Fejér Megyei Hírlap, 1973. július (29. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-01 / 152. szám
Vasárnap, 1973. július 1. A tízezredik lakás Kilenc évvel ezelőtt, 1963 második negyedében forradalmi változás kezdődött Dunaújvárosban, a Pipacs-telepen lévő Épületelemgyárban. Alig pár hónappal korábban fejezték be a 26-os Építőipari Vállat brigádjai a Házgyár kivi fejezését és máris megkezdődött a kísérleti termelés a korszerű üzemben. Az elmúlt kilenc esztendő során a dunaújvárosi Házgyár termékeit megismerték azgész országban, sőt számos elben külföldi országok alemberei is tanulmányoz-Hazánk területén Dunaújírosban, Székesfehérváron, Szhalombattán, Veszprémn, Budaörsön, Mohácson, Komlón, Szegeden, Szekszáro készültek a gyár termékeiből lakások. Megoldották a vasúti szállítást is, ennek segítségével a szegedi Tarjánlakótelepre küldték a szoba- 1 nagyságú elemeket. A napokban kedves vállas ünnepségre került sor a várban. Elkészült a tízezre■ k lakáshoz való elem, melynek beépítése a Castim városrész 7. 18—19 jelű tebben nyer felhasználást. A szocialista címet nyert brigádokat Molnár Gábor szemvezető köszöntötte a ritka jubileum alkalmából, majd Ágoston Oszkár igazgató méltatta a megtett utat, az emberi helytállásokat. gubacsi ! Válaszol a tv-fórum Kondohár Lajosné Székesfehérvár 11—932, — 3 gyermekes családanya rendkívül örült annak, hogy 810,— Ft családi pótlékot kapott. Elmúlt iskolai év végén legidősebb gyermeke a Katonai Műszaki Főiskolára vonult be. Nagyon meglepte, hogy 1 gyermeke távozása után a családi pótlék 510,— Ft-tal csökkent. Nem tartja reálisnak. A családi pótlékról szóló 16/1966. (VI. 1.) Korm. sz. rendelet egyes rendelkezéseinek módosításáról kiadott 50/ 1971. (XII. 29.) Korm. sz. rendelet értelmében a családi pótlékra jogosultság szempontjából — a kérdéshez kapcsolódóan — azt a gyermeket kell figyelembe venni, aki általános vagy középfokú iskola — beleértve a szakmunkásképző iskolát is — nappali tagozatán folytatja tanulmányait, és 19. életévét még nem töltötte be. Mivel a kérdező gyermeke főiskolán tanul, tehát az érvényes jogszabályok szerint utána családi pótlék nem folyósítható. Mint ismeretes 1 hónapra 2 gyermek után 300,— Ft, 3 gyermek után 810,— Ft a családi pótlék összege. Valóban 510,— Ft a zuhanás, de szabályszerűen jártak el az illetékes szervek olvasónkkal szemben. Bizonyos, hogy érzékenyen érinti ez a családot, mert amíg kapták, az jelentős segítség volt. Lényegében a családi pótlékról szóló rendelkezésekben is a családi pótlék összegét tekintve érvényesül egy bizonyos progresszivitás, de kétségtelen, hogy az nem a gyerekek számával egyenlő arányban növekedik, hanem a gyermekek számának növekedésénél nagyobb mértékben. Mert egy gyermek után — kivéve az egyedülálló, illetőleg vak dolgozót — családi pótlék nem jár, két gyermek után 300,— Ft, három gyermek után 810,— Ft, és minden további gyermek után gyermekenként 270.— Ft-tal növekszik a pótlék összege, ha a jogosultság fennáll. Az egyedülálló, illetőleg vak dolgozó, már egy gyermek után is jogosult 240.— Ft családi pótlékra, két gyermek után már 540.— Ft-ra, és minden további gyermek után gyermekenként 270.— Ft-ra. Ez a progresszivitás a kormány demográfiai politikáját van hivatva elősegíteni, hogy ösztönzőleg hasson a családalapításra. HÍRLAP Korszerű műtrágyagyárak, több új növényvédő szer A mezőgazdaság kemizálásának fejlődéséről nyilatkozik Gúr Nagy Sándor nehézipari miniszterhelyettes Mezőgazdaságunk kemizálásának fejlődésére jellemző, hogy az idén hektáronként 190 kiló műtrágyát alkalmaznak a mezőgazdasági üzemek. A növényvédő szer felhasználásban is megközelítettük a fejlett országok színvonalát, a hektáronkénti 9 dolláros vegyszerért érik el. Ez a figyelemre méltó növekedés megteremtette a mezőgazdasági termelés további korszerűsítésének alapjait is. A kemizálás jelenéről és jövő terveiről nyilatkozott