Fejér Megyei Hírlap, 1974. november (30. évfolyam, 256-280. szám)
1974-11-15 / 267. szám
fentek, 1974. november 15. Televízió Következik: Csortos, Latabár A Magyar Televízió szórakoztató főosztályán a népszerű Színészmúzeum című sorozat újabb adásai készülnek. Eddig fotók, dokumentumok és filmrészletek segítségével, valamint az egykori pályatársak közreműködésével a két világháború közötti magyar színjátszás nyolc kiemelkedő egyéniségét mutatták be. Az így született összesen 485 percnyi műsor a televízió archívumába került. Decemberben folytatódik a sorozat. Elsőnek Csortos Gyula pályafutását idézik vissza. Az adás érdekessége lesz, hogy a Vígszínház 1932-es Naplemente előtt című Gerhardt Hauptmann dráma szereplői közül Makay Margit és Kovács Károly, valamint a négy évtizeddel ezelőtti előadás rendezője, Hegedűs Tibor emlékezik Csortos nevezetes Clausen alakítására. A műsoron megszólal Illés Endre, Kossuth-díjas író is, alá 1925-ben mint színházi kritikus egyik lelkes méltatója volt Csortos I. Pál cár alakításának a Magyar Színház Oroszország című előadásában. 1975. január 10-én lesz öt esztendeje, hogy a nagyszerű mulattató, Latabár Kálmán elhunyt. A Televízió Színészmúzeuma ebből az alkalomból sugározza Latabár-műsorát. Az eddigiekhez viszonyítva a leggazdagabb archívanyaggal éppen a Latabár-est rendelkezik, hiszen 1937-től a hetvenes évekig a film, majd utóbb a televízió is számos alakítását rögzítette. Kellér Dezső, aki a legtöbb Latabárszerep írója volt, a műsorban első és utolsó találkozását eleveníti föl Latabár Kálmánnal. Zenés összeállítás készült Sárdy Jánosról, akinek operaházi pályakezdésére két szemtanú: Budanovits Mária és dr. Palló Imre emlékezik. Sárdy a negyvenes évek népszerű filmszínésze dunaföldvári kántor-tanítóként robbant be a színpadra, az énekesi pályát autodidaktaként sajátította el. Fényes Szabolcs, Orosz Júlia, Petress Zsuzsa, Simor Erzsi és Szinetár Miklós idézik föl Sárdy János énekesi és színészi pályájának legfontosabb állomásait. A továbbiakban Kiss Manyi, Ladányi Ferenc, Törzs Jenő, Mály Gerő és más kiváló művészek lesznek a Televízió Színészmúzeum című sorozatának főszereplői. A sorozat szerkesztő-rendezője változatlanul Csenterics Ágnes. A forgatókönyvet Bános Tibor írja. Műsorvezető: Farády István. Jegyzet Egy elmaradt kézfogásról egy móri pedagógus panaszlevelet fogalmazott, amelyet az állami gazdaságok megyei főosztályának címzett. Méltatlankodott a helyi üzem egyik vezetőjének magatartása miatt, aki vele nem fogott kezet, amikor meglátogatta őket a munka helyszínén. Tanítványaival ő is felajánlotta segítségét a mezőgazdaságnak. A levélíró az elmulasztott kézfogásból messzemenő következtetést vont le, amikor ezt értelmiség ellenességnek vélte, pontosabban lebecsülését a pedagógusoknak, mégpedig olyan helyzetben, amikor segítőkészségükről tesznek tanúbizonyságot. Félreértésen alapuló, ártalmatlan levéltennek is tarthatnánk a panaszt. Jogtalansága kétségtelen, mert az illető vezető azok közül való, akik a mezőgazdaság nehéz napjaiban talpon voltak, s noha feladatuk a szervezés, irányítás, a helyszínen meglátogattak minden csoportot, kezet fogtak minden ismerőssel. Őket a milliókat veszejtő napokban is jóleső érzéssel töltötte el a segítőkészség korlátokat nem ismerő megnyilvánulása. Sokakkal szorítottak kezet ezekben a hetekben, de sokaknak nem jutott a formaságból, vagy mert nem nyújtották kezüket, vagy azért, mert ismeretlenek voltak. Az üdvözlés, a kéznyújtás formaság, gyakran üres mozdulat, a lényeg az, hogy milyen érzelmek, gondolatok vannak mögötte. A másik lényeg az, hogy a munkások, a parasztok, az értelmiség — mindenki kéznyújtása, kézfogása — bár jelképesen — megtörtént a mezőgazdaságot mentő hetekben Ha arra gondolok, hogy e pedagógus félreértése közérzetet, közvéleményt formálhat, veszélyes is lehet ez a panaszlevél. Ha munkahelyén nem akad, aki ismerve az üzemvezető jellemző magatartását, megcáfolja a pedagógus egyéni, véletlen sérelmét, akkor az adott