Fejér Megyei Hírlap, 1974. november (30. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-15 / 267. szám

fentek, 1974. november 15. Televízió Következik: Csortos, Latabár A Magyar Televízió szóra­koztató főosztályán a nép­szerű Színészmúzeum című sorozat újabb adásai készül­nek. Eddig fotók, dokumentu­mok és filmrészletek segítsé­gével, valamint az egykori pályatársak közreműködésé­vel a két világháború közötti magyar színjátszás nyolc ki­emelkedő egyéniségét mutat­ták be. Az így született össze­sen 485 percnyi műsor a tele­vízió archívumába került. Decemberben folytatódik a sorozat. Elsőnek Csortos Gyu­la pályafutását idézik vissza. Az adás érdekessége lesz, hogy a Vígszínház 1932-es Naplemente előtt című Ger­hardt Hauptmann dráma sze­replői közül Makay Margit és Kovács Károly, valamint a négy évtizeddel ezelőtti elő­adás rendezője, Hegedűs Ti­bor emlékezik Csortos neve­zetes Clausen alakítására. A műsoron megszólal Illés End­re, Kossuth-díjas író is, alá 1925-ben mint színházi kri­tikus egyik lelkes méltatója volt Csortos I. Pál cár alakí­tásának a Magyar Színház Oroszország című előadásá­ban. 1975. január 10-én lesz öt esztendeje, hogy a nagyszerű mulattató, Latabár Kálmán elhunyt. A Televízió Színész­múzeuma ebből az alkalom­ból sugározza Latabár-mű­­sorát. Az eddigiekhez viszo­nyítva a leggazdagabb archív­anyaggal éppen a Latabár-est rendelkezik, hiszen 1937-től a hetvenes évekig a film, majd utóbb a televízió is számos alakítását rögzítette. Kellér Dezső, aki a legtöbb Latabár­­szerep írója volt, a műsorban első és utolsó találkozását ele­veníti föl Latabár Kálmánnal. Zenés összeállítás készült Sárdy Jánosról, akinek ope­raházi pályakezdésére két szemtanú: Budanovits Mária és dr. Palló Imre emlékezik. Sárdy a negyvenes évek nép­szerű filmszínésze dunaföld­­vári kántor-tanítóként rob­bant be a színpadra, az éne­kesi pályát autodidaktaként sajátította el. Fényes Sza­bolcs, Orosz Júlia, Petress Zsuzsa, Simor Erzsi és Szi­­netár Miklós idézik föl Sárdy János énekesi és színészi pá­lyájának legfontosabb állo­másait. A továbbiakban Kiss Ma­nyi, Ladányi Ferenc, Törzs Jenő, Mály Gerő és más ki­váló művészek lesznek a Te­levízió Színészmúzeum című sorozatának főszereplői. A sorozat szerkesztő-rende­zője változatlanul Csenterics Ágnes. A forgatókönyvet Bá­nos Tibor írja. Műsorvezető: Farády István. Jegyzet Egy elmaradt kézfogásról egy móri pedagógus pa­naszlevelet fogalmazott, amelyet az állami gazdasá­gok megyei főosztályának címzett. Méltatlankodott a helyi üzem egyik vezetőjé­nek magatartása miatt, aki vele nem fogott kezet, ami­kor meglátogatta őket a munka helyszínén. Tanítvá­nyaival ő is felajánlotta se­gítségét a mezőgazdaságnak. A levélíró az elmulasztott kézfogásból messzemenő kö­vetkeztetést vont le, amikor ezt értelmiség ellenességnek vélte, pontosabban lebecsü­lését a pedagógusoknak, mégpedig olyan helyzetben, amikor segítőkészségükről tesznek tanúbizonyságot. Félreértésen alapuló, ár­talmatlan levél­t­ennek is tarthatnánk a panaszt. Jog­talansága kétségtelen, mert az illető vezető azok közül való, akik a mezőgazdaság nehéz napjaiban talpon vol­tak, s noha feladatuk a szer­vezés, irányítás, a helyszí­nen meglátogattak minden csoportot, kezet fogtak min­den ismerőssel. Őket a mil­liókat veszejtő napokban is jóleső érzéssel töltötte el a segítőkészség korlátokat nem ismerő megnyilvánulása. So­kakkal szorítottak kezet ezekben a hetekben, de so­kaknak nem jutott a forma­ságból, vagy mert nem nyúj­tották kezüket, vagy azért, mert ismeretlenek voltak. Az üdvözlés, a kéznyújtás formaság, gyakran üres moz­dulat, a lényeg az, hogy mi­lyen érzelmek, gondolatok vannak mögötte. A másik lényeg az, hogy a m­­unkások, a parasztok, az értelmiség — mindenki kéznyújtása, kéz­fogása — bár jelképesen — megtörtént a mezőgazdasá­got mentő hetekben Ha arra gondolok, hogy e pedagógus félreértése közér­zetet, közvéleményt formál­hat, veszélyes is lehet ez a panaszlevél. Ha munkahe­lyén nem akad, aki ismerve az üzemvezető jellemző ma­gatartását, megcáfolja a pe­dagógus egyéni, véletlen sé­relmét, akkor az adott