Gór Nagy Sándor, a nehézipari miniszter helyettese. — A mezőgazdaság kemizálása a vegyipar függvénye. Hogyan biztosítja ez a dinamikusan fejlődő iparág napjainkban a korszerű agrotechnikához elengedhetetlenül szükséges kémiai anyagokat? — Műtrágyagyártásunk mennyiségét és a technológiai színvonalat tekintve jónak mondható. A szükséges nitrogén hatóanyag mintegy 90 százaléka, a foszforhatóanyagnak pedig 70 százaléka a magyar gyárakban készül. A káliműtrágyából azonban teljes egészében behozatalra szorulunk. Az elmúlt években jelentősen bővítettük az alapanyagbázist, új ammóniaszintézis üzem létesült a Borsodi Vegyi Kombinátnál, a Tiszai Vegyi Kombinátnál 45 ezer tonna kapacitású salétromsav üzemet építettünk, Szolnokon pedig 200 ezer tonna évi termelésű kénsavgyár kezdte meg az üzemelést. Idén legfontosabb feladatunk a választékbővítés. A Péti Nitrogénműveknél, a Tiszai Vegyi Kombinátnál, valamint a Peremartoni Vegyipari Vállalatnál megkezdték a korszerű, összetett műtrágyák gyártását. Bár a növényvédő szer felhasználásunk megközelíti a fejlett ipari országok szintjét, az e körbe tartozó vegyületeknek alig több mint 50 százalékát állítjuk elő itthon. Az import csökkentésére és a választék bővítésére a Nehézipari Minisztérium kidolgoztatta azt a célprogramot, amelynek alapján Magyarországon is megteremthetjük a korszerű növényvédő szer kutatást és ipari termelést. Több új hatóanyagú növényvédő szer kerül forgalomba, a gyógyszeripar is bekapcsolódott a növényvédő szer gyártási programba. 1972- ben 10, az idén pedig már 17 új hazai növényvédő szert adnak át a fogyasztóiknak. A fejlett ipari országok szintjét tekintve bizonyos elmaradás mutatkozik az állattenyésztés kemizálásában és ugyancsak alacsonynak mondható a mezőgazdaság műanyag-felhasználása is. — Milyen a kapcsolat a termelők és a felhasználók között? — A mezőgazdasági üzemeknek a kemikáliák gyártása mellettsegítséget adunk a felhasználásban is. A Magyar Vegyipari Egyesülés számítógép központjában például komputer segítségével határozzák meg az egyes talajtípusok optimális műtrágyaigényét és a műtrágyaféleségek arányait. Létrehoztuk a műanyag -alkalmazástechnikai, valamint a mezőgazdasági kemizálási központot. Ezeknél bemutatjuk a vegyipar újdonságait, ismertetjük annak felhasználási területeit és módjait. A választék bővítését szolgálják még a KGST-n belüli együttműködés. Részt veszünk az INTERCHIM Munkájában, Bulgáriával, NDK-val és a Szovjetunióval négyoldalú megállapodást kötöttünk a kemikáliák kutatásával, fejlesztésével kapcsolatos együttműködésre. A Nehézipari Minisztérium, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériummal közösen elkészítette a mezőgazdaság kemizálásának távlati tervét. Milyen változásokat tartalmaz ez a nagyszabású program? — Megállapítottuk, hogy 1985-re a vegyiparnak és a külkereskedelemnek összesen 2,4 millió tonna vegyes műtrágya hatóanyagot kell a mezőgazdaságnak átadni. Ennek feltételeként 1985-ig háromszorosára kell növelnünk a nitrogén és foszfor műtrágyaipari kapacitásunkat. Ma már nem beszélhetünk külööi nitrogén és foszfor műtrágyagyártásról. Olyan üzemeket kell létesítenünk, amelyek nyersanyagként földgázt, nyersfoszfátot és kálisót használnak fel és a különböző összetételű műtrágyák igen széles választékát állítják elő. A magyar műtrágyaiparban először a Péti Nitrogénműveknél építünk ilyen korszerű műtrágyagyárat, amely 1975-ben már évenként 260 ezer tonna nitrogén, 80 ezer tonna foszfor és ugyanannyi kálium hatóanyaggal növeli a hazai műtrágyaipar termelését. Az új üzem azonban még nem elégíti ki a szükségleteket, sem mennyiségben, sem pedig választékában — hangsúlyozta a miniszterhelyettes. A péti beruházást követően olyan foszfor műtrágyagyártásra van szükség, amely egyedi műtrágya és kálisó bekeverésével korszerű hármashatóanyagú műtrágya előállítását teszi lehetővé. Egy ilyen műtrágyagyár