közösségben alaptalanul él egy tüske az értelmiség, úgymond semmibevevéséről egy üzem vezetője által. Ha arra gondolok, hogy ezt a példázatot a pedagógus tanítványainak elmondva, adalékot szolgáltathat a vezetők és vezetettek vélt ellentéteihez, — amely meggyőződésem, hogy nagyon sok ilyen apró félreértésből, rosszul következtetésből táplálkozik — akkor ez az egy vélemény még nagyobb életteret kap, továbbszítja jogtalanul, alaptalanul egyes emberek, embercsoportok társadalmi közérzetét. A legelső fórum, ahol az illető kibeszélte sérelmét, a család, szintén több irányban szórja szét az igaztalan következtetést. A férj viszi a hírt a munkahelyre, a gyerekek az iskolába, a nagyszülők a boltba, a szomszédoknak. Elvesznek belőle vagy inkább hozzátesznek, s a nem jellemzőből kikerekedik egy jellemző, sőt uralkodó tendencia, a veszélyes vezetői magatartás, amely nemcsak a munkást, de még az értelmiséget is semmibe veszi, amiért nincs rangja, befolyása ... és így tovább. Ezért tartom fontosnak, hogy mindenfajta sérelmet, panaszt komolyan kell vennünk, „helyére kell tennünk”, még akkor is, ha csak egy ember panasza, mert példázatai által többek sérelmévé válhat. Lehetőséget kell teremteni a bizonyításra, az igazolásra, a cáfolásra. Meggyőződésem, hogy közérzetünket sok ilyen félreértés mérgezi, sok ilyen leírt, vagy ki sem mondott panasz fertőzi, amely jogtalanul általánosító, igaztalanul vádoló, amely összekeveri a jelenséget és a lényeget, a formát és a tartalmat. Szem _ HIRLAY Társadalmi Szemle Kommunisták a közművelődésért A Társadalmi Szemle novemberi számának egyik cikke viseli a címet: Kommunisták a közművelődésért. Dr. Boros Sándor az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának titkára a nógrádi tapasztalatokat összegezve fejti ki: Nem lehet elmerengeni a távlati feladatokon, s közben időt veszteni a közvetlen tennivalók megoldásába. Mindenkinek, aki tenni akar céljaink eléréséért, meg kell találnia a konkrét cselekvési lehetőségeket .. . Eddigi tapasztalataink abban erősítenek meg, hogy a művelődéspolitikai célok megvalósításának is kulcskérdése: érvényt tudunk-e szerezni a gyakorlati pártmunkában annak a határozatokban megfogalmazott álláspontnak, hogy a műveltség emelése — ezen belül most a közművelődés fejlesztése — a szocializmus építésének egyik alapvető feltétele. Az előbbi cikket nagy haszonnal olvashatják megyénk közművelődésének munkatársai, éppen a gyakorlati oldalról való közelítés miatt. A Társadalmi Szemle emellett (és ezzel együtt) még gazdag közművelődési anyagot nyújt. Dr. Gosztonyi János az Oktatási Minisztérium államtitkára A közoktatás és közművelődés egymásra épül című írásában megállapítja — és alaposan elemzi, taglalja —: a közösségi művelődés két nagy alapintézménye között nem elég az egyszerű munkakapcsolat vagy koordináció. Ahogy a párthatározatok kiemelik, egymásra utaltságról, egymásra épülésről van szó. A köznevelés és közművelődés dolgozói együttes munkájának ez a lényege. A Társadalmi Szemle novemberi számában természetesen nemcsak a közművelődés témakörében találhatunk fontos kérdésekben utat mutató írásokat. Győri Imre az MSZMP KB titkára Politikánk szolgálatában címmel a tömegpolitikai munka, az agitációs- és propagandatevékenység kérdéseiről szó! Megállapítja: „Időszerű feladataink teljesítésével tömegpolitikai munkánk a XI. kongresszusra való gondos és sikeres felkészülést szolgálja. A felkészülés akkor éri el politikai célját, ha minden kommunista, minden pártszervezet aktív, kezdeményező szellemben növeli erőfeszítéseit azoknak a teendőknek a végrehajtásáért, amelyeket a X. kongresszus jelölt meg. A folyóirat felszabadulásunk harmincadik évfordulójára készülődve Nemes János írását közli Harminc esztendő történelmi íve címmel. A 30 esztendő eredményeit, tanulságait összegezve mondja a szerző: „A szocialista közösség , összeforrottsága, gazdasági erejének szüntelen növekedése, összehangolt, közös fellépése a nemzetközi politikában, a két világrendszer osztályharcában tovább erősíti a demokratikus és békeszerető erők, az imperialista ellenes front pozícióit.” A Társadalmi Szemle interjút közöl Keserű Jánosné könnyűipari miniszterrel a minisztériumok ágazatai irányító tevékenységéről. Gazdag a folyóirat Társadalomtudomány és ideológia, a Szemle és a Fórum című rovatának tartalma. Ez utóbbiban kapott helyet Balázs György történész Gondolatok a szocialista hazafiságról és a proletár internacionalizmusról című hozzászólása a Társadalmi Szemle előző számában megjelent, az MSZMP Kultúrpolitikai Munkaközössége által közzétett állásfoglaláshoz. 