-titkár, ezek mint mon­dotta , bőséges programot kínálnak a fiatal szakembe­rek foglalkoztatására. Éppen ezért több figyelmet igényel­ne a polgárdi tsz és a Sár­rétvidéke ÁFÉSZ fiataljai­nak versenyfelhívása. Paizer György elvtárs elismeréssel illette a KISZ-szervezetek akcióit, tovább buzdított munkára, ugyanakkor óvta a fiatalokat a fellegekben járó elképzelésektől. Idézte a fel­szólaló elzamajori Kocsis Ka­talin szavait, aki a szarvas­marha-tenyésztés fontosságát szinte tudományos szinten bizonyította, de végsőfokon ehhez a nagyszerű program­hoz elengedhetetlen művelt, fiatal szakemberek képzését szorgalmazta. Örömmel hal­lották a küldöttek, hogy a pártszervezetek és községi tanácsok segítenek helyiség­gondjaik megoldásában is. De nemcsak terem kell, ha­nem megfelelő program is — mondotta Lengyel Gyula, ezért indítványozta a kultúr- és sportfoglalkozások rend­szeresítését. A járási MTI- től várják a KISZ-szerveze­­tek az éves versenynaptárt. A polgárdi Táborszki Jolán a párttagajánlási rendszert értékelte. Községükben 12 ifjú kommunistáért kezes­kedtek már a KISZ-szerve­­zetek, de év végéig újabb fel­vételek kerülnek napirendre, ő említette azt is, hogy jól dolgoznak a fiatal tanácsta­gok, akiket a KISZ-szerveze­­tek segítenek közéleti tevé­kenységükben. A kommunis­ta jelleg erősödése kifejező­dik a politikai érettségben is. Évről évre többen vesznek részt párt- és KISZ-oktatá­­son a járás fiataljai. Többen, így például az Agárdi Álla­mi Gazdaságból Rutai De­zső, a náluk, Polgárdiban és Szabadbattyánban beindult ifjúsági lakásépítési akciók hasznosságáról szólt. Lovási Éva, Fülöp Valéria az enyin­gi és polgárdi tanulóifjúság helyzetét érzékeltették. Egyetértettek azzal, hogy a magatartás és szorgalom­­jegyek megállapításánál ve­gyék figyelembe a KISZ-ve­­zetőség véleményét. Schmauder János a gyer­mekmozgalom sokszínűségét érzékeltette, amelyet a peda­gógusok mellett egyre több ifivezető segít. Az ifjúsági törvényt Kovács Judit or­szággyűlési képviselő vázolta és ehhez kapcsolódott a ná­­dasdladányi Szekeres Károly azon véleménye, miszerint a „törvény akkor lesz miénk, ha az abba foglaltakat meg­ismerjük és a ránk vonatko­zó részeket megvalósítjuk”. A küldöttértekezlet néhány javaslatát továbbítják majd a felsőbb szervekhez. A fia­talok pedig arra vállalkoz­tak, hogy a küldöttértekezlet tapasztalatait, mondanivaló­ját megbeszélik társaikkal, a KISZ-tagok és a járás tizen­háromezer 30 éven aluli fia­talok érdekében. A küldött­­értekezlet megválasztotta a járási KISZ-bizottságot, és ismét bizalmat szavazott Balogh Tamás járási titkár­nak. — n. e. — Megnyílt a székesfehérvári Március 15. utcában a megyeszékhely új gyógyszertára Fotó: KADaczy

Next