építését tervezzük 1976 és 1980 között. Mindezek a bővítések és beruházások lehetőséget adnak arra, hogy a mezőgazdaság 1975-ben 260 kilóra, 1980-ban 300 kilóra, 1985-ben pedig csaknem 400 kilóra emelje a hektáronkénti műtrágya hatóanyag felhasználást. — Elképzelhető-e hogy a jövőben önellátóak leszünk növényvédő szerből? — A növényvédő szer gyártás és -felhasználás jellegéből adódik, hogy sem most, sem pedig a távoli jövőben teljes egészében önellátásra nem tudunk berendezkedni. Ezen a területen igen komoly nemzetközi együttműködést kell kialakítanunk a KGST-országokkal. Ezek megvalósításával a tervek szerint 1980 után a hazai ellátásunknak már 70—75 százalékát tudja majd vegyiparunk itthoni termeléssel, illetve szocialista termékcserével kielégíteni. A folyamatban lévő kutatás és fejlesztés eredményeképpen a közeljövőben 15 új növényvédő szer gyártását kezdik meg és ezzel 1970-hez viszonyítva 1975-ig megduplázódik a magyar növényvédő szer ipar termelése. Bartha Éva Épül az olefinmű ........ (MTI fotó : Erezi K. Gyula) 27 vállalat közös munkájával mntik Lenin városban a 250 ezer tonna etilén kapacitású olefinművet. Jelenleg a berendez ••«!?. tartanak. Az olefinmű üzemszerű termelése 1975 elején indul meg. A képen, az épülő olefinmű 3 Nyugati ifjúsági mozgalmak . A „KÖZÉP” VAGY „CENTRISTA” vagy „liberális” néven szereplő ifjúsági szervezetek, mint ahogyan a politikai pártok is, tipikus jelenségei a tőkéspolitikai modellnek. Bázisukat a kapitalista társadalomban meglévő elég nagyszámú kispolgári, mezőgazdasági, kisárutermelő rétegek képezik. Ez az irányzat a hatvanas évek során sokat vesztett befolyásából. Nemzetközi téren általában támogatja az enyhülést, ugyanakkor erős soraiban az antikommunista befolyás is. A kereszténydemokrata és keresztény szocialista ifjúsági szervezetek viszonylag sok fiatalt tömörítenek — a vallás és politika sajátos apologetikus keveredései jelentő programjuk alapján. Pártjaik irányításával egyértelmű, nyíltan reakciós politikai irányvonalat képviselnek. Fennen hirdetik az antikommunizmus ideológiáját, rágalmazzák a szocialista országok belső viszonyait, igyekeznek a gyűlölködésig fokozott ellenérzéseket szítani velünk szemben. Mindig fő szerepet játszottak az ifjúság nemzetközi egyetértésének és együttműködésének megakadályozásában. A nemzetközi enyhülés egyre nagyobb elbizonytalanodást okoz számukra, hiszen a legalapvetőbb ideológiai-politikai irányvonalukat ingatja meg. Mivel egyre jobban kísérti őket az elszigetelődés réme, igyekeznek az objektív viszonyokhoz árnyaltabban igazodó irányvonalat kialakítani. A burzsoázia mindenkor felfigyelt arra, hogy végső ütőkártyáját, a fasizmust ne veszítse el teljesen. A különböző fasiszta rendszerű országok ifjúsági szervezetei mellett, minden más országban megtalálhatók különböző formában a fasiszta vagy fasiszta jellegű ifjúsági szervezetek. Ezek Olaszországban és az NSZK-ban hallatnak a legtöbbet magukról. Ideológiájuk és politikájuk jól ismert világszerte. Mivel a népek többsége jól megtanulta a fasizmus által adott történelmi leckét, mivel a baloldali és demokratikus szervezetek szakadatlan harcot folytatnak ellenük, nem tudnak az ifjúság körében sem megerősödni. Végül, hatodik irányzatként, szólni kell a társadalmi harcok vadhajtásairól, az úgynevezett ultrabalos, ultraradikális, anarchista irányzatokról. Trockij, Mao, Marcuse és a diáklázadások során feltűnt „vezérek” Chon Bendit, Dutschke és mások nézeteit hirdetik az ifjúság körében. Vad és elvakult harcot folytatnak a kommunista pártok és a szocialista országok ellen. Rágalmakban és kitalálásokban , fasiszta szervezetekkel vetekszenek. Tevékenységük objektíve és lényegileg is azokat segíti. Vannak úgynevezett semleges és független ifjúsági szervezetek is. Azért használjuk az úgynevezett kifejezést, mert a függetlenséget csak a kívülállók számára deklarálják. Ezek valamennyien, vagy