kö­zösségben alaptalanul él egy tüske az értelmiség, úgy­mond semmibevevéséről egy üzem vezetője által. Ha arra gondolok, hogy ezt a példá­zatot a pedagógus tanítvá­nyainak elmondva, adalékot szolgáltathat a vezetők és vezetettek vélt ellentéteihez, — amely meggyőződésem, hogy nagyon sok ilyen apró félreértésből, rosszul követ­keztetésből táplálkozik — akkor ez az egy vélemény még nagyobb életteret kap, továbbszítja jogtalanul, alaptalanul egyes emberek, embercsoportok társadalmi­­ közérzetét. A legelső fó­rum, ahol az illető kibeszél­te sérelmét, a család, szin­tén több irányban szórja szét az igaztalan következ­tetést. A férj viszi a hírt a munkahelyre, a gyerekek az iskolába, a nagyszülők a boltba, a szomszédoknak. El­vesznek belőle vagy inkább hozzátesznek, s a nem jel­lemzőből kikerekedik egy jellemző, sőt uralkodó ten­dencia, a veszélyes vezetői magatartás, amely nemcsak a munkást, de még az értel­miséget is semmibe veszi, amiért nincs rangja, befo­lyása ... és így tovább. Ezért tartom fontosnak, hogy mindenfajta sérelmet, panaszt komolyan kell ven­nünk, „helyére kell ten­nünk”, még akkor is, ha csak egy ember panasza, mert példázatai által többek sérelmévé válhat. Lehetősé­get kell teremteni a bizo­nyításra, az igazolásra, a cáfolásra. Meggyőződésem, hogy közérzetünket sok ilyen félreértés mérgezi, sok ilyen leírt, vagy ki sem mondott panasz fertőzi, amely jog­talanul általánosító, igazta­­lanul vádoló, amely összeke­veri a jelenséget és a lénye­get, a formát és a tartalmat. S­ze­m _ HIRLAY Társadalmi Szemle Kommunisták a közművelődésért A Társadalmi Szemle no­vemberi számának egyik cik­ke viseli a címet: Kommunis­ták a közművelődésért. Dr. Boros Sándor az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának titkára a nógrádi tapasztala­­tokat összegezve fejti ki: Nem lehet elmerengeni a távlati feladatokon, s közben időt veszteni a közvetlen tenniva­lók megoldásába.­ Mindenki­nek, aki tenni akar céljaink eléréséért, meg kell találnia a konkrét cselekvési lehetősé­geket .. . Eddigi tapasztala­taink abban erősítenek meg, hogy a művelődéspolitikai cé­lok megvalósításának is kulcskérdése: érvényt tu­dunk-e szerezni a gyakorlati pártmunkában annak a hatá­rozatokban megfogalmazott álláspontnak, hogy a művelt­ség emelése — ezen belül most a közművelődés fejlesz­tése — a szocializmus építé­sének egyik alapvető felté­tele. Az előbbi cikket nagy ha­szonnal olvashatják megyénk közművelődésének munka­társai, éppen a gyakorlati ol­dalról való közelítés miatt. A Társadalmi Szemle emel­lett (és ezzel együtt) még gaz­­dag közművelődési anyagot nyújt. Dr. Gosztonyi János az Oktatási Minisztérium állam­titkára A közoktatás és köz­­művelődés egymásra épül cí­mű írásában megállapítja — és alaposan elemzi, taglalja —: a közösségi művelődés két nagy alapintézménye között nem elég az egyszerű munka­­kapcsolat vagy koordináció. Ahogy a párthatározatok ki­emelik, egymásra utaltságról, egymásra épülésről van szó. A köznevelés és közművelő­dés dolgozói együttes munká­jának ez a lényege. A Társadalmi Szemle no­vemberi számában természe­tesen nemcsak a közművelő­dés témakörében találhatunk fontos kérdésekben utat mu­tató írásokat. Győri Imre az MSZMP KB titkára Politikánk szolgálatá­ban címmel a tömegpolitikai munka, az agitációs- és pro­pagandatevékenység kérdé­seiről szó! Megállapítja: „Időszerű feladataink teljesí­tésével tömegpolitikai m­un­­kánk a XI. kongresszusra va­ló gondos és sikeres felkészü­lést szolgálja. A felkészülés akkor éri el politikai célját, ha minden kommunista, min­den pártszervezet aktív, kez­deményező szellemben növeli erőfeszítéseit azoknak a teen­dőknek a végrehajtásáért, amelyeket a X. kongresszus jelölt meg. A folyóirat felszabadulá­sunk harmincadik évforduló­jára készülődve Nemes János írását közli Harminc esztendő történelmi íve címmel. A 30 esztendő eredményeit, tanul­ságait összegezve mondja a szerző: „A szocialista közös­ség , összeforrottsága, gazda­sági erejének szüntelen növe­kedése, összehangolt, közös fellépése a nemzetközi poli­tikában, a két világrendszer osztályharcában