7 A Városi Tanács V. B. Építési-, Közlekedési- és Vízügyi Osztálya a lakosság ismételt és részletesebb tájékoztatása érdekében — az illetékes közlekedési hatóságokkal egyetértésben — az 1974. november 15-én 20 órára tervezett Belváros forgalmi rend változás bevezetését 1974. november 18-án, hétfőn este 20 órára módosította. Tehát 1974. november 19- én 07 órától kell az új forgalmi rend szerint közlekedni a Belvárosban. Az új forgalmi rend mindennap reggel 07 óra és este 21 óra között a Belvárosban mindennemű forgalmat kitilt. Kivétel ez alól az üzletek áruellátását végző gépjárműforgalom. Este 21 és 07 óra között a forgalom a régi rend szerint bonyolódik. A napközi áruszállítást végző gépjárművek a lezárt belvárosi részben a jelenlegi forgalm irányok szerint közlekedhetnek. A Szabadság téri intézmények megközelítése az Ady E.utca —Jókaiul felől, a Szabadság tér elhagyása a Romkert kapun és a Zalka Máté utcán történhet. A Szabadság, térre irányuló forgalom is csak célforgalommal , tehát úticéllal közelítheti meg a Belvárost. A megváltozott közlekedési rendet a haladási és befordulási irányokat a közölt térképvázlat mutatja. További módosítás még a Belvárosban, hogy a lezárt útszakaszokban mind a napközi, mind az éjszakai ús megállást, illetve várakozást korlátozzák. A forgalom elől elzárt utcákból kirekesztett várakozó gépjárművek részére a Városi Tanács V. B. Építési-, Közlekedési- és Vízügyi Osztályaa forgalmit rend változással egyidőben 150 darab részben új paállóhelyet alakított ki; a Népköztársaság út „vasalóház” mögötti területen 40, az Ybl utcában a volt Tejüzem helyén 00, valamint a Velinszky lakótelep Velinszky utcára nyíló parkolóhelyein 50 parkolót. A forgalom elöl el nem zárt területeken, így a püspökség , előtti terület, Szabadság tér, , Zalka Máté utca templom mögötti parkolója"továbbá, ,i is a parkoló gépkocsik rendelkezésére áll Ezeken a parkolóhelyeken a Városi Tanács V. B. fizetett parkolót kíván, a közeljövőben létesíteni. Három nap múlva a Belvárosban is közlekedési rend A kisiparosok vállalásai A KIOSZ székesfehérvári körzeti csoportja öt napon keresztül különféle szolgáltatási bemutatókat tartott Fehérváron. Női szabók, fodrászok, kozmetikusok mutatták be tudományukat, a szolgáltatási bemutató keretében a lakosság részére készített ürülékek lakásdíszítő elemek, dísztárgyak kerültek a közönség elé. Az ötnapos bemutató csak ízelítőt adott, a megye kisiparosainak szolgáltatási tevékenységéből. Fehérváron és a fehérvári járásban mintegy 1300 kisiparos dolgozik 71 szakmában. A szolgáltató ágakban sajnos, még mindig kevesen vannak, hiány van női- és férfiszabókból, asztalosokból, ácsokból, autószerelőkből. Különösen kevés karosszérialakatos és autófényező dolgozik a kisiparban. A kisiparosok is aktívan részt vesznek a kongresszusi munkaversenyben. A faluösszekötők, aktívák közreműködésével készítik felajánlásaikat panaszmentes munkavállalásra, a végzett munka utáni jótállásra. Villanyszerelők, rádió- és tvszerelők pedig vasárnapi és ünnepnapi ügyelet tartására tesznek felajánlást. A kisiparosok kongresszusi munkaversenyében sok társadalmi munkafelajánlás is született: Polgárdin, Szabadbattyánban, Enyingen, Gárdonyban, Velencén Lepsényben, Kislángon például óvodaépítésben, községi tanácsi intézmények karbantartásában, felújításában vesznek részt, az elvégzett munka értéke már megha eladja a 100 ezer forintot.