valamely párt, vagy valamely kormányszerv irányítása alá tartoznak. Ilyenek a különböző országokban működő ifjúsági tanácsok, amelyek több ifjúsági szervezetet fognak egybe, és vagy a hatalmon lévő párt közvetlenül a vagy g kormányzata határozza meg tevékenységüket. Lényegében nem is lehet elképzelni független ifjúsági szervezeteket, hiszen az ifjúság is különböző érdekű társadalmi csoportokhoz, osztályokhoz tartozik és érthetően az ezekért az érdekekért küzdő pártok mellett sorakozik fel. Minden politikai irányzat — legalábbis a legerősebbek — megteremtette a maga nemzetközi szervezeteit. A LEGEGYSÉGESEBB és legütőképesebb nemzetközi ifjúsági szervezettel a baloldal rendelkezik. Az 1945 novemberében Londonban létrehozott Demokratikus Ifjúsági Világszövetség és testvérszervezete, a Nemzetközi Diákszövetség közel három évtizede következetes és eredményes harcot vív a népek szabadságáért, függetlenségéért, a demokráciáért és a társadalmi haladásért, őrzi és védelmezi a haladó ifjúság egységét, küzd a reakció ellen, az ifjúság érdekeinek érvényesítéséért. Ezen tényezők, jellemvonások következtében nagy nemzetközi tekintélynek és elismerésnek örvend világszerte. Most készül a világ ifjúságának X. találkozójára, amely találkozók mindenkor fontos eseményei voltak a nemzetközi politikai életnek. Így van ez ma is. A szociáldemokrata ifjúsági szervezetek a YUSY-t, a Szocialista Ifjúság Nemzetközi Szövetségét, a centrista irányzatok a Radikális és Liberális Ifjúsági Világszövetséget működtetik. E két irányzat az utóbbi években kapcsolatokat keres a DIVSZ-el és az NDSZ-el. A nyíltan reakciós burzsoá ifjúsági szervezetek a Kereszténydemokrata és Konzervatív Ifjúsági Nemzetközi Szövetségét a COCDYC-t tartják fenn. Következetesen fellépnek a DÍVSZ és az NDSZ ellen, gátolják az ifjúság nemzetközi öszszefogását. Érdekes regionális szervezet az Európai Ifjúsági Tanácsok Bizottsága, a NENYC, amely bizonyos értelemben a nyugateurópai integráció terméke. A nyugat-európai ifjúsági mozgalom egyik ma is legszembetűnőbb jellemzője az ifjúság nagyfokú megosztottsága. Ez a helyzet hátrányos a dolgozó és tanulóifjúság, és kedvező a burzsoázia hatalmi érdekei szempontjából. A megosztottság objektív alapját a tőkéstársadalom osztály- és rétegszerkezetében találhatjuk meg, amelyre építve a burzsoá társadalompolitika igyekszik nemcsak az ifjúságot, de az egész társadalmat a maga érdekeinek megfelelően megosztani. Ugyanakkor egy másik, a jövő szempontjából igen jelentős, objektív folyamatot is megfigyelhetünk ma a fejlett tőkésországokban. Ennek egyik fő sajátossága az, hogy a második világháború után tovább folytatódott a tőkekoncentráció és vele párhuzamosan a politikai hatalom mind szűkebb csoportok kezében való összpontosítása. Más oldalról a társadalom egyre nagyobb részét teszi ki a bérből és fizetésből élők. Franciaország lakosainak ma körülbelül 75 százaléka munkás és alkalmazott. Igaz, hogy e közös jellemző mellett vagy ennek ellenére nagyfokú vertikális tagozódás még a munkásosztály soraiban is, de csak-csak növekszik a közös, egybeeső érdekek száma a dolgozó tömegek oldaláról. Ezzel párhuzamosan nő az ellentmondás a dolgozók, benne az ifjúság objektív anyagi, társadalmi-politikai érdekei, valamint a gazdaságot és a politikai hatalmat koncentráló maroknyi tőkéscsoport érdekei és törekvései között. AZ OSZTÁLYHARCBAN — mind nemzetközi, mind tőkéstársadalmak belpolitikai viszonyaiban — kibontakozó előretolódásban az ifjúság magatartása és politikai arculata változásának is fontos szerepe van. A fiatalok egyre nagyobb ömege érzékeli helyesen a társadalomban zajló változásokat. Az ifjúság sajátossága, hogy érzékenyen reagál e változásoka, ezért szokták a társadalmi változások érzékeny fokmércének tekinteni. S ez az érzékeny „műszer” ma, egyre szemmel láthatóbban, balra, a társadalmi haladás irányába mutat. Szombath József