tovább erő­síti a demokratikus és béke­szerető erők, az imperialista ellenes front pozícióit.” A Társadalmi Szemle inter­jút közöl Keserű Jánosné könnyűipari miniszterrel a minisztériumok ágazatai irá­nyító tevékenységéről. Gaz­dag a folyóirat Társadalomtu­domány és ideológia, a Szem­le és a Fórum című rovatá­nak tartalma. Ez utóbbiban kapott helyet Balázs György történész Gondolatok a szo­cialista hazafiságról és a pro­letár internacionalizmusról cí­mű hozzászólása a Társadal­mi Szemle előző számában megjelent, az MSZMP Kul­túrpolitikai Munkaközössége által közzétett állásfoglalás­hoz. 7 A Városi Tanács V. B. Épí­tési-, Közlekedési- és Vízügyi Osztálya a lakosság ismételt és részletesebb tájékoztatá­sa érdekében — az illetékes közlekedési hatóságokkal egyetértésben — az 1974. no­vember 15-én 20 órára ter­vezett Belváros forgalmi rend változás bevezetését 1974. november 18-án, hét­főn este 20 órára módosí­totta. Tehát 1974. november 19- én 07 órától kell az új for­galmi rend szerint közleked­ni a Belvárosban. Az új for­galmi rend mindennap reg­gel 07 óra és este 21 óra kö­zött a Belvárosban minden­nemű forgalmat kitilt. Kivé­tel ez alól az üzletek áruel­látását végző gépjárműfor­galom. Este 21 és 07 óra kö­zött a forgalom a régi rend szerint bonyolódik. A nap­közi áruszállítást végző gép­járművek a lezárt belvárosi részben a jelenlegi forgalm­­ irányok szerint közlekedhet­nek. A Szabadság téri intéz­mények megközelítése az Ady E.utca —Jókaiul felől, a Szabadság tér elhagyása­ a Romkert kapun és a Zalka Máté utcán történhet. A Sza­badság, térre irányuló forga­lom is csak célforgalommal­ , tehát úticéllal közelítheti­­ meg a Belvárost. A megvál­tozott közlekedési rendet a­­ haladási és befordulási irá­­­­nyokat a közölt térképvázlat mutatja. További módosítás még a Belvárosban, hogy a­­ lezárt útszakaszokban mind a napközi, mind az éjszakai ús megállást, illetve várakozást korlátozzák. A forgalom elől elzárt utcákból kirekesztett várakozó gépjárművek ré­szére a Városi Tanács V. B. Építési-, Közlekedési- és Víz­ügyi Osztálya­­a forgalmi­­t rend változással egyidőben 150 darab részben új pa­­ál­lóhelyet alakított ki; a Nép­­köztársaság út „vasalóház” mögötti területen 40, az Ybl utcában a volt Tejüzem he­lyén 00, valamint a Ve­­­­linszky lakótelep Velinszky utcára nyíló parkolóhelyein 50 parkolót. A forgalom elöl el nem zárt területeken, így a püspökség , előtti terület, Szabadság tér, , Zalka Máté utca templom mögötti parkolója­"tovább­á, ,i is a parkoló gépkocsik ren­delkezésére áll Ezeken a parkolóhelyeken a Városi Tanács V. B. fizetett parko­­lót kíván, a közeljövőben lé­tesíteni. Három nap múlva a Belvárosban is közlekedési rend A kisiparosok vállalásai A KIOSZ székesfehérvári körzeti csoportja öt napon keresztül különféle szol­gáltatási bemutatókat tar­tott Fehérváron. Női sza­bók, fodrászok, kozmeti­kusok mutatták be tudo­mányukat, a szolgáltatási bemutató keretében a la­kosság részére készített ür­ülékek lakásdíszítő elemek, dísztárgyak kerültek a kö­zönség elé. Az ötnapos be­mutató csak ízelítőt adott, a megye kisiparosainak szolgáltatási tevékenységé­ből. Fehérváron és a fehérvári járásban mintegy 1300 kis­iparos dolgozik 71 szakmá­ban. A szolgáltató ágakban sajnos, még mindig kevesen vannak, hiány van női- és férfiszabókból, asztalosokból, ácsokból, autószerelőkből. Különösen kevés karosszé­rialakatos és autófényező dolgozik a kisiparban. A kisiparosok is aktívan részt vesznek a kongresszusi munkaversenyben.­ A falu­összekötők, aktívák közre­működésével készítik fel­ajánlásaikat panaszmentes munkavállalásra, a végzett munka utáni jótállásra. Vil­lanyszerelők, rádió- és tv­­szerelők pedig vasárnapi és ünnepnapi ügyelet tartásá­ra tesznek felajánlást. A kisiparosok kongresszu­si munkaversenyében­­ sok társadalmi munkafelajánlás is született: Polgárdin, Sz­a­­badbatt­yánban, Enyingen, Gárdonyban, Velencén Lep­sényben, Kislángon például óvodaépítésben, községi ta­nácsi intézmények karban­tartásában, felújításában vesznek részt, az elvégzett munka értéke már megha­ e­ladja a 100 ezer forintot.

Next